-
Fekete bársonyban
0A Fekete bársonyban a XVI.század második felében játszódik, nagyrészt Hispániában. Passuth László egy rögeszmésen megnövesztett nagyhatalom bomlásának történelmi folyamatát és hangulatát idézi föl. A megoldhatatlan belső problémák baljós gyorsasággal szaporodnak, s a külpolitikai események is egyre kedvezőtlenebb helyzetbe szorítják Hispániát: a spanyol hajóhad vereséget szenved az angoloktól, a tartományok önállóságuk kivívására törekszenek, s a gigantomániás II.Fülöp tanácstalanul és igazi segítség nélkül vergődik az események sodrásában.
-
Fekete bojtár vallomásai
0Sinka István személyes meghatalmazása alapján a vallomások eredeti szövegéből a személyhez kötött sérelmek és keserűségek áramlásában általánosító részeket törölték. A személyeseket pedig, egykori barátainak és jóakaróinak, gazdáinak és cselédtársainak, ellenfeleinek és ellenségeinek kell elviselni, mert megnőtt az ő igazsága az időben. 1944 elején fejezte be ezeket a vallomásokat. Utána még 25 évig élt, majdnem végig politikai tilalom alatt, Az utolsó éveiben kezdték kiadni újból verseit és elbeszéléseit, amikor már az ideg- és izomsorvadás embertelen kínjai gyötörték.
-
-
Fekete Könyv
0Az 1990-ben kiadott Fekete könyv Orhan Pamuk egyik legrejtélyesebb és egyben legszínesebb műve, amelyben egy bűnügyi regény feszültsége ötvöződik a Kelet misztikájával. A könyv egyik részében leginkább a titkok, jelek és nyomok dominálnak, itt fut a fő cselekményszál, amelyet az eltűnt feleségét, Rüyát kereső isztambuli ügyvéd, Galip nézőpontjából ismerünk meg. A regény másik részét az ügyvéd magánnyomozásának történetébe beékelt, az eltűnt Rüya féltestvérének, Celâlnak a hírlapi tárcái alkotják, amelyekből Isztambulnak nemcsak a múltjába és jelenébe, de még a jö-vőjébe is bepillantást nyerünk. Mint több más regényében, Pamuk itt is ravasz játékot űz a szereplők egymásra tükröztetésével, így aztán eljön a pillanat, amikor már az ügyvéd feleségével egy időben szintén köddé vált Celal bőrébe bújó Galip írja az Isztambul varázslatos és titokzatos világáról szóló tárcákat… A Helikon Kiadó jelen kötettel indítja útjára Pamuk-életműsorozatát.
-
Fekete lapok
0A II. világháború után közvetlenül, mikor az emberiség még alig ocsúdott fel a borzalmakból, idegen eredetű vírus támadja meg a Földet… és különleges tulajdonságokkal ruházza fel a túlélők egy részét. Az ászok emberfeletti mentális és fizikai képességekre tesznek szert. Másoknak csupán bizarr lelki és testi torzulások jutnak – belőlük lesznek a jokerek. A túlélők között vannak olyanok, akik az emberiség szolgálatába állítják képességeiket, mások inkább a gonosz csábításának engednek. A Wild Cards az ászok és a jokerek története, a sorozat első része – ennek a torzult világnak a „bibliája” – pedig 1946-tól a 80-as évekig kalauzolja el az olvasót. George R. R. Martin és írótársainak fantasztikus világából az Universal Cable Production készít tv-sorozatot.
-
-
-
Fél lábbal a csúcson
0Az ismeretterjesztő írás főként fiatalokhoz szól, a magas hegyek világába kalauzolja el az olvasót.
