-
-
-
A burok szabadságharcza. Történelmi fellődésük a jelen korig
0A búrok főleg holland és flamand, kisrészt hugenotta (francia), német és fríz származású telepesek összeolvadásából létrejött etnikai csoport, akik a 17. századtól Dél-Afrikában telepedtek le. A „búr” szó a holland boer, azaz földműves szóból származik.
-
A magyar nagybirtok élete a XV. század elején
0Sinkovics István (1910-1990) történész, egyetemi tanár korai munkája kimondottan színes képet fest a nagybirtokosok által uralt XV. század eleji hazai középkor világáról.
-
A Montenegroi Fejedelemség története. A legrégibb időtől fogva az 1852-ik évig. Számos kegylevéllel, ukázzal, manifestummal, kiáltványnyal, fermannal s egyéb okiratokkal, egy, a Balsidákat és a Carnojevic családot leszármaztató függelékkel
0A szlávok által ünnepelt hős és költő Jellacic bán szerint minden egyes nép történetét bizonyos tekintetben az illető nép keresztlevelének tekinthetjük. Amint az egyes embernek keresztlevele bizonyítványul szolgál arra nézve, hogy melyik társasághoz tartozik, úgy minden egyes népnek története a bizonyítvány azon helyre nézve, melyet azon nép az emberiség nagy társaságában elfoglal. A történelem az emberiség oktatója.
-
A rutének (ruszinok)
0Bonkáló Sándor A rutének című 1940-ben megjelent monográfiája 1989-ig indexen volt, Kárpátalján fellelhető példányait elkobozták és elégették. A szlavista részletesen foglalkozik a ruszinok Kárpátaljára történt betelepítésével, s egyúttal cáfolja a szovjet történettudománynak azt az állítását, hogy a rutének őslakók, és Kárpátalja a Kijevi Nagyfejedelemséghez tartozott. Megismerkedhetünk e kis szláv népcsoport történetével, többnyelvű irodalmával, az ukránoktól eltérő szokásaival, kultúrájával, vallásával, hagyományaival, nyelvével.
-
-
-
-
-
Aradvármegye és Arad szabad királyi város története. Első rész. A legrégibb időktől a török hódításig.
0Arad vármegye, Arad város és a Kölcsey egyesület kezdeményezte Arad város monográphiájának összeállítását és Márki Sándort bízta meg a történeti rész megírásával.
-
Attila tizenhat regében. Árpád tizenhat regében. [Gesta hungarorum. A magyar ősmondák öt könyve. 3-4.]
0A Gesta Hungarorum mitikus eredetmondájában a hun, székely és magyar kapcsolatnak mondáiban Attila világhódításában, Álmos és Árpád honfoglalásában és Emese rendre megvalósuló csodálatos álmában már benne volt a magyar nemzeti hagyományoknak ama gigantikus kerete és szerves epikai kompozíciója, amelyeknek figyelembevételével nemcsak a Gesta Hungarorum szerkezete formálódhatott ki, hanem a krónikás által ismert regösénekek eposszá tudtak alakulni.
-
Az őrködés éjszakája. Peszáchi hággádá.
0Bevezetés: Az ünnepi est elnevezése.
Az örködés éjszakájának neveztük el könyvünket, így hívja a Tóra niszán hó 15.-ének elő-estéjét: „Az őrködés éjszakája volt ez az Örökkévaló előtt, hogy kivezesse őket Egyiptom országából”. (Móz. II. 12. 42.)
Ennek az estének legelterjedtebb neve: széder, vagyis: rend. Mert előírt rendjük van ekkor az imáknak és az ételeknek. A Biblia előírása szerint csak niszán 15.-ének előestéjén, vagyis egyszer kell szédert tartani. Így van ez ma is Erec Jiszráélban, a gálutban azonban a második este is megtartjuk.
Hággádá magyarul: elbeszélés. Annak a könyvnek a neve ez, amely a széderre vonatkozó előírásokat tartalmazza. Teljes nevén: Széder hággádá sel peszách, a peszáchi elbeszélés rendje. (Vele szemben általában ággádának nevezik azokat a talmudi irodalomból való fejezeteket, amelyek törvényt nem tartalmaznak. A két szó hasonló hangzása miatt könyvünkben az ággádá helyett a midrás szót használjuk). -
-
Csángók
0Az idegek pezsdülése, ami néhány éve a keleti, erejét vesztett, legyöngült magyarság meglátogatására és kutatására vitte az embert, újból és újból felhevítette az agyát s megfeszítette akaraterejét, tennivágyását a széleken elszóródott, elomlott magyarok érdekében. Az újabb világháború kitörése csak növelte lelki feszültségét: teszünk-e valamit népünk erejének, sorainak megsűrítésére, szegényeinek megörvendeztetésére, elhagyottainak, elárvult, elbitangolódott, messzekerült tagjainak a megkötésére, hozzánk kapcsolására a nagy tülekedésben, melyben minden életrevaló, feltörő, ruganyoslelkű nép, fokozott igyekezettel kell, hogy keresse, erőszakolja, kényszerítse maga számára a jobb életet.
Az ember, sajnos, nem származtathatja át mindenkire azt a fiatalságot, energiát, optimizmust, melyet a lelkében a fajtája tulajdonságaként, várakozásaként érez. Hogy tegyen hát a fajtája érdekében, hogy segítsen a keleti határainknál látott, elkallódó népünkön, hogy járuljon hozzá egy súlyos magyar kérdés megoldásához? -
-
Éjszaki- és Közép-Európa földrajza. Különös tekintettel a néprajzi viszonyokra.
