• A vadászat gyakorlati kézikönyve

    0

    A magyar vadászirodalom bőségesnek mondható tárházában különleges feladatra vállalkozik a kiadó, amikor a francia Encyclopédie Pratique de la Chasse (Praktikus Vadászenciklopédia) című kiadványát megjelenteti. Magyar nyelven ugyanis kevés az olyan szakmai kalauz, ami egy másik ország, egy másik nép vadászati kultúráját, vadászati technikáit, tradícióit mutatná be enciklopédikus alapossággal. Különleges a feladat annyiban, hogy a könyv nemcsak egy szimpla útikalauz Franciaország vadjainak és területeinek megismerésére. Igazi áttekintést nyújt ez a munka a lőfegyverek, lőszerek sokféleségéről, a különböző vadászati módok (cserkelés, hajtás, lesvadászat) egyes fajtáknál alkalmazható módszereiről, valamint a legfontosabb „segéderő”, a vadászkutyák használatáról, tartásáról, egészségvédelméről. A könyv utolsó fejezetében olyan magyar tradíciókkal, magyar vadászati viszonyokkal ismerkedhetnek meg az olvasók, amelyek olykor alapjaiban különböznek a francia szokásoktól (pl. rókavadászat), de ismeretük talán hasznos lehet azoknak, akik csak most ismerkednek a különféle kultúrák vadászati szokásaival, vagy egyáltalán a vad elejtésének ősi, komoly életformájával.

    2 500 Ft
    Kosárba teszem
  • A vadászat kézikönyve

    0

    A ​vadászat kézikönyve”, mely nemcsak oldalterjedelemben (650), hanem a témák sokaságában is mint legnagyobb alkotása vadászati szakirodalmunknak – kis ké­séssel – a Vadászati Világkiállítás alkalmából jelent meg, hogy a vadászati és vad­gazdálkodási ismeretek teljességével szolgáljon az olvasónak, és nyilván hogy vadá­szati kultúránk fejlettségének egyik dokumentuma legyen. így tárgyköre sokkal szé­lesebb a vonatkozó könyvirodalmunkban eddig ismerteknél. Olyan témákkal bővült, mint a magyar vadászat története (dr. Csőre Pál), a természetvédelem és a vadászat (dr. Tildy Zoltán), – az akadémiai színvonalon megírt! – vadászat és vadgazdálko­dás természeti és gazdasági adottságai (dr. Keresztesi Béla), a vadeltartó képesség és hozamfokozás (dr. Tóth Sándor), a vadászat etikai kérdései (dr. Bencze Lajos), a me­zőgazdasági üzem anyagi érdekeltsége a vadgazdálkodásban (dr. Koller Mihály), a vadgazdálkodás tervezése (dr. Koller-Izrael), a vadontenyésztés (dr. Bencze-dr. Ber­tóti-Rácz), a mechanizáció, kemizálás stb. hatása a vadra (dr. Nagy Bálint), a vad értéke (dr. Lénárt Lajos), a vad hasznosítása (Gábor József), természetszeretet-vadá­szat, a vad haszna és kártétele (dr. Hauer Lajos), a vadegészségügy helyzete és szer­vezete, a vad gyakoribb betegségei (dr. Pásztor Lajos), a tenyésztett vad higiéniai, a befogott vad egészségügyi problémái, a vadhús vizsgálata (dr. Várkonyi János). Mind-mind olyan témák, amelyek közül néhány eddig szétszórtan, különböző orgánu­mokban jutott csak hanghoz, most pedig egy testes kötetben kínálják magukat az olvasónak a többször megírt, szokványos vadászati és vadgazdálkodási témákkal egye­temben.

    4 500 Ft
    Tovább olvasom
  • A vadon vonzásában

    0

    Pálffy ​Pál a vadvédelem neves szakértője és sokat tapasztalt, szenvedélyes, ugyanakkor etikus vadász volt, akinek diplomáciai és irodalmi tevékenysége is jelentős. Állandó szakírója volt a Jurán Vidor szerkesztésében megjelenő Vadászlapnak, és több élménybeszámolót is írt, melyek nagyrészt az 1945 utáni emigrációja alatt jelentek meg német és francia nyelven.