A szerző még egészen fiatal emberként balesetben veszíti el az egyik lábát, de hallatlan akaraterővel eléri, hogy az egyik legeredményesebb magyar hegymászó lesz. Mindazonáltal a könyv nem egyfajta „hegymászók könyve”, nem csak a hegymászósport népszerűsítését szolgálja. Elsősorban a jellem, az akaraterő fejlesztéseinek rögös útját mutatja be, segítséget nyújt ahhoz, hogy mindenki megvalósíthassa önmagát, eljuthasson a csúcsra, ki-ki a magáéra. -
Felcsaptam filmcsinálónak
0Minden elismerésem a filmé, korunk újszülött gyermekéé, amely szemünkláttára nőtt ki a gyermekcipőből, hogy aztán hirtelen cseperedjék föl óriás sihederré, csodálatos kalandorrá, elbűvölő és elképesztő művészetté vagy afélévé. Műfaja, – legalább is leszármazásilag, – szinte megfoghatatlan. Egyenlő jogon mondhatjuk az irodalom, a színészet, színpadművészet, építészet, szobrászat, piktura, zeneművészet hajtásának, de ugyanolyan adagban fellelhetők benne az ipar, a fototechnika, a kereskedelem vonásai is. Nem is időzöm tovább e meddő filmdramaturgiai és műfaj-analitikai szempontoknál. Bevallom, számomra a film elsősorban egy nagy-nagy hazárdjáték, izgalmas, bonyolult, érdekes, boszorkányos, ön- és köz-ámító játék. Játék a pénzzel, játék az irodalommal, játék a színésszel és végső fokon játék a közönség idegzetével. Kockázatos játék. Nagy tétbe megy és megvan az a rossz tulajdonsága, hogy aki beléharapott, nem hagyhatja abba, mint egy rossz tendenciájú kártya-csatát. A filmet végig kell csinálni, izgulni, szenvedni, harcolni, ha a sikertelenség mégannyira előre is veti az árnyékát. Minden film állandóan kiújuló harcot jelent a sikerért, a közönség tetszéséért. Minden ebben a reményben indul, minden film a legjobbnak igérkezik, minden film a legtöbb bevétel délibábjával kecsegteti a csinálóját. Különben dehogy is fogna hozzá. És a sikerért való harcba beleveti a művészetnek, – tudásnak, technikának, emberi találékonyságnak minden vívmányát, a saját kis vagy nagy anyagi képességeiről nem is szólva. Milliónyi vagyonok vándorolnak filmberkekbe, hogy millió meg millió méternyi filmmé változva kered bádog dobozokban elinduljanak meghódítani a világot.
-
Feld Zsigmond szinigazgató emlékiratai
0Előszó
1932. januárjában kezdtem el papírra vetni Édesapám emlékiratát, amelyet ö nekem tollbamondott. Egy reggel aléltan találom Édesapámat ágya előtt. Hugómmal felemeljük és visszafektetjük ágyába. Azonnal háziorvosunkért küldünk. Az öreg orvos megnyugtatni igyekszik bennünket: »Magas korral járó múló rosszullét, egy-két napon belül felgyógyul.« Én nem nyugszom bele. Megmérem lázát: a hőmérő 38 fokot mutat. Telefonálok régi jóbarátunknak, dr. Kövesi Gézának, a híres belgyógyásznak. Azonnal jön, megvizsgálja a beteget, megállapítja a szomorú diagnózist: kétoldali szövődményes tüdőgyulladás. Azonnal el kell őt vitetni hozzá, a Szeretetházba. Én erre határozottan kijelentem: nem adom! Felelőssége tudatában rábeszélni igyekszik: a baj komoly, állandó orvosi felügyeletet és éjjelnappali ápolást kíván. Erre én csöndesen, szinte kérőén mondom: nem adom! A jó orvos latbaveti minden ékesszólását és próbál meggyőzni, de én most már a kétségbeesés hangján jelentem ki, hogy nem adom.
A betegség három hónapig tartott. A télből lassanként tavasz lett. Egy szép áprilisi reggel, éppen a születése napján, kart-karba öltve, kisétáltunk a ligetbe. Mentünk-mendegéltünk és megálltunk az ő színháza előtt. És ő akkor folytatta. Tovább mesélte szép, színes életének meséjét. -
-
-
Feltámadás
0A Feltámadás sorrendben az utolsó az író nagyterjedelmű regényei között. Alapgondolatát egy valóságban megtörtént bírói eset adta, melyet az író ügyvéd barátjától hallott. E regényében Tolsztoj megrajzolja Katyusa Maszlova tragikus sorsát, majd újjászületését, Nyehljudov herceg vezeklését és törekvését az új életre. Ugyanakkor bemutatja a tönkrejutott, nincstelen orosz falut, a cári börtönt és foglyait, a szibériai-száműzetést és a forradalmárokat. Megdöbbentő képet fest a bíróságról, az egyházról, a magasrangú hivatalnoki karról, a cári Oroszország egész államrendjéről és társadalmi berendezéséről. A világirodalom története nem ismer még egy művet, amely ilyen hévvel, a nemes erkölcsi érzés ilyen mély tisztaságával tárná fel a tőkés rend és az önkényuralmi rend őrállam kiáltó igazságtalanságait, mint Tolsztoj remekműve, a Feltámadás, mely egyúttal a világirodalom egyik legszebb szerelmi regénye.
