-
-
Fonák játék
0Júliusi dél, Madrid, Prado képtár: valaki Velázquez Las Meninasát nézi; a rejtvény kulcsa a háttérfigurában van, aki éppen csak bekukkant a képbe, egyedül ő látja, mi van a festő vásznán, nekünk a tükörkép, a fonák jut. Ebben a mozgóképre jellemző montázstechnikával megalkotott elbeszéléskötetben a Tabucchi írásművészetére jellemző valamennyi motívum megtalálható: mindenekelőtt az irodalom és az álom, a tükörrel, a ki nem mondott szóval való játék; a dolgok fordítottja-fonáka és az abból eredő „jelentéktelen, apró félreértések” – miként maga az író nevezi ezeket az élethelyzeteket egyik korábbi kötete címadó elbeszélésében.
-
-
Fondü
0Fondü mellett a baráti együttlétből általában vidám, kellemes és hosszú estébe nyúló összejövetel lesz. A könyvünkben található 60 új sajt-, hús-, hal- és vegetáriánus fondürecepttel, valamint a megfelelő salátákkal és mártásokkal a „fondü-évad” egész éven át tart.
-
Fönn a Jeruzsálemhegyen
0Sarusi 1981-ben keletkezett „munkáskarrier-regényét” veheti most kézbe az olvasó. E munkájában a pannon világ, az előbbiektől polgárosultságával, nyugatiasabb műveltségével elütő Dunántúl mutatkozik be. A valahol Alsó-Pannonországban, valamilyen Tó mellett, az alacsony-Kőrisnek nevezett havas alatt, előbb a Jeruzsálemhegynek nelvezett faluban, majd a környék központjában (megye, járás? Sarusinál „szék” székhelyén), Esseghvárott játszódik a regény, amelynek első oldalain a főszereplő, Tányérnyaló pincérinasként buzgólkodik, hogy a történet az emberileg bukott vezérigazgató már-már tragikus (időnként tragikomikus) önmarcangolásával záruljon.
-
Forgácsok a földön
0A televízió azt sugallja a nézőnek, hogy amit lát, az igaz, hiszen látja. Holott az igazság sose lehet egyszerű látvány, lecsupaszított végeredmény, hanem csak egy szervesen kialakuló folyamat összegzése lehet, amelyet nem egyetlen pillanat villanófényében érthet meg az ember, hanem csak hosszú és gyötrelmes tűnődések során, sőt szenvedések közben. Talán az olvasás műfaja már az idő természetesebb gyűrűzése, folyása, üteme miatt is közelebb vihet a valóság és az igazság megismeréséhez, mint amit a látvány nyújthat. Más szóval: az írás és az olvasás még komolyan számol az idővel, a televízió már türelmetlen vele. Hajtja, hajszolja, elveszi előle a teret és a levegőt. `A nemzet közös ihlet`- mondja József Attila. Megfogalmazása olyan pontos és sugalmazó, mint fölrázók költői képei s versmondatai. Amikor olvasom vagy idézni hallom ezt a vallomást, mindig Kölcsey Himnuszára gondolok. Ez az összefoglaló nagy vers a legtökéletesebb példája a József Attila-i gondolatnak. A Himnuszt úgy fogadta el több mint száz éve az egész nemzet, mintha az imává érett vers ihletettsége nem egyetlen emberé, hanem millióké volna. Csöndben merem csak megkérdezni: hány ilyen ihletett pillanata lehet történelme során egy- egy közösségnek? (Csoóri Sándor)
-
-
-
Forrongó Magyarország
0Előszó
Bevallom: nem szivesen engedtem annak a felhivásnak, hogy a memoárirodalom hullámzó áradatát a magam visszaemlékezéseivel is megduzzasszam. Valami benső ellenállást kellett előbb leküzdenem, ami főként nyilván abból táplálkozott, hogy javarészt kellemetlen emlékek felidézésének a feladatát kellett vállalnom. De hosszu ideig volt egy másik, lappangva gátló gondolatom is, A legutóbbi négy-öt év óriási jelentőségű események ideje volt a történelem nézőpontjából, de sajnos: más a visszapillantó történelem és más a vele élő kortárs szempontja. Ha egy kissé cinikusan akarnám ezt a gondolatomat megfogalmazni, azt mondanám: nem jó, ha az ember nagy idők tanuja; nem jó a nagy idők eseményeit személyesen végigélni, jobb azokat a személytelen történelem lapjairól megismerni. -
Fortuna kegyeltjei I-II.
