• Újabb tündöklő szellemek

    0

    Öt évvel ezelőtt, 1993-ban jelent meg Tündöklő szellemek című könyvem, melyben a sajtóban addig megjelent írásaimból válogattam össze hatvan portrét, ugyanennyi kiváló magyar íróról, művészről, tudósról, feltalálóról. E könyvet az alábbi sorokkal zártam: „Bízom benne, hogy később újabb kötetek követik majd e mostani válogatást, s így újabb alkotó géniuszaink bemutatására is sor kerül majd. Valamennyiünk épülésére.”
    Nos, az akkor megfogalmazott óhaj most – részben – megvalósul. Ha újabb kötetekről így, többes számban még nem is beszélhetünk, egy, az Újabb tündöklő szellemek íme, megjelent. Harminc kiválóságunk életének és munkásságának leírását veheti általa kézbe a Tisztelt Olvasó – elsősorban az Új Idők, a Nemzeti Újság és a Duna Svájci Magyar Tudósító oldalain megjelent portrékat. Legtöbbjükre bizonyos távolságból tekintünk fel, s így kellő távlatból már biztonsággal megállapítható, hogy életművük nem hullott alá az idő rostáján, mióta eltávoztak e földi létezésből. Gróf Wass Albert és László Gyula esetében, – akik magas kort megérve hatalmas életművet hagytak maguk után – még fájdalmasan friss a múlt idő használata.
    A kötetben szereplő, tiszteletünkre méltó nagyságaink között egyetlenegy található, aki örömünkre szolgálóan ma is körünkben él. S milyen érdekes; szerénységből fakadó tiltakozása ellenére, csak az én határozott kívánságomra került a kötetbe egy korábban, az Egyesült Államok-beli Baltimoréban megjelenő Amerikai Magyar Újságban megjelent és Őt köszöntő írásom. Gilde Barnáról, a svájci Fahrwangenben tevékenykedő Gilde Verlag GmbH alapítójáról és fáradhatatlan mindeneséről, az 1999- ben negyvenedik évébe lépő Duna Svájci Magyar Tudósító alapító kiadójáról és főszerkesztőjéről van szó. Arról a közöttünk élő tündöklő szellemről, aki túl a nyolcvannegyedik évén is fáradhatatlanul tevékenykedik az emigrációban a magyar Haza és Nemzet szolgálatában. A magyar betű és kultúra szolgálatában. Akinek e könyv megszületése is kizárólag köszönhető. S akinek ezt köszönöm… P. G. Budapest,

    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Salgótarján történelmi kronológiája I.

    0

    Tisztelt Olvasó! „A helytörténetírás kétségtelenül az egészséges lokálpatriotizmus megnyilvánuláRGA sa, de egyúttal kapocs is, amely egy-egy falut, várost, vagy vidéket az országos fejlődés egészébe illeszt. Mozaikszemekró’l van tehát szó, amelyek önmagukban is színesek, csillogók és amelyek nélkül egy nagy mester sem tud értelmes képet összerakni.” A Nógrád Megyei Levéltár és Salgótarján Megyei Jogú Város kÖZÖS kiadványának beköszöntőjében aligha lehet méltóbbat idézni dr. Belitzky János egykori levéltáros, majd múzeumigazgató gondolatainál. Mert ha egyáltalán valaki, akkor Ő pontosan tudta, hogy mit jelenthetne Salgótarján számára az egészséges lokálpatriotizmus és az a kapocs, amely a települést az országos fejlődés egészébe ágyazhatja. Jelenthetne — mondom feltételes módban és ez nem véletlen, hiszen adósságunk e területen sem kevés. Most ebből az adósságból törleszt a Dupák Gábor által összeállított, Salgótarján történelmi kronológiája” című munka, amelyben a szerző a kezdetektől 1944- ig veszi sorra településünk azon eseményeit, „amelyek nélkül egy nagy mester sem tud értelmes képet összerakni.” Az „értelmes kép” igénye pedig ma talán mindennél fontosabb; legyen Szó akár a múlt, akár a jelen, vagy a jövő képéről. E korkövetelmény megértéséhez és érvényre jutásához segít hozzá bennünket ez a tudományos igénnyel összeállított történeti időrend, amely az oklevelekben először ‘750 éve említett település mába vezető útjának állomásain kalauzolja el az olvasót.
    Puszta Béla (polgármester)

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Régi magyar Magas-Tátrai képeslapok

