• Emberi potenciál mint tőke

    0

    Hogyan működik egy társadalmi rendszer, amikor gazdasági működése nem független többé a benne ténykedő emberek pszichikus működésétől? A könyv azzal a válasszal foglalkozik, amelyet a XX. századi második modernizáció ad erre a kérdésre: amiképp a modernizáció XVIII-XIX. századi első szakaszában a működés anyagi feltételeit maga a rendszer termeli, a XX. században termelni kezdik a működés emberi feltételeit is. Ugyanazzal a számítással, mint amilyennel az anyagi termelést is végzik: hogy a lehető legkisebb ráfordítással olyan tőke képződjék a tulajdonosánál, amelynek a továbbiakban a lehető legnagyobb hozama lesz. A könyv bemutatja, hogy a két kérdést – ki eszközli a ráfordítást és ki a haszonélvező – hogyan teszi fatálissá a harmadik: ki az emberi tőke tulajdonosa? Az ezzel kapcsolatos dilemma: minél magasabban kvalifikált emberi potenciálról van szó, annál nagyobb tőke lekötését igényli a gyártása, másfelől annál nagyobb autonómiát az üzemeltetése. így amikor a gyártás feltételét javítja, hogy az állam a humán fejlesztéshez biztosítja a forrásokat, ugyanakkor az üzemeltetés feltételét rontja, hogy ennek érdekében az emberi tőkét a maga tulajdonaként kezeli. Ennek a dilemmának a szemszögéből tárgyalja a könyv zárófejezete a ,,létezett szocializmus” rendszerét mint olyan nagyüzemet, amely emberi tőkével való gazdálkodásra képződött – amelynek vesztét is ez okozta.

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • A szociológiai pozitivizmus

    0

    Kon monográfiája szociológia-történet. Vázlatban mutatja be a szociológiai pozitivizmust, e bonyolult eszmeáramlatot a XIX. század közepétől napjainkig. Bemutatja, hogyan kapcsolódott össze a burzsoá szociológia fejlődése során a pozitivizmussal. Kritikailag elemzi A. Comte, H. Spencer, E. Durkheim, M. Weber és más polgári szociológusok szociológiai koncepcióit. A szerző külön fejezetben bírálja a modern pozitivizmus metodológiai elveit. Kimutatja, hogy a nacionalizmus és empirizmus mezében megjelenő pozitivizmus „tudományos egzaktsága” mögött többnyire agnoszticizmus és a tőkés rend leplezett védelme húzódik meg. A gazdag anyagot tartalmazó mű elsősorban filozófusok, szociológusok, egyetemi hallgatók és általában a szociológia és a történelem iránt érdeklődők körében talál olvasókra.

    800 Ft
    Tovább olvasom
  • Közérzeti barangoló

    0

    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • A szociológia ágazatai

    0

    A szociológia magyarországi fejlődését és a tudományág iránt rohamosan fokozódó érdeklődést a szociológiáról szóló könyvek, tanulmányok növekvő száma is mutatja. De azok a történeti vagy elméleti összefoglaló munkák, amelyek eddig a magyar könyvpiacon megjelentek, főként az általános szociológiával foglalkoztak, jobbára csak utalva az önálló vagy önállósuló kutatási területek helyzetére, sajátos problematikájára. Ennek a hiánynak a pótlására hivatott ez a tanulmánykötet, melyben neves magyar szociológusok vállalkoztak a tudományág egy-egy általuk művelt fontos ágazatának szakszerű és közérthető ismertetésére. A kötet áttekintést ad a társadalmi struktúra és rétegződés kutatásáról, a városszociológiáról, a faluszociológiáról, a társadalmi mobilitás, az életmód, a társadalmi csoportok kutatásáról, a politikai és jogszociológiáról, a szervezetszociológiáról, az iparszociológiáról, a tudományszociológiáról, a tömegkommunikáció szociológiájáról, a családszociológiáról, a szociálpszichológiáról és a kriminálszociológiáról. Az egyes tanulmányokat ajánló bibliográfia egészíti ki.

