-
-
-
A színház színpadra állításai
02 400 FtMegfelelően működő színházkultúra kialakításához szükség van mind gyakorlatra, mind elméletre, mind pedig történetre. Pontosan arra, hogy elmélet, történet és gyakorlat egymást feltételezve, egymást nem kizárva, hanem egymással folyamatos párbeszédben állva működjön. Arra, hogy a (hazai) színház az elmélet, a történet és a gyakorlat területén egymással folytonos dialógusban létezve állítódjon színpadra. Remélhetőleg a kötetben szereplő tanulmányok is hozzájárulnak ahhoz, hogy a hazai viszonyokon eltöprengjünk – érzékelhető diskurzus-szabályok mentén s a történő megértés reményében.
-
A láthatatlan ország
01 500 Ft„A dokumentumfilmek kilencven százalékának nincs mozi-, de még televíziós nyilvánossága sem, ezért az ezekről írott cikkek után nem kapkod a sajtó sem. Pedig az évente készülő több száz hazai dokumentumfilmből harminc-negyven biztosan megérdemelné, hogy írjanak, beszéljenek róla, bekerüljön a köztudatba, s ennek segítségével eljusson azokhoz, akiknek, akikről vagy akikért szól. Milyen különös – tűnődhetnék el hosszan -, hogy a demokrácia hőn óhajtott nyilvánosság-szerkezete még annyira sem kedvez a dokumentumfilm-terjesztésnek, mint mondjuk a kései Kádár-rendszer, amelyben valamit magára adó pedagógusnak mondjuk a Nevelésügyi sorozatot illett látnia, pedig az a szocialista nevelési rendszer igen gyilkos kritikája volt.”
„Mert kérdezem én, ha a magyar népnek ön- és közösségismeretre van szüksége, valamint a társadalmi szerepek értékét illetően van szükségük eligazításra, akkor ugyan miért nem vetítik a televíziók azt a több száz dokumentumfilmet, amely ezekre a kérdésekre hiteles, autentikus válaszokat ad, közük van a valósághoz, és adott esetben bizonyítják, hogy mondjuk műszerészként vagy földművesként teljesebb életet lehet élni, mint kérészéletű tv-sztárként.”
„…S akkor arról még nem volt szó, hogy közben meghalnak a szereplők, bankok állnak a kiválasztott helyszín helyén, és már nincs mozi, ahol magyar filmet vetíteni lehetne. Sőt televízió sincs, mert a közszolgálati magyar televízió évekig nem vetíti le még azokat a magyar filmeket sem, amelyek létrejöttét esetleg tíz-húsz millióval támogatta, mert lemarad a nézettségi versenyben, ha magyar filmet sugároz.”
„Arra esély sincs, hogy a nézettségi listákat vezető kereskedelmi csatornákon magyar dokumentumfilmmel traktálják a nagyérdeműt, a Magyar Televízió pedig, »közszolgálat ide vagy oda, még azoknak a dokumentumfilmeknek sem biztosít elegendő műsoridőt, amelyek gyártásában koprodukciós partnerként részt vett, és esetenként milliókat fordított rá.”
RÉSZLETEK A KÖTETBŐL -
-
Levelek apámnak
02 000 FtHogyan kellene élni? Addig is, amíg jön a Csoda. Addig is, amíg várod. De az is lehet, hogy nem jön. Az is lehet, hogy hiába vársz. Az is lehet, hogy így múlik az élet. Csodavárón. Csodátlanul… Ezért kell vállalni mindent. Szenvedést, bajt, sebet, vért, kétségbeejtõ kudarcok végtelen sorát, marást és szúrást, csípést és döfést s egy életen át annyi halált, mert jön … jön a Csoda. Mert van Csoda. Erre kell készülni, ezt kell várni az alatt a rongyos pár évtized alatt, ameddig tart ez a keskeny, hitvány kis út. S ha nem is jön, úgy kell végigjátszani a szerepet, földi élet-maszkunk furcsa, szánalmas figuráját, hogy Bal I.-rõl minden pillanatban beléphet a színpadra a Csoda, ez a várvavárt szereplõ, csak mindig, mindig mondd, éld, keresd, variáld a szöveget, hátha egyszer mégis sikerül átélned, sikerül kimondanod a bûvös Végszót.