    0

    A ​képeslap ma már nem csak a gyűjtők érdeklődésére tarthat számot, de véglegesen helyet kapott a muzeológiában is.
    A magas-tátrai lapok esetében ezekre az értékekre a két világháború közötti években figyeltek fel a szakemberek: a Karpatenverein, a Magyar Kárpátegyesület jogutódja 1930-ban újsághirdetés útján keresett „régi képeslapokat” múzeuma számára.
    A megélénkült tudományos érdeklődés természetesen nemcsak a képeslap tisztes korának szól (végül is túl van a 12. X-en), ami magában is múzeumi tárggyá minősíthetné, hanem különleges – elsősorban dokumentum- és kortörténeti értékeinek is. Egy-egy lap ezen túl a művelődés- és művészettörténeti, fotótörténeti, stb. információk sokaságát hordozhatja. S ha ehhez hozzávesszük, hogy a képeslapokból sokkal több maradt fenn, mint bármilyen más illusztrációs anyagból, érthetővé válik nemcsak a gyűjtői, hanem a fokozott muzeológusi érdeklődés is.
    A továbbiakban régi tátrai képeslapokról kívánunk szólni; „régi” alatt értve a kezdetektől az impériumváltásig, vagyis az I. világháború végéig terjedő időszakot, „tátrai” alatt pedig a Magas Tátra mindkét, tehát – akkori elnevezéssel – magyar és lengyel oldalán vagy oldaláról készült lapokat. Természetesen feldolgozásunkban mindenhol elsősorban a „magyar” szempontokat részesítjük előnyben, hiszen bármennyire is szerettük volna egységesen kezelni a témát, a hegység gerincén végigfutó határ bizonyos mértékig számunkra is határ maradt, már csak a rendelkezésre álló anyag miatt és a hazai gyűjtői szempontokra való tekintettel is.

    1 200 Ft
    Tovább olvasom
  • Újabb Madách Imre-dokumentumok a Nógrád Megyei Levéltárból és az ország közgyűjteményeiből

    0

    1984-ben jelent meg a Madách Imre-dokumentumok a Nógrád Megyei Levéltárban című dokumentumkötet. Az anyaggyűjtés során már láttuk, hogy nem egyszeri, lezárt kutatásról van szó. – Élő levéltr esetén nem is lehet egy-egy téma kutatásait lezártnak tekinteni. – Tudtuk akkor is, az azóta eltelt évek pedig csak megerősítettek bennünket abban, hogy a „Madách-kutatást” folytatni kell.
    1989-1990-ben széleskörű anyaggyűjtést végeztünk a Nógrád megyei közgyűjteményekben, az országos és megyei levéltárakban. Madách Imrére vonatkozóan minden dokumentumot gyűjtöttünk, de Madách-család életét, gazdasági, társadalmi helyzetét tükröző fontosnak ítélt dokumentumokat is feltártunk abban a reményben, hogy előbb-utóbb, valamilyen formában valamennyit közkinccsé tudjuk tenni.
    A ​képeslap ma már nem csak a gyűjtők érdeklődésére tarthat számot, de véglegesen helyet kapott a muzeológiában is.
    A magas-tátrai lapok esetében ezekre az értékekre a két világháború közötti években figyeltek fel a szakemberek: a Karpatenverein, a Magyar Kárpátegyesület jogutódja 1930-ban újsághirdetés útján keresett „régi képeslapokat” múzeuma számára.
    A megélénkült tudományos érdeklődés természetesen nemcsak a képeslap tisztes korának szól (végül is túl van a 12. X-en), ami magában is múzeumi tárggyá minősíthetné, hanem különleges – elsősorban dokumentum- és kortörténeti értékeinek is. Egy-egy lap ezen túl a művelődés- és művészettörténeti, fotótörténeti, stb. információk sokaságát hordozhatja. S ha ehhez hozzávesszük, hogy a képeslapokból sokkal több maradt fenn, mint bármilyen más illusztrációs anyagból, érthetővé válik nemcsak a gyűjtői, hanem a fokozott muzeológusi érdeklődés is.
    A továbbiakban régi tátrai képeslapokról kívánunk szólni; „régi” alatt értve a kezdetektől az impériumváltásig, vagyis az I. világháború végéig terjedő időszakot, „tátrai” alatt pedig a Magas Tátra mindkét, tehát – akkori elnevezéssel – magyar és lengyel oldalán vagy oldaláról készült lapokat. Természetesen feldolgozásunkban mindenhol elsősorban a „magyar” szempontokat részesítjük előnyben, hiszen bármennyire is szerettük volna egységesen kezelni a témát, a hegység gerincén végigfutó határ bizonyos mértékig számunkra is határ maradt, már csak a rendelkezésre álló anyag miatt és a hazai gyűjtői szempontokra való tekintettel is.

