-
Út Indiába
0Walt Whitman ihlette a szerzőt, mikor több évi indiai tartózkodás friss élményei alapján megírta regényét, melynek címét a költőtől vette át.
Angol-India áll a cselekmény hátterében, s ki gondolta volna Angliában a könyv megjelenésekor, 1924-ben, hogy valaha bealkonyul e büszke uralomnak? -
Fonák játék
0Júliusi dél, Madrid, Prado képtár: valaki Velázquez Las Meninasát nézi; a rejtvény kulcsa a háttérfigurában van, aki éppen csak bekukkant a képbe, egyedül ő látja, mi van a festő vásznán, nekünk a tükörkép, a fonák jut. Ebben a mozgóképre jellemző montázstechnikával megalkotott elbeszéléskötetben a Tabucchi írásművészetére jellemző valamennyi motívum megtalálható: mindenekelőtt az irodalom és az álom, a tükörrel, a ki nem mondott szóval való játék; a dolgok fordítottja-fonáka és az abból eredő „jelentéktelen, apró félreértések” – miként maga az író nevezi ezeket az élethelyzeteket egyik korábbi kötete címadó elbeszélésében.
-
Tanyán
0A Tanyán a Faulkner több regényében szereplő Snopes család krónikájának első kötete: a Snopesok bevonulása Yoknapatawpha megyébe, Flem Snopes buborék-karrierjének első állomására. A színhely az állam délkeleti sarka, Franciagát, a Míg fekszem kiterítve és A szentély kötetéből ismerős vidék. Civilizálatlan tanyás parasztok világa: ős-Amerika.
-
A kormányzó halála II.
0A kétkötetes történet főhőse egy harmincas portréfestő, aki, miután elhagyta a felesége, egyszer csak egy neves festőművész hegyi házában találja magát. A padláson korábban ismeretlen képre bukkan, amivel akaratlanul rejtélyes események láncolatát indítja el – derült ki a Láthatóvá váló ideák című első kötet lapjain. Miután végigkísértük, hogyan sodródott bele rejtélyes eseményekbe, s kötött kapcsolatot különös emberekkel, a regény második, Változó metaforák című kötetéből megtudjuk, hogy csak úgy vethet véget a nyugtalanító történéseknek, ha elvégzi a rá háruló, több mint különös feladatokat.
-
A kastély árnyékában
0Wass Albert a Mire a fák megnőnek történetét folytatja. Egyetlen család környezetében, egy mezőségi tanya verőfényében és a vele szomszédos kastély árnyékában rá tud tapintani a Kiegyezéstől a Békeidőkig tartó korszak belső életére, mozgató eszméire és tévedéseire. Csak a líra szépsége tudja esztétikailag megszerettetni velünk ezt a súlyos vádirattá komorodó epikát.
-
Magyar számadás
0Kényszerű emigrációjának éveiben Wass Albert figyelmét elsősorban a nemzet sorsát érintő kérdések kötötték le, soha meg nem feledkezve szülőföldjéről, Erdélyről, a gondokról, amellyel lakói az évszázadok során szembesültek, s főleg azokról, amelyeket a kommunizmus és a velük ellenséges román nacionalizmus körülményei között megélni kénytelenek. E kérdésekről, gondokról írt számtalan cikkében, jegyzetében nem csak magyarul, de angolul is. A kötetbe azok a magyarság sorsáról szóló írások kerültek, amelyek kötetben kiadva eddig nem jelentek meg.
-
Az ördög parfümje
0Viviane Villamont egy 1942-ben született francia kislány történetét meséli el regényében: felesleges stiláris sziporkák és hamis mentségek nélkül. Pátosz nélkül. Könyörület nélkül. És együttérzés nélkül. Az igazság erejével. Az Ördög és a Nő mindennapi küzdelmét állítja elénk a Szerelem nagy színpadán. Ez a regény ugyanolyan erőteljes, mint a világsikert aratott Kisdarázs, amelyből film is készült, és több mint félmillió példányban kelt el különböző nyelveken.
-
A többi néma csend
0Egy Porto Alegre-i felhőkarcoló tizenharmadik emeletéről az utcára zuhan egy lány. Öngyilkosság? Bűncselekmény? Az eset nyomasztó emléke – mint sima víztükrön a körkörös hullám – sokáig gyűrűzik sok szemtanú, egy divatos író, egy rongyos rikkancsfiú, egy élősdi szenátor-arisztokrata, egy ostoba nyugalmazott bíró, egy fásult öreg nyomdász, egy csőd szélén álló üzletember-világfi és egy boldogtalan asszony lelkében. És mire fény derül a tragédiára, széles körkép bontakozik ki előttünk, a brazil Dél színes, mozgalmas világa. Veríssimo a bravúros tollú, európai kultúrájú író könnyedségével cseveg erkölcsről és életformáról, eszmékről és felelősségről, és világhírű regénye egy nálunk ismeretlen hangot szólaltat meg: az igényes brazil bestsellert.
-
Hó
0„Minden élet, akár a hópehely: távolról egyformának tűnik, de rejtélyes erők egyszerivé és megismételhetetlenné formálják” – vallja Orhan Pamuk legújabb művében.
