-
A csiperke és más gombák háztáji termesztése
0A gombát ma már mindenki szívesen fogyasztja egész éven át. Termesztése iránt is egyre nagyobb az érdeklődés. Az NDK-ban például ma már 100-120 ezren a ház körül állítják elő e különleges „zöldségfélét”. A feltételek nálunk is adottak. Csupán meg kell tanulni a gondozás módját, hiszen alapvetően eltér más, fejlettebb növények termesztésétől.
A szerzők a termesztés általános ismeretei és a szakkifejezések magyarázata után külön-külön ismertetik az egyes fajok előállításának tudnivalóit. Ezek a fajok a következők: csiperkegombák, laskagombák, harmatgomba, rizsszalmagomba, fagomba, tőkegomba, akácgomba, rétgomba, pereszke és a kevésbé ismert fajok.
Ez a könyv hasznos segítőtársa lehet az eladásra termelőknek, s azoknak is, akik csupán a családi asztalt kívánják gazdagítani saját termesztésű gombával. A termesztés tudnivalóin kívül, az ínyencek számára érdekes recepteket is tartalmaz. -
-
-
-
-
-
-
A delfin visszanézett
0Emigrációs kiadás.
Valószínű, hogy hivatalosan még nem kimutatott politikai és kultúrtörténeti tény: az úgynevezett szamizdat-irodalom hatása és jelentősége (legalábbis Magyarország számára) Márai Sándor „Halotti beszéd” című versével kezdődött. Ez a vers az 50-es évek elején hangzott el egy nyugati rádióállomás magyar műsorában, voltak, akiknek sikerült hangszalagra rögzíteniök, arról leírták és kézről-kézre adták, mígnem már százával, sőt talán ezrével voltak olyanok, akik megtanulták, betéve tudták és társaságokban, szűk baráti összejöveteleken halkra fogott hangon elmondták. Abban az időben ez a vers főtémája volt elsősorban a fővárosi nagyközönségnek az emigráció, az emigráns lét belső tragikumán át világította meg az ország kiszolgáltatottságát, elesettségét. -
-
A detektívek órája
0I. Az érzékelhető határán vagy a törvényszéki szerológia útja
II. Nyomok a homokban vagy az igazságügyi kémia és biológia szakaszai -
A dicsőség felfénylése II. kötet 1. rész: Klerikusok
0A kötet azt kívánja bemutatni, miként bontakozik ki és jelenik meg az isteni kinyilatkoztatás dicsősége az egyházi teológia tág és összetett terében. Tehát nem közvetlenül (és szűkebb ösvényre térve) a teológia formáját és szépségét vizsgálja, hanem a bibliai kinyilatkoztatásban rejlő objektív ős-oknak a teológiára gyakorolt formáló hatását. E rövid történelmi seregszemle ekképpen átmenetet képez a kinyilatkoztatás történelmi alakjának bemutatása (első kötet) és szigorúan teológiai, dogmatikai értelmezése (harmadik kötet) között. Itt most a különböző látásmódoké a főszerep, amelyek nem pusztán az emberi végességből következően oly sokrétűek: a kinyilatkoztatás megjelenésének mindig-nagyobb, befoghatatlan gazdagsága szükségképpen efféle sokféleséget eredményez.
-
A didaktika kézikönyve. Elméleti alapok a tanítás tanulásához
0A didaktika a pedagógiának a tanulás támogatásával foglalkozó tudományterülete, amely a Comenius óta eltelt 5 évszázadban folyamatosan gazdagodott, bővült. A jelen kézikönyv több mint 20 fejezetben dolgozza fel a tanulás jellemzőire, a tanulókra, a tehetségesekkel, a különös figyelmet igénylőkkel való bánásmódra, az oktatás tartalmára, a tantervekre, a tervezésre, az oktatás kereteire, stratégiáira, módszereire, a digitális pedagógiára vonatkozó legújabb ismereteket. Tájékozódhatunk belőle a társadalom és az oktatás kapcsolatáról, a tanulás környezetéről, a hatékony pedagógus ismérveiről, a pedagógussá válás folyamatáról, a pedagógiai kutatás alapvető módszereiről, valamint az oktatás paradigmáinak történeti alakulásáról.
