-
-
Járványok kora
0A hagyományos felfogás szerint a daganatok a szívbetegségek és korunk egyéb halálos kórjainak legfőbb okait génjeinkben és életvitelünkben kell keresnünk. Paul W. Ewald szerint azonban e betegségek valamely krónikus fertőzés megnyilvánulásai. A rejtett fertőzések árnyékvilága mostanában kezd feltárulni előttünk.
A Járványok kora meggyőző adatai felforgatják eddigi szemléletünket: nem a gének, hanem a mikrobák formálják életünket és okozzák halálunkat. A gyomorfekély, a vetélések és a rosszindulatú daganatok újabban bizonyított fertőző eredetére támaszkodva a meglepő felfedezések egész gyűjteményét mutatja be, ami korunk legrombolóbb krónikus betegségeinek fertőző eredetét támasztja alá. -
Rákterápia – Ötven eset eredménye
0Dr. Max Gerson 1881 október 18-án született a németországi Wongrowitz-ban. Egyetemi tanulmányait Bresslauban. Würzburgban és Berlinben folytatta, diplomát a Freiburgi Egyetemen szerzett. Dr. Gersen, aki súlyos migrénektől szenvedett, felfedezte, hogy étrendi változtatásokkal meg tudta előzni ezeket a bénító fejfájásokat.
A II. Világháború előtt dr. Gerson és családja az Egyesült Államokba vándorolt. 1938-ban letette az egészségügyi tanács előtt a vizsgáit, és megkapta az orvosi hivatás gyakorlásához szükséges engedélyt New York államra. Húsz éven keresztül olyan rákos betegek százait kezelte, akiről az összes hagyományos kezelési mód sikertelensége után lemondtak az orvosok. Bár csupán néhány lektorált szaklap volt hajlandó elfogadni a táplálkozás „radikális” gondolatát a betegség kezelésében és megelőzésében, dr. Gerson továbbra is publikálta a terápiáról szóló cikkeit Európában. 1958-ban, 30 éves szakmai tapasztalatára alapozva, Gerson doktor ebben az orvosi monográfiában (Rákterápia – Öven eset eredménye címmel) írta meg a terápia elméletét, a kezelési tervet és az esettanulmányokat. -
A magyarság genetikája
0A nyolcvanas években került sor, magyar-német együttműködésben, az első korszerű és 26 génjelet felölelő népességgenetikai vizsgálatra hazánkban. En-nek közérdekű eredményeit foglalja össze a szerző. Bizonyára sokakban fel-merül a kérdés: miért van szükség ilyen kutatásokra. Ezek az újabb adatok hozzájárulhatnak magyarságtudatunk elmélyítéséhez. Most újra tisztáznunk kell a „ki a magyar” és „mi a magyar” kérdéseit. A szégyenletes trianoni béke-diktátum után 3 millió magyarját elvesztő országon úrrá lett a sovinizmus és az irredentizmus. A II. világháború után ezekkel szemben sokan felemelték szavukat. Az ötvenes években azután nemcsak a korábbi sajnálatos túlkapásokat, hanem az egészséges magyarságtudatot is likvidálták. Szinte szégyellnünk kellett magyarságunkat és nemzeti tradícióinkat, ehelyett a Szovjetunió feltétlen imádatával fémjelzett internacionalizmust kívánták belénk oltani. Identitástudatunk és önbecsülésünk megingott, hozzájárulva önpusztító életmódunk, hitehagyottságunk és önértékelési válságunk kialakulásához. Mindezek miatt nagy szükség volt a nemzeti tradíciók, a tárgyilagos hazafiság és az egészséges magyarságtudat helyreállítására. Ennek vagyunk tanúi és részesei mostanában. De tovább kell lépnünk. Mi egyszerre vagyunk magyarok, közép-európaiak és európaiak. S jövőnk döntően attól függ, hogy mennyire tudjuk a környező országokkal való kapcsolatainkat a múlt szennyes hordalékától megtisztítani és velük együtt Közép-Európa helyét megtalálni a XXI. században. E térség népeinek nagyon közeli genetikai rokonságának ismerete ebben is segíthet.
