-
Felvidéki fatemplomok
01 500 FtA Felvidék vagy Felföld történeti nagytáj, amelyet a Csallóköz, az Északi-középhegység, a Kárpátok nagy ívű karéja és Kárpátalja határol. Mozgalmas felszínű hegyvidék. Területén a magyar történelem folyamán mintegy húsz vármegye alakult. Lakossága az évszázadok alatt sokféle történelmi, vallási, politikai és gazdasági törekvés egymásra hatására vegyes nemzetiségi összetételű. A honfoglalás kori gyér számú lakossága szlovák. Délről magyar népesség, nyugatról elszórtan szászok telepedtek le. Észak felől kisebb lengyel-gurál népcsoport húzódott be. A hosszú ideig lakatlan keleti erdős határvidékre rutén, ruszin, kárpátukrán szórvány népcsoportok áramlottak át, több apróbb hullámban. Máramaros vidékéről felszivárogtak román pásztorok is.
-
Felvidéki séták
02 400 FtUtazni vasúton, kocsin, hajón vagy akár gyalogszerrel mindenkor nagyon szerettem. Ebben lehet valami családi örökség is. Ahány ősömről tudok, mind sokat utazott, holott mindig városlakók voltunk. S régi városaink hajdani lakóinak ma is az a hirük, hogy legfeljebb sátoros ünnnepkor lépték át a város kapuját friss levegőt szívni. Mint minden általánosításban, ebben sincs sok igazság. A régi városi polgár, akár mesterember, akár kereskedő vagy litteratus volt, pályáján, szűkebb hazája közéletében alig vihette valamire, ha világot nem látott Amíg le nem rótta vándorútját, céhbeli mester sem lehetett. A kereskedelmi utazó csak korunk gazdasági versenyének kivirágzása. Régi kereskedőink áruért, mesterembereink nyersanyagért maguk jártak be nem egyszer messze földet; az esküdt polgárokat pedig a város ügyes-bajos dolgaiban sűrűn küldték ki követségbe Budára, majd a bécsi udvarhoz, de nem egyszer más külföldi városokba is. Régi világjáró diákjainkról mindenki tud.
-
Felvidékünk – honvédségünk (Trianontól Kassáig)
08 000 FtÍrták: Dr. Strömpl Gábor, Ölvedi János, Dr. Matolay géza, Dr. Kapy Rezső, Marschalkó Lajos, Ráthonyi János, Lukácsovich Lajos, Técsői Móricz Béla, Mécs Alajos, Felkai Ferenc, vitéz somogyváry Gyula, Zathureczky Gyula, Hampel István, Volly István, Dr. vitéz Nagy Zoltán, Zobori, Kern Ferenc, vitéz Rózsás József
-
Feng shui mandalák
03 000 FtSzeretné jól érezni magát otthonában, munkahelyén? Egészséges, megelégedett életre vágyik, boldog párkapcsolatra vagy bensőséges emberi kapcsolatokra, anyagi gyarapodásra? A Feng Shui, a térrendezés ősi kínai tana, mindezekhez hathatós segítséget kínál. Gyakran azonban azt tapasztaljuk, hogy szimbólumai távoliak a mi nyugati kultúránktól, nehezen alkalmazhatók hagyományos ízlésünk mellett. Most e kötetben megtalálhatja azokat a szimbólumokat, melyek közel állnak Önhöz, anélkül, hogy sérülést szenvednének a Feng Shui klasszikus alaptételei. Fontos, hogy ezen orvoslási eszközöket Ön saját maga tudja elkészíteni, így személyes energiája, saját gondolatrezgése tölti ki a mandalákat.
-
-
Fény és Káosz
02 500 FtA szerző egyiptológus, egyetemi tanár; jól ismertek könyv alakban is megjelent vallástörténeti munkái. E könyv témája vallástörténeti-filozófiai jellegű. A késő-antik valláskeveredés egyik különös jelensége volt a gnószticizmus. A Dél-Egyiptomban (Nag Hammadi) 1945-ben talált 13 kopt kódex nagy fordulatot hozott a gnószticizmus kutatásában az 1970-es évekre. Bár a lelet jelentősége vetekszik a holt-tengeri tekercsekével, korántsem keltett akkora feltűnést, mint a qumráni anyag. A kódexek sokáig hozzáférhetetlenek voltak, s viszontagságos kalandok során kerültek végre a tudósok kezébe. Magyarországon eddig szinte semmi visszhangja nem volt ennek a felfedezésnek, egyetlen összefoglaló munka sem jelent meg a tekercsekről, holott a gnószticizmus sajátos dualista szemlélete, gazdag mitológiája következtében nemcsak az ókeresztény ideológia iránt érdeklődők figyelmére tarthat számot, hanem új szempontokat nyújthat a filozófiatörténetnek is. A gnószticizmus általános ismertetése mellett Kákosy László részletesen foglalkozik annak egyiptomi vonatkozásaival is, amelyeket mostanáig a nemzetközi kutatás elhanyagolt.