-
-
-
A dionüszoszi világszemlélet
0Az Attraktor kiadó Nietzsche-sorozatának legújabb kötete több rövid, de fontos tanulmányt tartalmaz a 19. század talán legélőbb, legfontosabb filozófusának életművéből. „A dionüszoszi világszemlélet” című írás Niezsche görög művészetről és világképről szóló elméletének egyik korai megfogalmazása, mely eredetileg egy hosszabb munka része lett volna, s melyet a szerző nem dolgozott ki végül. További tanulmányok szólnak „A zenéről és a szóról”, „A nyelvek eredetéről”, valamint profetikus szavakat olvashatunk a „Pillantás a népek jelenébe és jövőjébe” címen összeállított töredékekben. A kötetet a fordító jegyzetei és utószava teszik teljessé.
-
A disznó dala
0Kis japán faluban vagyunk, a második világháború előtt. Derék, dolgos férj kerül a szép parasztlánynak, de a fiatalasszonyra a falu földesurának vásik a foga. A férfinak el kell hagynia családját, a városba kerül, feleségét pedig csakhamar eladják egy nyilvános házba. A férj később háborúba megy, és amikor új emberként hazatér a hadifogságból, már tudja, mit kell tennie.
-
A dogma természete
0A dogma természete a vallás nyelvi-kulturális elméletének teológiai továbbgondolása. Középpontjában a dogmák állandóságának, változásának és fejlődésének kérdése áll. Szerzője az amerikai Yale Egyetemen volt három évtizeden keresztül a történeti teológia professzora, s közben aktív résztvevője az evangélikus-római katolikus párbeszédnek. Könyve részben a ma elterjedt vallás- és dogmaelméletek tipológiáját és értékelését adja. Egyszerű rendszerezésnél sokkal többre vállalkozik azonban a kötet: egy egészen új megközelítést is javasol az eddigiek helyett. A „szabályelmélet” nem az igazságról megfogalmazott tételes kijelentésekként fogja fel a dogmákat, nem is egyetemes emberi tapasztalatok jelképeiként, hanem a vallás nyelvtani szabályainak tekinti őket.
A valláselméleteket egyrészt a keresztény ökumené, másrészt viszont a filozófia, antropológia és társadalom-lélektan tágabb összefüggéseiben tárgyalja George Lindbeck. A nyelvi-kulturális megközelítés lehetőségeit a vallásközi párbeszéd, a sok vallás és az egy igaz hit, a más hitűek üdvössége, illetve a vallás és az igazság viszonyának vizsgálatán keresztül mutatja be. Az elméleti megfontolások mellett a dogmák típusaival és rendszertanával is megismerkedhet az olvasó. A szabályelmélet alkalmazására a Mária-dogmák, a krisztológiai kijelentések és a tévedhetetlenség szolgálnak konkrét példával.
A vizsgálódás eredménye olyan újszerű megközelítés, amelynek eredetisége arra készteti az olvasót, hogy a teológiáról és annak módszertanáról vallott alapvető nézeteit újra átgondolja. -
-
A domonkos rend Magyarországon a reformáció előtt
0A Nagy Károly Grafikai Műintézet (Debrecen, 1938) kiadásában megjelent mű reprint kiadása
-
-
-
A dualizmus kora
0Az 1848/49. évi szabadságharc szerencsétlen befejezése után a magyar nemzet – mint oly gyakran története folyamán – ismét válaszúton állt. Hogy Magyarországnak az egységes osztrák birodalomba való beolvasztását, amellyel az osztrák kormány akkor kísérletezett, minden rendelkezésre álló eszközzel meg kell akadályozni, az a magyarság körében jóformán nem volt vita tárgya. Fényesen bebizonyosodott, hogy válságos időkben Magyarországon nincsenek pártok, hanem csak magyarok vannak. De igenis választania kellett a magyarságnak aközött, vájjon engesztelhetetlenül folytassam az ellenállást mindaddig, míg Ausztriától való teljes elszakadását és függetlenségét ki nem vívta, avagy pedig kompromisszum útján keresse az uralkodó házzal való kibékülés és az osztrák néppel való együttműködés útjait. A világosi fegyverletételt követő évtizedben ennek a kérdésnek nem volt gyakorlati jelentősége. A kibéküléshez mindig két fél egyező akarata szükséges, már pedig ez az akarat a bécsi kormánynál nem volt meg.