    800 Ft
    Tovább olvasom
  • Szentemberek – a vallásos élet szervező egyéniségei

    0

    E kötettel a szegedi egyetem Néprajzi Tanszéke új kiadványsorozatát, a Szegedi Vallási Néprajzi Könyvtárat indítja útjára. A sorozat biztosítja az 1992 óta kétévenként nemzetközi keretben megrendezett tematikus tudományközi (interdiszciplináris) vallási néprajzi konferenciák tanulmánnyá átdolgozott előadásainak és közléseinek, valamint más különböző tematikus feldolgozásoknak, monográfiáknak a megjelenését. Elsősorban az európai keresztény (katolikus és protestáns alapú) népi vallásosság múltbeli és jelenkori állapotának, társadalmi szerepének, megnyilvánulási formáinak sokszempontú elemzését és értelmezését tartja feladatának. A Szegedi Vallási Néprajzi Könyvtár sorozatban magyar és idegen nyelvű kiadványok egyaránt helyet kapnak.
    A Szegedi Vallási Néprajzi Könyvtár első kötete a „Szentemberek – a vallásos népélet szervező egyéniségei és jeles alakjai” címmel 1992 októberében megrendezett 1. Szegedi Vallási Néprajzi Konferencia számos tudományágat (történettudomány, irodalomtörténet, egyháztörténet, szociológia, néprajz) érintő előadásait teszi közzé. Konferencia sorozatunk tematikusan felépített (1992: Szentemberek – a vallásos élet szervező egyéniségei és jeles alakjai; 1994: Mária tisztelete a népi vallásosságban; 1996: A szenttisztelet történeti rétegei és formái Magyarországon és Európában). Egy-egy téma több tudományág oldaláról való megközelítése konferencia köteteinket hasznos kézikönyvvé teheti.

    2 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Gaia

    0

    A világszerte ismert a „Viking” marsszondák útját előkészítő bizottságban is résztvevő – jeles tudós, Lovelock több milliós példányszámot elért bestsellerét tartja kezében az olvasó. A szerző a földi élet mibenlétéről gyökeresen új nézőpontot vetett fel, mely azóta a tudományos viták kereszttűzében all.
    Elemi erejű elképzelése szerint maga a Föld tekinthető egy olyan élőlénynek, melynek részegységei az egyes élőlények, állatok, növények… Lovelock olvasmányos, közérthető stílusban, ám tudományos szigorral mutatja be az olvasónak, hogy maga a Föld, mint az élet bölcsője, szabályozott életjelenségeket mutat. A szerző az elnevezéskor visszanyúlt a görög mitológiához. Így kapta nevét -a Föld istenasszonyáról a feltételezett szuperélőlény: Gaia.
    A tudományos világ egyik része fantasztikus irásnak, másik része vallási beütésű műnek titulálta a könyvet, melynek megítélése több mint tíz éve folyamatosan és viharosan váltakozik e két jócskán eltérő nézőpont között.

    3 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Isten őszi csillaga

    0

    Az Isten őszi csillaga című Sinka-kötet többműfajú könyv, verseket, újságcikkeket, dokumentumokat, színpadi töredékeket és egy elbeszélést tartalmaz. A nagy antológia-versek ismert változatuk helyett az első közlés eltérő címével vagy szövegváltozatában olvashatóak. Néhány vers először szerepel kötetben, így a költő Vésztőn írt korábbi alkotásai közül a Pásztortűznél, a II. világháború utáni termésből a Kinek így, kinek úgy, a Júlia-táncoltató, a Pesti piacon fáradt kis magyar angyal és a Ragyog frissen a reggel. A híres kiseposz, a Pásztorének 1935-ös első megjelenése szerinti teljességében gazdagítja a kötetet. A Szeget szeggel ciklus publicisztikai írásai kevés kivételtől eltekintve most kerülnek először könyvbe. Az első négy a pásztorköltő vésztői pályakezdéséhez kötődik, mindegyik a Magyar Falu című néplapban jelent meg. Az új kiadvány Sinka István pályájának és életművének jobb megismerését segíti.