-
Fény és káosz, A kopt gnósztikus kódexek
02 000 FtA szerző egyiptológus, egyetemi tanár; jól ismertek könyv alakban is megjelent vallástörténeti munkái. E könyv témája vallástörténeti-filozófiai jellegű.
A késő-antik valláskeveredés egyik különös jelensége volt a gnószticizmus. A Dél-Egyiptomban (Nag Hammadi) 1945-ben talált 13 kopt kódex nagy fordulatot hozott a gnószticizmus kutatásában az 1970-es évekre. Bár a lelet jelentősége vetekszik a holt-tengeri tekercsekével, korántsem keltett akkora feltűnést, mint a qumráni anyag. A kódexek sokáig hozzáférhetetlenek voltak, s viszontagságos kalandok során kerültek végre a tudósok kezébe.
Magyarországon eddig szinte semmi visszhangja nem volt ennek a felfedezésnek, egyetlen összefoglaló munka sem jelent meg a tekercsekről, holott a gnószticizmus sajátos dualista szemlélete, gazdag mitológiája következtében nemcsak az ókeresztény ideológia iránt érdeklődők figyelmére tarthat számot, hanem új szempontokat nyújthat a filozófiatörténetnek is. A gnószticizmus általános ismertetése mellett Kákosy László részletesen foglalkozik annak egyiptomi vonatkozásaival is, amelyeket mostanáig a nemzetközi kutatás elhanyagolt. -
Fénybojtár
01 800 FtSokszínű népi kultúránk kincsesbányája még ma is sok meglepetést tartogat számunkra. Sok mindent tudunk – vagy hisszük róla, hogy tudjuk -, de szembesülve a felfedezés, a ráismerés örömével és izgalmával csodálkozunk a dolgokra: valóban itt vannak, „ők” azok! llyen képeskönyvet vehet most kezébe az Olvasól
Kütvölgyi Mihálynak (1944) nemcsak technikai tudása, de szeme is van észrevenni a minket körülvevő világ szépségeit, értékeit, hasznosságát és gazdagságát Régi, elfeledettnek gondolt állatvilágunka – a magyar szürke marha, a parlagi ló, a racka juh, a mangalica disznó, az őrző-terelő kutyák: a komondor, kuvasz és puli, végül a bivaly és a szamár – jelenik meg a maga természetes, élő környezetében. Ez a pásztorkultúra-viselet, tárgyi világ – együtt született, együtt élt az egészet egységbe foglaló pásztortársadolom rendjével. A könyvben ebből a színes világból kapunk egy csokorra valót mai optikával, de főként a múlt századra érvényesen és hitelesen.
Bellon Tibor -
Fényes Elek
0800 FtFényes Elek a reformkor nagyhatású tudósa volt, aki enciklopédikus gazdaságú művekben írta le a polgári átalakulás előtti országot és népét. Munkássága korszakos jelentőségű a statisztika, a közgazdaságtan, a földrajz- és néprajztudomány hazai történetében. Közéleti tevékenységével is Magyarország fejlődését szolgálta: az 1840-es években az Ellenzéki Kör alelnöke, az Iparegyesület aligazgatója volt. 1848-ban megszervezte az Országos Statisztikai Hivatalt, 1849-ben a pesti forradalmi vésztörvényszék elnöke lett. Élete és munkássága izgalmas fejezet a magyar tudománytörténetben.
-
Fényes szurony, rózsafa a nyele…
03 000 FtAz Árpád-korban hazánkba fogadott kun nép az eltelt évszázadok alatt elveszítette etnikai különállását, egykori anyanyelvét csupán néhány irodalmi nelvemlék és helynév őrzi. Oláh Lajos gyerekkora óta gyűjti a Nagykunságra vonatkozó katonai ereklyéket, Szabó József János évtizedek óta kutatja és tanítja a monarchia hadtörténetét. Az ő találkozásukból született ez a könyv. Korabeli fotók.