-
Felvidéki fatemplomok
0A Felvidék vagy Felföld történeti nagytáj, amelyet a Csallóköz, az Északi-középhegység, a Kárpátok nagy ívű karéja és Kárpátalja határol. Mozgalmas felszínű hegyvidék. Területén a magyar történelem folyamán mintegy húsz vármegye alakult. Lakossága az évszázadok alatt sokféle történelmi, vallási, politikai és gazdasági törekvés egymásra hatására vegyes nemzetiségi összetételű. A honfoglalás kori gyér számú lakossága szlovák. Délről magyar népesség, nyugatról elszórtan szászok telepedtek le. Észak felől kisebb lengyel-gurál népcsoport húzódott be. A hosszú ideig lakatlan keleti erdős határvidékre rutén, ruszin, kárpátukrán szórvány népcsoportok áramlottak át, több apróbb hullámban. Máramaros vidékéről felszivárogtak román pásztorok is.
-
Felvidéki séták
0Utazni vasúton, kocsin, hajón vagy akár gyalogszerrel mindenkor nagyon szerettem. Ebben lehet valami családi örökség is. Ahány ősömről tudok, mind sokat utazott, holott mindig városlakók voltunk. S régi városaink hajdani lakóinak ma is az a hirük, hogy legfeljebb sátoros ünnnepkor lépték át a város kapuját friss levegőt szívni. Mint minden általánosításban, ebben sincs sok igazság. A régi városi polgár, akár mesterember, akár kereskedő vagy litteratus volt, pályáján, szűkebb hazája közéletében alig vihette valamire, ha világot nem látott Amíg le nem rótta vándorútját, céhbeli mester sem lehetett. A kereskedelmi utazó csak korunk gazdasági versenyének kivirágzása. Régi kereskedőink áruért, mesterembereink nyersanyagért maguk jártak be nem egyszer messze földet; az esküdt polgárokat pedig a város ügyes-bajos dolgaiban sűrűn küldték ki követségbe Budára, majd a bécsi udvarhoz, de nem egyszer más külföldi városokba is. Régi világjáró diákjainkról mindenki tud.
-
Felvidékünk – honvédségünk (Trianontól Kassáig)
0Írták: Dr. Strömpl Gábor, Ölvedi János, Dr. Matolay géza, Dr. Kapy Rezső, Marschalkó Lajos, Ráthonyi János, Lukácsovich Lajos, Técsői Móricz Béla, Mécs Alajos, Felkai Ferenc, vitéz somogyváry Gyula, Zathureczky Gyula, Hampel István, Volly István, Dr. vitéz Nagy Zoltán, Zobori, Kern Ferenc, vitéz Rózsás József
-
-
Fény és káosz, A kopt gnósztikus kódexek
0A szerző egyiptológus, egyetemi tanár; jól ismertek könyv alakban is megjelent vallástörténeti munkái. E könyv témája vallástörténeti-filozófiai jellegű.
A késő-antik valláskeveredés egyik különös jelensége volt a gnószticizmus. A Dél-Egyiptomban (Nag Hammadi) 1945-ben talált 13 kopt kódex nagy fordulatot hozott a gnószticizmus kutatásában az 1970-es évekre. Bár a lelet jelentősége vetekszik a holt-tengeri tekercsekével, korántsem keltett akkora feltűnést, mint a qumráni anyag. A kódexek sokáig hozzáférhetetlenek voltak, s viszontagságos kalandok során kerültek végre a tudósok kezébe.
