-
Prága művészeti emlékei
0Közép-Európa egyik legszebb, műemlékekben leggazdagabb városa Prága. Történelméről, gazdag műkincseiről számos kiadvány készült, fotóalbumok, útikönyvek sora is bemutatta. Ez a kötet a közelmúltban újabb kiadásban megjelent Magyarország művészeti emlékei című műhöz hasonlóan történeti bevezetéssel, gazdag képanyaggal, topográfiai jellegű leírásokkal és alaprajzokkalmutatja be az egyes emlékeket. Az adatgazdag kötet használatát időrendi áttekintés, tárgy- és névmutató könnyíti meg. A városrészről városrészre haladó felépítés lehetővé teszi, hogy a könyv megbízható és új tudományos adatai mellett a művészeti útikalauz szerepét is betöltse. A 252 képen Prága legjelentősebb építészeti emlékei mellett az intézményekkel vagy épületekkel szoros kapcsolatban álló szobrok, festmények, iparművészeti tárgyak is szerepelnek. A könyv szerzője a cseh tudományos élet ismert alakja, akadémikus, a prágai iparművészeti múzeum igazgatója.
-
Saulus
0„Sokszor magam se tudom már, mit miért gondolok. Néha azon veszem észre magamat, hogy hirtelen forróság önt el, minden megtisztul, de ki is üresedik körülöttem. És ez az üresség mégis a lehető legjobb, amit valaha éreztem. Mintha valami kisebbnél is kisebbet sikerült volna megérintenem.
Egy hangyát megsimogatni!” -
Sátántangó
0A Sátántangó, Krasznahorkai László első regénye 1985-beb jelent meg, s a rendkívüli kritikai elismerés és olvasói érdeklődés rögtön a kortárs magyar próza egyik alapművévé avatta. A szokatlan hangvételű történet egy olyan világlátásból született, amely még nem törte ketté a világot, s épp ettől lesz tragikus – saját egzisztenciális állapotunk és történelmi helyzetünk látlelete.
-
Fejjel nagyobb mindenkinél
0Harsányi Lajos történelmi regénye a tizenegyedik századi Magyarország zűrzavaros, ugyanakkor szenteket „termő” világába kaluzolja az Olvasót. Szent István halála után veszélybe kerül a kereszténység épp szárba szökkenő vetése. Az új erőre kapó pogányság belső és a Krisztushívőnek mondott Európa több évtizedes külső támadásainak Szent László keménykezű uralkodása vet véget. Ő terjeszti el hazánkban az akkor virágkorát élő lovagi eszméket, ő szilárdítja meg végleg a keresztény normákat, és ő szerez legendás hadvezéri képességeivel tekintélyt országunknak a környező népek között.
A regény lapjain életre kelnek a történelemkönyvekből ismert személyek: Szent Gellért, Orseolo Péter, Vata, Álmos herceg, Könyves Kálmán, s általuk és a magával ragadó cselekmény által mi is részeseivé lehetünk az Árpád-kor sokszor vészterhes, mégis lélekemelő légkörének. -
„Holnap a déli gőzhajóval érkezem”
0Ennek a kötetnek a tanulmányai és szövegei nem egyetlen elképzelt olvasó számára íródtak. Fókuszukban Johannes Brahms és a 19. századi magyar – s különösen a fővárosi – zenei élet és annak prominens alakjai állnak. A Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Egressy Béni fémjelezte időszak (intézmény)történeti, politikai, közéleti és kritikai viszonyait, a koncertszervezés protokolláris és praktikus megfontolásait ugyanúgy megismerteti az érdeklődővel, miként a Brahms személyes jelenlétében szervezett hangversenyek sajtóvisszhangját, vagy bemutatja a német mester magyarországi inspirációjának forrásait, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc zenei emlékképeinek lenyomatát őrző magyar kottatárát. Az Appendix, a Gesellschaft der Musikfreunde bécsi Brahms-hagyatékában megtalálható hungarica zeneműnyomtatványok kritikai forrásvizsgálattal összeállított lajstroma a kutatók számára is alapvető fontosságú lehet, míg a Bartalus István és Mátray-Róthkrepf Gábor portréját megrajzoló fejezetek, vagy a Szózat identitásteremtő hatását a Zenészeti Lapok beszámolóin keresztül végigtallózó esszék a korabeli magyar szellemi élet válaszútjain nyújtanak az olvasó számára izgalmas kalandozást.