    2 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Szécsény felekezeteinek egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1332-1950)

    0

    Minden ember kíváncsi a múltjára! Az utóbbi időben a családfa kutatására külön vállalkozások alakultak.
    Az embereket azonban nemcsak a saját, hanem környezetük, lakóhelyük múltja is érdekli. Egy olyan kis város, mint Szécsény, épített környezet szinte adja a történészek, a helytörténészek számára a feladatot. Sétálunk a történelmi városrészben, és képzeletünk vissza-visszakanyarodik a múltba.
    Vajon kik éltek itt, milyen vallásúak voltak, milyen volt a gyógyítás, milyen volt az iskola, hogy hívták az iskolamestert?
    Mindezen kérdésekre választ kapunk két fiatal kutató Galcsik Zsolt és Tóth Krisztina: „Szécsény felekezeteinek egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1332-1950)” című munkájából

    3 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Nyikómente az ezredvégen

    0

    Van valami sorsszerů, mintha még mindig Herder szelleme lengene-lebegne felettünk, becsapódásra váró robbanó aknaként, a végzet szárnyas madaraként, ahogy az erdélyi magyarság ’89 után megpróbálja felmutatni önmagát, összegyűjteni önazonosságának jegyeit, ismert és kevésbé ismert kutatók, helytörténészek, történészek végzik ezt a hatal mas munkát, többnyire önzetlenül, gyalog, mint a nagy előd Orbán Balázs, latyakos sáros utakon, haldokló vagy kihaló félben lévő falvakban, és gyűjtik, ami még begyűjthető népdalainkon, szokásrendükön át, a temetők halottainak számbavételéig, mintegy igazolva, a föld amelyen élnek és laknak, ahol őseik csontja porlad a düledező vagy gyepesedő sírhantok alatt az övék.

    5 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Szabolcs a hazáért

    0

    Az 1848-49-es magyar polgári forradalom és szabadságharc történetéről könyvtárnyi irodalom áll úgy a kutatók, szakemberek, mint az érdeklődők rendelkezésére. Már a szabadságharc leverését közvetlenül követően megszülettek az első munkák, s azóta is újabbak és újabbak születnek, eseménytörténeti, politikatörténeti áttekintések, életrajzok, emlékiratok, ritkábban összefoglaló munkák. A kutató számára azonban a korszak még mindig kimeríthetetlen kincsesbányának látszik, különösen a szabadságharc hadtörténete, amellyel ugyan önmagában is hatalmas irodalom foglalkozik, mindamellett néhány fontos problémakör még tisztázásra vár. Bár több összefoglalás, értékelés is készült, több-kevesebb sikerrel – esetenként többször is – feldolgozták egyes csaták, ütközetek, hadjáratok, hadszínterek eseményeit, magával a szabadságharc hadseregével viszonylag kevesen és keveset foglalkoztak. Különösen a honvédsereg szervezési kérdéseinek feldolgozásában vannak nagy hiányosságok. A fegyvernemek szervezésének, az egyes seregtestek történetének tisztázatlan kérdései még jócskán adnak pótolnivalót a hadtörténetírásnak, csakúgy, mint az egyes alakulatok történetének részletes feldolgozása.
    Ezen utolsó kérdéskör hosszú ideig elhanyagolt területe volt a szabadságharc hadtörténetével foglalkozó kutatásnak. Az a néhány munka, amely megkísérelte egy-egy alakulat történetének részletes feldolgozását, többnyire a múlt század végén, néhány pedig századunk első felében született. Csak a legutolsó években fordult néhány fiatal kutató figyelme e téma felé, s született néhány hosszabb-rövidebb tanulmány, így Hermann Róbert két munkája a 47. illetve az 56. honvéd zászlóaljról, Molnár Andrástól pedig a 7. honvéd zászlóalj története (valamennyi a Zalai Gyűjtemény 33. kötetében jelent meg 1992-ben Zalaegerszegen. A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 címmel). Ebbe a sorba tartozik jelen értekezés is, amelynek anyaga a Hadtörténeti Közlemények 1990/2. számában (A 48. honvéd zászlóalj története az 1848-49-es szabadságharcban, alakításától Budavár bevételéig) illetve 1993/4. számában (A 48. honvéd zászlóalj története az 1848-49-es szabadságharcban, Budavár visszavételétől a feloszlatásig címmel) jelent meg.

