-
-
-
-
Kiborg – Tehetség
0Egy emlékezetét vesztett fiatalember ott reked egy megvadult robotok lakta városban. Társa egy titokzatos nő, aki azt állítja, ismeri az ő kilétét – de nem hajlandó elárulni. Együtt kell megtalálniuk a háborodott kiborgot, aki Robotváros utcáin ólálkodik, mint valami időzített bomba.
A Derecként ismert fiatalember és az Arielként ismert nő szeme előtt valóságos robotreneszánsz kezd kibontakozni: a pozitronikus tudat új képzőművészetet, zenét – és gyilkosságot szül… -
-
-
Kilenc
0„Hamsun, Sartre, Genet és Kafka ízeit véltem felfedezni Stasiuk könyörtelenül pontos, mégis drámai erejű prózájában. A Kilencnek minden jel szerint a kortárs regényirodalom kimagasló alkotásai között a helye. Egy gyökértelen, nyugtalan kelet-európai nemzedék portréja ez, meg egy városé, amely beletörődött, hogy a posztkommunizmus nem egészen az, aminek hirdetik” – írta Irvine Welsh a The New York Times Book Reviewban Stasiuk regényéről. A nálunk főleg egyéni hangvételű esszékönyveiről (Az én Európám, Hogyan lettem író, Dukla, Útban Babadagba) ismert lengyel szerző regénye pár évvel a rendszerváltás után játszódik: emberi sorsok véletlenszerűen ütköző biliárdgolyókként találkoznak az átalakulóban lévő Varsóban, egy adósságát visszafizetni próbáló kisvállalkozó krimielemeket sem nélkülöző történetével a középpontban. De Stasiuk esszéihez hasonlóan a Kilenc főszereplője is az idő, ez a „láthatatlan anyag”, amelynek árjával a hősök sikertelenül próbálnak szembeúszni.
-
-
Kincsem, Aranyos, Imperial és a többiek…
0Olyan könyvet tart a kezében az olvasó, amely nagy hiányt pótol a sportirodalomban: évtizedek óta nem jelent meg Magyarországon ilyen jellegű lovaskönyv. A szerzők a ló- és lovassport valamennyi ágát, fajtáját ismertetik; vázolják az ember és a ló kapcsolatának évezredes történetét s a lovaglás szerepét az általános kultúrtörténetben; feldolgozzák az ügető- és galoppversenyek páratlanul izgalmas és ugyanakkor ellentmondásos világát; felelevenítik az eddigi lovas-olimpiák eseményeit, egészen az 1964-es tokiói versenyekig.
Aki szeret búvárkodni a nevek, évszámok, eredmények rengetegében, ebben a könyvben nagyon sok kedvére való adatra bukkanhat: megismerkedhet többek között az eddig legeredményesebb magyar versenyló, Kincsem 54, megszakítás nélkül elért győzelmével, – s az „őt” rangsorban követő kimagasló „ló-egyéniségek”-kel: Tokióval, Patience-szal, Rascallal és a legutóbbi időkből Imperiallal.A magyar ugrólovak büszkeségének, Aranyosnak a tanulságokban bővelkedő „pályafutása” a könyv egyik legérdekesebb fejezete. S ami a lovassport kedvelőit érdekelheti: a díjlovaglás, a háromnapos military-versenyek, a díjugratások kialakulása, legfontosabb szabályai és eredményei, a híres-neves spanyol iskola érdekességei, az öttusa-lovaglás fejlődése, a hazánkban ma már ismeretlen lovaspólózás és lovas hajtóvadászat – mind megtalálható ebben a könyvben, amelyről elmondhatjuk: pótolja a több évtizedes hiányt.
A szerzők azonban vigyáztak, „nem estek át a ló túlsó oldalára”: teljességre törekedtek, de a könyv korántsem vált száraz adathalmazzá. Kellemes, csevegő, könnyed stílus, „story”-k, epizódok, kuriózumok megörökítése – ezek adják meg a könyv olvasmányosságát és biztosítják széleskörű sikerét. -
-
-
Kinizsi
0Kinizsi Pál a magyar történelem egyik különös és kiemelkedő alakja…
De ki volt valójában Kinizsi, akit már életében is legendák öveztek?
Aki Mátyás királynak malomkő tálcán szolgálta fel az italt?
Aki két halott törökkel a hóna alatt, egy harmadikkal a fogai között járta a győzelmi táncát a csata után?