Mi hát akkor az, ami összeköti e kötet szertefutó és más-más hangot megütő írásait? A magyar zenekultúra iránt érzett szenvedély és szeretet. -
Magyarország kálváriája
0Részlet
Sokáig haboztam, sokáig tépelődtem, míg politikai pályafutásom történéseinek és emlékeinek megírásához fogtam. Mindig csak az állott előttem, hogy életpályámat aligha töltik ki oly mozzanatok, melyek történelmi szempontból számba jöhetnek, másrészt a nagyközönség amúgy is jól ismeri a lezajlott eseményeket, s azon okokat, melyek szerencsétlen nemzetünket mai helyzetébe juttatták, viszont a háttérben levő hatóerőkre s főleg az egyéni cselekvésekre, melyek az eseményeket és okokat előidézték, talán nem is olyan mértékben kiváncsi, hogy azokkal érdemes volna bővebben foglalkozni. -
A ma szakácskönyve
0Előszó.
A szakácskönyvnek ma egészen más szerepe van, mint régebben. Nem elég, hogy leírja az ételek készítési módját, nem elég, hogy kitünő ételekre tanít. Ennél sokkal többet kívánnak tőle!
A ma háztartásának minden követelményét, a mai háziasszony hajszolt, nehéz életét, legtöbbször szűkös anyagi viszonyait kell szem előtt tartania. És amellett sok, sok ötletet kívánnak tőle, amivel segítségére legyen a háziasszonynak. -
Móricz Zsigmond hagyatékából
0Az Új Magyar Múzeum e kötete Móricz Zsigmond kiadatlan hagyatékának legértékesebb írásait tartalmazza.
Nagy novellistánk és regényírónk páratlan termékenységű művész volt; életművét még ma is, több mint tizenöt évvel halála után, alig tudjuk felmérni. Nemcsak a hírlapi hagyaték, de a kiadatlan, félig kész vagy teljesen elkészült, és valamilyen okból nem közölt művek is nagy értéket jelentenek. Ez a gyűjtemény az első kísérlet a legérdekesebb kiadatlan írások publikálására. Közli a Csibe-témából készült háromfelvonásos színművet, melyről eddig a kutatók is azt hitték, hogy elveszett, s amelynek csupán kezdő jelenete hiányzik. E vígjáték érdekes adalék az öregedő író proletár-szemléletéhez. Móricz Zsigmond számos novellája, előadása (pl. a szlovenszkói előadások egy része), irodalmi tanulmánya, cikk-vázlata, rádió összeállítása e gyűjteményben jelenik meg először. Nemcsak a szakemberek, hanem a nagy író hívei, a széles olvasóközönség is minden bizonnyal örömmel forgatja majd e kötetet. -
Óda a repüléshez
0ÓDA A REPÜLÉSHEZ
Munka közben kinéztem
ablakomon, a kavargó hószilánkok
sűrűjébe, s az üvegen át is hallottam,
hulltukban sustorognak, s egymáshoz ütődve
zengnek a jégpihék: s eszembe te jutottál
barátném, mert a szirmokkal roskadó magasban
repülő búgott, valami árút, vagy utasokat
szállító repülőgép. Barna barátném, eszembe te jutottál:
férjed pilóta, s mesélted szerelmes rettegésed!
S míg elképzeltem fönt a gépet, ahogy
a légcsavar a havat szikrázva kavarja,
s a gép vezetőjét, aki műszereire, majd
a fehér éjbe tekint; vad gyermekkorom
lobbant föl újra szívemben; mert
pilótaakartam lenni én is! Repülő, aki
nevetve legyőzi a lét, a föld vonzerejét.
Ó, én is az akartam lenni, mint a te férjed!
Repülő, egeket szántó, hatalmas! Hány
játék, hány fulladt kisérlet, hány füzet
őrzi jegyét? Szállani én is akartam;
már az iskola udvarán, ahol kitárt
karokkal, berregve futottam, nagyobb
port rebbentve, mint a libák!
S hogy bongani kezdte az iskola-harang
a tudomány aznapi befejeztét, haza is
kitárt karokkal szálltam. Ó, hányszor is! -
Mackó úr utazásai
0Mackó úr kalandjai a gyermekkor legmaradandóbb élményei. Olyan szórakoztató jópajtást, mint Mackó Muki, azóta sem teremtett a gyermekirodalom. A Mackó-könyvek páratlan népszerűsége Sebők Zsigmond hatalmas íróí fantáziájában s írásainak gyönyörű tiszta magyarságában rejlik. Mackó úr a gyermekek legjobb barátja.