-
„Vigasz-lámpácskák”
01 000 FtÁdám, Bánk, de Sade márki, Zrínyi, Macbeth, Mózes, Berlioz, Bódi Vencel halhatatlan megformálója-alakítója. Sokezer estén szomorú- és vígjátékokban, a Nemzeti Színház hűségében, az 56-os forradalom nyitányaként Petőfi Nemzeti dalának elszavalásával szolgálta közönségét, a magyarságot: itthon és a határon túl. Most álarc nélkül lép elénk. Életének utolsó másfél évtizedében írt cikkeit, vallomásait tarthatjuk kezünkben. A költő jelezte hűség jegyében szól nagy játszótársairól, Agárdy Gáborról, Tolnay Kláriról, Kálmán Györgyről, de a szellemi kötődést, a baráti érzést juttatja kifejezésre Keresztury Dezsőről, Németh Lászlóról, Csoóri Sándorról és Sütő Andrásról. Őszinte vallomásai emberi, erkölcsi, szellemi tartásban a rendíthetetlen ifjúság örök álmát, szeretetét üzenik, immár halála után is minekünk
-
Emlékszem a röpülés boldogságára
0800 FtLatinovits Zoltán legendákat provokáló-teremtő egyéniség volt, színpadi alakításai, filmszerepei, versmondása, egyáltalán minden megnyilvánulása mindig is közügy volt, s aszerint mérlegeltetett, barát vagy ellenség ítélte meg. Szelet vetett a Ködszurkálóval is, amelyben szenvedélyes hangon szólt a színházról, páratlan hivatásszeretettel és szakmai tudással akarván megújítani a szinikultúránkat. A több mint egy évtizede megjelent könyv gondolatai ma is időszerűek, mit sem veszítettek erejükből, igazságait felerősíti a színházzal kibogozhatatlanul összefonódott életpályát lezáró tragikus „felvonásvég”. Latinovits írja egyhelyütt: „A színész halála után csak emlékek maradnak. Játékemlékek. Kellékek.” Nagy László szép szavával megkoronázott „színészkirály” kilenc esztendeje nincs közöttünk. Rómeó-Színbád-Ványa bácsi valóban már csak emlékezetünk színpadán él, de írásos életműve tán visszavarázsolhatja tünékeny alakját.
-
-
George Lucas
03 600 Ft„Mesteri és lebilincselő kötet: éppen olyan részletgazdag, mint amilyet a rajongók és a filmőrültek várnak.” KIRKUS REVIEW
1977. május 25-én az Egyesült Államokban bemutattak egy független, kisköltségvetésű, kínkeservesen leforgatott science-fiction filmet. Mindössze harminckét moziban vetítették, a Csillagok háborúja mégis filmtörténelmet írt: bár senki nem számított rá, pillanatok alatt megdöntött minden bevételi rekordot, és a filmkészítés, illetve -forgalmazás új korszakát nyitotta meg. George Lucas még be sem fejezte a Csillagok háborúja forgatókönyvét, amikor megálmodta a kincsvadász régészprofesszor, Indiana Jones figuráját. Az Indiana Jones-filmeket később Steven Spielberg rendezte, míg Lucas producerként működött közre az elkészítésükben. E két kultikus sorozat mellett George Lucas azzal is beírta magát a filmtörténetbe, hogy forradalmasította a speciális effektusokat és a mozifilmek hangzásvilágát. A hírhedten zárkózott, öntörvényű és kontrollmániás rendező életrajzi kötete hol felmerülő, hol provokatív magánéleti és szakmai eseményeken keresztül mutatja be, hogyan bontakozott ki az egyedülálló karrier, és milyen hatással voltak George Lucasra az őt körülvevő alkotó- és pályatársak, mint Francis Ford Coppola, Steven Spielberg és Harrison Ford. Feledhetetlen hőseihez és halhatatlan történeteihez hasonlóan George Lucas hatása a mai napig töretlen. Egyedülálló életműve és az a bizonyos messzi-messzi galaxis, amelyben megálmodója él, most végre kézzelfogható közelségbe kerül. -
