-
Hősök és kalandorok
0A Fiumei úti sírkert Budapest, és egyben Magyarország egyik legfontosabb temetője. Csodás, árnyas fái alatt sétálva szebbnél szebb síremlékeket, emlékhelyeket találhatunk, s látogatóként felébred bennünk a vágy, bár mesélni tudnának az ódon kövek!
Sal Endre, a nagy sikerű Mi, magyarok, Mi, magyarok a századelőn és Mi, magyarok a színpadon szerzője képes szóra bírni az évszázados sírhelyeket, és elénk tudja varázsolni a sokszor megrendítő, felemelő vagy éppen kalandos és nagyon is emberi sorsokat, amelyek e nyughelyek mögött rejtőznek. A tőle megszokott izgalmas látásmódjával olyan emberek történetét meséli el többek között, mint a labdarúgás magyarországi úttörője, Iszer Károly, a testvére emlékét egész életében ápoló Petőfi István, a több száz Titanic-utas életét megmentő hajóorvos, Lengyel Árpád, vagy a csodás könyvritkaságokat gyűjtő Todoreszku Gyula. A Hősök és kalandorok révén újra felfedezhetjük múltunk kiválóságait, és tisztelettel adózhatunk emléküknek. -
Hosszúhajú veszedelem
0Karácsony estéjén tizenkét agglegény-barát találkozik egymással, valamennyien a családias ünnep száműzöttjei, nincs hová menniük, egyedül nem akarnak maradni, s ezért együtt vacsoráznak. Utána pedig, hogy eltöltsék az időt, külön-külön mindegyik elmeséli: miért nem nősült meg. A cím szerint valamennyi elbeszélésnek ezt kellene bizonyítani, hogy nősülni nem érdemes, a „hosszúhajú veszedelem”, a nő nem érdemli meg a férfinem figyelmét és fáradozását. Az efféle oktalan általánosítás azonban nem lehetett kedvére az írónak, s ezért nem is törekedett rá.
-
-
Hotelszoba Párizsban
0Hotelszoba Párizsban: szállás, menedék, találkák és orgiák színhelye, szinte jelképe annak a városnak, amely mindenben újat akar, amely a mindenséget ígéri az odaérkezőnek, s amely mégis annyi embert kerget a reménytelenségbe. A négy barát is azzal a titkos szándékkal jön a csillogás, a bohémek és éjszakai pillangók városába, hogy megoldást keressen problémáira, visszatekintsen az elmúlt évekre. Mindig így csinálták: nehéz helyzetekben megkeresték egymást, bárhol voltak is a nagyvilágban. Az élet forgatagában, a kevés siker és a sok kudarc közepette csak barátságuk jelentette az állandóságot, ez adott nekik megnyugvást és vígasztalást. Önvizsgálódásuknak, beszélgetéseiknek most a párizsi Babylon hotel és a környező városrész a színhelye. Az elbeszélő, aki a négy barát egyike, színesen és érdekfeszítően írja le a másik három életét. Rokonszenvesek ezek a figurák minden emberi gyengeségükkel, hibájukkal együtt.
-
Hozott isten, holdacska!
0Jószerivel szűz területet tár fel ez a kötet: az Urálon inneni nyelvrokonaink – a finnek, karjalaiak, izsorok, vepszék, vótok, észtek, mordvinok, cseremiszek, votjákok és zürjének – népköltészetének egy sajátos ágából ad Bereczki Gábor válogatásában ízelítőt – az ősi hit- és szokásvilághoz kapcsolódó ráolvasásokból, varázsigékből, pogány imádságokból, halott- és menyasszonysiratókból. Több rétegű élményt kínál tehát: átélhető közelségbe hozza ezeknek a népeknek a pogány kori, de némely tekintetben sok helyütt ma is eleven világképét, gondolkodásmódját és életformáját, félelmeit és reményeit, a gyász és a nász szertartásait, melyek – kivált a menyasszonysiratók esetében – valóságos drámaciklussá kerekednek; mind e közben pedig mintegy a költészet születésének folyamatába is beavat. Mert a varázsigék vagy a siratók célja ugyan nem a gyönyörködtetés, de hatni a szó erejével, tehát önkéntelenül is a költészet eszközeivel akarnak – és mi mással is hatnának miránk, akik nem vagyunk részesei az alkalmaknak és a közvetlen szükségleteknek, amelyek ezeket a varázsigéket, imádságokat és siratókat létrehívták?