    800 Ft
    Tovább olvasom
  • A népi szociográfia 1930-1938

    0

    1 600 Ft
    Tovább olvasom
  • A szociálpolitika alapfogalmai

    0

    2 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Álomtól a felfedezésig

    0

    Selye Jánost nem kell bemutatni a magyar olvasóközönségnek. Életünk és a stress című világsikert aratott munkája határainkon belül is „bestsellere” a tudományos könyvpiacnak. Magyar fordítása rövid idő alatt négy kiadást ért meg. Álomtól a felfedezésig című munkája – amely megjelenése évében az esztendő legjelentősebb 50 műve között szerepelt az Amerikai Könyvtárszövetség statisztikájában – hasonló világsiker után kerül a magyar olvasók kezébe. Tartalmát találóan jelzi a könyv alcíme: Egy tudós vallomásai. Selye János célja, hogy bemutassa az egyetlen tudóst, akit ismerni vél, vagyis önmagát. Könyve ennek ellenére túlnő egy életrajz keretien. A szerző kritikus szemmel néz a laboratóriumi élet színfalai mögé. Habár önelemzést végez, miközben a tudományos kutatás filozófiájáról, pszichológiájáról és logikájáról ír, bemutat néhány jellemtípust tudóstársai közül is. E típusokon és önmagán keresztül beavatja az olvasót a kutatás és az alkotó gondolkodás műhelytitkaiba, a tudományok összességének szépségébe és a kutatómunka azon belül is különösen saját területe, az orvosi kutatómunka, mélységesen emberi szemléletébe.

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • In vivo

    0

    „A tudományok, különösen a biológia és az orvostudomány, történetük döntő szakaszába jutottak” – írja SELYE professzor, és itt „a részletekbe való belefeledkezés” veszélyére gondol, mely megfosztja a kutatót a teljes egészet tekintő szemlélettől. Szerző úgy véli, hogy az orvostudomány mai, végsőkig specializált korában a szupramolekuláris biológia is elveszti lassan Híveit. Átpártolnak a molekuláris biológiához: a régiek kihalnak, és nem születnek új, klasszikus értelemben vett természettudósok. Szerző azzal, hogy „védelmében veszi” a szupramolekuláris biológiát, valójában a fiatal kutatókat védelmezi: neki kíván segíteni azzal, hogy – nagyon őszintén és emberien – vall eredményekben gazdag pályája tapasztalatairól, sikereiről és tévedéseiről.

    800 Ft
    Tovább olvasom
  • A szociológia története

    0
    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Tükör által homályosan

    0

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Modern polgári társadalomelméletek

    0

    Tudományos tudatunkban és a szakoktatásban is elsősorban Max Weber, Émile Durkheim és általában a szociológia „alapító atyái” kerülnek terítékre, ha a polgári szociológia általános elméleteiről esik szó. Kevésbé ismert, hogy az empirikus szakszociológiák hosszú uralma után az elmúlt évtizedekben a szociológia történetében is egyfajta fordulat következett be. Fokozatosan teret nyertek azok a próbálkozások, amelyek általános társadalomelméleti megfontolások alapján a meglévő tényanyag szintézisét célozták meg. Ezek közül mutatnak be néhányat kötetünk tanulmányai. Azokkal az elméleti szintézisekkel – Alfred Schütz tudásszociológiai-fenomenológiai indíttatású elméletével, valamint Talcott Parsons és Niklas Luhmann funkcionalizmusával és szociológiai rendszerelméletével – foglalkoznak a kötet szerzői, amelyeknek felismerései, igényessége a hazai kutatásokra és a szociológiai megismerés alapjait feszegető próbálkozásokra is megtermékenyítően hathatnak.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • A kommunikatív cselekvés elmélete (I-II)

    0

    A Filozófiai Figyelő és a Szociológiai Figyelő különkiadványa

    8 000 Ft
    Kosárba teszem
  • A német szociológia története a századfordulótól 1933-ig I-II.

    0

    Könyvünk a német szociológia egyik legtermékenyebb és elméletileg-szemléletileg legsokhangúbb korszakának elemzését tartalmazza. E roppantul szerteágazó tudományos termelés dokumentumait az egykori megközelítésmódok alapján konstruált irányzatok, továbbá esetenként iskolák-műhelyek, illetőleg alkotói életművek alá rendelve tárgyaljuk, miközben hangsúlyt helyezünk a korabeli társadalomtudományos viták és jellegzetes témák rekonstruálására is.