Magyarországon eddig szinte semmi visszhangja nem volt ennek a felfedezésnek, egyetlen összefoglaló munka sem jelent meg a tekercsekről, holott a gnószticizmus sajátos dualista szemlélete, gazdag mitológiája következtében nemcsak az ókeresztény ideológia iránt érdeklődők figyelmére tarthat számot, hanem új szempontokat nyújthat a filozófiatörténetnek is. A gnószticizmus általános ismertetése mellett Kákosy László részletesen foglalkozik annak egyiptomi vonatkozásaival is, amelyeket mostanáig a nemzetközi kutatás elhanyagolt. -
Fénybojtár
0Sokszínű népi kultúránk kincsesbányája még ma is sok meglepetést tartogat számunkra. Sok mindent tudunk – vagy hisszük róla, hogy tudjuk -, de szembesülve a felfedezés, a ráismerés örömével és izgalmával csodálkozunk a dolgokra: valóban itt vannak, „ők” azok! llyen képeskönyvet vehet most kezébe az Olvasól
Kütvölgyi Mihálynak (1944) nemcsak technikai tudása, de szeme is van észrevenni a minket körülvevő világ szépségeit, értékeit, hasznosságát és gazdagságát Régi, elfeledettnek gondolt állatvilágunka – a magyar szürke marha, a parlagi ló, a racka juh, a mangalica disznó, az őrző-terelő kutyák: a komondor, kuvasz és puli, végül a bivaly és a szamár – jelenik meg a maga természetes, élő környezetében. Ez a pásztorkultúra-viselet, tárgyi világ – együtt született, együtt élt az egészet egységbe foglaló pásztortársadolom rendjével. A könyvben ebből a színes világból kapunk egy csokorra valót mai optikával, de főként a múlt századra érvényesen és hitelesen.
Bellon Tibor -
Fényes Elek
0Fényes Elek a reformkor nagyhatású tudósa volt, aki enciklopédikus gazdaságú művekben írta le a polgári átalakulás előtti országot és népét. Munkássága korszakos jelentőségű a statisztika, a közgazdaságtan, a földrajz- és néprajztudomány hazai történetében. Közéleti tevékenységével is Magyarország fejlődését szolgálta: az 1840-es években az Ellenzéki Kör alelnöke, az Iparegyesület aligazgatója volt. 1848-ban megszervezte az Országos Statisztikai Hivatalt, 1849-ben a pesti forradalmi vésztörvényszék elnöke lett. Élete és munkássága izgalmas fejezet a magyar tudománytörténetben.
-
Fényképészek és műtermek Erdélyben 1839-1916
0Három évtizede is elmúlt, hogy főleg építészettörténeti kutatásaim során, a kolozsvári egyetemi könyvtár gyűjteményében „rábukkantam” Veress Ferenc 1859-ben a szamosparti város főbb nevezetességeit megörökítő kétkötetes fényképalbumára. A ritkaságszámba menő felvételek láttán, Kántor Lajos író és lapszerkesztő arra biztatott, hogy a Korunk folyóirat szerkesztőségében általa szervezett kiállítások keretébe mutassam be ezeket a felvételeket. A kiállításra 1983. februárban került sor, ahol Veress 1859-ből való fényképéit Vas Géza neves kolozsvári fényképész által azonos (vagy megközelítő) szögből felvett újkori városképeivel társítva mutattuk be. Annak ellenére, hogy már korábban is gyűjtöttem az erdélyi fotótörténetre vonatkozó adatokat, a kiállítás összeállításakor szembesültem először azzal a hiányossággal, amely az erdélyi fényképezés története terén mutatkozott. Mint kiderült. Erdélyi Lajos próbálkozását, illetve Fóris Pál egy kitűnő (rész)tanulmányát és az általa összeállított sepsiszentgyörgyi múzeum gyűjteménykatalógusát leszámítva, egyetlen átfogóbb jellegű írás sem állt akkor az érdeklődők rendelkezésére. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy az elkövetkező években, az újabb adatok gyűjtése mellett, sor került az 1978 óta egyre szaporodó fotótörténeti adatok rendszerezéséhez. A gyűjtés még távolról sincs befejezve. Bár Temesvárt és Nagyváradot leszámítva, a nagyobb magyar városok periodikáinak fotótörténeti adatait sikerült kigyűjteni, több olyan kisebb település van, (Pl. Nagybánya, részben Sepsiszentgyörgy, Lúgos, Gyulafehérvár), ahol ennek a munkának elvégzése, még várat magára.