0„Hat éve, hogy Hunfalvy János Egyetemes Földrajzának első kötete megjelent. A nagyérdemű szerző öt kötetre tervezett nagy művét négy év alatt remélte befejezni; de már a II. kötet, mely csak 1886-ban jelent meg, sejteté, hogy e mű négy év alatt nem fog elkészülni.
-
-
-
-
Gyujtogatás 1919-1920-1921
0Előszó
DIÁKOK UTOLSÓJANézzetek néha a két szemembe:
babonás hitből születtem én.
Talán elkésett, gyönge, kis hajtás
– de ág vagyok diákok törzsökén.Nótákat penget a könnyű ujjam,
halott regősök furcsa dalát,
bus citerások, kis nótaverők
porából támadt melodiát… -
II. Sándor cár tragikus regénye
0Részlet. 1881-et írtak. Éppen akkor léptem be a külügyi szolgálatba. Még nem tettem le a vizsgáimat s egyszerű újonc voltam, beosztott attasé a külügyminiszter hivatalában, aki akkor a köztiszteletben álló Barthélemy Saint Hilaire, Aristoteles fordítója, Thiers régi barátja s a francia szenátus Nestora volt. Március 13-ikán, vasárnap délután háromnegyed hét felé, mikor éppen én láttam el a permanens szolgálatot abba a helyiségben, mely a miniszter dolgozószobáját közvetlenül megelőzi, a chiffre-osztály egyik hivatalnoka dúlt arccal sürgős táviratot hozott be nekem, melyet abba a pillanatban vett át.
-
Kelet világossága 1. Bevezetés a yogába
0Kaczvinszky József (1904-1963) egy magyar jógi volt, a rádzsa jóga mestere. Életében egységet alkotott a tanító tevékenység és a szakírói munkásság. Már fiatalon komoly műveltségre tett szert, jórészt orvos nagyapja jelentős magánkönyvtárának köszönhetően. Nem csak a távol-keleti bölcselet műveit olvasta, hanem több tudományág újszerű eredményeit is behatóan tanulmányozta. Kaczvinszky művei a magyar jógairodalom kiemelkedő alkotásai. Életében csak a Kelet világossága jelent meg (1942-1943), amely mintegy ötven évvel később újból kiadásra került. A háromkötetes mű teljes körű és átfogó ismertetést nyújt a rádzsa jóga egyetemes rendszeréről. Az 1. és a 2. kötet a jóga elméletéről, illetve a mindennapi életről és a tanítvány útjáról szól. A 3. kötet a szimbólumok tanának és az elmélyedésnek a magyarázatával már a yoga kulcsát adja az olvasó kezébe.
-
-
Magyar középkor
0A közönség részére ezek a nagyrészt folyóiratok hasábjain megjelent tanulmányok szinte hozzáférhetetlenek. Ezért gondolt a Magyar Történelmi Társulat arra, hogy a harmincéves évforduló alkalmából elnökének, Hóman Bálintnak szétszórt tanulmányait összegyüjtve adja ki.
-
-
Miskolcz város története és egyetemes helyirata. 1-5.
0A Miskolc-monográfia rendkívül alapos, jelentős forrásokra épülő mű, ami napjainkban is nagy fontossággal bír a helytörténeti kutatásokban.
-
Multam
0Az Előszóból: Nagyon sokan irtak a meyerlingi drámáról és sokan állitották, hogy a valóságot egyedül csak ők tudják. Állitólagos szemtanuk egész hálózatát szőtték körém a hazugságoknak világgá kürtölt hiresztelésökkel, vonatkozással unokafivérem Rudolf osztrák trónörökös és Wetsera Mária bárónő halálára. Ez ideig nem tudtam a rágalmakat visszautasitani, mivel szavam nem nyomott a lahtban. Miután azonban fiam, Larisch gróf, egy ilyen hazugság elolvasása után meglőtte magát és leányom életét is elkeseríté valótlan szereplésem beállitása a drámába, elhatároztam, hogy megtöröm a huszonötéves hallgatást és a világ tudomására hozom a tragédia előzményeit és bekövetkezését.
-
Nagy szemtanuk
0Tartalom: 1. Spartacus, 2. Plutarchos: Caesar élete, 3.Komnena Anna: Alexia, 4. Bonfini: Mátyás király, 5. Mercier: A forradalmi Páris, 6. Napoleon naplója, 7. Széchenyi 1848-as naplója
-
Publicistai dolgozatok. 1-2
0Kéméndi Szalay László (1813-1864) magyar történetíró, jogász, liberális politikus és publicista, az MTA tagja és főtitkára, a modern magyar történettudomány egyik megalapozója.
-
Reisen durch Ungern und einige angränzende Länder. Beschrieben vom Reichsgrafen ⁓ ⁓
0A mű gróf Teleki Domokos (1773-98) „Egynehány hazai utazások” leírása című művének német fordítása. A szerző részletesen beszámol felvidéki, erdélyi, dél-dunántúli és horvátországi útjáról, bemutatja az egyes települések, vidékek lakosságának nemzetiségi, vallási és nyelvi összetételét, különös gondot fordítva a szóban forgó vidékek gazdasági, természeti, művelődés- és művészettörténeti, esetleg egyes sajátos jelenségek történeti hátterének leírására is. Az 1796-os magyar kiadáshoz 10 rézmetszetű kép is járt.
-