Vajon miféle érdekek mozgatták az országot és az országnagyokat, s milyen szerep jutott mindebből Kinizsinek? A számtalan harci cselekmény mellett megismerheti a politikacsináló nagyurak, a korabeli udvari intrikák világát, valamint ugyancsak „megjelenik” Mátyás király híres Fekete Serege is, amelynek egyik vezére éppen Kinizsi lesz… -
-
-
Királynék könyve
0„Aki elolvassa ezt a könyvet, azzal a gondolattal teszi majd le, hogy nemzeti olvasókönyvként ágya mellett tartja, s időnként belelapoz” – Szabó Magda, a neves írónő ezekkel a szavakkal ajánlja az olvasók figyelmébe Estók János munkáját, a Királynék könyvét.
Női sorsokról szól ez a képeskönyv. A trón árnyékában élő asszonyokról és leányokról, akik szinte sohasem maguk választották sorsukat. Voltak, akik az otthon melegét biztosítva, a családra és a gazdagságra ügyelve tették lehetővé, hogy férjeik a köz dolgainak élhessenek. Mások cselekvően – szerencsés kézzel vagy vihart kavarva – avatkoztak be a történelem menetébe. Ezer esztendőt ölel át a fordulatos életutakat bemutató kötet, amelyet lebilincselően érdekes művelődéstörténeti fejezetek gazdagítanak: megismerkedhetünk a múltbéli lakodalmi szokásokkal, a szülés és a gyermeknevelés örömeivel, de a gyász és az özvegység bánatával is.íbr>A csaknem 400 illusztráció a honfoglalás korától a közelmúltig idézi föl az egykori világot: arcmásokat, életképeket, a templomok csöndjét, a fejedelmi lakhelyek forgatagát, a pompás ruhákat és a pazar ékszereket, azt a környezetet, amelyben boldogan vagy boldogtalanul leélték életüket a magyar uralkodók asszonyai. Ismerjük meg most az ő sorsukon keresztül történelmünket. -
Kirándulás a magyar multba
0Előszó: Sétára hívjuk az olvasót a régi magyar világba. Nem tróntermekbe, nem főúri kastélyokba, hanem a vidéki városokba, falvakba, tanyákra és ki a régi magyar pusztákra. Meglátogatjuk őseinket otthonukban, hétköznapjaikon, mindennapi munkájuk, mulatozásaik, szórakozásaik közben és katasztrófák idején. A történelem időgépén oly hirtelen lepjük meg őket, hogy nincs idejük történelmi pózba helyezkedniök, páncélt, díszmagyart ölteniök és fényképezőlencsénk a maguk természetes, emberi mivoltában, gyámoltalan kétségbeesésében, vagy hetvenkedő, boros mámorában, vagy imádkozó áhítatában örökíti meg – nem a történelemből ismert nagy embereket, hanem a tömegmagyart, nem a történelem nevezetes napjain, hanem elfelejtett dátumok alkalmával.
-
-
Kis Házak / Small Houses / Case mici
0A kis költségvetésű lakóháztervezők szívesen alkalmaznak könynyűszerkezetet, ami által a ház elzárt vagy nehezen megközelíthető helyen is felépíthető; ugyanakkor ötletes belső megoldásokat – összecsukható asztalt, függőágyat, fényáteresztő elemeket, jól kihasználható tárolóhelyeket – alkalmaznak. Könyvünk 25 kortárs példán keresztül mutatja meg, nnilyen nagyszámú építészeti megoldás kínálkozik kis alapterületű lakóházak igényes megvalósítására.
-
-
Kis magyar címertan
0E könyv célja, hogy rövidesen és népszerűen bevezesse az olvasót a heraldikai alapismeretekbe. Szeretne olyan mű lenni, amely a grafikusok, tervezők, városaik számára címert kereső tanácsi vezetők és a címertan iránt érdeklődő olvasók igényeit elégíti ki. Megismertet egyrészt a heraldika szabályaival, másrészt a régi és új magyar címerek jellegzetességeivel.
-
Kis magyar lovaskönyv
0Ez a kis könyv a reményvesztett magyar lótenyésztők hitét akarja visszaadni. Utat mutat a megváltozott körülményekhez idomuló lótenyésztéshez, és talán a lovak jövőjét is felvillantja.
-
Kis magyar néprajz
0A mű 1940-ben és 1942-ben megjelent kiadás bővített és javított változata. Tartalmazza az azóta eltelt csaknem két évtized néprajzkutatási eredményeit. Foglalkozik a magyar népdallal, a népballadával, a népmesé-vel, a nép színjátékszerű szokásaival, a népművészettel, képet ad a nép hiedelemvilágáról, ünneplő szokásairól, hétköznapjairól, a parasztság társadalmáról, földrajzi és etnikai elhelyezkedéséről. Röviden áttekinti a ma-gyar népismeret történetét is.