-
-
Humanista erudíció és barokk világkép. Pázmány Péter prédikációi
0A XVII. század első felének szellemi életében Pázmány Péter irodalmi működése, politikai szerepe meghatározó volt. Életművének régebbi méltatói – bár sok fontos tényt, érdekes megfigyelést rögzítettek – számos lényegi kérdésre nem tudtak kielégítő választ adni, a felszabadulás után nekilendülő marxista irodalomkutatás pedig nem fordított kellő figyelmet Pázmány írói munkásságának korszerű, marxista igényű feltárására és értelmezésére.
Bitskey István a sokat vitatott, számos szélsőséges vélekedést kiváltó, de régóta alig bolygatott pázmányi életmű alaposabb megismeréséhez járul hozzá, kiemelve a prédikációk szerepét, műfaját, hogy filológiai, művelődéstörténeti, esztétikai és stílustörténeti elemzésük-kel, a belőlük kibontakozó barokk világkép rekonstruálásával árnyalja és gazdagítsa XVII. századi irodalmunk történetét. -
-
-
Hungary in Maps
0Az MTA Földrajztudományi Kutatóintézete a regionális atlaszok sorozata keretében – a Délkelet-Európával és Ukrajnával foglalkozó atlasz után – a rendszerváltozás 20., NATO-csatlakozásunk 10., az EU-tagságunk 5. évfordulóján jelentette meg a külföld tájékoztatására ezt a viszonylag kisméretű (21 x 29,8 cm-es), angol nyelvű kiadványt országunk korabeli természeti, társadalmi és gazdasági helyzetéről. A digitális technikával készült, 211 oldalas atlasz szerkezetében a szöveg és térkép aránya közel 2:1-re volt tehető. A 142 térkép körében a természeti, gazdasági és társadalmi tématerületek csaknem hasonló súllyal szerepeltek. A korábbi nemzeti atlaszokhoz képest országunk ezen angol nyelvű kis „névkártyája” a hazai és nemzetközi érdeklődés kielégítésére számos kérdéskör (pl. etnikai, politikai, történeti, vallásföldrajzi, ökológiai, urbanizációs, kereskedelmi, telekommunikációs, turisztikai témák) újszerű bemutatását is felkínálta.
-
-
-
Húsz esztendő parlamenti viharai
0„Negyvenhét esztendő óta egy élesszemű, igen becsületes és igen kedves ujságíró figyeli a magyar politika viharos eseményeit és gyüjti az ezekre vonatkozó nyílt és rejtett adatokat. Ez az ujságíró Szatmári Mór. Mindnyájan, akiknek politikai ellenfele volt a parlament porondján, megszerettük és úgy hiszem, még melegebb szívvel gondolnak rá azok, akiknek sorában küzdött.
