Öt év történetét írtam meg, 1942-től 1947-ig, jórészt személyes émények és tapasztalatok alapján, háttérben a nagyhatalmak roppant összecsapásának és végzetes tévedéseinek felvázolásával. Az öt év a magyar történelem legtragikusabb szakasza, vereséggel és bukással, majd újrakezdéssel. 1942. március 10-én Kállay Miklós a miniszterelnök; Horthy Miklós kormányzó gondos, tudatos választással nevezte ki, hogy adandó alkalommal kivonja Magyarországot a háborúból, melybe egy éve belekényszerült. 1947. május 30-án legmondott Nagy Ferenc, a háború utáni miniszterelnök, akit az összeomlás politikai kényszere állított a kormány élére. Egyikük sem volt felkészülve a sors-rendelte szerepre, a közibük eső 1945 a magyar történelem cenzúrája.

A vándorló, honfoglaló magyarok történetétől egészen napjainkig vezetik az olvasót a tudományos és ismeretterjesztő irodalomban ismert szerzők. A könyvet olvasva filmszerűen peregnek a századok, csendes munkás korszakok és nagy történelmi sorsfordulók. Megelevenednek az ismert történelmi személyiségek, de magunk előtt láthatjuk a parasztok és munkások, a dolgozó tömegek életét is.
A szerzők figyelme egyaránt kiterjed az elmúlt századok gazdasági viszonyaira, politikai harcaira és kulturális eredményeire. Sokszínű és gondolatébresztő ez a rövid összefoglalás. A szerzők felhasználják a történettudomány legújabb eredményeit, előadásuk könnyed, fordulatos és mindenki számára érhető. Mondanivalójukat változatosság és egyben hitelessé teszi a képanyag, a sok térképvázlat, grafikon, a könyv gazdag illusztrációja és a legfontosabb dokumentumokból vett részletek. – Ezt a kötetet mindenki haszonnal forgathatja. A történelem iránt érdeklődőknek a kötet a tudomány mai szintjén mozgó áttekintés, modern összefoglalás, a népművelőknek kézikönyv, a szülőknek „tankönyvpótló”, hogy ismereteiket feleleveníthessék és korrigálhassák. E művet úgy írták a szerzők, s azzal a szándékkal adja közre a kiadó, hogy tízezrek olvasmánya lehessen.

Mályusz Elemér (1898-1989) elsősorban a középkorkutatás egyik legjelentősebb alakjaként ismert, pedig majd két évtizeden át behatóan foglalkozott a 17-19. századi magyar társadalom és kultúra történetével is. Mályusz 1930–1934 között a szegedi tudományegyetem professzoraként a középkor-történetei kurzusok mellett újkortörténeti előadásokat is tartott. Az 1931/32-es tanévben a magyarországi barokk és felvilágosodás történetét hirdette meg és adta elő hallgatóinak. Ennek az egész éves előadás-sorozatnak az anyaga mind ez idáig sehol sem jelent meg, de kézirata fennmaradt a szerzi hagyatékában. A kéziratot két másik, rövidebb terjedelmű előadásanyag vezeti be.