• Csinszka versei

    0

    Vészi József bevezető írásával.
    „Indítsd, Csinszkám, bízvást útjuknak dalaidat, én gyönyörködő illetődöttséggel olvastam mély tüzű, igazán poétalélekből fakadó ütemű, hol finom halkságú, hol őserővel felviharzó verseidet.
    A magyar irodalom gazdagszik velük, a magyar közönség pedig szerető érdeklődéssel fogja magához ölelni annak a költőasszonynak a lelkét, aki Ady Endre megvalósult álma, egyetlen tiszta szerelme, szertefoszlott mámorok után végre megtalált igaz boldogsága volt.”
    Vészi József

    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Szárazvillámlás

    0
    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Öregek könyve

    0
    2 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Beszakad az idő

    0

    Válogatott versek – költőjük előtt tükörkép. Olyan méghozzá, amelyet hosszú idő után pillantva tükörbe, meglepődve nézhet. Egy régi versem – idáigvaló pályám közepe tájt -testi arcommal esett ilyen találkozásomról szól: Ha ezt az arcot látom egy kirakatüvegben, se sirni, sem nevetni, köszönni volna kedvem.
    „Változom” volt a címe. Minden változás együtt azonban az azonosság. Lelki, szellemi arcomra, a válogatott versek kínálta képre tekintve, ezt mondom: „Nem köszönök. Ez valóban én vagyok. A címet azonban, melyet e képnek szántam, meg kell változtatnom. Nem maradhat tizennyolc éves koromban írt kedves versemről Budai hegyek utcán. Maga a kép mást sugall. Nem viselheti egyedül a meghitt utcákat, ösvényeket, amelyeket kamaszkoromban róttam, s ahol betűmet rovom. Zaklatott évszázadunkban ezek fölé a zaklatottságot legtöbbször közvetve jelző -de mindig közvetlen tapasztalatokból fölsarjadó versek fölé egy másik, önmagában jelentéktelenebb költeményem címe kívánkozik: Beszakad az idős.” Mert mint valami tető” beszakadt többször is. S fenyeget is új és új beszakadással. Tizennégy esztendős koromban írt „Megint egy este” című versem még általában az idő múlásával szállt szembe. Hetykén és ma-is-irigylem biztonsággal szólván egy vitézről, aki fellőtt nyilával odaszegezi a szökni készülő napot az égre. Mikor ezt írtam, nem olvastam még a „Faust”-ot, a pillanat tartóztatásának monumentális hitvallását, Kosztolányi az idő tájt írhatta: „Ha nem tudnám, hogy meg fogok halni, soha egy sort nem irtam volna le”, s a jövőé volt még József Attila „Nagyon fáj” kötete, amelyben az a művész perelt az elmúlással”. De gyermek-fővel is éreztem és gyakoroltam, hogy nem a költő dolga ez: az elmúlással való perlekedés. S ha azóta meggondolttá kényelmesedtem is, és már nem általában az elmúlás el-len tiltakozom, csak a tartalmatlan múlás ellen, döntő különbséget akkor sem kell látnom ama kezdet-költeményem és a legutóbbiak között. Mert annak magamat-megszólító fő-panasza ez volt: „Hagytad, hogy a nap elmúljon fölötted.” Múlik a nap mindegy, hogy hogyan! S ha Történelem és Természet keserves rohanása az e kötetet záró „Bikasirató”-ban az élő hús tépését ismétlő domináns Témakör” látomásához vezet, akkor a tükörbe tekintő költő számára annak felismeréséhez is, hogy e pályaiv gyermekkori, a „Lapozgatom a vasárnapi számot” embernek ember elleni fenekedését elítélő soraitól törvényszerűen érkezett el a „Bikasirató”-hoz, mely az élőlényeknek élő-lények által okozott szenvedésével feszül szembe. Éppoly reménytelenül, mint az a bizakodó, napmegállítást álmodó kezdeti költemény? Nem hiszem. Ha az idill állandósí-tásáról mint valami álomról le kell is mondanunk, áhításáról, felidézéséről és az érte való cselekvésről nem. Amelynek talán ezek a versek is részei lehetnek.