-
Fénylő ölednek édes örömében – A sumer irodalom kistükre
0Kötetünk az első vállalkozás, nemcsak itthon, de az egész világon is, amely hiteles fordításokban – s nem tartalmi kivonatokban – akar képet adni az egész sumer irodalomról. Összeállítója és fordítója, Komróczy Géza, nem pusztán tudományos feladatnak tekintette munkáját. Igazolni akarta – érzésünk szerint sikerrel –, hogy ennek az ismeretlen eredetű, rokontalan nyelvű, rég eltűnt mezopotámiai népnek a költészete erős, eleven, gazdag, sokoldalú, hogy nem véletlenül terelődött rá az elmúlt harminc esztendőben világszerte a tudósoknak és az irodalom rajongóinak figyelme. Mint az előszóban írja:
„A sumer irodalom az ember eszmélkedésének, világot megismerő és világot teremtő erejének kövülete. A sumer irodalom szavai csaknem ötezer éve, mai kultúránk hajnalán hangzottak fel. A gondolati absztrakció és a művészi utánzás, megjelenítés bennük épült először teljes, szuverén világgá. A múltját és tulajdon lényegét kutató ember a sumerok költészetében a világképek korszakos különbségei ellenére is felismerheti őseit.” -
Ferenc József szerelmei I-II.
0Hogyan lett Ferenc József szeretője Luzsénszky Paula?
Hogyan került Haller Nina őfelsége karjaiba?
Ki volt Tamara, akiért két paripát adott Ferenc József?
Hogyan alakult Maria Richter von Graetz sorsa, miután a császár elhagyta? -
-
-
Férfiidők lányregénye
01948 nyarán Körner Aladár nőgyógyásznál egy kétségbeesett asszony jelenik meg egy hallgatag, fiatal lánnyal. Klára, aki a háború során szüleit és testvéreit is elveszítette, tizenhat éves, kórosan sovány, olyan, mintha nem akarna felnőni. A férfi, aki családjából egyedüliként élte túl a vészkorszakot, hamar felismeri a lány szótlansága és kamaszos dühe mögött azt a magányt és elképesztő szeretetvágyat, amellyel neki is nap mint nap meg kell küzdenie.
-
Feszl Frigyes
0Feszl Frigyes (1821 – 1884) Feszl Frigyesnek főművén, a Vigadón kívül valószínűleg az építészet területén jártak szakemberek sem tudnák további műveit említeni. Nincs is sok, amit még meg lehet mutatni: Budapesten, tevékenysége szinte kizárólagos színterén, négy lakóház, öt iskola, két ipari épület és feltehetően néhány azonosítatlan ház őrzi keze nyomát. Mégis a legjelentősebb építészeink között kell számot tartanunk.
-
Fidelissimus Pastor – Mindszenty bíboros fehérvértanúsága
0A Collegium Pazmaneum Bécs, A Balassi Intézet – Collegium Hungaricum Bécs és a Bécsi Magyar Történeti Intézet, a Veszprémi Főegyházmegye, a Veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény és Mindszenty Alapítvány kiállítása
„Jaj nekünk, ha elfelejtjük őt!” Nem akarjuk elfelejteni, sőt ápolni akarjuk emlékét, tanulni tőle és megtapasztalni, hogy „hite által holtában is beszél” – „Defunctus adhuc loquitur” – ahogyan König bíboros gyászbeszédében fogalmazott. Megtapasztalni, hogy van üzenete a mának és ez az üzenet élő, eleven és átható, mint az Isten igéje, amiben hitt, amit megélt, amiért szenvedett, és amely egyedül képes megváltoztatni a világot, megváltani bennünket… -
-
Filmművészet vagy álomgyár
0Guido Aristarco (Mantova, 1918 – Róma, 1996) az olasz és a nemzetközi filmszakirodalom kiváló egyénisége; lapszerkesztő (Cinema Nuovo), kritikus, filmelméleti munkák szerzője. A világon ő dolgozta fel először a filmszakirodalom elméletét és történetét. Az olasz neorealizmus születése körül bábáskodott. A Filmművészet vagy álomgyár a modern filmművészet legfontosabb irányvonalait felmérő hatalmas tanulmánykötetből ad válogatást. A szerző nem csupán filmművészeti vonatkozásokat elemez, hanem mélyrehatóan vizsgálja napjaink társadalmi jelenségeit is.