-
A művészet története
0Bevezetés (részlet): Az ókor kezdetei a történelem előtti idők homályába vesznek; elmosódottak és határozatlanok, s ilyen a kép is, amelyet az ember legrégibb művészeti tevékenységéről rajzolhatunk. A történelmi időket megelőző korszakot őskornak szoktuk nevezni; határtalan fogalom, időtlen idő, amely évszázezredeket ölel magába, az emberiség történetének legnehezebb éveit, annak a heroikus küzdelemnek korát, amelynek során az ember kiemelkedik az állatok közül s megalapozza az emberi művelődés csodálatos épületét. Az őskor kezdeteire soha többé nem fog fény vetődni; – vége a történelmi idők kezdeteivel keveredik.
-
A Pandzsáb
0A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára elnevezésű könyvsorozat 1902 és 1943 között jelent meg Budapesten. Kezdetben a Lampel Róbert (Wodianer Fülöp és Fiai) Császári és Királyi Könyvkereskedése nevű kiadóvállalat, majd a Franklin-Társulat adta ki. Több mint 60 kötete főleg tudományos igényű útleírásokat tartalmazott. A sorozat külföldön is jegyzett könyvészeti érdekesség, egyes darabjai igazi ritkaságnak számítanak.
-
A bútor története
0Dr. Homér Lajos: A butor története műve második kiadása 1000 példányban készült. Számozott és nyilvántartott példányokban, a szerző sajátkezű aláírásával jelent meg.
-
Ma Csung-Jin menekülése
0A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára elnevezésű könyvsorozat 1902 és 1943 között jelent meg Budapesten. Kezdetben a Lampel Róbert (Wodianer Fülöp és Fiai) Császári és Királyi Könyvkereskedése nevű kiadóvállalat, majd a Franklin-Társulat adta ki. Több mint 60 kötete főleg tudományos igényű útleírásokat tartalmazott. A sorozat külföldön is jegyzett könyvészeti érdekesség, egyes darabjai igazi ritkaságnak számítanak.
-
Gróf Zrinyi Miklós prózai munkái
0Előszó (részlet): Amikor a Magyar Szemle Társaságtól azt a megtisztelő megbízást kaptam, hogy állítsam össze egy új kiadás számára Zrinyi Miklós gróf hadtudományi és politikai írásait, Kazinczy Ferenc szavai jutottak, eszembe, amelyeket Zrinyi egyik prózai munkájáról mondott: „Életem legszebb órái közé tartozik az, melyben én az általam annyira szeretett Zrinyinek ezt a munkáját is olvashatnám.”
-
A kannibálok földjén
0A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára elnevezésű könyvsorozat 1902 és 1943 között jelent meg Budapesten. Kezdetben a Lampel Róbert (Wodianer Fülöp és Fiai) Császári és Királyi Könyvkereskedése nevű kiadóvállalat, majd a Franklin-Társulat adta ki. Több mint 60 kötete főleg tudományos igényű útleírásokat tartalmazott. A sorozat külföldön is jegyzett könyvészeti érdekesség, egyes darabjai igazi ritkaságnak számítanak.
-
A szigetek gyöngye
0A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára elnevezésű könyvsorozat 1902 és 1943 között jelent meg Budapesten. Kezdetben a Lampel Róbert (Wodianer Fülöp és Fiai) Császári és Királyi Könyvkereskedése nevű kiadóvállalat, majd a Franklin-Társulat adta ki. Több mint 60 kötete főleg tudományos igényű útleírásokat tartalmazott. A sorozat külföldön is jegyzett könyvészeti érdekesség, egyes darabjai igazi ritkaságnak számítanak.
-
Istenek csatatere
0A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára elnevezésű könyvsorozat 1902 és 1943 között jelent meg Budapesten. Kezdetben a Lampel Róbert (Wodianer Fülöp és Fiai) Császári és Királyi Könyvkereskedése nevű kiadóvállalat, majd a Franklin-Társulat adta ki. Több mint 60 kötete főleg tudományos igényű útleírásokat tartalmazott. A sorozat külföldön is jegyzett könyvészeti érdekesség, egyes darabjai igazi ritkaságnak számítanak.