A könyv nem tudományos igények kielégítésére, hanem elsősorban az érdeklődők számára készült. Mindazoknak, akik meg akarnak ismerkedni a paraszti társadalom és művelődés jellemző vonásaival. Az eredeti bevezető, amelyet annak ide-jén a fiatal pedagógus, kezdő néprajzos Ortutay Gyula irt, különös melegséggel szól a diákokhoz. Ma is fontos, érdeklődést keltő része ez n kiadványnak. -
Kis Szentírás
0ASzentírás a család és az iskola részére megjelent 4 kötetes munka rövidített lenyomata
-
Kis-Küküllő vidéki magyar népművészet
0Dr. Kós Károly Szentimrei Judit és dr. Nagy Jenő – Kászon és Szilágyság népművészetét tárgyaló műveiket követően – immár harmadik közös népművészeti tájmonográfiákkal jelentkeznek. Az eddig ismeretlen néprajzi tájunkat, a Kis-Küküllő vidékét elsőnek feltérképező és sajátos népművészeti dialektusát feltáró és bemutató munka népismeretünk újabb jelentős eredményének számít. E tájunk népművészete természetesen nem „magától” lett: a helyi természeti és gazdasági, társadalmi és történeti feltételek mellett a környező néprajzi tájakkal való kapcsolatok alkotják azt a koordináta-rendszert, amelyben kialakult és amelyben értelmezhető. A népi alkotást itt is alapvetően meghatározó célszerűség, valamint a helyi anyagok és öröklött technikai ismeretek megszabta lehetőség mellett az elemző munka kimutatja az egykori vidéki kisnemesi és értelmiségi családok példája, illetve a sokszázados rendszeres iskolai oktatás szerepét is a nemesi és városi kultúra egyes elemeinek közvetítésében. A különböző kapcsolatok, példák, hatások kimutatása azonban korántsem gyengíti a helyi jelleg erejét. Itt is érvényes, hogy minden átvétel sajátosan más lesz, mint eredetije volt, és hogy még az azonos elemek, egyazon mester termékei is más-más kapcsolatrendszerben egymástól különböző értelmet, sajátos jelentést nyernek. A vidék népművészetének kutatóit is az egyes elemek, motívumok számbavételén túl a belőlük összeálló együttesek érdekelték, mindenekfölött pedig a nagy kompozíció, Kis-Küküllő vidék népművészete. Ezt mutatja be olvasóinak, a népművészet barátainak a három szerző legújabb munkája.
-
-
Kisebbségben és többségben
0Füljegyzet: Bíró Sándor (1907-1975)
Született Alsósófalván, Udvarhely megyében, 1907. április 12-én, többgyermekes, egyszerű, székely földműves szülőktől. Meghalt 1975. július 6-án Antibesban, Franciaországban. Elemi iskolai tanulmányait (1913-1918) szülőfalujában, középiskolai tanulmányait (1918-1920) Székelyudvarhelyen a Református Bethlen Kollégiumban végezte. 1926-ban Segesváron érettségizett. Főiskolai, egyetemi tanulmányait 1926-1932 között a kolozsvári Református Teológián, ugyanott az I. Ferdinánd Király Egyetemen, valamint Párizsban a Sorbonne-on és a Protestáns Teológián folytatta. 1932. január 30-án a kolozsvári I. Ferdinánd Király Egyetem bölcsészeti karán román és egyetemes történelemből, valamint a francia nyelvből és irodalomból magna cum laude fokozattal tanári oklevelet szerzett, ugyanez év június 27-én pedig a Református Teológián jeles képesítéssel lelkészi oklevelet nyert. -
-
Kismamák és kisbabák új egészségkönyve
0A gyermekvárás, szülés-születés, az anyák és apák életének csodálatos eseményei. A családtervezés idején a gyermek még csak szándék, vágyálom, a fogamzás bekövetkezte után már ígéret. Az első halvány jeltől a gyermek megpillantásáig hosszú az út…
A kötet szerzői és szaklektorai kivétel nélkül Magyarországon élő és praktizáló gyakorló orvosok. A Kismamák és kisbabák új egészségkönyvében az orvostudomány korszerű ismereteit foglalták össze a családtervezéstől a fogamzáson, a méhen belüli életen, a szülésen-születésen át az újszülött kisgyermekké cseperedéséig és az anya-apa-baba hármas valóságos családdá alakulásáig…
A tudományos igényű, szakmailag megbízható, közérthető és könnyen áttekinthető kötet a legkorszerűbb ismereteket nyújtja a leendő szülőknek a családtervezés gondolatától gyermekük hároméves koráig. -
Kissé elmosódva. Emlékeim a háborúból
0„A valóságot megírni mindig nagyon nehéz, így hát az igazság kedvéért megengedtem magamnak, hogy néha egy kicsit túllépjek rajta vagy egy kicsit eloldalazzak mellette. Ennek a könyvnek minden eseménye és szereplője a képzelet szülötte, de van valami köze az igazsághoz is.”