-
A Dunatáj I. kötet
0A politika terén, mint bárminő más vonatkozásban, minden igazi barátságnak, őszinte együttműködésnek első feltétele: egymásnak kölcsönös megismerése. Szól, éppen ezért, ez a munka elsősorban azoknak, akik a baráti közeledés óhajával és az eddiginél jobb megismeréssel, szakszerűbb tárgyi tudással kívánnak a szomszédos népekkel kapcsolatos külpolitikai problémákkal foglalkozni.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Új erdélyi antológia
0Abafáy Gusztáv, Bözödi György, Dsida Jenő, Flórian Tibor, Jékely Zoltán, Kiss Jenő, Kolozsvári G. Emil, Kováts József, Nagy István, Szabédi László, I. Szemlér Ferenc, Szenczei László, Varró Dezső, Vásárhelyi Z. Emil, Wass Albert Irásai
-
Sopron építészete a 19. században
0Az elmúlt évszázad soproni építészetének krónikáját tartja kezében az olvasó. Sopronban 1800 és 1914 között több házat építettek, mint korábban, jó néhány évszázad leforgása alatt. A kor építészete, a historizmus alaposan megváltoztatta a város képét. A könyv hosszú évek szorgalmas kutatómunkája alapján a 19. századi Sopron képét idézi elénk: az előkelő főúri építtetők, nagykereskedők, iparosok megbízására országos hírű építészek és tehetséges helyi mesterek munkája nyomán fejlődött, alakult, gazdagodott a város. Különösen vonzóvá teszi e kort, hogy az európai építészet nagy stílusáramlatai mellett a 19. század soproni építészete soha nem vesztette el helyi ízét, jellegzetességeit. A könyv sok fényképpel és képpel, tervrajzokkal és vázlatokkal illusztrálja a város átalakulását, miközben feltárja e korszak építészetének ma még alig ismert műhelytitkait. A hazai szakirodalomban mindeddig egyedülálló vállalkozást összefoglaló táblázatok, irodalomjegyzék és nagyszámú levéltári adat teszi teljessé.
-
-
-
-
-
Galantai gróf Eszterházy Miklós Magyarország nádora. 1.
0Az előzéken „Nagyméltóságu Gróf Károlyi Alajos urnak Herceg Esterházy Pál” ajándékozási bejegyzéssel!
-
-
-
-
-
-
-
A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig
0A szerző (1858–1924) ciszterci szerzetes, pap, zirci apát, történetíró, neveléstörténész, egyháztörténész, egyetemi tanár. 1908. április 30-án került be a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjai közé, az elhivatottan végzett, nagy forrásanyagot feldolgozó munkájának, valamint a közép- és újkori magyar egyház- és oktatástörténet, illetve a ciszterci rend és a magyarok külföldi iskolázásának kutatásában elért tudományos eredményeinek érdemeként.
-
-
Freisingi Ottó Krónikája ; I. Frigyes császár tettei [két mű két kötetben]
0A szerző (1114–1158), eredeti német nevén Otto von Freising, latin nyelven író középkori német krónikás, a középkor egyik leghíresebb történetírója.
-
-
Jézus király a Pártus herceg
0Jézusi szózattal indítom útjára e könyvet, mely által szeretném Őt olyannak bemutatni, amilyen a valóságban volt. Évezredek óta várt Istenfiúnak, a Földre szállt Szeretetnek és embernek is.
Tudom, hogy nehéz dologra vállalkozom, de a hosszú éveket betöltő „anyag-gyűjtés” után úgy érzem, hogy buzdít, serkent és megtanít mindarra, mely eddig – az Őt kisajátító egyházi teológiákban – a titkok-titka volt, vagy a tudatos félrevezetések útvesztőiben veszett el.