    1 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Térképek a félhold árnyékából (DVD-vel)

    0

    „Az Európa sorsát meghatározó háborúk forgatagában (1683-1699), majd az azt követő néhány esztendőben született az a 370 kéziratos térkép, amelynek leírását és szinte eredetiként tanulmányozható digitális képét tartalmazza ez a kiadvány. Oldalain nemcsak a Kárpát-medence, hanem egész Európa népeinek történelme elevenedik meg, hiszen a nagyszerű bolognai származású tudós katona, Luigi Ferdinando Marsigli (1658-1730) és a nürnbergi német kartográfus, Johann Christoph Müller (1673-1721) munkássága, eddig feltáratlan térképeik szinte képszerűen rajzolják elénk a korszakot.
    Az itt bemutatott mappákat főként Bologna és Bécs levéltárai őrzik. Kevés kivétellel szerző és időpont megnevezése nélküliek, s ennek nagy része lehetett abban, hogy több évszázadon át elkerülték a kutatók figyelmét.”
    Deák Antal András

    4 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Siklód temploma és népe

    0

    Szerzők: Incze Zoltán, Anthony Gall, Kós Károly, Pogány Gábor, Madar Ilona

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Mindig az elsők között

    0

    Az 1848-49-es szabadságharc Aradon kivégzett tábornokainak csaknem mindegyikét valamilyen személyes viszony is Magyarország ügyéhez kapcsolta. A sok idegen nevű katona egy részét a születés, más részét a házasság kötötte az országhoz. Igaz, hogy 1848-49 előtt többségük magyarországi kiegészítésű alakulatokban szolgált, ám ez a kapcsolat több tucat más tiszt esetében nem volt olyan erős, hogy 1848 őszén vagy 1848-49 fordulóján a magyar oldalon tarthatta volna őket. Az 1849. október 6-án Aradon akasztófán kivégzett vértanúk közül az első, Poeltenberg Ernő (vagy helyesebben: Ernst Poelt Ritter von Poeltenberg) Bécsben született, felesége lengyel volt, s mind vele, mind apjával nagyobb részt franciául levelezett. Magyarul csak keveset tudott, s amikor ezredét Magyarországra vezényelték, minden módon igyekezett elérni, hogy átvezényeljék az itáliai hadszíntérre. 1848 őszén majdnem eltávolították a magyar hadseregből, mert a magyar-osztrák határ átlépése ellen izgatott. Mégis maradt, s nem élt a betegszabadság, vagy a szabadságolás lehetőségével, haláláig hű maradt ahhoz az ügyhöz, amit egy évvel korábban még messze nem érzett magáénak. Életrajzunk többek között ennek okaira keresi a választ.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • A szerzetesrendek feloszlatása Nógrád megyében (1950)

    0

    Galcsik Zsolt könyve a magyarországi kommunista rendszernek a katolikus egyház fokozatos elsorvasztása céljából használt módszerek egyikével, a magyar szerzetesek egy részének elhurcolásával, majd a nem sokkal utána végrehajtott működési engedélyük megvonásával, a szerzetesrendek feloszlatásával foglalkozik. A könyv azonban nem az ezekkel kapcsolatos összes, az egész országra kiterjedő eseményeket veszi szemügyre, hanem csak a Nógrád megyében történteket. De már ebből is kitűnik, hogy az ország többi részében is milyen kegyetlen, barbár módon bántak el a védtelen szerzetesekkel csak azért, hogy a katolikus egyházat a kommunista államhatalom engedelmes eszközévé tegyék. A Moszkvából hazatért Rákosi Mátyás és társai céljainak elérését nagy mértékben akadályozta Mindszenty József bíboros, prímás, esztergomi érsek. Az ő egyházvezetése idején, ha sikerült is Rákosiéknak a hitvallásos iskolákat államosítaniuk 1948-ban, a katolikus egyház vezetőit nem bírták a kommunista államhatalom engedelmes eszközévé süllyesztő megegyezés megkötésére rákényszeríteni. Sajnos, Mindszenty elhurcolása és elítélése után, jóllehet a Magyar Katolikus Püspöki Kar hivatása magaslatán állt, nemcsak ezt érték el 1950. augusztus 30-án, hanem azt is, hogy a megegyezést aláíró Grősz József kalocsai érsek és vezető papjainak 1951. május 18-19-re virradó éjjel történt letartóztatásával majdnem egyidejűleg, 1951. május 18-án az országgyűlés elfogadta az 1951. I. törvényt az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról. Ennek a Belügyminisztériummal párhuzamosan működő intézménynek tág lehetőségei voltak az egyházak belső ügyeibe való beavatkozásra, így többek közt arra is, hogy a fontosabb egyházi állásokat a rendszert kiszolgáló békepapokkal töltsék be…