Semmi kétség, a magyar termelés sok tökéletlenségben szenved. Nemcsak azért, mert kávé és rizs nem nő nálunk, hanem mert a szellemi többtermelésből is igen sok helyen elmaradunk. Egyes nagy műfajok egyáltalában nem tudnak meggyökeresedni a magyar talajban, a magyar lélekben és ha itt-ott próbálkoznak is velük, elhervadnak. Ellenben annál hatalmasabban zsendül fel a régi magyarság publicisztikája. Dicsekvés nélkül elmondhatjuk, hogy kevés nemzet van olyan, amely politikai irodalmának, különösen csatázó és vitázó részét oly magasra fejlesztette, mint ez a maroknyi magyar. Ennek természetes oka van. Egy ilyen kis népnek, amelynek egyetlen rokona sincs, de megvan a kemény elhatározása, hogy keleti származása dacára nyugati politikát folytasson és folyton politikával kell csatáznia, ki adja más a vértezetet, mint a publicista? Ennek a nagy publicista gárdának egyik kitűnő alakja az a Szatmári Mór, aki a következő lapokon megszólal. Mindig érdekes, mindig vitázó. mindig magyar és mindig becsületes.(…)”
Hegedűs Lóránt -
-
Húsz év, egy nap
0A valaha spanyol származású francia író”-nak megismert Jorge Semprún az arisztokrata családba született diplomatagyerekből lett emigráns párizsi filozófushallgató, majd antifasiszta ellenálló, aki a buchenwaldi koncentrációs tábor foglyaként szerzett borzalmas élményeit a huszadik század egyik alapművének számító, legendás regényében, A nagy utazás-ban dolgozta fel, a náci lágervilág mellett és mögött felsejlő szovjet verziónak, a Gulagnak immár az antifasizmus és a kommunizmus viszonyára is vonatkoztatott tanulságait pedig, a hatvanas évek végétől kezdődően, újabb nagy sikerű regények sorában. Semprún tehát, aki a szabaddá lett Spanyolországban másfél évtizede a kulturális miniszterségig vitte, fáradhatatlanul járja tovább a maga útját.
Legújabb regényének nagy újdonsága, hogy Semprún anyanyelvén, spanyolul íródott. Cselekménye két sorsfordító dátum, az egymástól pontosan húsz év és egy nap távolságban lévő 1936. július 18. és 1956. július 18. körül, előtt és után, Semprún életének és életművének legfontosabb, jelképes és valóságos helyszínein játszódik. Középpontjában furcsa rítus áll: egy tragikus haláleset emlékére 1936-ban egy csapat napszámos megölte egy nagybirtokos család legfiatalabb férfi tagját -a gyilkosoknak minden évben el kell játszaniuk az egykori véres eseményeket. Az utolsó ilyen szertartáson a család tagjain kívül egy amerikai történész és egy francóista vizsgálóbiztos is részt vesz. Utóbbiak – ki-ki a maga módján a család politikával és érzékiséggel telien szerteágazó történetét próbálják kibogozni. Így mintegy az ő nyomozásuk eredménye is ez a nagyszerű és izgalmas regény, mely színpompás tablója nem csupán húsz évnek és egy napnak, hanem szinte az egész elmúlt évszázadnak. -
Húsz óra
0A cselekmény összesen húsz óra alatt pereg le, e 20 órába sűríti bele a szerző hatalmas erővel a korszak összeütközéseit (1945-től a könyv megírásáig.) Az összeütközések a falu volt szegényparaszti társadalmán belül történnek, háttérül a személyi kultusz súlyos évei, illetve az 1956-os forradalom napjai szolgálnak.
-
Húszezer éjszaka
0Húszezer éjszaka az több mint 54 év. Egy egész élet, amit ugyanazzal az emberrel kéne hűségben leélnünk. De képes-e erre ma egy negyvenes, érzelmekre és intimitásra szomjazó nő, aki a mindennapi rutinba, a látszatvilágba és saját kínzó vágyaiba beletörik? Mit dönt, amikor váratlanul elérkezik hozzá a mindent alapjaiban megrengető szenvedély, és felcsillan egy intenzív, új élet reménye? Érvényesek-e még az előző generációk tanításai az örök hűségről és a jóságról? Hány nap a világ? Lehet-e egy együtt leélt élet húszezer éjszakás kaland?
-
-
Hűvösvölgyi suli 2.
0Kamasznak, ráadásul szerelmes kamasznak lenni továbbra sem könnyű. Mert ugye ott vannak azok a bosszantó kérdések, mint például mikortól kezdve jelenthetjük ki, hogy akkor mi most járunk? Az első kézfogástól? Az első csóktól?
-
Hűvösvölgyi suli 3.
0Szerelmes kamaszként belevágni a nyárba… kell ennél több? Úgy tűnik, igen. Ugyanis számos tényező bezavarhat az idillbe: például egy gyanús telefoncsörgés, vagy egy még gyanúsabb fotó a Facebookon.