    2 000 Ft
    Tovább olvasom
  • A vájtfülű kutya esete

    0

    Ennek a könyvnek ugyan nem Erle S. Gardner a szezője és nem tartozik a „…….. esete”-sorozat detektívregényei közé, de legalább olyan izgalmas, mint egy krimi. Hogyan válik egy ötletből, egy pusztán játékszerként feltűnő találmányból a zenei közművelődés egyik leglényegesebb eszköze, hogyan fonódik szétválaszthatatlanul egybe ipar, kereskedelem és művészet a hanglemezgyártás kifejlődésében, mint bontakoznak ki és hanyatlanak le szédületes művészi és üzleti karrierek, mi a technika útja a viaszhengertől a kvadrofóniáig – ezek talán a kötet leglényegesebb témakörei. Közben felvillannak ismerős arcok, nagy nevek: Caruso (aki „megcsinálta” a hanglemezt, s akit a hanglemez tett világhíressé), Saljapin (aki minden felvétel előtt kaviáros-pezsgős vacsorát adott a hangfelvevő csoportnak), Adelina Patti (aki saját angliai kastélyában fogadta a lemezeseket), Toscanini, Furtwängler, Nikisch és Stokowski, a századforduló és napjaink nagy énekesei és hangszeres előadóművészei. A vájtfülű kutya – a His Master’s Voice világszerte ismert emblémája – nagy érdeklődéssel hallgatja a tölcsérből kiszűrődő hangokat. A hanglemez barátai, a gyűjtők és általában a zenekedvelők ugyanilyen érdeklődéssel olvashatják Oldal Gábor könyvének színes, izgalmas és érdekes fejezeteit.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • A vakokról (reprint)

    0

    3 000 Ft
    Kosárba teszem
  • A választás tétje

    0

    „Ulrich Beck a 2005. évi német választások elott azzal bocsátotta útjára könyvét, annak ellenére, a hogy a kilátások nem fényesek, mégis hasznos lesz, ha az egészet, beleértve a választási harcot és a választás kimenetelét, az eredménybol kiindulva vesszük szemügyre. Azt gondoljuk, hogy Beck könyve néhány hónappal a magyar országgyulési választások után is sokat segíthet a globalizáció és a magyar politika viszonyának értelmezésében, a különbség talán annyi, hogy Magyarországon Gregor Samsát Pató Pálnak hívják…

    3 600 Ft
    Kosárba teszem
  • A vallás filozófiája I.

    0

    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • A vámpír vonzásában

    0

    A vámpírok köztünk élnek. Az aktuális trendeket figyelemmel kísérni igyekvő újságíróként erre akkor döbbentem rá először, amikor kezdtem úgy érezni, mintha mindenhonnan hegyes fogú, vértől csöpögő mosolyok villannának rám. És ez ma sincs másképp. Ha metrózni akarok, a mozgólépcső két oldalán egymással versengve próbálnak rávenni a legújabb vérszomjas regény megvásárlására cseppet sem burkoltan erotikus címek. Ha autóba ülök, az utamat óriásplakátok szegélyezik, rajtuk vérszomjas szeretőjük karjában üdvözült arccal elaléló lányok. A különféle tévécsatornák jóvoltából naponta akár több vérfagyasztó filmet is megnézhetek, ha pedig feltévedek az internetre, a választék végképp kimeríthetetlen. Szorgos mozirajongók már a világ hetven legjobb vámpíros filmjének rangsorát is összeállították, és ha belegondolunk, hogy ez a hetven csak a termés legjava, fogalmat alkothatunk róla, milyen hatalmas kínálatból válogathat a borzongásra vágyó néző. A dolog komolyságát azonban akkor fogtam fel igazán, amikor környezetem ifjú hölgytagjait sorra hatalmába kerítette a vérszívó-vírus. Az egyikük, megtekintve az Alkonyat-széria első darabját, csupa nagybetűvel hozta ország-világ, és persze a Facebook-közösség tagjainak tudtára: VÁMPÍR PASIT AKAROK! A másikuk kedvéért majdnem extra díjat kellett fizetnünk a londoni repülőtéren, mert az ajándékba kikönyörgött, magyarul akkor még nem kapható Twilight-könyvek miatt túlsúlyos lett a bőröndünk. A harmadik hosszasan és hősiesen ellenállt a kísértésnek, aztán egy reggel mégis arra mentem be a szobájába, hogy pizsamában üldögél az ágyon és az Alkonyat jóképű főhősének, Edwardnak (pontosabban az őt alakító színésznek) a teljes oldalas fotóit vagdossa kifelé az egyik amerikai magazinból. Kérdésemre, hogy mégis mihez szeretne kezdeni az ágyán máris kupacban gyűlő képekkel, elárulta, eltávolítja a szobájából az összes korábbi poszterét, és helyükre a drága Edwardot aggatja fel. A helyzet azóta annyiban változott, hogy a szívdöglesztő vámpír mellé felkerült a falra a film egyik további szereplője, egy szívdöglesztő vérfarkas személyében. Sajátságos. Mindez számomra világossá tette, hogy a vámpírmánia több átmeneti és mulandó divathóbortnál. Ezért is kérdeztem meg olyan szakértőket a témáról, mint Dr. Csernus Imre, Dr. Szondy Máté, Feldmár András, Jakabffy Éva pszichológus, filozófus, Prof.Dr. Bagdy Emőke, Soma Mamagésa, Singer Magdolna tanatológus.