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Párizs könnyei

    0

    „Párizs. Ezt a fogalmat magyarázni nem kell. Elhagyni és megérkezni oda, élni keserveit, gyönyöreit, vagy éppen vágyakozni utána. Ebben a könyvben verseket talál az olvasó, azoktól, akik nem konzervdobozból lélegezték be messziről levegőjét. Nekem a Shakespeare and Co. Könyvesboltnál kezdődik, ahol az ott vásárolt könyvekbe a francia nullkilométer pecsétjét ütik be. Több ez mint jelkép.” (Takács Antal)

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Fortuna szekerén okossan ülj

    0

    Válogatta, a szöveget gondozta, a bevezető tanulmányt és az utószót írta Vargha Balázs

    900 Ft
    Kosárba teszem
  • Magamsirató

    0

    1921. június hó 20-án született, Pécelen. A bonyhádi evangélikus Főgimnázium-ban tett érettségije után a Ludovika Akadémia hallgatója lesz, ahol 1944-ben hadnaggyá avatják. Front, hadifogság és hosszú internálás után 1948 tavaszán átlépi a jugoszláv határt. Innen Olasz-országba szökik, majd 1951-ben kivándorol Kanadába. Nős, öt gyermek apja. A Rómában megjelenő „Katolikus Szemle” és a párizsi Irodalmi Újság” állandó munkatársa. A nyugatra került költőnemzedék egyik legkiválóbbja. A szavak és a forma szerelmese, ki örök emberi mondanivalójával, nagy mesterségbeli tudásával a minden idők költőjének arcát tükrözi.Várostól elszakadni vágyó kistisztviselők, olajos kezű munkások, öt holdas, szegény parasztok földjéről indult el, rajongásig szeretett édesanyja és nagy-műveltségű tanár apja szeretetének fundamentumával. Faluja: Pécel ott guggolt Pest lába előtt. És ő, a gyárak és szán-tók közé szorult ember mindent látni vágyó szemével figyelte földje életét. Lát-ta a mosolyt és a könnyeket. Az örömet és a szenvedést. Látta az egyre szűkülő föld marasztaló ölelését; gyárak csábító füstjét.És hiába zárta el ettől a tájtól húsz hazátlan év; hiába emelkedtek köré határok, drótsövények, tengerek és idegen földek, ő még mindig ott ül „Magasban” című versének körtefáján és a megszállottak hitével meséli azt, amit csak a nagyon-szeretettek és kiválasztottak láthatnak ezen a földön.

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Test és lélek

    0

    „Nemegyszer villant fel előttem a kép, ahogy e könyv kéziratából halálom után legjobb barátaim egy-egy részletet őriznek fiókjukban, és olykor előveszik. Aztán bőröndbe kerül, és pincében eszi meg a penész, mint megannyi emigránstársam annyi, az enyémnél jóval fontosabb munkáját… A 80-as évek kezdetén melankóliámat kétségbeesett harag váltotta fel. Nem lesz időm elkészíteni az antológiát, öregszem, és ez ellen nincs orvosság a patikában. Nekiestem a napi 12-14 óra munkának. Ezúttal igyekeztem felkészülni arra, hogy ez a könyv csak a jövő ezredben posztumuszként jelenik meg, valamikor 2010 táján, vagy még később… Egyedül jó és szép verseket kerestem, de semmi módon nem határoztam meg előre, melyik népet vagy kort részesítem előnyben, és munka közben igyekeztem, már amennyire ember képes erre, objektív lenni. Eredményként a kötet szinte egyenlően tartalmaz hétszáznál néhánnyal több európai és hatszáznál néhánnyal több európai és hétszáznál néhánnyal kevesebb arab, héber, japán, kínai, perzsa és szanszkrit verset. Így a könyv nemcsak alcímében viseli a ‘világlíra’ kifejezést, hanem valójában azt igyekszik reprezentálni.” (Részlet az előszóból)

    2 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Vitorlán Kekovába

    0

    Faludy György két éve megjelent Versek című műve – mint a fülszövegben állt – azért nem viselte az Összes versek címet, mert a páratlan Mester folytatja és folytatja az írást. Az életmű tehát távolról sem lezárt. A folytatásnak, az új munkának a terméke ez a mostani vékony, de nagyszerű kötet, századunk amolyan történelmi panoptikuma, történései és rémségei vegyítve fanyar, de nagyon kellemes eseményekkel. Bizonyítván a 88 esztendős költő örök ifjúságát.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Börtönversek 1950-53