-
Hűvösvölgyi suli 4.
0Bár a kamaszsors eddig sem volt kifejezetten egyszerű, a tizenhatodik születésnap felé közeledve újabb megválaszolandó kérdések bukkannak fel. Olyanok, mint például: mi érdekli valójában a fiúkat? A szoknya hossza?
-
Hűvösvölgyi suli 5.
0Szép dolog a szerelem, különösen akkor, ha kölcsönös, és semmi sem zavar be a képbe. Úgy tűnik viszont, hogy a zavaró tényezők mindig lesben állnak. És ilyenkor nem marad más, mint levonni azt a következtetést, hogy a szívügyek tök bonyolultak!
-
-
I. Frigyes császár tettei
0Fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Dr. Gombos F. Albin
-
I. Miklós pápa válaszai a bolgárok kérdéseire
0A középkorban egy nép számára a kereszténység felvétele többek között az európai népek közé történő betagozódás lehetőségét hordozó történelmi lépést jelentett. E lépés az illető nép számára nem csupán hitvilágának, hanem életmódja számtalan hétköznapi elemének változását is magával hozta. Az I. Miklós pápa válaszai a bolgárok kérdéseire (Responsa Nicolai papae I. ad consulta Bulgarorum) című, 866-ból származó forrás azon tekintetben páratlan jelentőségű, hogy az egyetlen szöveg, amely egy nép kereszténnyé válásának „pillanatfelvételét” rögzítette, s ily módon nem csupán az egyháztörténet és a szlavisztika, hanem az életmód-, a vallás-, a jog- és a kultúrtörténet szemszögéből is kiemelkedő fontosságú dokumentum.
-
Iconographia Florae Partis Austro-Orientalis Europae Centralis
0Jávorka Sándor (1883-1961) – az Iconographia kiadásakor a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytárának osztályigazgatója, később igazgatója, majd Kossuth-díjas akadémikus – kora ifjúságától kezdve életcéljául tűzte ki a történelmi Magyarország magasabbrendű növényeinek (harasztok és virágosak) összefoglaló, korszerű feldolgozását, amely Magyar Flóra (Flora Hungaria) címen 1924-1925-ben jelent meg. Ennek az alapvető munkának illusztrációs anyaga A magyar flóra képekben (Iconographia Florae Hungariae). Ez a füzetekben kiadott mű 1934-ben fejeződött be. 40 színes táblán és 576 lapon (továbbá 25 fényképtábla-mellékleten) mintegy 4000 növényfaj, illetve taxon természethű festményeit és rajzait tartalmazza, amelyek Jávorka irányításával a kitűnő festő és rajzoló: Csapody Vera tanárnő művészi alkotásai. Így ez a képes atlasz a kárpáti, pannóniai, sőt részben az illír és mediterrán flóra növényeit együtt mutatja be. Hozzá hasonló munka ma nincs, és így ez az atlasz azóta is nagyon keresett a nemzetközi könyvpiacon.
-
Idegen bolygón született
0A Vénusz-trilógia 3., befejező kötete. „Ki tudná megmondani, milyen világ rejtőzik valójában a Vénusz soha fel nem szakadó ködtakarója alatt? Mit rejt a sűrű köd, mely. a Föld testvérbolygójának titkait őrzi?
Vajon volt… vagy csak születőben van ott az élet? Vagy csend honol még az élettelen tájakon?…”
Erre a kérdésre igyekezett költői választ adni Botond-Bolics György Vénusz-trilógiájával, mely a „Ha felszáll a köd…” és az „Ezer év a Vénuszon” után ezzel a kötettel ért befejezéséhez.