    600 Ft
    Tovább olvasom
  • A vámpírok és ártó szellemek története

    0

    Jacques Collin de Plancy (1794-1881) Jacques Collinként született, s később vette fel szülőfaluja nevét és a „de” titulust. Először nyomdászként és könyvárusként tevékenykedett, majd Belgium és Hollandia következett, aztán vissza Plancy-ba, innen pedig Párizs, ahol 1858-tól az – azóta is létező – Plon kiadó vezetőjeként dolgozott. Fiatalkorában szabadgondolkodó, voltaire-iánus, majd hollandiai tartózkodása alatt megtér és az egyház engedelmes tagja lesz, műveit is aláveti a katolikus cenzúrának. Kötetünk, A vámpírok és ártó szellemek története még a korai időkből származik – ennek megfelelő szélsőségesen felvilágosult és antiklerikális hangnemmel (valamint a végén egy hosszabb Voltaire-részlettel). Plancy hosszú élete folyamán jónéhány vaskos kötetet írt, melyek tematikájukban jórészt ugyanehhez a kérdéskörhöz, valamint a tágabb értelemben vett legenda-világhoz kapcsolódnak.

    2 400 Ft
    Tovább olvasom
  • A vándor

    0

    Válogatott elbeszélések

    600 Ft
    Tovább olvasom
  • A vándorló katlan. A német 1. páncéloshadsereg küzdelme a túlélésért, 1944. március-április

    0

    A ​német szövetségi rendszer az 1943-as kurszki hadművelet során végérvényesen elveszítette a hadászati kezdeményezést a Szovjetunióban. Az 1943 végére kialakult helyzetből – ahol az ellencsapások dacára szinte folyamatos volt a német visszavonulás, és a szovjetek már a Kijevtől nyugatra lévő területeket is visszafoglalták – könnyen az következhetett, hogy a Vörös Hadsereg ukrajnai előrenyomulása a következő év első hónapjaiban akár a Kárpát-medence keleti előterét is elérheti. 1944. március elején a keleti hadszíntér déli részén, Ukrajna nyugati területein a szovjet csapatok az úgynevezett „második sztálini csapás” keretében a német 1. páncéloshadsereg megsemmisítését tervezték. A seregtest élén Hube páncélostábornok, az egyik legtapasztaltabb páncélosparancsnok állt. Ő és az elöljáró Dél Hadseregcsoport főparancsnoka, Erich von Manstein tábornagy mindent elkövetett, hogy elkerüljenek egy újabb sztálingrádi (vagy még annál is nagyobb) léptékű német vereséget. A szovjet 1. Ukrán Front főerői, élükön Zsukov marsallal, heves harcokban, súlyos veszteségek árán 1944. március végéig szinte teljesen bekerítették a német páncéloshadsereget. Ez azonban nem mozdulatlanul várta a felmentést vagy a keserű véget, hanem mozgóvédelemben, terepszakaszról terepszakaszra, folyótól folyóig vonult vissza a saját csapatok felé, ráadásul végül nem is abban az irányban, amerre a szovjet felderítés gondolta.

    4 500 Ft
    Tovább olvasom
  • A vándorszínészettől a Nemzeti Színházig

    0

    A ​kötet százharminchét levelét a magyar színészet hőskorában,1790 és 1837 között vetették papírra:a dokumentumok az első színházi próbálkozásoktól a Nemzeti Színház megnyitásáig ívelő történelmi folyamatról tudósítanak. Olvashatunk a vándorló színtársulatok hányatott sorsáról,a deszkaszínek fölállításáról,a kosztümökről és a könyvtárakról,az anyagi gondokról és a színészélet örömeiről. A levélírók között a kor neves irodalmi személyiségeit – Kazinczyt,a két Kisfaludyt,Bajzát és Vörösmartyt – éppúgy megtaláljuk,mint az ügy érdekében szorgoskodó főurakat és mecénásokat,a Wesselényi bárókat vagy Széchenyi Istvánt. Az előadások kulisszatitkait főként a színészek, rendezők leveleiből ismerjük meg: Kelemen László és Kótsi Patkó János az első nemzedék gondjairól tudósít, Kántorné,Déryné, Székelyné,Benke József vagy Megyeri Károly a megtűrtség, az elfogadás és az első sikerek grádicsait járják végig,míg Egressy Gábor,a Lendvay házaspár vagy Laborfalvi Róza a színházművészet jogainak végleges elfogadását kivívta viszi diadalra az eszmét.A levélgyűjtemény alapján arról is képet alkothatunk,hogy a magyar nyelven játszóállandó színház nemcsak épületet jelentett,mint ezt sokáig hitték,hanem műsort,játszó személyt,közönséget is

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • A váradi regestrum

    0

    Azelőtt sokat foglalkoztam Borsodmegye multjá- val. Borsodi adatokat keresve, vettem kezembe a Váradi Regestrumot. Az történt velem is, ami sok másokkal: talányszerű, szokatlan tartalma és nehezen érthető volta annakutána is kézben tartatta velem e bűbájos történetirási kútfőt, melyet átérteni volt majd titkos vágyam, majd bevallott törekvésem.