-
Régi magyar csataképek
0Részlet:
A török háborúk Magyarország területén lezajló eseményei élénken érdekelték a külföldi, elsősorban német, olasz és francia kortársakat. A tőlünk nyugatabbra elterülő országokban a törököktől való félelem indokolta a megszámlálhatatlan magyar vonatkozású röplap és könyv kiadását. Európa testét a XVI. század végén osztályharcok, vallási és dinasztikus ellentétek szabdalták szét. Az írott szónak kellett volna egységes közvéleményt kialakítania, hogy a hódító török hatalom megfékezéséhez szükséges katonai erő létrejöhessen. A kisebb-nagyobb terjedelmű nyomtatványok a magyarországi végvárak elestéről vagy visszafoglalásáról közöltek szöveges és gyakran képes tudósításokat. A török kegyetlenkedéseknek és a keresztény katonák, köztük néha a magyar hősök /Zrínyi Miklós/ vitézségének színes leírása élénkítette ezeket a hirközléseket. -
Öt év Mandzsuországban
0A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára elnevezésű könyvsorozat 1902 és 1943 között jelent meg Budapesten. Kezdetben a Lampel Róbert (Wodianer Fülöp és Fiai) Császári és Királyi Könyvkereskedése nevű kiadóvállalat, majd a Franklin-Társulat adta ki. Több mint 60 kötete főleg tudományos igényű útleírásokat tartalmazott. A sorozat külföldön is jegyzett könyvészeti érdekesség, egyes darabjai igazi ritkaságnak számítanak.
-
Régi várképek
0Muzeumaink történeti és várostörténeti kiállításain gyakran szerepelnek régi magyar várak és városok képei. Közülük egyesek nagy méreteik és hasonló stíluselemeik alapján első pillantásra összetartozóknak látszanak. Az ábrázolt vár vagy város nagy betűkkel írott latin és német nevét feltűnő helyen olvashatjuk. A képek a környék egy kiemelkedő pontjáról, vagy madártávlatból, csaknem alaprajzszerűen mutatják a várakat.
-
Széttöretett
0Bevezető
Kötetünk a trianoni döntés feletti fájdalom és az örök reménykedés verseit tartalmazza. Történelemtanításunkban s irodalomoktatásunkban szinte napjainkig tabuként kezelt nemzeti sorsdöntésről, a nemzeti traumaként ma is kísérő nagyhatalmi, mindmáig vissza nem vont csúfos, nemzetmegalázó rendelkezés következményeiről tudósító versek zöme – az első megjelenésük óta – most újra olvashatóak. Zömében ismeretlen szerzők alkotásaival találkozhat a tisztelt Olvasó, hiszen mindaz, ami Trianonra s következményeire utalt, titkosan zárolt anyagként kezelték anyaországon belül s országhatáron kívül. 1945 óta évtizedekig tilos volt beszélni a nagyhatalmi döntés következményeiről. -
Kisebbségben és többségben
0Füljegyzet: Bíró Sándor (1907-1975)
Született Alsósófalván, Udvarhely megyében, 1907. április 12-én, többgyermekes, egyszerű, székely földműves szülőktől. Meghalt 1975. július 6-án Antibesban, Franciaországban. Elemi iskolai tanulmányait (1913-1918) szülőfalujában, középiskolai tanulmányait (1918-1920) Székelyudvarhelyen a Református Bethlen Kollégiumban végezte. 1926-ban Segesváron érettségizett. Főiskolai, egyetemi tanulmányait 1926-1932 között a kolozsvári Református Teológián, ugyanott az I. Ferdinánd Király Egyetemen, valamint Párizsban a Sorbonne-on és a Protestáns Teológián folytatta. 1932. január 30-án a kolozsvári I. Ferdinánd Király Egyetem bölcsészeti karán román és egyetemes történelemből, valamint a francia nyelvből és irodalomból magna cum laude fokozattal tanári oklevelet szerzett, ugyanez év június 27-én pedig a Református Teológián jeles képesítéssel lelkészi oklevelet nyert. -
Bulgária története
0Tartalom:
Az előzmények