Ezekkel a szavakkal ajánlotta könyvét az olvasók figyelmébe 1947-ben a legendás fotóriporter, Robert Capa. Az eredetileg filmforgatókönyvnek készült írás valójában egy szerelmi történet, melyet át- meg átszőnek Capa második világháborús haditudósítói munkájának eseményei – pergő cselekményével, szellemes és humoros párbeszédeivel valóban filmvászonra kívánkozik. De sokat elárul az eleinte írónak készülő, világvándor fotósról is, akiről már életében tudták ismerői: bármily hihetetlen kalandokba keveredjék, bármennyire közel kerüljön is a halálhoz, számára a valóság még mindig nem elég érdekes. Vérbeli mesemondó volt, szellemes társalgó, csak úgy ontotta a remek sztorikat. Imádták őt a nők, hírességek vették körül, mint például nagy szerelme, Ingrid Bergman, vagy a barátai Steinbeck, Hemingway, John Huston, Billy Wilder és Picasso.
A Kissé elmosódva című, stílusában itt-ott Rejtő Jenő-i ízeket felvonultató háborús memoárt a szerző több mint száz, fekete-fehér fotója illusztrálja. -
Kisszeben Keresztelő Szent János-temploma
0Kisszeben, Szeben (szlk. Sabinov, ném. Zeben, lat. Cibinium) város a Csergő-hegység délnyugati lábánál, a Tarca folyó völgyében. Az Eperjesi kerület Kisszebeni járásának székhelye. A város legértékesebb épülete a Keresztelő Szent Jánosnak szentelt, gótikus stílusú római katolikus templom. A háromhajós plébániatemplom a főtéren áll.
Alapjaiban román kori, a XIV. század elején gótikus stílusban átépítették. 1461-ben, amikor a husziták fölégették a várost, leégett a templom is. Főoltárán felirat emlékeztet a nagy tűzre. Az újjáépítés 1484-ben kezdődött. A tűztől leginkább sérült szentélyt 1505-re sikerült helyreállítani. 1518-ig késő gótikus stílusban megnagyobbították a hosszházat. A templom teljes felújítása reneszánsz kiegészítésekkel 1529-ben fejeződött be. 1846-ban újabb tűz rongálta meg a tornyát. A kisszebenieknek 33 évet kellett várniuk a rendbehozatalra. Fő ok a pénzhiány volt. 1863-ban ismét tűz pusztított. Ezután döntött a gyülekezet a templom teljes felújításáról. 1864–1879 és 1895–1897 során két ütemben folyt a rekonstrukciója. E második szakaszban Schulek Frigyes irányította a munkálatokat. A tornyot 1879-ben állították helyre a késő gótika jegyében. Szerencsére, a beavatkozások nem változtattak építészeti jellegén. A költségekhez az egyház és a hívek mellett a város és a magyar nemzeti hatóságok is hozzájárultak. Az ünnepélyes átadásra 1879. augusztus 20-án, Szent István király ünnepén került sor. -
Kitelepítettek [4. kiad.]
0Jeszenszky Iván dokumentumregénye megrázó történet. A szerző meghurcolt családja sorsán keresztül mutatja be közelmúltunk szégyenteljes eseményeit. A mű különleges értéke az, hogy vádaskodás és gyalázkodás nélkül eleveníti fel az Ebesre kitelepítettek kálváriáját. Soraiból nem a bosszúvágy, hanem a humanista bölcs megértése, az eltévelyedettek és elesettek iránt érzett szeretete sugárzik.
-
Kiűzettünk városunkból
0Ezen a napon étkezésünkről sem gondoskodtak, még a répaleves is elmaradt. Este hiába vártuk a vacsorát. A barakkban nem alhattunk, de a takarókat kihozhattuk. A szabad ég alatt, a nagy tér kemény földjén, takaróba burkolózva töltöttük az éjszakát. Üres gyomorral, éhesen, csendesen beszélgettünk a másnapi kivonulásról, az előttünk álló útról. Hová visznek, mit forralnak a nácik? A bátrak, erősek, az elszántak ellenállásra buzdítottak, ha az őrök fegyverüket használnák. Ezer ember nem hagyhatja legyilkolni magát! Mit tehetünk? Megrohanni a németeket, hangzott a válasz. Mindenkit nem tudnak lelőni, valaki megmarad.