    2 000 Ft
    Tovább olvasom
  • A varázshegy

    0

    Hans Castorp, ez az egyszerű, noha kellemes német fiatalember, egy gazdag hamburgi kereskedőcsalád fia, éppen befejezte tanulmányait, s a hajóépítő mérnöki oklevél birtokában, munkájának megkezdése előtt meglátogatja a svájci tüdőszanatóriumban unokabátyját, Joachim Ziemssent, aki már fél éve gyógyíttatja itt beteg tüdejét. A három hétre tervezett látogatásból azonban hét esztendő lesz, mivel már a második héten kiderül, hogy Hans Castorp is magában hordja a betegség csíráit. Az idő, e tünékeny és titokzatos elem, a regénynek Hans Castorppal úgyszólván egyenrangú főszereplője, varázslatos módon telik a „varázshegyen”, s a végén az olvasó maga sem tudná megmondani, heteket, hónapokat vagy éveket töltött-e el Hansszal és a luxusszanatórium többi ápoltjával ebben a furcsa környezetben. Noha a külső történet a szanatórium zárt világában játszódik, az eseménytelen napok látszólagos egyformaságában jelen van a „lenti világ” is, az első világháború előtti kor polgári társadalma, valamennyi problémájával, küszködésével, erkölcsi-filozófiai útkeresésével egyetemben. A „betegek” vitáiban, elmélkedéseiben mérlegre kerül a polgári életforma: az élet és halál, egészség és betegség, racionalizmus és miszticizmus, szabadság és elnyomás ellentétpárjaiból kibontakoznak az egymással szembeszegülő magatartások és gondolkodásformák. A humánumot piedesztálra emelő, racionális gondolkodású Settembrini és a halálba torkolló anarchiát hirdető, misztikus Naphta – e két sarkított felfogást képviselő figura – igyekszik megkaparintani magának Hans Castorp lelkét. A vitáknak s ezzel Hans Castorp hét esztendeig tartó különös kalandjának is, az első világháború kitörése vet véget, forgatagával elsodorva hősünket, s vele a tegnap polgári világát. A varázshegy (1924), amelynek megírásához Thomas Mann-nak egy háromhetes szanatóriumi látogatás adta az indítékot, a huszadik századi regényirodalom egyik legeredetibb, gondolatokban leggazdagabb műve, a kor polgári eszmevilágának enciklopédikus összefoglalása.

    650 Ft
    Kosárba teszem
  • A varázsló eltöri pálcáját

    0

    „Ami ezekben a cikkekben azonos a legjobb Szerb-írásokkal, az a folttalan világosság. A politikai tiltakozásnak végtelenül sok változata lehetséges, és ezeknek az írásoknak a kristályos gondolati tisztasága, stiláris átlátszósága, a mondatoknak utolsó zugig kivilágított egyértelműsége szintén a tiltakozás egy neme volt, protestálás egy dühödt és sunyi kor gázködű, halálos halandzsája ellen” írta e könyv első kiadásának előszavában Kardos László. Hiszen ezeknek az írásoknak nagy része akkor keletkezett, amikor a tollat már kiütötték Szerb Antal kezéből, és csak egy-két lap volt, ahová pár szellemes, szórakoztató oldalt írhatott, ami a háború vigasztalanságában egy tisztább és bölcsebb világ igézetét és ígéretét jelentette. E cikkek könnyedsége mögött rendkívüli kultúra rejtőzik, az író éppoly otthonosan mozog a krétai királyok palotájában, mint Berzsenyi udvarházában; a szellemesség a tudósnak azt a képességét jelenti, amellyel megeleveníti az adatokat, élővé teszi a neveket és a számokat. Ebből a könyvből – mely az első kiadás anyagán kívül számos eddig kötetben meg nem jelent írást tartalmaz – világosan kiolvasható Szerb Antal esztétikai rendszere, irodalomtörténeti felfogása, etikája, világnézete – és a Varázsló-ban minden közelebb kerül a mához, élethez és valósághoz. Itt a hétköznap fontosabb, mint a csoda. De nemcsak az van benne, ami megvalósult, haem az is, amire még készült: pár oldalon könyvkoncepciókat, nagyarányú irodalomtörténeti összefoglalásokat mond el. Ebből a könyvből sejthetjük meg igazán, milyen gazdag poggyásszal ment el.”

