Tizenkét év telt el azóta, hogy megjelent tamási Gáspár emlékezéseinek első könyve. Aki papírra vetette, kétkezi munkához érdesedett kézzel azóta újra tollat vett a kezébe, s elkészült egy újabb füzettel, emlékei második könyvével, amelyet most az elsővel együtt kap kézbe az olvasó.

A talán legnagyobb Balassi-kutató, Eckhardt Sándor szellemének ajánlja életrajzi regényét Takács Tibor. Az író ugyan sok mindent megtanult Eckhardt Sándor műveiből hőse életéről (bár e vonatkozásban is bakizik néha), arról azonban hogy kicsoda is volt Balassi – akár emberként, akár költőként – alig-alig nyújt képet. Így regénye, amely elsősorban a szerelmes, asszonyszerető és nők után kószáló költőt mutatja be, nem több, mint enyhén erotikus lektűr, amelynek „zamatát” az adja, hogy a 16. században játszódik (hiányos történeti staffázzsal), és hogy hőse állítólag azonos az egyik legnagyobb magyar zsenivel. – A hitelességre keveset adó életrajzi regényeket is szívesen fogadó olvasóknak ajánlható.

Szerb Antal novelláinak minden eddiginél teljesebb gyűjteményét kapja kezébe ezzel a kötettel az olvasó. Több elbeszélése most kerül először kötetben kiadásra. Az irodalomtörténetek alkotója, a tanulmányíró Szerb Antal gyakran szépírói beleérzéssel, könnyedséggel eleveníti meg az elvontabb tárgyakat is – a novellista pedig szinte tudós készültséggel, sokoldalú műveltségét kamatoztatva, igényes elemzésekkel és míves csiszoltsággal írta elbeszéléseit.

Ez a történet egy fiatal magyar diákról szól, aki átélte a második világháború borzalmait, a légitámadásokat, szülővárosának bombázását és Budapest ostromát. Szovjet katonák hurcolták el 1945 februárjában mint hadifoglyot. A náci megszállás idején, családjával együtt, aktívan segítette zsidó honfitársait. A háború után évekig élt a szovjet kommunista terror elnyomása alatt. Hamis vádak alapján börtönbüntetés fenyegette, s hogy ezt elkerülje, áldiagnózis segítségével egy tüdőszanatóriumban talált menedékre. Az 1956-os forradalom alatt sebészként dolgozott Budapest egyik kórházában, ahová a harcok kitörése után az első áldozatokat szállították. A szabadságharc brutális vérbe fojtása után menekülni kényszerült.

Tárgyukban ​és módszerükben változatos, szemléletük szerint mégis összetartozó írásokat gyűjt egybe Szabó Magda tanulmánykötete: íróarcképeket, verselemzéseket, kritikákat, esztétikai elmefuttatásokat, írói-önéletrajzi vallomásokat, emlékezéseket. Az esszék az írónő sokoldalú érdeklődéséről adnak hírt: Szabó Magda érzékletes, árnyalt portrékat fest irodalmunk népszerű vagy kevésbé ismert, méltatlanul elhanyagolt nagyjairól – Jókairól, Szenczi Molnár Albertról, Apáczai Csere Jánosról, Kármán Józsefről, Kerényi Frigyesről –, az explication de texte-ek módszereit szellemesen, eredetien megújító verselemzésekben tárja föl Szentjóbi Szabó László, Gyulai Pál, Nadányi Zoltán és mások verseinek titkait, a sznobokkal perlekedve mutatja ki Dickens művészetének értékeit, érvényességét, élet és irodalom kölcsönhatását vizsgálja a tulajdon regényeit és drámáit tárgyaló írásokban, művelődésünk és közéletünk kérdéseihez szól hozzá „postá”-jában – végül pedig lírai vallomásokban idézi meg a „Holtig haza”, Debrecen hagyományait és jelenét.