Mark Barett, a Vénuszon született első ember küzdelmes, de diadalmas sorsa, a magas technikai kultúrájú barbárságon emberséggel győzedelmeskedő tudós XXII. századbeli regényes életútja elevenedik meg előttünk ebben a könyvben, mely a két előző kötettel egyetemben méltán tanúsítja, hogy mennyire magasan szárnyal a csillagok világát, a végtelen mindenség titkait fürkésző ember képzelete. -
Idegen hadakban
0A XVIII. század a gyakran fellángoló dinasztikus háborúk kora. Az új hadművészeti elveken szerveződő, nagy létszámú állandó hadseregekben megjelenik a huszárság, mint csapatnem. Meghonosítói mindenütt főleg magyarok, akiket egyrészt az emigráció kényszerűsége juttatott idegen földre, másokat a kalandvágy és a katonai karrier lehetősége csábított.
A század háborúit három katonanemzedék harcolja végig idegen hadakban. Róluk szól e kötet, akik méltatlanul kívülre kerültek az itthoni hadtörténetírás látóköréből. Emléküket, kimagasló katonai erényeiket a „választott” haza ma is számon tartja. Tegyük ezt mi is. -
Időkortyolók
02016-ban megjelent az „IDŐKORTYOLÓK” című regény, melynek jelmondata: Jókedvűen tanulni! Soroljunk fel néhány nevet a könyvből a teljesség igénye nélkül! Atilla, hun király, Árpád fejedelem, Napsugár, a szép, magyar tündérleány, Mátyás király, Dobó kapitány, Lúdas Matyi, Döbrögi, Kodály Zoltán, Kőrösi Csoma Sándor, Csontváry, Grosics Gyula, Puskás Öcsi, Buzánszky, Hun apó, a Pilis tudója, Vörösmarty Mihály, Jedlik Ányos, Czuczor Gergely, Botond, és még sokan mások… S persze a két főszereplő: Tudós Töhötöm, a feltaláló, és útitársa: Kovács Gyuri.
-
Időomlás
0A mű Kurt Vonnegut tizennegyedik, utolsó regénye. Hattyúdal. Emlékek, eszmék, tanok és töprengések, meg tréfák és viccek mulatságos szőttese. Egyszersmind búcsú a vonneguti világ teremtett és valóságos szereplőitől.
-
Időről időre – 1985 (Bodor Ferenc és Lugosi Lugo László fotósorozata az Iparművészeti Főiskolán)
0Bodor Ferenc és Lugosi Lugo László közös ötletüket valósították meg, amikor 1985-ben az Iparművészeti Főiskolán egyik alagsori műtermében fotózták a gólyabál résztvevőit, leginkább a főiskola hallgatóit, de tanárokat és más vendégeket is. Czeizel Balázs akkor másodéves volt, most neki jutott eszébe ez a fotósorozat. Kieselbach Tamás – néhány évvel később szintén a főiskola másoddiplomás hallgatója volt, nem szerepel a sorozaton, de akár ott is lehetett volna -, aki Lugoval és Czeizel Balázzsal is többször dolgozott már együtt, kiadta a sorozatot könyv formájában. A könyv az 1994-ben elhunyt Bodor Ferencnek is emléket állít.
-
Időtlen utakon
0„A vonat erdőkkel borított völgyeken át kanyargott, és engem elárasztottak az emlékek… A rozoga ajtók folyton kinyíltak, zörögtek; néhány ablak is be volt törve, beesett rajtuk a hó és megmaradt a padlón. Beburkolóztam a kabátomba, mélyen a fejembe nyomtam a kalapom, hogy megőrizzek valamit a testem melegéből. Útitársaim mosolyogtak, és megértőn egy korty cujkával, román szilvapálinkával kínáltak… Ha egy gyorsabb vonat húzott el mellettünk, a törött ablakokon beáramlott a hó, és ott kavargott a folyosón. Románia északi részébe tartottam, az ukrán határ felé, hogy betartsam egy öreg barátomnak tett ígéretemet. Még egy egész napra volt szükségem, hogy elérjem az Északi-Kárpátokban levő elszigetelt kis falut, de az ígéret – ígéret. A vonat nagy csörömpöléssel haladt a dombokon át, és gondolataim visszakanyarodtak a mostani utazásomhoz. Hamarosan átkelünk a hóborította hágókon, és lassan, egyre lassabban, leereszkedünk a régi Máramaros völgyeibe.”