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Semsey Andor emlékkötet

    0

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Képek a vágyak és szenvedélyek világából

    0

    Kísérő szöveg: Keserű Katalin, fe Lugossy László, Wehner Tibor
    A könyv a Székesfehérvári István király Múzeum Csók István képtárában 1991. május 4 – június 3-ig rendezett azonos című kiállítás alkalmából készült.

    4 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Furafalvi kajlaságok

    0

    Több mint egy évtizede már, hogy Keszeli Ferenc, hajdan több tízezres példányszámban megjelent gyerekkönyvei” hozzáférhetetlenek.
    Nagyjából mostanában émek szülővé azok az egykori gyerekek, akik szeretettel emlékeznek a csetlő-botló mezei nyúlról, Kajla Fülöpről és a társáról, Etüskéről, a sündisznóról szóló mesékre, azok az időközben felnőtt gyerekek, akik Keszeli Ferenc „falucsúfoló” verseiből tanulták meg anyanyelvükön a saját szülőföldjük, Csallóköz, Mátyusföld, Gömörország magyar helységneveit akkor, mikor ezeket a falvakat tilos volt magyarul szólítani.
    Keszeli Ferenc meséi, gyerekeknek írott versei bízvást ma is sok tízezer szlovákiai magyar fiatal szülő és nagyszülő, sok magyar pedagógus és nevelő lelkében, emlékezetében élnek, de ha a szerző egykori könyveit keresik, bizony hiába keresik azokat, legfeljebb néhány féltve őrzött, megviselt példányra lelnek a könyvtárakban.
    Keszeli Ferenc most a másfél évtizede megjelent könyveinek anyagát s újabb verseit adja közre a „Furafalvi kajlaságok” című gyűjteményben azzal a szándékkal, hogy az időközben világrajött magyar gyerekek is megízlelhessék a fordulatos, sok nyelvi derűvel fűszerezett meséket, az anyanyelvünk mérhetetlen gazdagságából vett szójátékokat, a magyar nyelv rejtelmeiből feltáruló szellemes nyelvi szerkezeteket, a bravúros rímeket, a gyermeklira egyedülálló leleményeit.

    1 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Őslénytan

    0

    A ​múlt életével foglalkozó őslénytan nagy hagyományú és robbanásszerűen fejlődő tudomány. A leíró őslénytani monográfiák mellett egyre nagyobb számban látnak napvilágot az oknyomozó, elméleti, nagyobb összefüggéseket feltáró munkák. Új résztudományok különültek el, mint amilyen a paleofiziológia, paleoökológia, biosztratinómia, plaobiogeográfia stb. A genetika fejlődése és a rétegről rétegre gyűjtött hatalmas őslénytani ismeretanyag kiszélesítette az evolúciós kutatásokat. Indokolt tehát úgy összefoglalni a legújabb eredményeket, hogy figyelembe vegyük a klasszikus adatokat is. Az „Őslénytan” tankönyv célja tehát többrétű. A történeti bevezető után részint tárgyalja a múlt dokumentumainak fennmaradási módját, a fosszilizációt, részint foglalkozik az egykori élőlények tér- és időbeli elterjedésével és az ebből levonható következtetésekkel, emellett foglalkozik az evolúció alapkérdéseivel is. Az általános őslénytani ismeretek után a törzsfejlődés figyelembevételével tekinti át a fosszilis és a ma élő növények, valamint állatok rendszerét. Ebben az értelemben a mű az első magyar nyelvű „teljes” őslénytani tankönyv, a legfontosabb alapismeretek elsajátítására hivatott, a szakirányú képzés tankönyve számára tartva fenn a részletesebb ismertetéseket.

    3 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Halálfiai I-II.