-
Fényképészek és műtermek Erdélyben 1839-1916
010 000 FtHárom évtizede is elmúlt, hogy főleg építészettörténeti kutatásaim során, a kolozsvári egyetemi könyvtár gyűjteményében „rábukkantam” Veress Ferenc 1859-ben a szamosparti város főbb nevezetességeit megörökítő kétkötetes fényképalbumára. A ritkaságszámba menő felvételek láttán, Kántor Lajos író és lapszerkesztő arra biztatott, hogy a Korunk folyóirat szerkesztőségében általa szervezett kiállítások keretébe mutassam be ezeket a felvételeket. A kiállításra 1983. februárban került sor, ahol Veress 1859-ből való fényképéit Vas Géza neves kolozsvári fényképész által azonos (vagy megközelítő) szögből felvett újkori városképeivel társítva mutattuk be. Annak ellenére, hogy már korábban is gyűjtöttem az erdélyi fotótörténetre vonatkozó adatokat, a kiállítás összeállításakor szembesültem először azzal a hiányossággal, amely az erdélyi fényképezés története terén mutatkozott. Mint kiderült. Erdélyi Lajos próbálkozását, illetve Fóris Pál egy kitűnő (rész)tanulmányát és az általa összeállított sepsiszentgyörgyi múzeum gyűjteménykatalógusát leszámítva, egyetlen átfogóbb jellegű írás sem állt akkor az érdeklődők rendelkezésére. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy az elkövetkező években, az újabb adatok gyűjtése mellett, sor került az 1978 óta egyre szaporodó fotótörténeti adatok rendszerezéséhez. A gyűjtés még távolról sincs befejezve. Bár Temesvárt és Nagyváradot leszámítva, a nagyobb magyar városok periodikáinak fotótörténeti adatait sikerült kigyűjteni, több olyan kisebb település van, (Pl. Nagybánya, részben Sepsiszentgyörgy, Lúgos, Gyulafehérvár), ahol ennek a munkának elvégzése, még várat magára.
-
Fénylő ölednek édes örömében – A sumer irodalom kistükre
02 000 FtKötetünk az első vállalkozás, nemcsak itthon, de az egész világon is, amely hiteles fordításokban – s nem tartalmi kivonatokban – akar képet adni az egész sumer irodalomról. Összeállítója és fordítója, Komróczy Géza, nem pusztán tudományos feladatnak tekintette munkáját. Igazolni akarta – érzésünk szerint sikerrel –, hogy ennek az ismeretlen eredetű, rokontalan nyelvű, rég eltűnt mezopotámiai népnek a költészete erős, eleven, gazdag, sokoldalú, hogy nem véletlenül terelődött rá az elmúlt harminc esztendőben világszerte a tudósoknak és az irodalom rajongóinak figyelme. Mint az előszóban írja:
„A sumer irodalom az ember eszmélkedésének, világot megismerő és világot teremtő erejének kövülete. A sumer irodalom szavai csaknem ötezer éve, mai kultúránk hajnalán hangzottak fel. A gondolati absztrakció és a művészi utánzás, megjelenítés bennük épült először teljes, szuverén világgá. A múltját és tulajdon lényegét kutató ember a sumerok költészetében a világképek korszakos különbségei ellenére is felismerheti őseit.” -
Ferenc József szerelmei I-II.
0850 FtHogyan lett Ferenc József szeretője Luzsénszky Paula?
Hogyan került Haller Nina őfelsége karjaiba?
Ki volt Tamara, akiért két paripát adott Ferenc József?
Hogyan alakult Maria Richter von Graetz sorsa, miután a császár elhagyta? -
-
-
-
-
Férfiak fegyverben
01 500 FtA háborúban emberek harcolnak emberek ellen. Ezt az alapvetést hajlamosak vagyunk elfelejteni. Emberek millió démonizálódnak a történelem narrációjában, pedig a többség nem volt önkéntes. Ment, mert mennie kellett. Az irodalomban tabu a magyar hadsereg második világháborús szerepléséről beszélni – nem is nagyon született olyan szépirodalmi mű, mely a Don-kanyarban odaveszettekről írna, anélkül, hogy kiszolgálná az aktuális politikai elvárásokat. Kötter vállalása ezért bátor és újító. Úgy beszél a magyar hadseregről, ahogyan senki sem előtte. A lótetemek mellett dohányzó bakák érdeklik, a véletlenül és minden szándék nélkül hőssé válók, akiknek a nevét befújja a hó. A vesztes csatákból sem elfutóké. Azoknak a története, akik csak haza akartak érni. A férfiaké, fegyverben. (Jászberényi Sándor)
-
Férfiidők lányregénye
02 000 Ft1948 nyarán Körner Aladár nőgyógyásznál egy kétségbeesett asszony jelenik meg egy hallgatag, fiatal lánnyal. Klára, aki a háború során szüleit és testvéreit is elveszítette, tizenhat éves, kórosan sovány, olyan, mintha nem akarna felnőni. A férfi, aki családjából egyedüliként élte túl a vészkorszakot, hamar felismeri a lány szótlansága és kamaszos dühe mögött azt a magányt és elképesztő szeretetvágyat, amellyel neki is nap mint nap meg kell küzdenie.