-
-
A Duna Passautól a Fekete tengerig
0Menetrendek és közlemények melléklettel: Személyhajó-járatok menetrend ill. „Töltse szabadságát a Dunán…” tájékoztató.
-
A Dunamelléki Református Egyházkerület 1912. évi május hó 7-ik és 8-ik napján Budapesten tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyve / A Dunamelléki Református Egyházkerület 1912 november 2-ik és következő napjain Budapesten tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyve
0Az első műhöz kötve, folyamatos lapszámozással tartalmazza A Dunamelléki Református Egyházkerület budapesti theologiai akadémiájának szervezeti, rendtartási és vizsgai szabályzata című füzetet. (Hornyánszky ny. 1912)
-
A Dunatáj I. kötet
0A politika terén, mint bárminő más vonatkozásban, minden igazi barátságnak, őszinte együttműködésnek első feltétele: egymásnak kölcsönös megismerése. Szól, éppen ezért, ez a munka elsősorban azoknak, akik a baráti közeledés óhajával és az eddiginél jobb megismeréssel, szakszerűbb tárgyi tudással kívánnak a szomszédos népekkel kapcsolatos külpolitikai problémákkal foglalkozni.
-
A dzsungelből jött generális
0B. Traven (1882?-1969) író. Elbeszéléseinek, regényeinek színtere mondhatni ugyanaz: Mexikó, a szereplők mexikói fehérek, indiánok, Latin-Amerika tipikus kiskirályai, forradalmárai, egykori királyai, a hódító spanyolok leigázottjai, misztikus, mítikus hősök. A „Makrancos hölgy Mexikóban” című novelláskötetének bevezetője ezt írja: …”Traven írásait a nagy kaland igézete hatja át, mely ott él valamennyiünk lelkében; egy elpusztult civilizáció dzsungelmélyről fel-felvillanó emlékének bűvölete…” Az őserdő foglyai a Mahagóni c. hatkötetes regényciklusának hatodik, befejező része.
-
A fácán és vadászata
0A hazai fácánállomány az utóbbi két évtizedben az előző időszakhoz képest öt-, hatszorosára, a vadászzsákmány nyolc-, tízszeresére növekedett. Nemzetközi összehasonlításban ez annyit jelent, hogy jelenleg, egységnyi területre vetítve, világviszonylatban nálunk van a legtöbb fácán és egy vadászra vonatkoztatva a legnagyobb zsákmány. A megnövekedett állomány hetven százaléka az Alföldre, huszonkét százaléka a Dunántúlra, nyolc százaléka pedig az északi megyékre esik.
Ezek a mindenképpen elismerést érdemlő nagy eredmények annak köszönhetők, hogy a fácán tenyésztését, jelentős szellemi és anyagi ráfordításokkal, új technológia kidolgozásával és alkalmazásával sikerült nagyüzemivé tenni, s a természetben bekövetkezett veszteségeket mesterséges telepítéssel pótolni. Az ország területén ma több mint ötszáz vadgazdálkodó egység foglalkozik rendszeresen fácántenyésztéssel és állománytelepítéssel, fácánvadászataink pedig, színvonaluk és szervezettségük révén, kivételes rangot vívtak ki maguknak szerte Európában.