    0

    A kataklizmák sorozata – háború, forradalmak, ellenforradalom, Trianon -, amelyet 1914-1920 között nemzedékével együtt Babits Mihálynak át kellett élnie, mélységes megrendülést idézett elő a költő lelkében. Ez késztette arra, hogy 1920-ban hozzákezdjen legnagyobb szabású regényéhez, a Halálfiaihoz (1927), számot vetve a múlttal, személyiség és társadalom évtizedeivel. Meg-kérdőjeleződött Babitsban a hit, az erkölcs érvényébe vetett bizalom, kétségessé váltak előtte a filozófia régebben örökérvényűnek tartott tanításai. Megidézi hát ifjúságát nem annyira a nosztalgia, mint inkább az ítéletmondás, az elidegenedő és elidegenítő kritika jegyében.
    Fenyő István

    3 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Sylvie és Bruno

    0

    A ​matematika-professzorból fotográfussá és gyermekíróvá lett Lewis Carroll (1832-1898) jellegzetes, abszurd humorát és a nonszensz elemeivel áthatott munkásságát nem kell bemutatni a magyar olvasóknak, hiszen leghíresebb művei (az Alice Csodaországban és az Alice Tükörországban) 1980 óta kisebb-nagyobb időközönként megjelennek. E két művével, melyet több mint százhúsz nyelvre lefordítottak, Carroll megkerülhetetlen klasszikusává vált a világ, és ezen belül Magyarország gyermekirodalmának. A nagysikerű Sylvie és Bruno című könyvnek ez az első magyar fordítása s más nyelveken is csak a 70-es években kezdett megjelenni. Ennek az oka feltehetőleg a Carroll körül kirobbant botrányok sora, a per, amely egyaránt hozott és vitt el tőle híveket. Azt követően kezdték gyanúsan fogadni műveit is, miután gyermekekről készült fotói egy kiállításon megjelentek…
    A Sylvie és Bruno cselekménye két világban zajlik, amely folyton összemosódik a mesélő történetében: e szerint az első színtér a való világ, a második pedig a fantázia tere, Tündérország. Amíg az elképzelt színtér tele van elképzelhetetlen, meghökkentő és varázslatos elemekkel, addig a reális tér a viktoriánus Angliában játszódik, társadalmi cselekményszövéssel, benne különböző nézetváltásokkal vallásról, szociológiáról, filozófiáról és erkölcsről.
    Ebben a művében Carroll egész személyisége megtalálható: a gyermek, a felnőtt, a filozofikus, a szatirikus, a didaktikus, a romantikus és a humorista. Az Alice-könyvekhez hasonlóan ez a regény is szinte korhatár nélküli: a legkisebbek ugyanúgy örömüket lelhetik benne, mint az irodalmi csemegére vágyó, igényes felnőtt olvasók.

    1 500 Ft
    Tovább olvasom
  • Sylvie és Bruno – A történet vége

    0

    A Sylvie és Bruno immár teljes cselekménye két világban zajlik, amely folyton összemosódik a mesélő történetében: e szerint az első színtér a való világ, a második pedig a fantázia tere, Tündérország. Amíg az elképzelt színtér tele van elképzelhetetlen, meghökkentő és varázslatos elemekkel, addig a reális tér a viktoriánus Angliában játszódik, társadalmi cselekményszövéssel, benne különböző nézetváltásokkal vallásról, szociológiáról, filozófiáról és erkölcsről.
    Ebben a két kötetes művében Carroll egész személyisége megtalálható: a gyermek, a felnőtt, a filozofikus, a szatirikus, a didaktikus, a romantikus és a humorista. Az Alice-könyvekhez hasonlóan ez a regény is szinte korhatár nélküli: a legkisebbek ugyanúgy örömüket lelhetik benne, mint az irodalmi csemegére vágyó, igényes felnőtt olvasók.

    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Conversations in Bolzano

    0

    On a cold October night in 1758, Giacomo Casanova escapes from a Venetian prison, crosses country and installs himself at an inn in the village of Bolzano. It is here that he once fought – and lost – a duel against the Duke of Parma over the affections of a ravishing young girl. The Duke then told Casanova that if he ever returned he would be killed. Now the girl is downstairs, waiting. And so is the Duke. He brings Casanova a proposition that no one desires, but which, perhaps, none of them can yet resist.

    2 400 Ft
    Tovább olvasom
  • Fényes Elek

    0

    Fényes Elek a reformkor nagyhatású tudósa volt, aki enciklopédikus gazdaságú művekben írta le a polgári átalakulás előtti országot és népét. Munkássága korszakos jelentőségű a statisztika, a közgazdaságtan, a földrajz- és néprajztudomány hazai történetében. Közéleti tevékenységével is Magyarország fejlődését szolgálta: az 1840-es években az Ellenzéki Kör alelnöke, az Iparegyesület aligazgatója volt. 1848-ban megszervezte az Országos Statisztikai Hivatalt, 1849-ben a pesti forradalmi vésztörvényszék elnöke lett. Élete és munkássága izgalmas fejezet a magyar tudománytörténetben.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Hogyan éltek elődeink?