A kezdetek
A nagyság útján
Hanyatlás és rabság
Új fény és új árnyék
Iga alatt
A megújulás
Szabadság vagy halál
Az alkotmánytól az egyesülésig
Új erők
Viharos évek
A háborúk kora
A forradalmak kora
Csalódások és remények
A diadalmas felszabadulás
Tájékoztató irodalom -
Potemkin
0Előszó
AZ OROSZ DRÁMA
A tizennyolcadik századbeli Európa színpadán, melyen a modern történelem első, bevezető jelenetei játszódtak le, külön érdekesség az orosz dráma. A muszka birodalom látványos kifejlődése és rendeződése, az óriási területi terjeszkedés, az újonnan épült, rohamosan növekedő, alapjában véve nemzetközi fővárosnak, Szentpétervárnak jelentősége, a cári udvar káprázatos pompája, – ami még Versaillest is felülmulta, melyet pedig utánozni kívánt, – mindez még abban a gazdag és változatos korban is egyedülálló, amikor az európai történelemnek úgyszólván minden jelenete külön nagyszabású dráma volt és a szereplők valamennyien óriások. Különös képét adja a tizennyolcadik század Európája a fejlődésnek és reakciónak, különcködő pazarlásnak és piszkos nyomornak egymás legszorosabb közelségében. De sehol sem volt kiáltóbb és mélységesebb ez az ellentét, mint éppen Oroszországban. -
Fegyencek, fegyőrök, fegyőrcsaládok életkörülményei 1945. előtt kis és nagy események sodrában
0ElőszóMikor 1945. nyarán künn jártam Sopronkőhidán és megrendülve láttam ott is a háború szörnyű pusztításait, akkor vetődött fel bennem a gondolat, hogy mint a régi Sopronkőhida eseményeinek, illetőleg életének egyik – még élő – tanúja, feldolgozom szülőhelyem, gyermekkorom és annyi kis és nagy esemény történetét azzal a hellyel kapcsolatban.
-
Tömörkény István irodalomtörténeti sorsa
0„EZ SZÉP KÖRÖSZT LÖSSZ!”
(Elöljáró szavak)
Tömörkény István írja egyik harmatos, egyszerű írásában, hogy röpül az idő, ha sok a dolog, és csak ácsorgó ember nézi lassunak folyását. Az iró halála óta eltelt huszonöt év alatt sok volt a dolgunk, nem voltunk ácsorgó emberek, így ez a negyedszázad gyorsan elröpült, gyorsabban, mint a magyar történelem egyéb, tengödő évtizedei. A sok magyar munkában arra is alit értünk rá, hogy Tömörkény egyéniségét, legbelsőbb lényegét kellőképpen felmérjük és értékeljük.
A huszonöt esztendő alatt a magyarság társadalmi, irodalmi és irodalomtörténeti munkája nem volt összeforrottan egységes, nem haladt mindig a magyar összesség érdekét jelentő helyes uton. Az ösvények többfelé szakadtak. Az ilyen helynek pedig, – hogy Tömörkénynek adjam át a szót, – „mindig van egy kis közepe, a hol a kocsi nem jár, s rajta apránkint pusztai virág terem. Kék buzavirágnak, sárga ökörfarkkórónak, szép halovány rózsaszín bogáncsnak a magvát oda hordja a szél”. A többfeléágazó irodalmi és irodalomtörténeti utaknak megkimélt, de kissé elhanyagolt szigete volt Tömörkény sugárzó, majdnem teljesen elfogyott sorozata. Ezen az „utközépen” üdén nyiltak Tömörkény népi rajzainak kék, sárga, rózsaszín virágokat hajtó magyar „gyógynövényei”, amelyek magukba zárják a magyar élet földbőlszitt, igazi orvosságát: „Ismerjed meg, szeressed meg minden életmegnyilvánulásában a valódi mélymagyarságot, a magyar földmivelő réteget, a célszerű, munkás szegény embereket, az eleveneszű, önnálósulni tudó és szerető, kétkezi munkásokat”. Erre mondják, hogy Tömörkény csak ábrázolni akart, tendenciátlan volt. -
A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítője
0Az „Ethnographia” melléklete. XIII. évfolyam. 1912. (Új folyam: VIII.)
-
The land beyond the forest I-II.