    20 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Az enneagram bölcsessége

    0

    Az amerikai szerzőpáros nagy sikerű Személyiségtípusok című könyvének folytatása Az enneagram bölcsessége. E kötet legfőbb mondanivalója, hogy a lelki fejlődés hatékonysága a kilenc személyiségtípus (enneagram) ismeretén alapul: az emberek különbözőek, ami az egyiknek segít, az a másiknak árt. De az enneagram csak akkor segíthet, ha őszinték vagyunk önmagunkkal és az önmegfigyelés és önvizsgálat kalauzaként használjuk. Rendszeréből megérthetjük az egyes személyiségtípusok gyógyító képességeit, adottságait, konkrét fejlődési folyamatait. Megtanulhatjuk megfigyelni és tudatosítani az egyes típusok kellemetlen, káros szokásait és reakcióit. Megérthetjük, hogy folyamatos lelki fejlődésünkhöz miképpen kell értelmezni és felhasználni a motivációkat, a tudattalan gyermekkori üzeneteket és a különböző terápiás stratégiákat.

    6 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Gyűrűkúra

    0

    – Mi bizonyítja, hogy ez itt az Egy Gyűrű? -firtatta a sztepcipős férfi. – A Bölcsek számos jelet fedezhetnek fel rajta, Baromúr – közölte Gründolf. – Az iránytű, a síp, a mágikus dekóder – itt van minden. Meg aztán a véset: Grundg blaupunkt luger frug Watusi snafr wazuuu! Nixon dirksen nasahist Rebuzuu bugaluu! Alsó-Középfölde népeit – Tolkien után szabadon – Hordor ura Szaruón hordái és praktikái fenyegetik. A Bölcseknek és Nagyoknak meg kell találniuk a megoldást, am

    1 200 Ft
    Tovább olvasom
  • A középkor alkonya

    0

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • A világegyetem élete

    0

    800 Ft
    Tovább olvasom
  • A Szent Korona amerikai kalandja és hazatérése

    0

    A szovjet hadsereg elől menekülő nyilasok parancsára a koronaőrség 1945 márciusában német földre (a mai Ausztria területére) vitte a Szent Koronát, a jogart, az országalmát, a kardot, valamint a koronázási palástot és a Szent Jobbot. Júniusra a klenódiumok amerikai kézre kerültek, augusztus 19-én a Szent Jobbot azonban visszakaptuk. A többi koronázási kincs amerikai kézen maradt. Így kezdődött a Szent Korona közel 33 évig tartó amerikai kalandja, amelynek során bejárta Németországot, majd Fort Knoxban, az amerikai aranykészlet társaságában töltött hosszú évtizedeket. 1978. január 6-án kaptuk vissza a Carter kormánytól. Amikor 1950-1951 folyamán Rákosi Mátyás egy koncepciós perben elítélt amerikai üzletember esetleges szabadon engedésével próbálta kizsarolni Washingtontól a koronázási ékszereket, a State Department a tárgyalások elől is elzárkózott. Az 1947 és 1969 közti ellenségeskedés időszakában a klenódiumok visszaszolgáltatása szóba sem kerülhetett, 1956 és Vietnam pedig tovább rontotta a helyzetet. 1969 és 1978 között került sor a kétoldalú kapcsolatok normalizálására. Ennek második fázisában, Jimmy Carter elnöksége idején kaptuk vissza a Szent Koronát, a jogart, az országalmát, a kardot és a palástot. Glant Tibor új könyve szisztematikus kutatások alapján ezeknek az eseményeknek állít emléket a hazatérés 40. évfordulója alkalmából.

    1 500 Ft
    Tovább olvasom
  • Kvíz a kézben

    0

    Mi a jelentése a kvíz szónak? Miben született VII. Konstantin? Melyik magyar falu szabadult föl 1945. április 4.-én? Hová lett az Atlantisz? Kik a szkipetárok? Mi volt a Szent Bertalan éj? Mely államok tagjai az atomklubnak? Mit jelent magyarul Shakespeare neve?

