Robert James Waller író, fotós és zenész. A New York Times első számú bestsellerei, köztük a Magyarországon is megjelent Madison megye hídjai szerzője.

Három elbeszélés és egy elmélkedés.
A kötet nem mindennapi és nem mindennapi módon megírt történetek gyűjteménye.

A regény előterében 17. századi kalóztörténet áll: észak-afrikai kalózok meglepik egy francia főnemes birtokát, s a kincsekkel, személyzettel együtt elhurcolják Alaine-t, a grófkisasszonyt is. Ha sikerül eljutniuk Isztambulba, a lány a szultán háremébe kerül, s onnan élve többé nem jut ki. Anselmus Alaine megszabadításáért indul harcba, s a kalandok során szenvedélyes szerelem ébred benne a lány iránt.

A ​szerző új regényét Tiziano halálával kezdi: Itáliában elhalványodik a képzőművészet sokszázados ragyogása s a múzsák az új művészet – a zene felé fordulnak. a cinqeucento utolsó évtizedeiben tűnik fel Claudio Monteverdi, Itália máig is legnagyobb komponistáinak egyike, az opera teremtő géniusza: fiatalon Mantuába kerül, ahol egy könnyűvérű, de elevenszellemű herceg (aki oly ismert szerepet kapott a Rigolettóban) ösztönzi arra,hogy kiemelkedjék a liturgikus zeneszerzők, madrigálisták szinte névtelen seregéből s kiformálja a „dramma per musica”-t – a mai operát.

Az író vallomása:
„Ebben a könyvben három évtized históriáját próbáltam felkutatni, mely 1540 és 1571 között pergett le, s melynek szereplői között van Szapolyai János, Izabella királyné, Martinuzzi és János Zsigmond. Jórészt kevéssé feldolgozott forrásaiban oly gyakran egymásnak ellentmondó korszak, sok szereplővel, de kevés valódi protagonistával. Bár aligha lehet ezt a periódust nagyszerűnek nevezni, sok-sok gyöngyszemet találtam benne. Mint máskor is, mindig is, kérem az olvasót, fogadja ezt a történetet is szeretettel.”

Passuth László kora ifjúsága éveit Kolozsvárott töltötte, a nyugtalan vérkeringésű, lázas életritmusú és mégis sűrű történelmi levegőjű század eleji városban, ahol a múlt megismerésének és megértésének igénye magától értetődően ébredt fel a művészet és a filozófia iránt érdeklődő fiatalemberben. Később, a külföldi utazások és tartózkodások idején (két évig élt Milánóban) ez az igény csak fokozódott, szenvedéllyé erősödött, és a sokrétű ismeretanyag epikus megfogalmazásának szándékával párosult. Önéletrajzának kötetei: Kutatóárok, Rézkor, Gyilokjáró, Barlangképek.

Dorian Gray a gyönyörű és naiv aranyifjú leghőbb vágya teljesül, amikor barátja megfesti portréját, az arckép pedig helyette öregszik, míg ő megőrzi szépségét és fiatalságát. Az örök fiatalságot azonban nem adják ingyen, így előbb-utóbb neki is fizetnie kell az átdorbézolt évekért és a szépség hajszolása közben elkövetett bűneiért.

A 30 év sorozat új kötete Örkény István válogatása e három évtized prózájában legjavából. Számtalan ismerős írás, szállóigévé lett Egyperces – de a kötet címét az egyik „hagyományos” novellától kölcsönözte, mégpedig nem véletlenül, hanem ezzel is mintegy hangsúlyozandó, hogy az újfajta, a groteszk látásmód, amely annyira jellemző Örkény István mai művészetére, semmiképpen sem a régivel való szakítás eredménye.

„Csak ​a gúny sért, nem a nevetés, legkevésbé az a nevetés, legkevésbé az a nevetés, melyet a groteszk tud kiváltani. Nevetünk, amikor fölfelé megy a hullámvasút, de sikoltva zuhanunk lefelé, viszont ki ülne föl egy vízszintes hullámvasútra? Más szóval van a szenvedésnek egy olyan foka, amely már csak áttételesen közölhető. (…) De visszatérve a Tóték-hoz: nekem a háború volt életem legnagyobb, sorsdöntő élménye, és most úgy érzem, hogy ebben a regényben írtam meg igazán. Persze nemcsak a háborút akartam benne megírni.”

A Ha meghal a Nap Fallaci híres könyvei közül is az egyik leghíresebb. Az írónő csaknem húsz éve a NASA vendégeként több hónapot töltött az Egyesült Államokban. Útjának gyümölcse ez a regény: a Holdra készülő űrhajósok regénye. Meg azoké, akik – egyelőre – itt maradnak a Földön, föl-fölnéznek a Holdra, és mindenféle eszükbe jut róla.

Antiutópia uráli folklórral és finoman árnyalt lélektannal gazdagítva: a romantikus hegymászó-expedíció történetének keveredése, a drágakő üzlet hátborzongató rendszerének elbeszélésével; a szerelem grandiózus meséjének ötvözete kegyetlen gyilkossággal és az emberiség egyik alaptörvényével: szerezd meg, amit akarsz.
Olga Szlavnyikova regénye a realizmus és a románc tökéletes keveréke.

Nyirő regénye egy maroknyi magyar menekült háború utáni kálváriájának állít emléket.

Egy hajléktalanszállóban dolgozol, ahol az egyik „vendég” a saját apád. Az az ember, akinek sosem voltál több mint egy levélcím, ahová apránként feladhatta élete fikcióját. Levelek egy újabb családból, munkából, börtönből, padról, menhelyről, gőzölgő csatornafedélről. Egy apa-regény mozaikjai, melynek te vagy a folytatása.