-
Ferté kisasszony
03 600 FtPierre Benoit uj regénye, amelyet magyar fordításban itt kap most az olvasó, a fantasztikus történetü Atlantis és a Királyasszony szeretője iróját uj oldaláról mutatja be. A romantikus mesélő-kedv után most a flaubert-i ideál az, amit Benoit maga elé tüzött ki célul: ide-oda csapongó történetek helyett lelki történés, kalandok leirása helyett a lélek szinte megfigyelhetetlen apró rezzenései, – egy olyan cél, ami célnak nemesebb s ami nehezebb teherpróba is egy iró tehetsége számára. Benoit-t szükségtelen már bemutatni a magyar olvasóközönségnek: eléggé ismeri s eléggé félre is ismeri. A Ferté kisasszony lesz talán az a könyv, amely a „közönség irásának” járó lenéző mosolyt eltünteti majd azok ajkáról, akik az irodalmiságot az unalmassággal szokták összetéveszteni s akik nem tudják megérteni, hogy lehet irodalom az is, aminek sikere van. Mert a Ferié kisasszony már teljesen az irodalom eszközeivel áll a közönség elé…
-
-
-
-
-
Feszl Frigyes
06 500 FtFeszl Frigyes (1821 – 1884) Feszl Frigyesnek főművén, a Vigadón kívül valószínűleg az építészet területén jártak szakemberek sem tudnák további műveit említeni. Nincs is sok, amit még meg lehet mutatni: Budapesten, tevékenysége szinte kizárólagos színterén, négy lakóház, öt iskola, két ipari épület és feltehetően néhány azonosítatlan ház őrzi keze nyomát. Mégis a legjelentősebb építészeink között kell számot tartanunk.
-
Fidelissimus Pastor – Mindszenty bíboros fehérvértanúsága
01 200 FtA Collegium Pazmaneum Bécs, A Balassi Intézet – Collegium Hungaricum Bécs és a Bécsi Magyar Történeti Intézet, a Veszprémi Főegyházmegye, a Veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény és Mindszenty Alapítvány kiállítása
„Jaj nekünk, ha elfelejtjük őt!” Nem akarjuk elfelejteni, sőt ápolni akarjuk emlékét, tanulni tőle és megtapasztalni, hogy „hite által holtában is beszél” – „Defunctus adhuc loquitur” – ahogyan König bíboros gyászbeszédében fogalmazott. Megtapasztalni, hogy van üzenete a mának és ez az üzenet élő, eleven és átható, mint az Isten igéje, amiben hitt, amit megélt, amiért szenvedett, és amely egyedül képes megváltoztatni a világot, megváltani bennünket… -
-
-
Fifty Years of the Movies
04 500 FtJeremy Pascall was an English screenwriter, broadcaster, journalist and author. He specialized in writing about humour and rock music, starting his career at the magazine New Musical Express. At 26 he moved on to be a producer at London’s Capital Radio. He has written several books. He was an accomplished music journalist, coming of age in the ’60s. He interviewed all the big rock stars of the time (he had extremely funny stories of time spent with Mickey Dolenz of The Monkees fame) and was an integral part of the avant garde group Bonzo Dog Doo Dah Band. He also wrote several books, was a successful DJ at Capitol Radio in London, hosting the shows Vinyl Vaults and The UnEncyclopedia of Rock, before evolving into a talented radio and television comedy writer. According to a friend, „He was a prickly, cigar smoking, hard drinking, high-flying bon vivant who knew almost everybody important in the worlds of comedy and telly, and everything about English popular culture; and he did NOT suffer fools gladly.”