Meryl Streep
02 000 FtMeryl Streep korunk legünnepeltebb színésznője. Valóságos kaméleonként olvad bele minden egyes szerepébe. Soha nem játszik kétszer ugyanúgy. Kifinomult eszköztárát latba vetve egy sor dinamikus, bonyolult női karaktert jelenít meg, legyen az fiktív vagy valóságos személy: Joanna Kramer, Sophie Zawistowska, Karen Silkwood, Julia Child, Margaret Thatcher vagy Florence Foster Jenkins. Nem alkuszik meg, nem bújik olyan mellékszereplők bőrébe, amelyekkel más színésznőknek be kell érniük: a támogató feleség, a támogató anya vagy a támogató, ám egyetlen mozdulattal lecserélhető szerető karakterébe. Streep ilyesmit nem hajlandó eljátszani. Az egykori különc, göndörhajú külvárosi tinédzser a Vassar és a Yale Egyetem dráma tagozatának színpadán nőtte ki magát feltörekvő naivává. A 60-as és 70-es évek nőmozgalmának virágkorában vált felnőtté, és akkor is nyíltan vállalta feminista elkötelezettségét, amikor ez még nem volt divat. A korai sikereket követően, negyvenéves korára – amikor sok főszerepet játszó színésznő ragyogása elhalványul – Streep még inkább előretört, egyre érettebb és jobb lett. Olyan szerepeket vállalt, amelyek valóban érdekelték, miközben számtalan rangos díjat és elismerést zsebelt be.
-
Kockáról kockára
06 500 FtA trükkfilm – mai szóval animációs film – 1888 óta ismert, régebben, mint a mozgókép. A celluloidszalagra vagy más, korszerű technikával kockáról kockára rögzített látvány vetített képsoraival több nemzetközi sikert értek el a műfaj magyar mesterei, mint bármely más művészeti ág művelői a maguk területén. A magyar animáció történetéről, alkotóiról mégsem jelent meg eddig összefoglaló munka. A Pannónia Filmstúdió halódik, új műhelyek alakulnak, s átalakulóban van a műfaj is. Dizseri Eszter az utolsó pillanatban gyűjtötte össze és mentette meg a szétszórt anyagokat, fotókat, szólaltatta meg a még élő művészeket, munkatársakat, s állította össze a teljes filmográfiát. Megismerhetjük az animációs filmműfajok kialakulásának, a reklámfilmek, sorozatok, művész rövidfilmek, egész estés filmek születésének történetét. Munkája egyszerre riportkötet és album, amelyből öregek és gyerekek kedvencei, rajzfilm-, gyurma- és homokfigurák, klasszikus reklámok köszönnek ránk; filmográfiája révén ugyanakkor a szakemberek nélkülözhetetlen kézikönyve is.
-
Zárt ajtók mögött
0800 FtFél évszázada már, hogy 1951.február 12-én a reggeli órákban holtan találták fekvőhelyén Bajor Gizit, századunk egyik legnagyobb színésznőjét. Lábánál félig a rekamiéra borulva a földön feküdt a férje, Germán Tibor orvosprofesszor. A sajtó először kettős öngyilkosságról adott hírt, de hamarosan kiderült, hogy a férj előbb végzett a feleségével, és csak ezután lett öngyilkos. Ma már azt is tudjuk, hogy Bajor Gizi a kegyes halál áldozata volt… Germán Tibor meg akarta őt kímélni a szenvedésektől… Vagy mégsem ?