0Emily Gerard (1849–1905) regényíró 1883-ban két évre Erdélybe költözött férjével, az osztrák hadsereg tisztjével. Az akkoriban az Osztrák–Magyar Monarchia részeként, ma Nyugat-Románia részeként, Erdély kevéssé volt ismert az angliai olvasók számára. Az ezt követő években megírta ezt a teljes terjedelmű beszámolót (1888-ban jelent meg), valamint számos cikket a régióról, amelyeket Bram Stoker felhasznált a Drakula helyszínének kutatása során. Leírja az erdélyi népet alkotó különböző nemzetiségekkel – románokkal, szászokkal és cigányokkal – való találkozásait. Megdöbbentő anekdotákkal teli, regényszerű stílusban megírt műve személyes emlékeit ötvözi a táj és az emberek részletes leírásával. A második kötet a cigány és zsidó lakosságot, valamint Gerard vegyes érzéseit tárgyalja az ország elhagyása után.
-
A bűn álarc nélkül
0Kérdések és feleletek
Ki látta már álarc nélkül a bűnt? A hamis romantika tarka rongyaiból kivetkőztetve a maga visszataszító valóságában? Talán a rendőrség, bírák, börtönőr, védőügyvéd, büntető jogtudós, vagy az író?
Egyik sem. Még kevésbbé a nagyközönség. Sőt – hihetetlenül hangzik – még maga a bűnöző sem.
A rendőrséget addig érdekli a bűn, míg a tettest felkutatja és ártalmatlanná teszi. -
A Farkas-utcai színház
0Előszó
Kolozsvárt a Farkas-utca a város közlekedési fővonalától félre esik. Olyan, mint egy karcsú, téglány-alakú tér. Egészen körül van zárva öreg, csodálatos épületekkel. Az egész olyanforma, mintha nem is utca volna, hanem egy nagy szabadtéri templom. Kocsi nem robog át rajta, autók nem tülkölnek; rendes körülmények között nagy, komoly csendesség hallgat benne.
Ez a tér köröskörül van építve Isten dicsőségére szolgáló épületekkel. Egyik bütüjét a katholikus Báthori kollégium zárja be, a másikat a csodálatos református templom egyszerű és óriás gótikájával. Kétfelől sorakozik a római katholikus gimnázium, a református gimnázium, a Ferenc József Tudományegyetem, polgári leányiskola; közben papok, tanárok öreg, bolthajtásos lakóházai.
Ennek egyik szögletében emelkedett a legrégibb magyar kőszínház. Erdély urai és asszonyai építtették s majdnem száz esztendeig lakozott benne az erdélyi magyar múzsa. -
Geistliches und Weltliches aus dem Türkisch-Griechischen Orient
0Mit einem Porträt in Lichtdruck Sowie zwölf Zeichnungen im Text
-
Zádor István rajzai
0Előszó
1944. március 19. A németek lerohanták és megszállták Magyarországot. Ájult dermedtség ülte meg a lelkeket, megállt az élet, a művészek abbahagyták a munkát, senkit sem érdekeltek már képek vagy szobrok, a hangversenytermek kiürültek, az új atmoszféra megölt minden kultúrális megnyilvánulást.
Kétségek között vártuk, mit hoz a holnap. És október 15-én eloszlottak ezek a kétségek. Az ország különbéke ajánlatát a nemzet elnyomói vérbefojtották, egy elvetemült társaság ragadta magához a hatalmat és az üldözés elérte tetőfokát még a művészek társadalmában is.
Menekülnöm kellett. Megváltoztatott külsővel, idegen néven jóbarátok fogadtak be lakásukba Budán a Vár alján. Életem hatodik évtizedének elején le kellett mondanom nevemről is, mellyel minden képemet és többezernyi rajzomat, rézkarcomat és litográfiámat szignáltam és amely névvel oly sok kiállításon szerepeltem Európában és Amerikában.
El ebből az országból a háború után! Ez volt elhatározásom, el innen, minél messzebbre és soha többé vissza sem nézni. -
Gömör-Kishont vármegye nemes családjai
0Előszó (részlet): Még jóformán alig került ki a gyermekkorból, mikor ennek a munkának az eszméje megszületett a lelkében. Eleinte csak az ő kedves szülőföldére, a vonzó, rokonszenves Vály völgyére gondolt, hol a magyar faj őstisztaságában maradt meg napjainkig.
Hozzálátott a kutatgatáshoz, az adatok gyűjtögetéséhez. S mennél jobban szaporodott az anyag, annál jobban növekedett munkakedve. Szemhatárának szűk kezdett lenni a kies Vály völgye s elhatározta, hogy munkája körébe vonja az egész vármegyét.