-
Ezer jó tanács
0Előszó
Ezt a könyvet az Új Idők küldi olvasóinak azzal a kéréssel, hogy fogadják szívesen.
Sokat töprengtünk azon: mivel is szerezhetnénk örömöt annak a nagyon intelligens, békebeli mérték szerint előkelő közönségnek, amely – az esetek nagyrészében – nemzedékeken át ragaszkodásával tisztelte meg lapunkat s hosszas tanácskozás után esett választásunk az Ezer jó tanács-ra.
Adhattunk volna mást is. Regényt, lexikont, műmellékletet, almanachot, a figyelemnek sok más jelét. Mi azonban olyasmivel akartunk szolgálni, ami az életet kényelmesebbé, kellemesebbé, jobbá, szebbé teszi. Mert az élet bizony sokkal, de sokkal nehezebb, mint akkor volt, amikor az Új Idők első számai kikerültek a sajtó alól.
Az «Ezer jó tanács» – ezer jó tanáccsal szolgál az élet kisebb-nagyobb problémáiban. Nem «nagy» kérdésekre akar megfelelni. De hiszen az élet kellemetessége túlnyomórészben nem is «nagy» dolgokon fordul meg, hanem apróságok sorozatán. Az «Ezer jó tanács» fegyver abban a küzdelembe, melyet nap, mint nap, minden órában, szinte minden percben vívunk az élet bosszúságai, a tárgyak rosszindulata, a kellemetlen véletlenek ellen. -
Misztériumok
0REGŐS PROLOGUSA.
Haj regő rejtem
Hová, hová rejtsem
Hol volt, hol nem : kint-e vagy bent?
Régi rege, haj mit jelent
Urak, asszonyságok?lm szólal az ének.
Ti néztek, én nézlek.
Szemünk pillás függönye fent:
Hol a szinpad : kint-e vagy bent,
Urak, asszonyságok?Keserves és boldog
Nevezetes dolgok,
Az világ kint haddal tele,
De nem abba halunk bele,
Urak, asszonyságok.Nézzük egymást, nézzük.
Regénket regéljük.
Ki tudhatja honnan hozzuk?
Hallgatjuk és csodálkozzuk,
Urak, asszonyságok.
(A függöny szétválik a háta mögött. Halk zene.)Zene szól, a láng ég
Kezdődjön a játék.
Szemem pillás függönye fent.
Tapsoljatok majd ha lement.
Urak, asszonyságok.Régi vár, régi már
Az mese ki róla jár.
Tik is hallgassátok. -
Jelky András bajai fiú rendkivüli kalandjai ötödfél világrészben
0I. FEJEZET.
Melyben Jelky András elbúcsúzik odahaza és elvándorol világgá.
1754-et írt a kalendárium, mikor nemes Baja városának összes érdemes lakossága egy szép hosszú nyári nap kora reggelétől késő estig szakadatlanul azon törte fejét, miért füstölög a Jelky István szabómester házának a kéménye.
Hogy fűtenek, azt nem lehetett feltenni, mert nyár derekán a hőség Baján is szükségtelenné teszi a fűtést, csak úgy, mint egyebütt; a kíváncsi szomszédság tehát nem is gyaníthatott mást, mint azt, hogy a Jelkyék házánál egész nap sütnek, főznek.
Egy pár nénémasszony végre már nem tudta kibírni ezt a kínos bizonytalanságot, estefelé beszólt a szabómester házába és menten kipletykázta városszerte, hogy a Jelkyék konyhája már színültig tele van töpörtyűs pogácsával, sült malaccal, libával, csibével, kenyérben sütött sódarral, újdonsült fehér cipóval és a jó Isten tudja még mi mindenféle jóízű holmival.
Mire az estharang megcsendült, Baja városa már azt is kitudta, hogy az öreg Jelky István második fia, keresztnevén András, másnap reggel el fogja hagyni szülei házát és elmegy messze-messze, tán az óperencián is túl, világot látni: az a sok töpörtyűs pogácsa, malac, liba meg sódar pedig mind csak útravaló. -
Japán
0Előszó.