0Kr. e. 82-ben Róma élére furcsa figura került: parókás, kivénhedt ripacs, akit eleinte megmosolyognak az emberek. De a mosoly lassan az arcukra fagy. Sulla – hiszen róla van szó – példátlan módon számol le ellenségeivel: hirdetéseken (proscriptiókon) teszi közzé a gyanús személyek nevét, s aki a listára kerül, szabad préda: gyilkosa még busás jutalmat is kap. Százszám, ezerszám hullanak a fejek, a Bullai kincstárba dől az áldozatok pénze, tombol a gátlástalan erőszak, a kicsinyes bosszú.Az olvasó szemtanúja lesz két ígéretes ifjú fellépésének. Mindkettőben izzik a hatalom vágya. Mindkettő Fortuna kegyeltje vagyis a szerencse fia. Mindkettő kivételes tehetséggel és akaraterővel tör célja felé. Mindkettő Róma első embere, a világ ura akar lenni. Nevüket hamarosan megismeri a világtörténelem. Az egyik: Pompeius Magnus. A másik: Julius Caesar. Készülődnek. Colleen McCullough a római polgárháború évszázadáról írt hatalmas regényfolyamában eleven élettel tölti meg a történelem holt betűit. A gyorsan népszerűvé vált két darab, a RÓMA ELSŐ EMBERE és a FŰKOSZORÚ után most a FORTUNA KEGYELTJEI-t ajánljuk az olvasó figyelmébe.
-
-
Fouché emlékiratai
0Joseph Fouché, a hatalom bűvöletében élő egykori szatócsfiú, a francia forradalom után egymást váltó rezsimek örökös rendőrminisztere minden idők legnagyobb politikai túlélőművészei közé tartozik.
-
-
-
Franciaország története
0E könyv szerzője az olvasók szíves engedelmével vallomással kezdi. Mikor a kollégiumba járt, nem nagyon szerette a történelmet. Untatta. És mikor később megjött a kedve hozzá, megállapított magában valamit: azt, hogy irtózott az egyvégtében egymásmellé sorakoztatott tények elbeszélésétől. Sohasem mondták meg neki, vagy legalább is csak szokványos és nem kielégítő módon mondták meg, hogy miért csináltak a népek háborúkat és forradalmakat, miért verekedtek az emberek, miért ölték egymást, miért békültek ki. A történelem összefüggéstelen drámák szövevénye volt, valami egyveleg, valami káosz, amelyben az értelem semmit sem tudott megkülönböztetni.
Csakugyan igaz-e, hogy úgy kell a gyermekeket történelemre tanítani, hogy ne értsék meg, és olyan módszerrel, hogy teletömjük emlékezetüket néhány adattal és néhány eseménnyel? Ez fölöttébb kétséges. Igazán nem lehetne más módszerhez nyúlni akkor sem, ha meg akarnák ölni bennük az érdeklődést. Mindenesetre eljön a kor és hamarosan eljön, amikor az ember szükségét érzi valami vezérfonalnak, amikor felébred benne a sejtés, hogy a hajdani emberek hasonlítottak a maiakhoz és az ő cselekedeteiknek épp olyan rúgóik voltak, mint a mieinknek. -
-
-
-
-
Freisingi Ottó Krónikája ; I. Frigyes császár tettei [két mű két kötetben]
0A szerző (1114–1158), eredeti német nevén Otto von Freising, latin nyelven író középkori német krónikás, a középkor egyik leghíresebb történetírója.