És bevette magát a levéltárak poros aktái közé, melyek nemzetünk sok százados viszontagságairól, nehéz küzdelmeiről beszélnek elfakult, néma lapjaikon. A tárgynak milyen mély szeretete, mennyi nemes szenvedély kell ahhoz, hogy egy ifjú ember hosszú éveken át a levéltárakba temetkezzék és egy élet kínálkozó örömeit, ifjúságának soha vissza nem térő napjait feláldozza a komoly munkának.
A magyar nemesség története úgyszólván a nemzet története. A nemzet egész életét az 1848-as nagy átalakulásig ő vezette. S amint az az élet a századok folyamán egy hullámos vonalban lefolyt, minden korszakra ő nyomta rá a saját bélyegét. Fénye, árnya az övé volt. -
-
Miatyánk
0I. A Miatyánk időfölötti értékei.
(Szentírás: Máté 6, 7-15.)
Krisztusban Kedves Testvéreim!
Szelíd pirkadatban kél föl a nap a Szentföld csendes tájai fölött. . . Ha látni tudna, még meg is dörzsölné szemét a különös látványon: hogy az a komoly, magányos férfi még mindig imádságba mélyedten térdel a földön, pedig akkor kezdte imáját, mikor tegnap este az első csillagok fölragyogtak.
Egész éjjel csendben imádkozott az Úr. Egyedül, mindenkitől félrevonulva, lelkével teljesen belemerülve a mennyei Atya dicsőítésébe. Most aztán, hajnalhasadáskor, végre hozzámerészkedtek az apostolok. És az egyik Krisztus Urunk egészen átszellemült tekintetétől, túlvilági fényben égő szemétől föllelkesítve, hozzáfordult a nagy kéréssel: «Uram! taníts bennünket imádkozni)). (Luk. 11, 1.)
Az Ur szeme fölfénylik az örömtől. Most jött el életének egyik fontos pillanata. Most jött el az a pillanat, amelyben olyan ajándékot ad az emberiségnek, hogy annak rádiumsugárzása meg nem gyöngül a világ végéig. Most adja az ő vallásának olyan foglalatát, amely útmutatója lesz az elkövetkező keresztény századoknak és évezredeknek. Most tanítja meg az embereket arra az imára, amely élni fog ajkukon, míg egyetlen keresztény oltár áll a földön, hogy meg nem gyengülő erővel éltesse az Istent kereső lelkeket.. . Most hangzik el először a földön „az Úr imádsága”, most hangzik el először a «Miatyánk». -
Az igazi Ady
0Előszó
Tizenhat éve elmúlt Ady Endre halálának és a magyar közönség az igazi Adyt ma sem ismeri. A konzervativ értelmiség máig visszautasitja, az ellenforradalom uj uralkodó osztályai a maguk számára igyekeznek átformálni. Ferde értelmezést adnak élettartalmának és világfelfogásának. Átértékelik a költőt és ostorozó verseinek élét veszik. Sirva vigadó magyar lett a parasztok és proletárok Dózsa Györgyös serkentője.
Már a szilágysági földtől nyomon követtem Ady Endrét. Hozzákötött a szülőföld és az iskola, melynek ugyan padjaiba csak később kerültem mint ő, de ahol a diák Ady szelleme kisértett. Mellette voltam Párisban, amikor tragikus betegsége rászakadt. Tanuja Léda szerelmének, válságainak, küzdelmeinek ép ugy, mint később évek mulva diadalainak. Ady korát éltem nemcsak mint barát, de mint iró, ujságiró és harcos társa is.