    0

    Az ​itt közölt verseket 1950 és 1953 közt csináltam az Andrássy út 60. pincéjében, Kistarcsán és az ÁVO recski bűntetőtáborában. A „csináltam” igét azért használom, mert Rákosi börtöneiben csakúgy, mint Hitler megsemmisitő táboraiban, papir és irószer nem állt a rabok rendelkezésére. Igy ezeket a verseket „fejben csináltam”…
    Legfőbb gondom az volt, hogy verseimet emlékezetembe véssem; eladdig mindig szenvedélyemnek ismertem más verseinek megtanulását, de a magaméit figyelmen kivül hagytam. Ha az első négy sort elkészitettem, elmondtam magamnak nyolcszor-tizszer; a következő négy sorral ugyanezt tettem, aztán a nyolcat ismételtem ötször-hatszor, és igy tovább, mig a napi, átlagos 40 sor penzummal elkészültem. Reggelenként felmondtam magamnak mindazt, amit addig irtam? száz sort, ötszázat, ezret…
    A fogdáról egész kötet költeménnyel – ezzel a kötettel – fejemben jöttem ki. Ezek után számos rabtársam tanulta meg azokat a verseket, melyeket jobbaknak, vagy a legjobbaknak tartottam. A megtanulás indoka nemcsak a kölcsönös, törhetetlen szeretet volt, melyet akkor és azóta egymás iránt érzünk és nemcsak a magyar nép sajátsága, a költészet iránti, merem remélni múlhatatlan lelkesedés. Sőt még nem is az, hogy ezekből a versekből – akármilyen is legyen irodalmi értékük – erőt tudtak meriteni. Hanem elsősorban az a tény, hogy költeményeimet meg kivánták menteni az utókor számára. Az akkori helyzetben, gyönge fizikumommal rendkivül valószinűtlennek tűnt, hogy túlélem Recsket. A túlélést, számos társammal együtt, nemcsak annak köszönhettem, hogy Sztálin későn ugyan, de a számunk legkedvezőbb pillanatban patkolt el, hanem elsősorban annak, hogy Nagy Imre lett a miniszterelnök, aki a bűntetőtábort feloszlatta…
    F. Gy.

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • A befalazott szószék

    0

    Farkas Árpád 1944-ben született Siménfalván. Iskolába Székelyudvarhelyen járt, egyetemre Kolozsvárott. Ma Sepsiszentgyörgyön él, a marosvásárhelyi Igaz Szó belső munkatársa. Első kötetével 1968-ban jelentkezett. Nem tartozik a termékeny alkotók közé, mégis egyike a leggyakrabban citált erdélyi kortárs költőknek. Hogy miért? A befalazott szószék versei választ adnak erre. Ez a „vidéki” poéta képes arra, hogy megingathatatlannak látszó esztétikai „törvényeket” érvénytelenítsen: hitelét vesztett szavak, indulatok, érzések nyerik vissza verseiben a szép és igaz hitelét. Mer hűséges lenni rossz költők által lejáratott „mégis-remény”-hez, de nem tagadja az „atom-varázslás” igazát sem. Mer hűséges lenni nemzeti hagyományokhoz és e hagyományok talaján vallani a kor emberének félelméről, iszonyatáról, reményéről, otthonteremtő csakazértiséről. Számára a történelem vagy a modern kor nagyvilága éppoly kézzelfogható, mint a székely havasok. Otthon a földön és otthon a lassan elsüllyedő folklorisztikai székely tájakon. Ez költészete hatásosságának a titka.

    800 Ft
    Tovább olvasom
  • Nagycsütörtök

    0

    Az Erdélyi Szépmíves Céh 10 éves jubileumára kiadott díszkiadás.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Hazatévedtem

    0

    Az Erdélyből áttelepült, ízes nyelvezettel építkező, sokoldalú költő, aki kitűnő festőművész is, új kötetében az egykori hazáról és a választott hazáról szól és vall egyéni hangvételű verseiben.