-
Film posters
08 000 FtA plakát képzőművészeti jelentősége nem vitatható, azonban a moziplakátokat, elsősorban a magyar mozifilmek plakátjait – mint a modern művészet, illetve a magyar történelem és kultúra egyik lényeges elemét – méltatlanul keveset és kevéssé tanulmányozták. A téma a mai napig kiaknázatlanul rejtőzik a népszerű irodalmi művek, újságok, magazinok lapjain. Néhány kiállítás, egy-két kiadvány ad összefoglalót a magyar plakát történetéről, (100+ 1 éves a magyar plakát, A magyar plakát története 1885–1986, Budapest, 1986, A magyar sokszorosított grafika száz éve, Modern magyar litográfia 1890–1930, Miskolci Galéria, 1998, Stephen Mansbach: Standing in the Tempest: Painters of the Hungárián Avant-Garde, Santa Barbara, California, 1991), többségük azonban csak felületesen tárgyalja a témát. Úgy tűnik, Biró Mihály 1986-os, németül és magyarul megjelent monográfiája (Biró Mihály, 1886–1948, Plakátok/ Plakaté, Budapest/Wien, 1986.) az egyetlen alapos forrás. A helyzet nem meglepő, hiszen a tradicionális művészeti és művészettörténeti értékrendben a plakát a hierarchia aljára került. A művészettörténet hagyományosan magasabbrendű művészetnek tekinti az építészetet, festészetet, szobrászatot; és a grafikus művészeti ágakat, úgy mint a ceruzarajz, a litográfia vagy a metszetek (rézkarc, fametszet) többnyire a rangsor alsóbb fokaira helyezi. A litográfiát további kategóriákra osztják: van „művészi” és van reklám célra készített „litó”. Utóbbi még a képzőművészet fogalmába sem fér bele, többnyire alkalmazott művészet címszó alatt emlegetik. Talán azért is, mert a sokszorosítást a nyomdászok kemény fizikai munkával végezték. A film a felsőoktatásban általában nem számít„komoly” tudománynak, kivétel ez alól néhány egyetem, mint például az amerikai UCLA és Berkeley. / Így nem csodálkozhatunk, hogy a filmplakát műfaját gyakran anomáliák övezik s a téma további alapos tanulmányozást igényel. Célunk, hogy a gyűjteményben szereplő minden plakát alkotójának kilétére fény derüljön, és megpróbáljuk nyomon követni, milyen fázisokon ment keresztül létrejöttéig a mű. Szeretnénk minél pontosabban rekonstruálni a folyamatot, amely az egyes plakátok végső változatának kialakulásához vezetett: ki milyen szerepet vállalt a munkában, milyen technikákat alkalmaztak, melyik nyomdában készült, hogyan történt a terjesztés. A gyűjtemény korai, klasszikus darabjai minden tekintetben egyedülálló esztétikai színvonalat képviselnek.
-
Filmművészet vagy álomgyár
01 200 FtGuido Aristarco (Mantova, 1918 – Róma, 1996) az olasz és a nemzetközi filmszakirodalom kiváló egyénisége; lapszerkesztő (Cinema Nuovo), kritikus, filmelméleti munkák szerzője. A világon ő dolgozta fel először a filmszakirodalom elméletét és történetét. Az olasz neorealizmus születése körül bábáskodott. A Filmművészet vagy álomgyár a modern filmművészet legfontosabb irányvonalait felmérő hatalmas tanulmánykötetből ad válogatást. A szerző nem csupán filmművészeti vonatkozásokat elemez, hanem mélyrehatóan vizsgálja napjaink társadalmi jelenségeit is.
-
Filozófia a budoárban
01 500 FtDe Sade nevelési regényében a kolostorban felnőtt „Eugénie-nek alig egy nap alatt kell elsajátítania az élvezés művészetének… mérhetetlen tudásanyagát… A Filozófia a budoárban valójában éducation sensuelle, az érzékek iskolája, melyben az első kurzusok harmóniáját az biztosítja, hogy a tanárok egyenrangú libertinus partnerek. Mme Saint-Ange, aki néhány előkészítő tanfolyamon már kitapasztalta a kis Eugénie tehetségét-temperamentumát, a Madame öccse, a lovag, akivel nap mint nap az incesztustilalom előítéletét rombolja le…, és elsőként az egyenlők között minden libertinus akció főrendezője és főideológusa, Dolmancé, a felvilágosodott, sőt forradalmár filozófus. A filozófus forradalmiságának korlátait jelzi, hogy a szexuális szolgálatokra rendelt megtermett inasokat nem kívánja felvilágosítani cselekedeteik maximáit illetően: ezek »nem tudják, de teszik«. Igazi »szadista« jelenetre csak akkor kerül sor, mikor leánya erénye védelmében – jócskán megkésve – megérkezik a mama, akit a zavargásért bosszút állandó mindenki megerőszakol, végül Dolmancé vérbajos inasa is, ami ugyanolyan immorális igazságtalanságszolgáltatás, mint midőn a villám nem a bűnös-boldog Juliette-et, hanem az erényes-boldogtalan Justine-t csapja agyon: az erény védelmezője hal meg a kurvák szégyenteljes betegségében, ez utóbbiak pedig büntelen tépdesik tovább a romlás virágait.”