Megismerhetjük-e a mások szívében lakozó szeretetet és fájdalmat? Megérthetjük-e azokat, akik oly mély gyötrelmeket és oly sok csalódást éltek át, hogy elképzelni sem tudjuk? -
Rumnapló
0Paul Kemp, a kiégett, alkoholista újságíró egy New York-i kocsmában iszogatva döbben rá, mennyire torkig van a szürke és esős metropolisszal, ezért úgy dönt, szedi a sátorfáját, és elhúz a napfényes Puerto Ricóba. Kemp túrája pillanatok alatt meredek zuhanórepülésbe csap át, miután elhelyezkedik San Juan angol nyelvű napilapjánál, és nekilát, hogy halálra igya magát. A szigeten ez pofonegyszerűnek tűnik, hiszen a rum alig drágább, mint az ivóvíz, és mindig akad kivel inni.
-
Erdélyi szászok és magyarok
0HA MŰVELT MAGYAR TÁRSASÁGBAN a velünk egy hazában élő németekre terelődik a szó, olykor atyai módon vállveregető vagy szelíden csipkelődő, de általában őszinte rokonszenvre valló megjegyzéseket hallunk. Mindenki szívesen eleveníti fel és ápolja tovább rokoni vagy baráti kapcsolatait a derék cipszerekkel, a nyugatmagyarországi hiencekkel, a dunántúli és bácskai „svábok”-kal, sőt még bánátiakkal is, akik a rangsor végére szorulnak. De mihelyt valaki az erdélyi szászokat emlegeti, a beszélgetés megakad vagy más hangulatba csap át.
-
-
-
-
-
Sumér-magyar rokonság
0Keressük együtt a sirok, romok, oszlopok, edények és ékírásos agyagtáblák maradványai között a történelmi igazságot: a szumér-magyar rokonságot. Az igazság fényénél világossá fog válni előttetek, hogy minden kultúra és civilizáció alapját szumér őseink rak-ták le 5000 évvel Krisztus Urunk születése előtt. Az 1920 és 1946-1 párizskörnyéki terrorbékéktől sújtva meritsetek szumér őseink gigászi küzdelmeiből erőt igazságunk kiharcolásához.
-
Történelmi igazság Dácia – Transilvánia – Rumánia és Magyarország tárgyában. A magyar kisebbség helyzete a mai Rumaniában
0Hátlapon Torma Zsófia 10.387 darabos gyűjteményéből, a Tordos-kulturkörbe tartozó régészeti leletek rajzaiból. A ritka őstörténeti-politikai emigráns kiadvány létrehozója, megálmodója Badiny-Jós Ferenc az ismert őstörténész, a sumir-magyar östörténeti irányvonal fő képviselője
-
Utas és holdvilág
0Mikor döbbenjen rá egy férfi, hogy nem adhatja föl ifjúsága eszményeit, és nem hajthatja fejét „csak úgy” a házasság jármába, ha nem a nászútján?
Mert Szerb Antal regényének hőse szerint onnan is meg lehet szökni. Különösen, ha az a nászút az erős mediterrán ragyogású Itáliába vezet. Különösen, ha ott az ember még össze is találkozik gyermekkora álmával, ifjúkora varázslatával. Mert vannak életünkben emberek, akik egyszerre jelentik az eltűnő éveket és szebbik létezésünk lényegét. -
Gyujtogatás 1919-1920-1921
0Előszó
DIÁKOK UTOLSÓJANézzetek néha a két szemembe:
babonás hitből születtem én.
Talán elkésett, gyönge, kis hajtás
– de ág vagyok diákok törzsökén.Nótákat penget a könnyű ujjam,
halott regősök furcsa dalát,
bus citerások, kis nótaverők
porából támadt melodiát… -
Bvda, vulgo Ofen, prima & regia Vngarici regni ciuitas, ad Danubium sita: Quam Ptolemaeus Curtam, vel, vt alijs persuasum est, Salmum nominat. Fran: Ire.
0Nyugat felől, de fordított helyzetben látható rajta a Várhegy és a Gellérthegyen lévő erőd, Pest városa helyén pedig a valóságban nem létező hegyek. Jól kivehető viszont a képen a Várhegyet védő, tornyokkal erősített, vastag várfal, s mögötte a 13. századi templomok sora: balról a Mária Magdolna-templom, középen a Domonkos-rend egyháza és a mai Mátyás-templom, jobbra a Ferences-rend elpusztult temploma. Feliratok utalnak a királyi palotára, alatta a fallal védett és Bonfini szerint változatosan díszített kertekre, a fürdőkre és a pompás márványcsarnokra. Bár a látkép ismeretlen rajzolója három magyar ruhás alakot ábrázolt a királyi vár előtt, 1541-től ezt már nem a magyarok birtokolták. A török sereg, amely 1526-ban meg-szállta, kifosztotta, elhagyta, majd 1529-ben ismét elfoglalta és az ellenkirály Szapolyai Jánosnak engedte át a várost, az ő halála után, 1541. szeptember 2-án csellel megszállta, és 1686-ig meg is tartotta Budát. (Soltész Erzsébet. Régi magyar várak. Helikon, 1993.)
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-