    850 Ft
    Kosárba teszem
  • Berzsenyi Dániel munkái

    0

    Magyar művészek rajzaival.
    Sajtó alá rendezte Bánóczi József
    Bevezetéssel ellátta Váczy János

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Bohóc sipka

    0

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • A szerelem illata

    0

    Játék és szenvedély. A szonettkoszorú költői játék és mesterségbeli próbatétel. Ám e nagy hagyományokkal rendelkező műfaj Böszörményi Zoltán számára nemcsak a játék felől volt fontos, hanem főként azért, hogy általa formát nyerjen a szenvedély. Formát, azaz nyelvet találjon az emberi szenvedélyek egyik legerősebbikére, a szerelemre. Arra, amire valójában nincs szavunk. De éppen a költői nyelv az, ami által mégis szóra bírható a szerelem. A szerelem illata című szonettkoszorú tétje is ez: egy szerelem belső történetének lírai megfogalmazásával a szerelemnek adjon nevet és nyelvet. Miként tették és teszik a költők néhány száz éve, hiszen régiek és újak között ebben nincs nagy különbség…

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Legkedvesebb verseim gyűjteménye

    0

    Édesapám, Busay Balázs 1876-ban Jászapátin született egyszerű, sokgyermekes család gyermekeként. Korán elkerült otthonról Battonyára, ahol nyomdásznak tanult. Fiatal korában Budapesten az Atheneum Nyomdában dolgozott korrektorként. A könyvek iránti szeretete itt teljesedett ki. Autodidakta módon vált művelt emberré. Németül, franciául beszélt. Az Iparművészeti Főiskolán könyvgrafikát tanult. Kialakította egyéni stílusát. Saját maga által összeállított versesköteteken kívül imakönyveket, elbeszélő költeményeket. (Petőfi: János Vitéz) írt le kézi díszírással, amelyeket egyéni motívumokkal és iniciálékkal díszített. Az Iparművészeti Múzeum 1923-ban megvásárolta egy könyvét, sőt művei még napjainkban is felbukkannak aukciókon. Élete delétől haláláig (1947) Jászapátin élt és alkotott. Barátjának tudhatta Vágó Pált, a Jászság világhírű festőjét. Bensőséges barátságukról megemlékezik Móricz Pál Magyar sirató” című könyvében.
    Lâm Zoltánné Busay Irén

    1 100 Ft
    Kosárba teszem
  • Válogatott versek

    0
    1 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Babits Mihály összegyűjtött versei

    0

    Babits ​Mihály lírai életműve évtizedek múltával is megőrizte frisseségét, korszerűségét; olyan költészet ez, mely évről évre hozzáférhetőbb a mai ember számára. Csupa kísérletezéssel, járatlan utakkal telt lírájának olyan csúcsai vannak, melyek tiszteletet parancsolón emelkednek ki századunk magyar irodalmának hegyvonulatából. Nagy és teljes költészet az övé, s mert pályája válságos évtizedek viharain át, saját lelkének nyugtalansága, érzékenysége, teremtő elégedetlensége fölött, saját lelkének örvényei fölött ível, csupa ellentmondás is ez a líra, de mindig minden hangjában őszinte; életének és művészetének dolgairól mindig egyforma erővel szól, nehezen fölfejthető összetettséggel, ha bonyolultságukat akarja kifejezni, tiszta egyszerűséggel, ha kristályszerkezetüket akarja láttatni.

    1 500 Ft
    Tovább olvasom
  • Babits Mihály versfordításai

    0

    A Babits-sorozatnak ez a kötete két részre oszlik. Az első részben a fiatal Babits szabadabban csapongó versfordításait találjuk, 1910-ig, a második részben az érett, mindenkor teljes hűségre törekvő Babits nagy fordítói remekléseit. A két rendszeren belül a költők időrendjét követtük, s ez magyarázza, hogy gyakran közvetlenül az Amor sanctus középkori áhítattal lobogó himnuszai mellett találjuk az Erato profánul vad érzékiséggel ragyogó darabjait. Jelképe ez annak a kimeríthetetlen, mohó érdeklődésnek, a nagy lírai költő kíváncsiságának, amellyel Babits a világirodalom annyi területe felé fordult; annak a maradandó és immár véglegesen magyar gazdagságnak, amit Babits világirodalmi kincstára összegyűjtött. A nagy magyar fordító-költők között sem igen akad, akinek műfordítás-gyűjteménye ilyen gazdag, sokoldalú és tökéletes volna – méltán állítható Babits saját verskötetei, és hatalmas fordításkötetei, az Isteni színjáték és a Dráma-fordítások mellé.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Charles Baudelaire versei