    800 Ft
    Tovább olvasom
  • A varázsló gyermekkora

    0

    „- Kedves madár, mondd meg nékem, merre találom a boldogságot? – A boldogságot – felelte a szépséges madár, és közben aranycsőrével kacagott –, a boldogságot, barátom mindenütt megtalálod, hegyen-völgyön, virágok közt, kristályok közt. Ezekkel a szavakkal a vidám madár megrázta a tollát, előrebiggyesztette a nyakát, megbillentette a farkát, kacsintott, még egyszer felnevetett, aztán mintha megdermedt volna, úgy ült a fűben, és láss csodát: a madár egyszerre csak tarka virággá változott, tolla levél, karma gyökér.” Hermann Hesse

    2 400 Ft
    Tovább olvasom
  • A varázsló halála

    0

    Csáth Géza írja 1913-ból való önéletrajzában: „1887-ben születtem Szabadkán. Ügyvéd apám, aki szenvedélyes zenélő, hegedűművészt akart belőlem nevelni. Valóban gyorsan és jól fejlődtem, de az alkotás vágya megölte bennem a gyakorlatozáshoz szükséges türelmet. Festő akartam lenni. Bizarr színkeveréseimet és elnagyoló vázlatszerű rajzolási modoromat azonban rajztanárom kinevette, és elégségest adott. Ugyanígy jártam a dalaimmal is. Kezdettől fogva szabad atonális harmonizálást, aszimmetrikus ritmuskombinálásokat alkalmaztam bennök. Apám kijelentette, hogy amit írok, az nem zene. Az írással simán ment a dolog. Tizennégy éves koromban mutatkoztam be először a Bácskai Hírlap közönségének, mint zenekritikus. Tizenhét éves koromig azonban nagyon keveset írtam. Mint nyolcadikos gimnazista elküldtem Bródy Sándornak, a Jövendő akkori főszerkesztőjének egy novellámat. A kályha volt a címe. Válaszolt rá. Azt írta, hogy küldjek mást is, jót, sőt feltűnőt vár tőlem. Ekkor kezdtem komolyabban foglalkozni az írással. Nem sokáig tehettem. Jön az érettségi, azután az orvosegyetem. Másfél évig csak az anatómiának és az élettannak éltem. Egy napon azonban mégis ráhatároztam magam, hogy kopogtatok a Budapest Naplónál. Pár hónap alatt már vasárnapitárcaíróvá lettem. Természetes, hogy nagy kedvvel és szorgalommal dolgoztam. A Nyugat-nak alapítása óta munkatársa voltam. Ide írtam azt a kis tanulmányomat, amellyel eddig talán legnagyobb sikeremet arattam Pucciniról, s amely azóta németül is megjelent. Ugyanebben az időben látott napvilágot első novellás kötetem: A varázsló kertje (1908) Körülbelül egy év távolságban követte ezt azután a többi: Az albíróék (1909), Dél utáni álom (1911), Schmith mézeskalácsos (1912). Muzsikusok (1913) 1911-ben a Magyar Színház két színdarabomat mutatta be. A Janika című kétfelvonásos zenés játékot. Azóta még egy színművem készült el, továbbá munkában van egy vígjátékom és két regényem.”
    Mindössze harminckét éves volt, amikorra a morfium teljesen szétroncsolta testét és szellemét 1919-hen tragikus körülmények között vetett véget életének.
    Meglesni a romló anyag iszonyú elváltozásait, a magány esszenciáit, az őrületbe csukló fintorokat, a test titokzatos kiterjedését, a halál kiütköző tigris-foltjait ezek a pillanatok Csáth Géza novella témái… Az anyag, az érzékek írója volt, a testé, a fájdalomé, a gyönyöré, de mindenekfelett annak a kísérletezésnek az írója, melybe belepusztul a test. – írja bevezető tanulmányában Illés Endre, aki Csáth Géza legszebb, legmaradandóbb novelláiból állította össze ezt a kötetet.

    2 000 Ft
    Tovább olvasom
  • A Várnegyed

    0

    A háború előtt a főleg barokk városképet hordozó budavári lakónegyed napjainkra megújult, és a tudományos kutatással párosult helyreállító munka nyomán – a napfényre került középkori részletek bemutatásával – változatosabb utcakép teremtődött. E helyreállítást Élesdy István palettájával követte nyomon, és a korábbi még sok romos részletet hordozó képeit a megújult vári házak üde akvarelljei váltották fel, ezekből válogattuk az e kötetet illusztráló képeket is. A kötet szerzője, Pereházy Károly írásairól így vall: „A véletlen adománya, hogy mintegy negyedszázaddal ezelőtt a műemlékvédelem területére irányítottak, és így kezdetétől részt vehettem a budavári lakónegyed városrész méretű restaurálásban; de ennyi ideje ismerem Élesdy Istvánt és termékeny munkásságát igazoló vári akvarelljeit is. Ez az írásom a korábban Tabán, A régi Óbuda és A városliget kötetekhez sorolódik, e területében kicsiny – de évszázadokon át igen jelentős – városrész történelméből, és a hozzákapcsolódó irodalomból csupán szemelvényeket ad, de miként az említett írásaimban, itt is azt a hangulatot kívántak közvetíteni, melyet Élesdy István képein át az olvasó kap.” A kötetben angol, francia, német és cseh nyelvű összefoglalás és képjegyzék is található.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • A Várnegyed titkai

