Breuer János előszavával

Korunk egyik legsikeresebb és legjelentősebb zeneszerzője, Andrew Lloyd Webber közel fél évszázada hódította meg a zenés színház világát. Számos díj, többek közt jó néhány Tony és egy Oscar nyerteseként világszerte milliókat bűvölt el zenéjével és olyan nagy sikerű előadásaival, mint a Jézus Krisztus Szupersztár, az Evita, a Macskák, Az operaház fantomja – mely a Broadway leghosszabban futó musicalje –, és legújabb műve, a Rocksuli. Maszk nélkül című művében az elismert, díjnyertes zeneszerző páratlan, játékos stílusban vet számot az eredményeivel, a sors és a körülmények játékaival, sikereivel és csalódásaival, az éltető és ihlető szenvedélyeivel. A Maszk nélkül egy szellemes és árulkodó anekdotákkal teli életről mesél, amelyben számos híresség bukkan fel, így például Elaine Paige, Sarah Brightman, David Frost, Julie Covington, Judi Dench, Richard Branson, A. E. Rahman, Mandy Patinkin, Patti LuPone, Richard Rodgers, Norman Jewison, Milos Forman, Plácido Domingo, Barbara Streisand, Michael Crawford, Gillian Lynne és Betty Bukley. A Webber hetvenedik születésnapjára megjelenő kötet felfedi a legendák mögött lapuló, kivételes személyiség igazi arcát.

A Nirvana frontemberének holttestét 1994. Április 8-án találják meg az üvegházban, s a kiérkező rendőrök gondolkodás nélkül öngyilkosságot állapítanak meg. Vajon mi oka lehetett ennek a zseniális költőnek és zenésznek az öngyilkosságra? Vagy talán nem is ő volt az, aki véget vetett életének? Halála előtt válni akart, és ki akart lépni a Nirvanából. Tény, hogy Courtney Love-nak nem származott volna előnye ebből…

Albert Wolff előszavával. Az Offenbach-tanulmányt írta: Fischer Sándor

„A magyar orgonaépítészet történetének feldolgozása zenetörténet-írásunknak jövendő feladata. De aligha kerülhet sor összefoglaló munkára addig, míg a részletkutatások bizonyos fokig el nem jutottak.” E részletkutatások első eredményei Szigeti Kilián Kőszeg, majd Győr, ezúttal pedig Szombathely orgonáit, orgonaépítőit, műhelyeit ismertető kötetei. A korábbiakhoz hasonlóan most is levéltári kutatások, helyszíni vizsgálatok alapján, gazdag fotóanyag segítségével mutatja be a szerző a város orgonáit és azok építőit. Könyve csak látszólag szűk keretű tudományos monográfia: valójában a magyar kultúrtörténet igen érdekes szakaszába enged bepillantást.

Fodor Andrásról, a költőről köztudott, hogy a muzsikában is igen ott-honos. Verseinek zeneisége, témája gyakran utal erre. Prózaíróként is irt zenéről, könyve jelent meg Stravinskyról. Bartók pedig vezércsillaga volt a magárataláló ifjú költőnek, Ennek a Bartók élménynek ád hangot e kötet. A versek keretezte-tagolta esszék e Bartók-hatás kialakulását tárják föl, másrészt különféle, Bartókkal kapcsolatos kiadványok költőien fogalmazott, általános érvé-nyű recenziói. A bevezető, krónikás rész, a „Küzdelem Bartókért”, címe szerint kettős értelmű: a küzdelem azért is folyt, hogy a költő meghódít-hassa Bartók életművét, de azért is, hogy szellemi életünk végre befogad-hassa legnagyobb zeneszerzőnk alkotásait. Mindez, szerencsére, ma már történelem, de nem árt figyelmeztet-ni rá: volt korszak Magyarországon, amikor a cenzúrázott Bartókért küzdeni kellett.

Időben és térben egyre tágul a zenei érdeklődés köre, a koncertek és a rádióadások műsora. Egzotikus muzsika éppúgy érdeklődést vált ki, mint a Bach előtti, renaissance és középkori zene. A szakkönyvek viszont alig tartanak lépést nálunk evvel az új igénnyel. Az átfogó zenetörténetek épp csak említést tesznek az Európán kívüli és a régi muzsikáról, speciális kiadványok alig vannak. Ennek a hiánynak pótlására, ennek az igénynek kielégítésére vállalkozik Darvas Gábor új könyve. Mint a cím is mondja, a „totem-zenétől” indul ki, tehát a muzsika legősibb megjelenésétől. Viszont vizsgálódásának körét lezárja 1700-nál, a ,,… hegedűversenyig” megy csak el, tehát addig a korszakig, mikor kialakulnak a „mai”, más szóval a koncertrepertoárt iényegében ma is uraló műfajok, formák és koncepciók. Tehát a könyv azokra a zene-történeti korokra és területekre vet fényt, amelyek túlnyomórészt még fehér foltnak tekinthetők a nagyközönség információs anyagában: az ősi zenére, Ázsia muzsikájára, a középkori fejlődésre, a renaissance előzményeire és kibontakozására, a barokk első nagy korszakára.

A könyv rövid összefoglalása a hangszerek történetének, az első emlékektől napjainkig. A mostani, átdolgozott második kiadás a zenetörténeti kutatások legújabb eredményei is figyelembe véve ismertet meg a hangszerek felépítése mellett keletkezésükkel, fejlődésükkel, az emberi közösségek életében játszott szerepükkel. Első részében a történelem előtti idők, illetőleg a ma élő primitív népek, valamint Ázsia és a Közel-Kelet népeinek különös, számunkra idegen, ismeretlen hangszertípusaival foglalkozik. Második része az európai hangszereket kíséri fejlődésük útján, az utolsóban pedig a hangszerek együtteseinek, a szimfonikus zenekarnak, s a dirigálásnak történetét vázolja. A képekkel gazdagon illusztrált könyv a hangszerjátékosok, általában a muzsikusok, s a hangszeres zene iránt mindinkább érdeklődő nagyközönség számára egyaránt tanulságos, ismeretbővítő, értékes, érdekes olvasmány.

I. Zenekari művek
II. Versenyművek
III. Kamaraművek
IV. Zongoraművek

A magyar könyvpiac évek óta nélkülözi már a zenei anekdotagyűjteményeket. A szerző szorgos búvárkodás eredményeként többszáz kedves, humoros történet, anekdota gyűlt egybe. Az olvasó megismerkedhet a magyar operajátszás hőskorának, Déryné és Szentpétery korának levegőjével, a nemzetközi operaszínpad humoros eseményeivel, a koncerttermek vidámságával. Egyes zeneszerzők és előadóművészekkel kapcsolatos anekdoták is szerepelnek a gyűjteményben; ezek néha jobb betekintést nyújtanak az alkotó és előadóművészet titkaiba, mint a tudákos, esztetizáló ismeretterjesztő művek. A zene dokumentumokban, művekben és levéltári anyagokban lefektetett „hivatalos” története mellett létezik egy másik zenetörténet, amely éppen úgy végigkíséri, az európai muzsika történetét kezdetétől napjainkig, mint amaz: ez az anekdotáriumok zenetörténete. Révész Tibor gyűjteménye ennek az, apokrif” zenetörténetnek néhány kedves fejezetét tárja a közönség elé. A kötetet számos korabeli illusztráció (karikatúrák, szín-lapok stb.) gazdagítja.