1900 elején mentem ki Japánba, hogy monarchiánk tokiói követének, adamóci Ambró Béla úrnak, kis fiát a távol Keleten, az idegen környezetben, magyarrá neveljem. Három évet töltöttem ott, s a kedves hazámtól való hosszú távollét nehézségeit enyhítette úgy a kedves családi kör, mint azon csodás országnak kaleidoszkopszerű, változatos, kimeríthetetlen érdekessége.
Amit a három év alatt ott a hely szinén láttam és hallottam, annak tömegéből kiválogattam néhány érdekesebb részletet, s azt nyujtom most e kis könyvben hazám ifjúságának.
Budapest, 1904. november havában. -
Japán ország
0Részlet a könyvből:
Egy hamvas arcú, ferde, de csillogó szemű fiatal leány, aki mosolyogva kér, hogy letörjed: így élt képzeletünkben Japán. A szíves, de felületes európai olvasó képzelete az utóbbi időben még egy kevéssé kiszínesedett : az illető leányka puha, barna haját bele foglalta fehér, vagy sárga kiku keretbe; nagy és illatos krisantemumok közül mosolygott ki a szűzies vagy bájosan romlott lény. És angol dalokat énekelt, kissé fáradt, de érzéki és meleg hangon. Mondanom sem kell, hogy ez európai közképzelet a színpadról szítta tele magát, onnan táplálkozott és a tiszteletreméltó és ismert európai nagy gésákon keresztül jutott el a kelet-ázsiai titokzatos kis gésákig. Ezeken kívül japán tudásunk érdekében erősen működött egy igen színes és – úgy mondják – magát is színező iró-gésa, a nevezetes Pierre Loti, tengerésztiszt a francia hadseregben és akadémikus. -
Napkeletről
0ÜDV AZ OLVASÓNAK
Maholnap tizenhárom esztendeje lesz, hogy e könyv első kiadása megjelent, mégpedig azzal a vidám bizodalommal, hogy nem fog észrevétlenül, részvétlenül penészedni a könyvesboltok rejtett zúgaiban. És csakugyan e könyv nem jutott a hivatlan vendég sorsára, sőt nem egy helyen régi jóbarátként köszöntötték.
Hogy akadt olyan kritikusom is, aki azt írta rólam, hogy maradi gondolkozású vagyok, hogy nemzeti eszményekért, vitézi -erényekért való rajongásom a huszadik században egyenesen érthetetlen, mert ilyen ósdi erényekre többé szükség nem lesz: azon én akkor sem csodálkoztam, ma sem csodálkozom. Hogyan is volna elképzelhető, hogy éppen a legszentebb földi szentségnek, a Hazának, s az erények erényének, a vitézségnek, ne volnának ellenségei, mégpedig ádáz, konok, alattomos ellenségei ezen a mi szerencsétlen sártekénken?! -
Mai japán dekameron
0Bevezetés:
A forrás
Mint ahogy a görög dráma a dionizoszi misztériumból, úgy született a Japán szó-művészet az archaikus vallási táncokból. A szertartás ritmusa epikává sűrűsödött, a melódia költészetben olvadt fel. Kettős gyökere van így az irodalomnak: egyrészt a vallási parancs alapját képező erkölcsi világszemléletből táplálkozik és belőle meríti tartalmát. Másrészt a legtisztább, de egyszersmint legnehezebben megragadható és rögzíthető művészet, a zene formáiba burkolózik. Ez a kettősség végigvonul a japán irodalom tizenkét évszázados életén. -
Masako
0Részlet:
Hullanak, peregnek a cseresznyevirág szirmai.
Így szállnak tova az élet fájának levelei: napjaink. Téli olvasmány. Kihull az érett felhőből a hatszirmú virág, leszáll a földre és alakját veszti. Csak megérinti a gránitkockákat, máris elváltozik és fekete cseppekkel hinti meg a követ.