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Keménykalap és krumpliorr

    0

    A háttérben a fákra szögelték az oroszlános plakátokat. Nagyon félelmetes látvány volt, ahogy lengedeztek a fatörzseken: mintha a dzsungelből pislogna elő egy oroszláncsorda! – És mi lesz a közönséggel? Lesz egyáltalán közönség? – Mi kiragasztottuk a plakátokat! – mondta Karcsi a fára csomózott kötélen lógva, mint a levegő ördöge. A kis Rece a krumpliorrt babrálta, úgy hallgatta a beszélgetést. “Az ám, közönség nélkül semmit se ér az egész! Hiába jön ki a tévé, csak lebőgünk!” – mondta magában. És mint mindig, ha válságosra fordult a helyzet, most is támadt egy ötlete. “Elég vakmerő!” – minősítette magában morogva az ötletet, éppen ezért nem is mondta el senkinek. Vagy sikerül, vagy nem. Elég, ha akkor tudják meg, ha sikerül!

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • A tizenötödik század története

    0

    A 15. század a magyar történelem változatos, küzdelmes évszázada. Olyan közismert személyiségek neve jut eszünkbe erről az időszakról, mint Zsigmond király, Hunyadi János vagy fia, Mátyás király. Könyvünk ugyan a 15. század címet kapta, ám ennél hosszabb korszakot ível át. 1402-3 táján kezdődik, és az 1526-os mohácsi csatával fejeződik be. Mindkét időpont fontos korszakhatárt jelöl. E „hosszú 15. században” Magyarország továbbra is a kontinens vezető hatalmai közé számított. Lehetőségeit azonban egyre inkább behatárolta a növekvő török veszély. A hódítók elleni küzdelem mind jobban kimerítette az ország erejét. Külföldről csupán a pápa és a velencei köztársaság támogatta pénzzel a törökellenes harcot, a szövetséges Habsburg-birodalom pedig saját európai ügyeivel volt elfoglalva. A mohácsi vész tragédiája, hogy a király, az országot vezető főurak és főpapok java része is a csatamezőn lelte halálát. Mégis, a hazánkra nehezedő török veszély árnyékában is tudott az ország fejlődni. A jobbágyság kedvező körülmények között élt. Nőtt a városok száma, virágzott az ipar, a kereskedelem, az oktatás. Templomok, várak, kastélyok épültek. Az Alpokon túli Európában először Mátyás udvarában vert gyökeret a reneszánsz. Európa történetében a 15. század közepén jelzik a változások az új korszak kezdetét. Ekkortájt válik élesebben ketté Nyugat-, illetve Kelet-Európa fejlődésének iránya is, s Magyarország jónéhány évszázadra ez utóbbi részét alkotja majd.

    2 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Budapesti kalauz

    0

    1 800 Ft
    Kosárba teszem
  • Orgonazúgás

    0

    Olvasgatja, tanulmányozza a halandó az Orgonazúgás sokműfajú írásait, és Isten katedrálisában érzi magát: a múlandóban, a romló világúban, a porrá zúzódóban, a mindig megújulóban; és az örökkévaló fényességűben, a transzcendens építésűben. Ravasz László építette mindegyiket számunkra. Tudásban, művészet- értelmezésben, teológiai ismeretek terén szinkronban van korával Ravasz püspök. Nemcsak a tehetsége felülmúlhatatlan, az elhivatottsága is az.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Terror a családban

    0

    Morvai Krisztina 1998-ban megjelent könyve a családon belüli feleségbántalmazás magyarországi helyzetével foglalkozik. A könyv nagyon gazdag empirikus anyagon alapul. A szerző áttanulmányozott több mint ezer 1995-96-ban hozott bírósági ítéletet és aktát, amelyek a családon belüli erőszak jelenségével kapcsolatos bűncselekményekre vonatkoztak (pl. testi sértések, kiskorú veszélyeztetése, nemi szabadságot sértő bűncselekmények). Mindezek mellett több mint 60 interjút is készített bántalmazott nőkkel és családtagjaikkal. Ezek helyszíne többnyire valamilyen anya-otthon, vagy éppen női börtön volt – ez a tény éppen a családon belüli erőszak jelenségének intézményes, jogi megoldatlanságára utal. A bántalmazott nők egyetlen lehetősége gyakorta a családból való menekülés, vagy maguk is erőszakhoz folyamodnak. Ennek akár az is lehet a vége, hogy a családon belüli erőszak áldozata, a korábban férje által évekig bántalmazott nő egy emberölési ügy vádlottjává, majd ezt követően valószínűleg többéves börtönbüntetéssel sújtott elítéltté válik.