-
Freskó – A szemlélők
0Szabó Magda két regénye, a Freskó és A szemlélők olvashatóak a könyvben.
-
Frida füveskönyve
0Frida Kahlo, a később világszerte ismert és rajongásig kedvelt festő tizenhét éves korában tragikus balesetet szenved. Magyar származású édesapja, indián dajkája és a lánytestvérei bármit megadnának az életéért, és Frida is vissza akar térni a túlvilágról kamasz szerelméhez. Végül a lány egyezséget köt a Halállal, és ettől kezdve minden évben áldozatot kell bemutatnia. Az áldozati ételek receptjeit, ahogyan az élete legfőbb eseményeihez kötődő többi ízt is, Frida egy kis fekete füzetbe jegyzi le…
-
-
-
Fritz von Holstein a szürke eminenciás
0Joachim von Kürenberg könyve Holstein Frigyesről szól, arról a titokzatos, különös életű férfiúról, aki közel negyven éven át hatalmas befolyást gyakorolt a Német Birodalom külpolitikájára és közben ismeretlen maradt a német nép előtt. Zseni volt a maga nemében, Bismark, Hohenloe és Bülow egyaránt „nélkülözhetetlennek” mondották és tettein keresztül az olvasó bepillantást nyer a politika kiismerhetetlen, titokzatos boszorkánykonyhájába.
-
Frivolitások és hitvallások
01983-ban magnetofonba mondta az író a saját életét, fél éven keresztül és mintegy 1500 gépelt oldalnyi terjedelemben. A műfaj: a közvetlen beszéd, az elröppenő szó igazmondásra serkentő varázsa, ha lehetséges, talán még inkább fokozta Szentkuthy amúgy is közismerten szókimondó kritikai őszinteségét. A családról, gyermekkoról, a szülőkről és rokonokról, barátokról és ismerősökről, politikusokról és tudósokról, írókról és művészekről színes, eleven, majdnem gorombán izgamondó portrékat rajzolt, amit hitelesített önmaga ironikus bemutatásával.
-
Fronton
0Augusztusban, katonavonaton
A katonavonaton, amely ismeretlen hadiszállásomra visz, elég időm van elgondolkozni, milyen sulyos felelősség zsákját hordom a vállamon. Minden eszköz, fogás, a jelzők, a szinek, a szavak ritmusa, az élet keserü tanulságai, polgári gondok, örömök és igazságok értéktelen lim-lommá váltak e pillanatokban, ami mögöttem van, annyit ér, mint az üres konzervdobozok, ki velük hát a robogó kupé ablakán. -
Függetlenség X. évf.
01942. augusztus 20-28 között több napilap is található a kötetben, mely a címlapon beszámol (különkiadásban is) Horthy István kormányzóhelyettes haláláról.