Hosszú havazás lesz. -
-
o-Ai-san
0Fülszöveg: T. Myu japán író ezzel a reprezentáns regényével mutatkozik be a magyar olvasóközönségnek, miután úgy ezzel, mint egyéb írásaival fél Európát már meghódította.
o-Ai-san egyszerű japán polgárcsalád leánya, akit apja korai halála után egy rangján aluli házassága miatt a szamurájok közösségéből kitaszított, volt bárói rangú ember fogad házába. Nevelő szülei édes gyermekükként kezelik, de ez nem akadályozza meg a lánykát abban, hogy fogadott testvérébe bele ne szeressen. -
Modern japán elbeszélők
0Fülszöveg: A Modern Könyvtár sorozatban megjelent a nagy sikert aratott Fukazava Hicsiró Zarándokénekének című novellás kötetének olvastán bizonnyal föltámadt a magyar olvasó érdeklődése: milyen lehet a modern japán novellisztika egésze, ha olyan nagy művészt adott az irodalomnak, mint amilyen Fukazava? Nagy gonddal készült, 26 író 31 novelláját tartalmazó gyűjteményünk ezt az érdeklődést elégíti ki.
-
A római iskola
0Fülszöveg:
A szerző írja könyve bevezető fejezetében: „Valamennyien, akik megjártuk Rómát, belső, titkos szövetségben élünk. Sohasem hallottunk egymásról, s mégis, mint valami különös szekta tagjai, akikben a dolgok új jelentése világosodott meg, eltéphetetlenül összetartozunk.” Amikor a költő, Berczeli A. Károly e sorokat leírta 1943-ban, a Via Giulia 1. alatt működő Collegium Hungaricum néhai lakói, a hivatalos ösztöndíjban részesült művészek – röviden a „rómaiak” – már valóban szektát alkottak. Megváltozott a magyar és az európai művészet klímája, megváltozott a világ, megváltozott minden. -
A konstruktőr
0Kassák Lajos a XX. századi magyar irodalom és képzőművészet nagy hatású művészegyénisége volt. Gazdag prózai, költői életművéhez, szerkesztői munkájához szervesen hozzátartozik képzőművészeti tevékenysége is.
Az Élet és Irodalom hasábjairól jól ismert, műkritikus, Vadas József ennek a pályának a megrajzolására vállalkozik. Nem szakítja ki azonban a részt az egészből: az életmű egészében mutatja be a képzőművészettel is foglalkozó Kassák Lajost.
Megismerjük a szerkesztőt, aki a tízes évek végén lapja köré tömörítette az aktivista képzőművészeket; a húszas évek európai konstruktivista mozgalmához kapcsolódó, képarchitektúrákat „építő” festőt; végigkövethetjük a harmincas évek tipográfusának, reklámgrafikusának útját; a negyvenes évek képzőművészeti publicisztikáját; megfigyelhetjük, hogyan közelít Kassák festészete a realizmushoz az ötvenes években, és végül hogyan tér vissza a hatvanas években ifjúkora képarchitektúráihoz.
Ellentmondásokkal teli, izgalmas, rendhagyó művészpálya bontakozik ki előttünk. Ahogy Vadas József megfogalmazza: „Változó jellegű, periódusokra bontható életművel állunk szemben, amely mindig az adott kor vagy korszak kérdésére próbált a maga módján feleletet adni.” -
Nagybánya
0Előszó:
Ez a könyv a nagybányai művésztelep centenáriumi kiadványai közé illeszkedik. Életrajzi lexikonnak tekinthető, azzal a kevés eltéréssel, hogy nem követi a lexikonok, kézikönyvek száraz tárgyiasságát. Létrejöttében az a szándék is munkált, hogy az olvasó a pályákon és sorsokon át a kolónia történetében is eligazodjék. Az adatokat, tényeket, pontos életrajzi fogódzókat kiegészíti tehát, ahol csak lehetséges volt, az alkotók személyiségének, jellemének megidézése, a közösségen belüli helyzetüknek és kapcsolataiknak megvilágítása. Ezek a bemutatások szociográfiai vizsgálatokra is támpontot nyújtanak, azáltal, hogy művészeink társadalmi eredetére, a tanulmányaikat meghatározó tényezőkre, létfönntartási viszonyaikra is fényt derítenek. Hetvenkét pályaképet tár föl a művész-életrajzoknak ez a füzére. -
Magyar művészek az európai avantgarde-ban 1919-1925
0Fülszöveg: Passuth Krisztina könyve jórészt úttörő feladatra vállalkozott: a 20-as évek avantgarde művészetét dolgozta fel, elsősorban a hazai művészeti életből ki-szakadt emigránsok alkotómunkásságának tükrében. Az anyag szerteágazó és sokrétű; visszanyúlik a magyar avantgarde előzményeihez, Csáky József, Réth Alfréd és Huszár Vilmos művészetéhez, felöleli a MA hazai és főként bécsi tevékenységét, a folyóirat művészetírói és művészeti eredményeit, köztük Kassák Lajosét, Kállai Ernőét, Bortnyik Sándorét, Mattis-Teutsch Jánosét, Moholy-Nagy Lászlóét.