    2 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Technical monuments of the Visegrád Countries II.

    Technical monuments of the Visegrád Countries II.

    0
    2 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Apokalipszis 1945.

    0

    1945. február 13-áról virradó éjjel 10-óra 10 perckor a brit Királyi Légierő bombázója rádión kiadta a rejtjeles parancsot, és a hírhedt támadás Drezda ellen elkezdődött. E célváros Németország egyik legnagyobb varosa volt., de egyedül itt nem alakult ki jelentős hadiipar. A német hatóságok a sebesült katonák evakuációs központjává tette, és 1945 februárjában már a legtöbb iskola, étterem és középület katonai kórházzá alakult. A sebesülteken kívül a lakosságot a menekültek százezrei is növelték. A város védtelen volt. A német kormányzat remélte, hogy ezt az egyik legszebb európai várost a szövetséges bombázók megkímélik. Ehelyett Sztálin demokrata szövetségesei e kultúrközpont bombázásával az európai történelem legnagyobb tömeggyilkosságát hajtották végre. Ez a barbár gonosztett még a Hirosimára ledobott atombomba borzalmait és áldozatai számát is felülmúlta. A hullahegyekről készült fényképeket, azóta a drezdai áldozatokat meggyalázva gyakran a zsidó holokauszt bizonyítékaként tüntetik fel. Irving dokumentumokra támaszkodó beszámolója percről percre, óráról órára mondja el e páratlan tragédia borzalmait és tárja fel annak történelmi hátterét, politikai következményeit. Tényekkel bizonyítja, hogy a bombázás célja a civil lakosság körében elérhető legnagyobb pusztítás volt.

    2 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Az 1947-es párizsi békeszerződés

    0

    Az 1947. február 10-én aláírt párizsi békeszerződés egyetlen apró eltéréssel visszaállította Magyarország 1938 előtti, az I. világháborút lezáró 1920-as trianoni békeszerződésben megállapított határait. A változás a Pozsonnyal szembeni szlovák-magyar határszakaszt érintette. Magyarországnak itt három újabb falut kellett átadnia Csehszlovákiának. A trianoni békeszerződés területi előírásainak visszaállítását több tényező idézte elő. Meghatározó szerepük – az I. világháború utáni helyzethez hasonlóan – ebben is a győztes nagyhatalmaknak volt. A döntésbe emellett azonban belejátszott Magyarország és riválisáinak II. világháborús szereplése, valamint háború utáni diplomáciájuk és propagandájuk is. A rendelkezésre álló magyar és külföldi szakirodalom felhasználásával, valamint új forráscsoportok bevonásával a szerző ezt a háború alatt kezdődött és 1947-re befejeződött döntéshozatali folyamatot követi nyomon.

    2 400 Ft
    Tovább olvasom
  • Történelmi miniatűrök

    Történelmi miniatűrök

    0
    2 000 Ft
    Tovább olvasom
  • A muszlimok mindennapi élete a középkorban a 10-től a 13. századig

    A muszlimok mindennapi élete a középkorban a 10-től a 13. századig

    0

    Ez a csaknem négy évtizedes könyv háromszoros értelemben is alapmű. Egyrészt azért, mert az első modern leírása az iszlám kultúra fénykorának, másrészt azért, mert kulcsszerepet játszott a második világháború után, az úgynevezett „arab kérdés” kiéleződésének alakításában, harmadsorban Mazahéri műve lenyűgöző vallás-, nemzet-, világrész- és korközi példázat az emberi civilizáció sokféleségeken túli egységéről.

    1 300 Ft
    Kosárba teszem
  • A trianoni békeszerződés

    0

    Romsics Ignác nagysikerű szintézise (Magyarország története a XX. században) után a modern magyar történelem egyik legvitatottabb kérdéséről, a trianoni békeszerződésről írt új könyvet. Munkájában bemutatja az Osztrák-Magyar Monarchiában élő népek közötti ellentéteket, az I. világháborús hadicélokat, az 1918-19-es magyarországi forradalmak válságmenedzselési kísérleteit, a békekonferencia szempontjait és döntéseit, az Apponyi Albert vezette magyar békedelegáció ellenérveit és tárgyalásait, végül magát a békeszerződést s annak végrehajtását. A rendkívül informatív, olvasmányos, 24 térképpel kiegészített munka a téma hazai és nemzetközi irodalmának áttekintésén, s a szerző hazai és külföldi levéltárakban folytatott kutatásain alapszik.