    0

    „Baudelaire az első látnok, a költők királya, igazi isten.”
    (Arthur Rimbaud)
    Kötetünk teljes egészében tartalmazza Charles Baudelaire két legjelentősebb költői művét, A romlás virágai-t és A fájó Párizs-t, az előbbit Babits Mihály, Szabó Lőrinc és Tóth Árpád, az utóbbit Szabó Lőrinc klasszikus fordításában.

    800 Ft
    Tovább olvasom
  • Mindkettő emberül

    0

    Baranyi személyiségének legfőbb meghatározó jegye a hűség mindahhoz, amit értéknek gondol: világnézethez, barátokhoz, szerelmekhez. Szerelemfelfogása a partner egyenértékűnek tartásán alapul, ez nem a Szabó Lőrinc- féle hímsovinizmus (tudom a minősítésért az irodalmárok 90 százaléka megkövezne), hanem a modern, humanista ember viszonya az emberszámba vett másik nemhez. Van egy kedvenc szerelmesverse, a Mindkettő emberül. A tisztaság, a bölcsesség remekműve! (Szepes Erika)

    1 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Boldog ólom

    0

    A szerző előző kötetében (Üvegfilm) a szerelmét rögeszmésen követő s végül a nyomorba tragikusan belepusztuló anya alakja állt a középpontban. Itt a menekülő, magát megvonó és szenvedélyeitől idő előtt megsemmisülő apa-figurával való szembesülés határozza meg a könyv látásmódját, érzelmi tartományait. A szembenézés a jóvátehetetlen gyerekkortól az enyhületlen hiányérzetig terjedő regisztereket szólaltatja meg. Ez a tapasztalat itatja át a lírai alany világérzékeléséhez, szerelmeihez és saját apaszerepéhez fűződő kapcsolatát. A nemzedékek meghatározzák és elviselik egymás sorsát: a költői főszereplő a fiú- és apaszerep egyszemélyes gyújtópontjában igyekszik megszakítani a rombolás spirálját. A sors szorítása csak ott ernyed el, ahol a szerelem, érzékiség és gyöngédség, vagy más odaadó viszony vonzza a tekintetet. A kötet azt sugallja: az embert az igazság keresése teszi szabaddá.
    Lélekvesztőn megkísérelt érzelmi eredetrajz ez a kötet.
    Elszámolás,leltár, mérkőzés, kiegyezés.

    1 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Üvegfilm

    0

    A költészet olvasóiban, magukban a költőkben is, úgy tetszik, ismét erősödik a klasszikus gondolati líra igénye. Báthori Csaba költészete is ennek jegyében szólal meg: üteme lassan araszoló, hangütése reflexív, metaforikus beszéde roppant képeket görget, s minden verse kimond valamit fontos tapasztalatainkból. A művekben egy kétkedő, kereső, valamiképpen folyton késleltetett, humoros figura összesíti lírai benyomásait.

    1 000 Ft
    Tovább olvasom
  • A sziget énekel

    0

    Shakespearetől – Spenderig kíséri végig az angol költészet útját Képes Géza műfordítás-gyűjteménye. A nagy klasszikusoktól az élő modernekig változatos, egyéni hangjukon szólalnak meg a költők, akik közül Shakespeare kortársa: Donne és Webster, a modernek közül Masefield, Eliot, Auden, Sitwell, MacNeice, Spender ebben a kötetben mutatkoznak be a magyar olvasónak teljes költői jelentőségükben.
    A költeményeket angol és magyar szöveggel közli ez az antológia és az egyes költők művei elé írott tömör írói arcképek nemcsak az egyes írókat ismertetik, hanem az angol költészet történetének nagy összefüggéseire is fényt vetnek.

    1 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Arany János költői művei I-III.