    0

    Tudod-e, honnan ered a Savanyúleves bástya elnevezés? Kíváncsi vagy, hol található Buda egyetlen megmaradt utcahídja, vagy milyen titkot rejt a pizsamacsíkos ház udvarán található japánkert? A Várnegyed titkaiból mindezt, és még rengeteg érdekességet tudhatsz meg. Ha szeretnéd megismerni fővárosunk ékszerdobozának kevésbé ismert részeit is, és a mögöttük rejlő lebilincselő történeteket, ha részt vennél egy játékos kincskeresésben, ez a könyv épp neked való! A nagysikerű Mesélő Budapest zsebkönyv-sorozatának első kötete a már ismert stílusban kalauzolja végig az olvasót a zegzugos utcákon, a várfal tetején, a királyi palota kertjében. Akár családdal, akár osztállyal, akár barátokkal indulsz útnak, vágd zsebre a Várnegyed titkait, és csodálkozz rá közös értékeinkre!

    1 800 Ft
    Kosárba teszem
  • A város az emberért

    0

    Korunkban a történelmi városok mindinkább elvesztik emberszolgáló funkciójukat, és az új lakónegyedekben sok a könnyelműen eltékozolt terület, mellyel semmit sem lehet kezdeni. Ez a könyv azért emel szót, hogyan is lehetne ismét emberi léptékűvé alakítani a modern nagyvárosok közterületeit. A szerző kérdésfeltevéseinek középpontjában az ember áll, és javaslatai arra irányulnak, hogy a modern technikai követelmények közepette is a gyalogosé legyen a város. A városépítészetről, városesztétikáról, településtervezésről magyar nyelven is már jó néhány tanulmány napvilágot látott, de ezek többsége a szűkebb szakmához, és nem a várost, a települést naponta használó közönséghez szólt. Paulhans Peters könyvében erre a feladatra vállalkozott, de arra is, hogy hozzájáruljon a városépítészet vitatott álláspontjainak, jó kezdeményezéseinek és veszélyeinek tisztázásához, kritikusabb, éberebb szemlélet kialakításához.

    800 Ft
    Tovább olvasom
  • A város védelmében

    0

    Vége felé közeledik a városi civilizáció? Vajon a mai amerikai nagyvárosok aggasz-tó problémái előrevetitik-e annak árnyékát, hogy hasonló csőd fenyegeti az európai városokat is? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket boncolgatva keresi Ber-nard Oudin a választ arra: van-e jövője a városnak. A válasza egyértelmű igen. Publicisztikai indittatású és hevületű könyvében, amelyet vitairatnak is nevezhe-tünk, azt vizsgálja: valóban bünös”-e a nagyváros, mint ahogy sokan gon-dolják. És valóban érvényes-e a vissza a természethez” program, amelynek egyre több szószólója van. Történeti példákra is gyakran hivatkozva rámutat arra, hogy sem az iparosodással egyre nagyobb mértékű környezeti ártalom, sem a funkcionalista építészet megannyi álmegoldása, sem a közlekedés kétségtelen csődje nem visszafordíthatatlan folyamat. Arra is fényt derit, hogy a hangzatos jelszavak mögött igen gyakran manipuláció, a közhit mögött pedig téves adatok húzódnak meg. A város, ha válságban van is, nem pusztul el. Nem pusztulhat el már csak azért sem, mert az emberi kultúra forrása; mert a városi fejlődés és a civilizáció szinte párhuzamos folyamat. A várossal tehát véli Oudin a civi-lizáció is eltűnne a földről. A szerző azonban éppen nem a pusztulással foglal-kozik; minden sora a jobbítás szándékával iródik, könyvét az emberibb élet tudata hatja át s teszi érdekes olvasmánnyá.