    1 200 Ft
    Tovább olvasom
  • Delacroix-tól a neoimpresszionizmusig

    0

    Az impresszionisták 1886-ban rendezték nyolcadik csoportos kiállításukat. Ez a művészeti esemény tulajdonképpen már az impresszionizmus záróakkordja volt; az „öreg” impresszionisták közül néhányan már nem vettek részt rajta, míg az új nemzedék tagjai, a fiatal „neósok” éppen ekkor léptek első ízben a nyilvánosság elé. Ebből az új nemzedékből kerültek ki azok a művészek – elsősorban Georges Seurat és Paul Signac -, akiket pointillisták, divizionisták, illetve neoimpresszionisták néven tart számon a művészettörténelem. Míg az irányzat megalapítója Seurat volt, akinek az azóta világhírűvé vált „Nyári vasárnap a Grande-Jatte szigetén” című festménye, valamint aktjai, cirkuszképei és tájképei a következetesen alkalmazott pointillista technika zseniális megvalósításai, az új festői látásmód teoretikusa Paul Signac. „Delacroix-tól a neoimpresszionizmusig” című könyvének megírásában kettős törekvés vezette: egyrészt az irányzat művészettörténeti előzményeit kutatta, másrészt a neoimpresszionizmus keletkezésének körülményeit, célkitűzéseit, technikáját igyekezett tudományos alapossággal leírni. Csorda Géza, a kötet fordítója a tárgykörbe vágó több más tanulmánnyal egészítette ki a Signac-kötetet. A könyvet 59 fekete-fehér és 15 színes tábla illusztrálja. Az iparművészeti tárgy használati tárgy. A bögre arra való, hogy igyunk belőle; a kanál, hogy együnk vele: a törököző, hogy testünket szárazra törüljük. Az esztétikum – ma inkább, mint bármikor korábban – járulékos elem. Mégis – ma inkább mint valaha – nagyobb igényünk van arra, hogy a tárgyakkal ne csak használati funkciót lássunk el. Iparművészetünk hatni akar. A társadalmi hierarchiát tükröző régi művészettel szemben, korunk formatervezése – legalábbis nálunk – életformát szab… Századunkban építészetté vált az iparművészet, kellemes szférája háttérbe szorult és az életforma részeként egyre jobban megközelíti az elsődleges valóságot. Lukács kettős miméziselmélete tehát alkalmazhatónak bizonyul a formatervezés karakterének feltárásában is. Lukács így írja le az építészet mint technológia és az építészet mint művészet viszonyát: „A mű technikai konstrukciója tartalmilag és formailag egyaránt félreérthetetlen előre kialakítja azoknak a konstruktív meghatározásoknak a rendszerét és dialektikáját, amelyek valamilyen építmény esztétikai lényegét alkotják.” Magyarán: a felhasználandó anyag, a rendelkezésre álló technológia és a kielégítendő funkciók formai megoldások sokaságát vetik el, e változatok közül az tekinthető a legjobbnak, amely megjelenésében tükrözi előállításának körülményeit és feltételeit. Az esztétikai alakítást funkció és forma Lukács által megvilágított eltérése indokolja. Az a tény, hogy egy szomjunkat oltó poharat és képesek vagyunk csúnyának látni, azt jelzi: szükség van iparművészetre… A törzsi harcos kunyhóját nem formatervezők alakították ki, és az ősi eredetű parasztházakat sem iparművészek tervezték. Hogy még egyértelműbb legyen az esztétikai paradoxon, tegyük hozzá: sem a kunyhó, sem a ház nem szép (és nem csúnya) akart lenni, mégis szépnek látjuk azokat. (Az indián vagy a földműves persze egyszerűen csak kunyhónak és háznak tekinti otthonát.) Ma viszont a hivatásos építészek is gyakran építenek csúnya házakat.

    1 500 Ft
    Kosárba teszem