Függetlenség, X. évf. 16,34,57,74,181,189,252. sz. (1942.01.21-11.07)
Szegedi Friss Ujság – politikai napilap (Rácz Antal főszerk., Szeged), 43. évf. 31 sz. (1942.02.08)
Ujság – Szabadelvű napilap (Pánczél Lajos, Budapest), XVIII. évf. 61, 111,116. sz. (1942.03.15, 05.23)
Esti Magyarország (Szvatkó Pál főszerk., Magyarország Napilap R.-T., Budapest), XLIX. évf. 79,80,82,189,261. sz. (1942.04.09-11.17)
Reggeli Magyarország (Szvatkó Pál főszerk., Magyarország Napilap R.-T., Budapest), XLIX. évf. 80,81,82. sz. (1942.04.10-04.12)
Magyar Nemzet (Pethő Sándor főszerk., Budapest) V. évf. áprilisi számok lapjai, 202. sz. (1942.04., 09.05)
Pesti Hirlap (Pesti Hirlap r.-t., Budapest), LXIV. évf. 117,188 (Rendkívüli kiadás),189,194,198(?),254,258,259. sz. (1942.05.24-11.15)
Friss Ujság – Politikai napilap (Dutka Ákos főszerk., Hazai Hirlapkiadó R. T., Budapest) 47. évf. 171,185,280,288. sz. (1942.07.30-12.19)
Uj Nemzedék (Saly Dezső főszerk., Központi Sajtóvállalat, Budapest), XXIV. évf. 189. sz. (1942.08.21)
Uj Magyarság – Politikai napilap (Milotay István, Stádium Sajtóvállalat rt., Budapest), IX. évf. 189,223,248,264. sz.(1942.08.22-11.21)
Pest – Politikai napilap (Bakos Ákos felelős szerk., Budapest), IV. évf. 204. sz. (1942.09.10)
Nemzeti Ujság (Dr. Tóth László főszerk., Központi Sajtóvállalat, Budapest), XXIV. évf. 242. sz. (1942.10.25)
Esti Kurir (Rassay Károly főszerk., Libertas Irodalmi ésLapkiadó Vállalat K.F.T., Budapest), XX. évf. 243. sz. (1942.10.26)
8 Órai Ujság (Bethlen András főszerk., 8 Órai Ujság Lapkiadó R.T., Budapest), XXVIII. évf. 248. sz. (1942.11.03)
Hétfői Magyarország (Szvatkó Pál főszerk., Magyarország Napilap R.-T., Budapest), I. évf. 30. sz. (1942.12.28) -
-
Für Elise
0Szabó Magda elmúlt nyolcvanéves, amikor lánytestvére született: írt magának egyet. Mert bár a Für Elise önéletrajzi ihletésű mű, a regénybeli fogadott testvér, Bogdán Cecília korábban ismeretlen volt az olvasók előtt. Az író talán gyerekkori barátnőjét mintázta meg Cili alakjában, talán önmagát.
-
Furafalvi kajlaságok
0Több mint egy évtizede már, hogy Keszeli Ferenc, hajdan több tízezres példányszámban megjelent gyerekkönyvei” hozzáférhetetlenek.
Nagyjából mostanában émek szülővé azok az egykori gyerekek, akik szeretettel emlékeznek a csetlő-botló mezei nyúlról, Kajla Fülöpről és a társáról, Etüskéről, a sündisznóról szóló mesékre, azok az időközben felnőtt gyerekek, akik Keszeli Ferenc „falucsúfoló” verseiből tanulták meg anyanyelvükön a saját szülőföldjük, Csallóköz, Mátyusföld, Gömörország magyar helységneveit akkor, mikor ezeket a falvakat tilos volt magyarul szólítani.
Keszeli Ferenc meséi, gyerekeknek írott versei bízvást ma is sok tízezer szlovákiai magyar fiatal szülő és nagyszülő, sok magyar pedagógus és nevelő lelkében, emlékezetében élnek, de ha a szerző egykori könyveit keresik, bizony hiába keresik azokat, legfeljebb néhány féltve őrzött, megviselt példányra lelnek a könyvtárakban.
Keszeli Ferenc most a másfél évtizede megjelent könyveinek anyagát s újabb verseit adja közre a „Furafalvi kajlaságok” című gyűjteményben azzal a szándékkal, hogy az időközben világrajött magyar gyerekek is megízlelhessék a fordulatos, sok nyelvi derűvel fűszerezett meséket, az anyanyelvünk mérhetetlen gazdagságából vett szójátékokat, a magyar nyelv rejtelmeiből feltáruló szellemes nyelvi szerkezeteket, a bravúros rímeket, a gyermeklira egyedülálló leleményeit. -
Furcsa alakok. 60 mulatságos eset
0A Tábori Kornél (1867-1944) által szerkesztett sorozatok egyike a Vidám Könyvtár volt, amelynek legalább hatvan kötete jelent meg az 1910-es, 1920-as években. Korának szinte minden neves humoristája helyet kapott benne, többek között Nagy Endre, Szomaházy István, Karinthy Frigyes, Bródy Miksa és Pásztor Árpád.