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • A városi polgárjog keletkezése és fejlődése

    0

    A szerző, a magyar várostörténet, különösen a magyar városi jogfejlődés ismert kutatója, e munkájában nagy irodalmi felkészültséggel és levéltári kutatások alapján állítja elénk a magyar városi polgárság és joga fejlődését. Munkája három részre tagozódik. Az elsőben az európai városi jogfejlődés alapjául szolgáló német és olasz városi polgárság jogfejlődésének rövid vázlatát adja. E háttér megrajzolása után a magyar városi polgárságnak és jogának az ismertetését kapjuk. A középkor városának első lakója a XIII. sz.-tól kezdve hospes néven fordul elő s nagyrészt idegen, nem magyar elemből alakult ki. A városlakók közül elsőnek – állítólag Szt. Istvántól – Székesfehérvár lakói szereztek kiváltságlevelet, melyhez hasonlót a későbbi királyok pénzügyi szempontokból más városoknak is adtak. A városi őslakosság a várispánságok felbomlása következtében nagyrészt a várnépekből is kiegészítődött, melyek összeolvadásából alakult ki a magyar városi polgári rend. A városok polgárságának a jogi helyzete nem volt egységes. Függött ez a város minőségétől, a városi privilégiumoktól és statutumoktól. A város kötelékébe való felvétel a XIII. századtól kezdve feltételekhez volt kötve. De feltételek szabályozták a polgárság kötelékéből való kiválást is. A polgárok a város kötelékéből nemcsak más városok polgárai közé való felvétel által válhattak ki, hanem a nemesség sorába való felemelkedés útján is. Ám előfordult az is, hogy a városi polgár alacsonyabb rendbe került: jobbággyá lett. A harmadik rész Buda és Pest régi polgárjogának fejlődésével foglalkozik. Buda már a tatárjárás előtt jelentős kiváltságokat nyert és a város 1403. évi kiváltságlevele már különbséget tesz cives, hospites és incolae között. A polgárság kötelékébe felvettek polgárlevelet voltak kötelesek kiváltam, melyet a városnak már a XV. században fejlett kancelláriájában állítottak ki. A török uralom után az elnéptelenedett városba lakosokat kellett telepíteni. Ezeket a kamarai adminisztráció és nem a város vette fel a polgári kötelékbe. A két város 1703-ban nyeri főkiváltságlevelét. A szerző részletesen ismerteti a polgárság kötelékébe való felvétel feltételeit, módját, a polgárok kötelességeit és jogait. A felvétel feltétele a biztos létalap, legtöbbször valamely ipar űzése volt, s a felvételért városonként, koronként és személyenként változó taksát szedett a város. A városok a kebelükbe felvett polgárokról polgárkönyvet vezettek, 53amelyekbe az illetők nevét, foglalkozását és esetleg származási vagy más adatait is beírták. A polgárság kötelékeibe való tartozás bizonyos személyes és kollektív kiváltságokat adott. Az újkorban a teljes és korlátolt jogú polgárok élesen megkülönböztethetők. A fejlődés a régi alapokon nyugszik. A XVIII. sz.-tól kezdve az újonnan felvettek jegyzékét hivatalból meg kellett a helytartótanácsnak küldeni. A városokból az adózni és városi törvények szerint élni nem akaró nemes vagy nemesített polgárokat kizárták. A XIX. sz. elején a városi polgárjog helyébe lassanként az állampolgárság joga lép, amit azután az 1848. évi V. és XXIII. tc. mond ki általánosan. A magyar városi lakossággal, annak családtörténetével foglalkozók nagy haszonnal forgathatják ezt a munkát. Értékes segítő eszközül szolgálhat a nálunk ugyan még nagyon elhagyott állapotban levő polgárcsalád történetírás számára. A városok kialakulásában szerepet játszott polgárcsaládok múltjával szükséges behatóbban foglalkozni, mert történetük sokszor adhat bevilágítást és jelentős adatokat a magyar városi kultúra, gazdaságtörténet fejlődésére, aminek bevonása nélkül ma már kellő magaslaton álló történelmet írni aligha lehet. A polgárcsaládok története a városok története, mint ahogyan a nemes családoké a vármegye, a kettő pedig együtt a magyar nemzet történetét tükrözi vissza. – Bottló Béla.

    3 000 Ft
    Kosárba teszem
  • A városka, ahol megállt az idő

    0

    Ismert s mégis az újdonság erejével, varázsával ható jelenetek, motívumok, szereplők köszönnek vissza a világhírű cseh író kisregényében vagy – a szerző műfaji meghatározása szerint – szövegében, amelyet a cseh irodalom értői Hrabal hetvenes években keletkezett művei közül a legjobbak közé sorolnak. Az olvasó ismét találkozhat Anyuval, Francinnal, Pepin bácsival és az Elba-parti városka többi szeretetreméltó, utánozhatatlan emberséggel életre keltett, megrajzolt lakójával. Ismét bekalandozhatjuk a sörgyárat, végigsétálhatunk a folyóparton, betérhetünk Pepin bácsival a női kiszolgálású vendéglőkbe, kószálhatunk a városkában, ahol immár végleg megállt az idő, a régi idő, a Hrabal-hősök ideje. A vidám sörgyári történetekhez képest a szerző melankolikusabb hangot üt meg a Városkában. Míg a Sörgyári capriccio egy felszabadult burleszk, addig a Városkára a nosztalgikus melankólia, helyenként a groteszk balladai hang a jellemző: szomorú és komikus, tragikus és groteszk jelenetek láncolata teremt különleges atmoszférát e megkapó hangulatú, mesterien megkomponált kamaraműben, melyben a szerző egy letűnt világot, a régmúlt aranyidőket, mindannyiunk emlékezet megszépítette gyermekkorát varázsolja örök életűvé és örök érvényűvé.