    0

    Kit ​ne érdekelne, hogyan éltek a régi magyarok? Milyen településformákat alakítottak ki? Milyen házakban laktak, miként rendezték be otthonaikat? Mivel táplálkoztak? Mi módon gazdálkodtak? Miféle eszközök, tárgyak vették körül őket? Milyen ruhákat viseltek hétköznap és ünnepnap? Milyen volt a családi életük? Mivel töltötték a szabad idejüket? Milyenek voltak a szokásaik? Hogyan ülték meg ünnepeiket? És végtére milyen gondolkodásmód rejlett e szokások mögött, milyen értékrend testesült meg az életmód tárgyi darabjaiban, környezetében?
    A felvetett kérdésekre 12 fejezetben ad választ ez a könyv. Minden fejezet a magyarság múltjának egy-egy nagy korszakát tárja elénk, a honfoglalás korától egészen a második világháborúig. E fejezetek egyúttal fényt vetnek a társadalmi osztályok és rétegek helyzete, életszínvonala, szokásai közti különbségekre is, minthogy az életmód és a gondolkodásmód rétegjellemző tényeket tár fel. A jeles történészek által összeállított fejezeteket irodalmi szemelvények és egykorú képek illusztrálják.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyarország története 1790-1848 I-II.

    0
    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyarország története 1890-1918 I-II.

    0
    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyarország története 1686-1790 I-II.

    0
    3 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Berzeviczy Gergely, a reformpolitikus

    0

    Berzeviczy Gergely munkásságával történetírásunk eddig is foglalkozott, de úgyszólván kizárólag közgazdasági nézeteit ismertette. H. Balázs Éva monográfiájából most új, történetileg is jelentős alak lép elénk: a magyar felvilágosodás sokoldalú, a tudományok és művészetek iránt fogékony, politikai síkon igen tevékeny képviselője. A szerző túlmegy a szűk értelemben vett életrajzon: a XVIII. századvégi nemesi vezetőréteg társadalomrajzát adja. Az iskolai tanulmányok, a jurátusság bemutatása után az életrajz európaivá tágul. Berzeviczy a göttingai egyetemen tanul, majd megjárja Franciaországot, Angliát, közelről látja a belga forradalmi eseményeket. Ekkor már szabadkőműves, és rajta keresztül a szerző bemutathatja a magyar szabadkőművesség fontos politikai szerepét. A magyar jakobinusok reformátor szárnya, köztük Berzeviczy is, szabadkőműves. 1795-ben a letartóztatást elkerüli, de állásáról lemond, és ezentúl a haladásért elméleti, irodalmi eszközökkel harcol. A hazai és külföldi levéltárak, kézirattárak eddig feltáratlan leglényegesebb anyagát a szerző iratfüggelékben teszi közzé.

    6 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Emlékeimből

    0
    6 000 Ft
    Kosárba teszem
  • A magyar mezőgazdaság a XVIII. században

    0

    Magyarország a török hódoltság és háborúk megpróbáltatásaiból agrárországként került ki. A pusztulást követő békés újjáépítés nagyrészt a mezőgazdaságban ment végbe. Az ország néptelenné vált tájai felé elsősorban a török uralomtól ment területek magyar parasztsága áramlott, hogy ott az új élet lehetőségét megteremtse. Külföldről is hívtak be telepeseket, akik azonban jóval kedvezőbb helyzetben fogtak munkához. A kezdeti primitív gazdálkodásmódok fokozatosan fejlettebbeknek adtak helyet, s a termelőerők lendületes fejlődésnek indultak. De a török kiverésétől a napóleoni háborúkig tartó időszak bőséges adataiban nemcsak a gazdasági újjáépítés menete és máig ható eredményei tükröződnek. Megelevenedik a falu mindennapi élete, feltárulnak a hagyományos mezőgazdaság sajátos vonásai. A szerző azonban rámutat azokra a törekvésekre is, amelyek a modern mezőgazdaság felé vezető fejlődés útját egyengették.

    1 800 Ft
    Kosárba teszem