    0

    I. kötet: Kisebb költemények
    II. kötet: Költői beszélyek és beszélytöredékek; Idegen költőkből; Az elveszett alkotmány
    III. kötet: A Toldi-trilógia; A Csaba-trilógia

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Áprily Lajos válogatott versei

    0

    1 800 Ft
    Tovább olvasom
  • Rohanó oázis

    0

    ANDRÁS SÁNDOR 1934-ben született Budapesten. A szegedi egyetemen magyar szakos tanári diplomát, Oxfordban – a romantikus német irodalomról írt disszertációjával – B. Litt. tudományos fokozatot, utána pedig, Kaliforniában, doktorátust szerzett. 1961 óta több amerikai egyetemen tanított. Jelenleg Washingtonban él és tanársegéd a Howard Egyetem német tanszékén, önmagáról, nemzedékének életérzését is megfogalmazva írja:
    Én, András Sándor Autonóm Köztársaság kérem, hogy vegyenek fel a hatalmak körébe, mert megcsalt mind, ki eddig képviselt, s én magamat akarom képviselni végre. (XXXVIII) De költészete az égetően időszerűvel is a létezés, a valóság végső kérdéseire keres választ – s miközben csillagokon túli végzet felé halad a szüntelen változás zuhatagából azt menti ki, ami még értelemmel, eszmével mérhető. Indulataira, izzó szenvedélyére a képek és a ritmus roppant fegyelme épül. Szerkesztő-módszere, szűkszavúsága a haikut idézi.
    Első versei Magyarországon jelentek meg. 1956 óta az irodalmi Újság, az Új Látóhatár és a Magyar Műhely közli rendszeresen írásait. Angol nyelvű tanulmányai amerikai tudományos és irodalmi folyóiratokban jelennek meg. 1967-ben Hazatérés című elbeszélésével megnyerte az Új Látóhatár elbeszélés-pályázatát. 1967-ben jelent meg Heinrich Heine költészetével foglalkozó könyve, The Exile of Gods címmel.
    Verseivel most jelentkezik először önálló kötetben.

    600 Ft
    Tovább olvasom
  • Aragon válogatott versei

    0

    Nagy vállalkozás ez a kötet: a huszadik század egyik legtöbbet vitatott – de mind hívei, mind ellenfelei szerint a legjelentékenyebbek, a legizgalmasabbak közül való – költőjének költői pályáját, változatos, bonyolult költői életútját igyekszik összefoglaló igénnyel bemutatni. E nemben nemcsak a magyar, hanem a francia könyvkiadás viszonylatában is egyedülálló.
    Aragon életműve szinte magától rendeződik néhány könnyen áttekinthető korszakba. Útkereső, lázadó ifjú költő, aztán egy villanásnyi kubizmus, dadaizmus, utána pedig szürrealizmus tartós, nagy szenvedélye, amely el is vezeti a kommunista költőt a szocialista realizmushoz.
    Nagy terjedelmű válogatásunkba Aragon költészetének legjavát vettük fel, anyagunk végigkíséri Aragon költői életútját; költői prózájából is közlünk részleteket.
    A „magyar Aragon” megteremtésére Illyés Gyula, Rónay György és Somlyó György vállalkozott.

    1 800 Ft
    Kosárba teszem
  • Amerika új lírája

    0

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Kitáruló ajtók

    0

    Szabó Magdát valójában nem kell felfedezni vagy újrafelfedezni, hiszen napjainkban is az egyik legolvasottabb magyar szerző mind idehaza, mind külföldön, műveit számos nyelvre fordították le, sikere megkérdőjelezhetetlen. Kötetünkben körüljárjuk e népszerűség lehetséges okait, rávilágítunk a művek narratív struktúrájából vagy éppen lélektani felépítettségéből fakadó jelentéseire, bemutatjuk a befogadás működési elveit, azaz igyekszünk láthatóvá tenni e szövegek dinamikáját, felépítettségét, különös látásmódját.
    Az elemzések során a legnépszerűbb, legolvasottabb művek (Az ajtó, Abigél, A pillanat) bemutatása mellett külön fejezetet szentelünk Szabó Magda lírájának is. Több szerzőnk Szabó Magda műveinek külföldi fogadtatását vagy éppen a fordítások stilisztikai, kulturális jegyeit értelmezi, hogy végül körvonalazódjon egy mai Szabó Magda – akit most olvasunk, s aki a mi nyelvünkön képes szólni.

    1 500 Ft
    Kosárba teszem