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • A vasárnap koldusai

    0

    A 21 éves Justine két dolgot szeret az életben: a zenét és a hatvan év feletti embereket. Nagyszüleivel és testvérként szeretett unokatestvérével él együtt, akivel egyszerre jutottak árvaságra, amikor 17 évvel ezelőtt a szüleik autóbalesetet szenvedtek. A fiatal lány egy idősek otthonában dolgozik segédápolónőként, és imádja hallgatni a lakók történeteit. Különösen mélyen kötődik a 93 éves Hélène-hez, a 19-es szoba lakójához, aki egész nap az ablak mellett ül, saját meggyőződése szerint a tengerparton, és várja a férjét és a kislányát, hogy kijöjjenek a vízből. Justine egy kék füzetbe kezdi írni Hélène és Lucien különleges szerelmének a történetét, és miközben ez a szerelem magával ragadó regénnyé válik, Justine-nek meg kell küzdenie saját családja több mint másfél évtizeden át elhallgatott szörnyű titkával is. Lehet-e újratanulni egy szerelmet? Lehet-e mentség a szenvedély a legsúlyosabb árulásra? Megtaníthat-e mások szerelmi története arra, hogy hogyan kell szeretni? A kivételes elbeszélői képességgel rendelkező Valérie Perrin első regényében finoman fonja össze a két fő történetszálat, így az önmagukban is poétikus történetek egymást erősítve teszik sokáig emlékezetessé a könyvet.

    2 600 Ft
    Tovább olvasom
  • A vásárok történeti fejlődése Nyugat- és Középeurópában. A középkortól a kapitalizmus kialakulásáig

    0

    A mű tárgyalja a vásárok keletkezésének okait, a vásártartás jogi forrásait, a vásárok szerepét a középkori városfejlődésben, a nemzetközi kereskedelem kialakulásában.

    2 000 Ft
    Tovább olvasom
  • A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében

    0

    A kézművesipar történetével foglalkozó kutatók (régészek, történészek, etnográfusok, levéltárosok, restaurátorok és anyagkutatók) immár harmadik interdiszciplináris konferenciájának az anyagát teszi közzé ez a kötet. Az agyagművesség, s az erdő a fa és régészete és néprajza után a téma ezúttal a vasművesség volt. A kéttucat tanulmány alapján a paleolitikumtól egészen a napjainkig a Kárpát-medence vasművességének sokrétű és színes mozaikképe bontakozik ki. A legújabb eredményeket bemutató kötetet haszonnal forgathatja mindenki, akit az egykori hétköznapok, az anyagi kultúra világa érdekel.

    12 000 Ft
    Kosárba teszem
  • A végső valóság

    0

    A végső valóság talán az első olyan mű, ami áthidalja a materialista, az idealista és az ezoterikus világnézet közötti szakadékot. Tudományos eredményeink, képességeink és élményeink felülvizsgálata után tarthatatlanná válik az elképzelés, miszerint gondolatainkat az agy hozza létre, és tarthatatlanná válnak az evolúció kezdeteiről alkotott feltételezések is. A halál utáni, valamint a születés előtti élet lehetősége már nem hit kérdése, hanem fizikai törvényszerűség. Megdöbbentően új világkép ez, ami a léttel kapcsolatos kérdéseink többségére választ adhat.

    1 500 Ft
    Tovább olvasom
  • A végtelen bennünk van

    0

    A háború utáni finn költészet és próza kiemelkedő alakja, Lauri Viita 1916. december 17-én született Tampere elővárosában, Pispalában. Úgyszólván minden írásának cselekménye szülővárosában játszódik. A végtelen bennünk van című regényben is a szülőhely tájait örökíti meg.

    650 Ft
    Kosárba teszem
  • A végtelen történet

    0

    TEDD AZT, AMIT AKARSZ, ez a felirata annak a medalionnak, mely a korlátlan hatalmat jelképezi Fantáziában. De hogy ez a mondat voltaképpen mit is jelent, azt Barnabás csak hosszú, fáradtságos út után tudja meg.

    2 600 Ft
    Tovább olvasom