-
-
-
Életem
0Tartalom
Az első, ami szemembe ötlik, egy teknő
Szívem mindig elszorul
A temetőben más asszonyok is pihennek mellette
Nap mint nap, télen, nyáron
Nemcsak a toll és botjátékokban
De ahogy múltak az évek
Egy szép napon
Nem tudom már, hogy hívják
A folyóparton a lányoknak udvarolgattam
Javicsék egyik szobája
Hiába jártam el szorgalmasan
Ha Párizs nincs olyan igen-igen messze
Mit tegyek?
A németek első nagy győzelmei
Egyszer, míg én úton voltam
Idocska megérkezett
Növendékeim később megbánták
Tessék – mondta Efrosz
A Közoktatásügyi Népbiztosság
Ezeket a lapokat úgy írom -
Jelentenivalónk nincs
0Részlet: I. Sár és katona
1. Valahol egy hajón, október 20.
Öcsémnek.
Remélem, minden rendben van otthon, amióta eljöttem hazulról. Magam is a legjobb egészségnek örvendek.
Ma éppen úgy, mint tegnap és tegnapelőtt, minden éppen olyan kék körülöttünk, mint máskor, a végtelen ég és a végtelen tenger színe sohasem változik.
Valami különös hatással vannak ezek a tiszta őszi napok mindenre és mindenkire. Valósággal felfrissítenek. De bajtársaim, úgy látszik, unják már az egyformaságot. Tizenegy napja már, hogy útrakeltünk és behajóztunk „valahol egy kikötőben”. Egyikünk sem tudná elmondani, mit érzett a búcsúzáskor, de mindnyájan igyekeztünk érzéseinket leplezni és keményen lépkedtünk végig a hosszú hajóhídon.
Most is látom az arcokat és érzem a dobogó szíveket a parton lobogó zászlók között. De a látomás egyre jobban elhalványul, agyam kifárad.
A kék ég és a kék tenger között, alacsony hegyek barna gerinceivel szegélyezett szigetet látok, fenyőerdőket és egy partot, amely hosszú fehér selyemkendőhöz hasonlít. A hullámok megtörnek a parton és szívünk feszült várakozással telik meg.
De ez még nem az ellenség földje.
Amikor befutottunk Kammon-, Strait- és Mutsure-sziget közé, valami olyasfélét éreztem, amit az ember rendkívül érzelmes regény olvasása közben érez.
Mind összegyűltünk a felső fedélzeten. Egyetlen szót sem váltottunk egymással, amíg a part teljesen el nem homályosult ködfátyolos szemünk előtt… -
Eucharisztia
0RAFFAEL ÜNNEPELT VATIKÁNI STANZÁI között joggal leghíresebbek a Stanza della Segnatura falfestményei, melyek a hittudományt, bölcseletet, jogot és költészetet ábrázolják. Az volt Raffael elgondolása, hogy az itt ülésező legfőbb pápai bíróságnak és a végzéseit aláíró (segnatura = aláírás) pápának a hit, bölcseség, jog és szépség sugalmazása és irányítása alatt kell állnia.
-
Köd
0Tartalom
Köd
Novellák
Sámson madara
A veréb
Egy falusi mizantróp
Az étlen farkas
Nirvána
Egy néma apostol
A mártír
Márta
Nemes rozsda
Ultima ratio
A filantróp
A nádsíp
A tigris
Madárpanasz
Una poenitentium
Őszi eső
Magdolna
Spleen
Farkasnyomor
Napraforgó
Gritti
Ének a zenéről
Országúton
Mea culpa
Ács Margit: Egy századvégi „magyar Tantalus” -
A Holnap városa
0A Holnap városa című kitűnő regényében, akárcsak Nagy Endre a város, Nagyvárad századforduló éveit eleveníti fel, azt az időszakot, amikor a város kávéházait Ady Endre, Bíró Lajos, Nagy Endre, Szüts Dezső és a hozzájuk hasonló, velük egyivású nagyszerű tehetségek töltik meg élettel, izgalommal. S a hatalom fölöttük az újságok címlapján egyszerre átkozott és dicsőített gróf Tisza István.