Dr. Nagy Emil, a kérdés nemzetközi tekintélyű szakembere, ebben a könyvében egyfelől azt a korszerű ismeretanyagot foglalja össze, amely alapjául szolgált a fácántenyésztésben elért eredményeknek, másfelől a további fejlesztés lehetőségeit és módszereit részletezi, vadgazdának és sportvadásznak egyaránt hasznos, tanulságos olvasmányt nyújtva. -
A Fanto fotó Kecskeméten. Egy fényképész dinasztia emlékére.
0A régi idők fényképeit gyakran tiszteletteljes ajánlással, dedikációval látták el a nagyrabecsült és szeretett személyek részére. Megbecsüléssel gondolva az értékteremtő elődökre, ajánljuk ezt a válogatást az olvasók, az érdeklődők, az érintettek figyelmébe. Kötetünk fényképei az 1890 es évektől 1944-ig tartó időszakot idézik fel. Különböző helyszínek, események, arcok és alakok, az itt élő polgárok közösségei láthatók ezekből az évekből; a városi élet és a személyes történelem fontos pillanatai. Ami a képeket összeköti: valamennyi Fanto-fotó. A régi Kecskemétet, a huszadik század első felét ezúttal egy fotográfus család munkáin keresztül mutatjuk be.
-
A farkas szájában
0Adam Foulds új regénye a második világháború idején játszódik Észak-Afrikában és Szicíliában, 1943 nyarán, azon hadművelet idején, amely során a szövetségesek a sziget elfoglalásával megvetették a lábukat Európában, és elkezdhették észak felé szorítani a tengelyhatalmak csapatait. Will Walker angol biztonsági tiszt az apja eszményképével szeme előtt a diplomácia elveit követve elsősorban a béke megteremtéséért tevékenykedik, míg Ray Marfione olasz származású amerikai közlegény a csataterek poklait megjárva jut el felmenői hazájába, ahol korábban még soha nem járt.
-
A Farkas-utcai színház
0Előszó
Kolozsvárt a Farkas-utca a város közlekedési fővonalától félre esik. Olyan, mint egy karcsú, téglány-alakú tér. Egészen körül van zárva öreg, csodálatos épületekkel. Az egész olyanforma, mintha nem is utca volna, hanem egy nagy szabadtéri templom. Kocsi nem robog át rajta, autók nem tülkölnek; rendes körülmények között nagy, komoly csendesség hallgat benne.
Ez a tér köröskörül van építve Isten dicsőségére szolgáló épületekkel. Egyik bütüjét a katholikus Báthori kollégium zárja be, a másikat a csodálatos református templom egyszerű és óriás gótikájával. Kétfelől sorakozik a római katholikus gimnázium, a református gimnázium, a Ferenc József Tudományegyetem, polgári leányiskola; közben papok, tanárok öreg, bolthajtásos lakóházai.
Ennek egyik szögletében emelkedett a legrégibb magyar kőszínház. Erdély urai és asszonyai építtették s majdnem száz esztendeig lakozott benne az erdélyi magyar múzsa. -
A fehér gárda – Színházi regény
0A fehér gárda egy családregény keretében a forradalom és a polgárháború viharos eseményeit idézi fel. A cselekmény színhelye a Város – azaz Kijev -, amely számtalanszor cserélt gazdát abban az időben. A három Turbin testvér – Alekszej, a katonaorvos, a bájos Jelena, az elvtelen Talberg báró felesége, és a kamasz Nyikolka, a hadapród – a krémszín függönyös, lakályos otthon menedékében próbálja kivárni, míg a vihar elvonul felette. Meggyőződéses monarchisták, hisznek az adott szó becsületében, kulturált polgári életük nyugalmát féltik az új rendtől. Az élet szertefoszlatja hamis illúzióikat: tanúi és szenvedő részesei lesznek a fehér gárda összeomlásának. A Turbin fivérek e viharos napokban találkoznak Irinával és Julijával, akikkel egy tisztult légkörben kezdhetnek majd új életet… – Színházi regény: a rendkívül szellemes, csípős történet a húszas évek színházi világába nyújt bepillantást.