Budapest ostroma Magyarország második világháborús történetének egyik meghatározó eseménye volt. A magyar történelemben nincs még egy olyan tragikus időszak, melynek polgári irodalma annyira széles körű lenne, mint Budapest ostromáé. Naplók és más visszaemlékezések sokaságai adnak lehetőséget arra, hogy bepillantsunk a polgári lakosság életébe. A könyvtárnyi visszaemlékezés és történelmi feldolgozás ellenére a polgári áldozatokat a legtöbb történeti munkában csak mellékesen szerepeltetik. A hadtörténeti művek kifejezetten kerülik ezt a témakört. E kötet célja, hogy a zömében feltáratlan, a Budapest 1944–1945-ös ostromához köthető civil veszteségeket áttekintse, a korábbi felszínes adatokon felül mélyebben ismertesse a polgári lakosságot ért atrocitásokat. A kutatáshoz a legfontosabb forrást a halotti anyakönyvi kivonatok jelentették. Az 1944–1950 közötti dokumentumok teljes feldolgozásával sikerült egy minden korábbinál pontosabb adattárat elkészíteni az ostrom időtartama (1944. december 24.-1945. február 13.) alatt életüket vesztett civilekről. Maga az adattár eddig is nyilvános volt, az abban szereplő információk részletes elemzése azonban sajnálatos módon elmaradt.

Mit értsünk Budapest történeti szerepe alatt? A város történetének azt a részét, amely egyúttal országos történet is. Hazánk történeti eseményei nagyrészt itt játszódnak le Buda és Pest városok falai között. A két város az ország történetében hol aktív, hol passzív részt vesz.