Könyvemmel egész elkészültem, amikor február végén Léda asszony halálhire ért. Életét nem füztem tovább az „Elbocsátó szép üzenet” után, mert ha nem is szünt meg soha az aranyszobor Ady számára világolni, sorsa nem fonódott többé az Adyéba. És irásomon egy sort sem változtattam ezután, mert ugy sem tudtam volna öszintébben megirni, Lédát bármennyire becsültem és szerettem. -
Feld Zsigmond szinigazgató emlékiratai
0Előszó
1932. januárjában kezdtem el papírra vetni Édesapám emlékiratát, amelyet ö nekem tollbamondott. Egy reggel aléltan találom Édesapámat ágya előtt. Hugómmal felemeljük és visszafektetjük ágyába. Azonnal háziorvosunkért küldünk. Az öreg orvos megnyugtatni igyekszik bennünket: »Magas korral járó múló rosszullét, egy-két napon belül felgyógyul.« Én nem nyugszom bele. Megmérem lázát: a hőmérő 38 fokot mutat. Telefonálok régi jóbarátunknak, dr. Kövesi Gézának, a híres belgyógyásznak. Azonnal jön, megvizsgálja a beteget, megállapítja a szomorú diagnózist: kétoldali szövődményes tüdőgyulladás. Azonnal el kell őt vitetni hozzá, a Szeretetházba. Én erre határozottan kijelentem: nem adom! Felelőssége tudatában rábeszélni igyekszik: a baj komoly, állandó orvosi felügyeletet és éjjelnappali ápolást kíván. Erre én csöndesen, szinte kérőén mondom: nem adom! A jó orvos latbaveti minden ékesszólását és próbál meggyőzni, de én most már a kétségbeesés hangján jelentem ki, hogy nem adom.
A betegség három hónapig tartott. A télből lassanként tavasz lett. Egy szép áprilisi reggel, éppen a születése napján, kart-karba öltve, kisétáltunk a ligetbe. Mentünk-mendegéltünk és megálltunk az ő színháza előtt. És ő akkor folytatta. Tovább mesélte szép, színes életének meséjét. -
Pulszky Ágost
0Bevezetés
Pulszky Ágostnak voltak sikerei, de nem volt sikere”! A pályatárs, Emmer Kornél eme aforisztikus tömörségű megállapítása kapcsán óhatatlanul is kétkedés lehet úrrá Pulszky életrajzának ismerőjén. Lehet-e kétségbe vonni egy 55 évre szabott életpálya sikerességét, ha azt 26, valamint 29 éves korban elért magántanári, illetve professzori kinevezés, MTA levelező tagság, társadalomtudományi társasági elnökség, alapműnek számító és angol nyelven is elismerést kivívó opus, tucatnyinál több tanulmány, több ezer oldalra rugó megörökített előadásanyag, harmincévi aktív országgyűlési képviselőség, delegációtagság és kultuszminisztériumi államtitkárság tölti ki tartalommal? -
Batthyány Lajos
0Tartalom
Bevezetés
GRÓF BATTHYÁNY LAJOS MŰVEIBŐL
Gróf Batthyány Lajos Országgyűlési Beszédeiből
Gróf Batthyány Lajos irataiból és levelezéséből
KORTÁRSAK GRÓF BATTHYÁNY LAJOSRÓL
AZ UTÓKOR GRÓF BATTHYÁNY LAJOSRÓL
Jegyzetek
Az idézett művek rövidítésjegyzéke -
Nagy Lajos kora
0Előszó (részlet)
A magyar középkor őszén, a XIV. század közepén megsokasodnak művészeti emlékeink. Az előbbi évszázaddal szemben okmányainkban mind több kolostoralapításról, templom- és várépítésről találunk adatot, a kisebb templomok falait is jóképességű festők díszítik freskókkal, a fellendülő könyvfestészet pedig oly emlékekkel dicsekedhet, mint Kálti Márk Képes Krónikája. Műfaji szempontból kiterebélyesedik művészetünk. A szobrászati alkotások már nemcsak architektúrához kötötten jelennek meg, hanem fába faragva oltárok díszei, nemesfémből verve ereklyék tartói, vagy bronzba öntve önálló szobor, mint a Kolozsvári testvérek Szent Györgye. Az Árpád-kori kőfaragás hagyományait a mindjobban fellendülő síremlékszobrászat ápolja tovább. Hasonló lendületet vesz az iparművészet is. Pompás ötvösműveken élnek >>tovább az európai ötvösség legszebb technikai hagyományai és e korba nyúlik vissza a sodronyzománc gyakorlata is, melyet magyar technikának ismert el a szakirodalom. -
Veszprémi regeszták
0Előszó: A „VESZPRÉMI REGESZTÁK” -kal – az egyetemi történeti tankönyv előmunkálatainak a keretében – XIV. századi oklevélpublikációink anyagát óhajtjuk kiegészíteni egy összefüggő okirat-csoport kivonatos közzétételével.