-
Bajor Gizi játékai
0750 FtÖt évvel ezelőtt egyik hetilapunk folytatásokban közölte a szerző Bajor Giziről szóló életregényét. Az azóta eltelt időben új adatokra, tényekre derült fény. Az olvasók közül néhányan tanúként léptek elő. Eddig ismeretlen dokumentumokat kutatott fel a kíváncsiság. És Galsai Pongrác a bővebb nyersanyagból és érthetően felfrissült izgalmából új könyvet írt Bajor Giziről. Nem regényes életrajzot. Portrét inkább. Ahogy ő mondja: „élet-portrét”. Mert rádöbbent, hogy valóságos személyről regényt írni „praesens perfectumban” nem lehet. Hiszen a barátok, pályatársak még közöttünk vannak. A feladat persze ugyanaz maradt: átfogni egy emberi életet, megmagyarázni kis rezdüléseket és szeszélyeket. Indokolni látszólagos értelmetlenségeket, ezernyi apró benyomásból összeállítani az egészet. Megmutatni és megértetni színésznőt, aki az életben s a színpadon egyaránt nagy szerepeket játszott, s az embert, aki két világháborút, legközvetlenebb múltunkat élte át. Felidézni nagy játékait: Júliát, Nórát, Kleopátrát, Lady Milfordot… És a mindennapokban: adakozó kedvét, bátorságát, segítőkészségét. Megfejteni csodálatos művészetének és máig sem felejtett sikereinek titkát…
-
-
-
-
-
Tollal
0800 FtA Tollal első kiadása méltán aratott sikert. A második, bővített kiadás pedig azoknak az érdeklődésére is számíthat, akik az elsőt olvasták: a Hamlet kapcsán felmerülő gondolatok, emlékek, megfigyelések egy teljesen új fejezettel gazdagították a könyvet. E fejezet fő témája a modern színház, a modern művészet: gondolatok és élmények, viták és jellemzések követik egymást, tűnődően, kihívóan, szorongással és felelősségérzettel. E naplójegyzetek vezércsillaga Shakespeare: de benne, alakjain keresztül a színházi felkészülés legrejtettebb, legismeretlenebb pillanatait leshetjük meg, a küzdelmet a szereppel, a személyes élmény és lelkiállapot átalakulását művészetté, azt a mély és eleven kapcsolatot, ami a színészt az általa megformált alakhoz köti. Vallomásnak is nevezhetnénk ezt a könyvet, amelyben egy kiváló színész maszk nélkül lép elénk, és nyugtalan elemzőkészségével, gondolatainak pontos és érzékletes megfogalmazásával nem is a kulisszák mögé visz bennünket, hanem a színművészet igazi műhelyébe: a színész gondolatai és érzései közé.
-
Latinovits
01 000 FtA kötetben megszólalnak: Cenner Mihály, Frenreisz Istvánné (az édesanyja), Hernádi Gyula, Horvai István, Huszárik Zoltán, Jancsó Miklós, Karcsai Kulcsár István, Kazimir Károly, Király István, Nemeskürty István.
-
Húsz esztendő parlamenti viharai
02 500 Ft„Negyvenhét esztendő óta egy élesszemű, igen becsületes és igen kedves ujságíró figyeli a magyar politika viharos eseményeit és gyüjti az ezekre vonatkozó nyílt és rejtett adatokat. Ez az ujságíró Szatmári Mór. Mindnyájan, akiknek politikai ellenfele volt a parlament porondján, megszerettük és úgy hiszem, még melegebb szívvel gondolnak rá azok, akiknek sorában küzdött.
Semmi kétség, a magyar termelés sok tökéletlenségben szenved. Nemcsak azért, mert kávé és rizs nem nő nálunk, hanem mert a szellemi többtermelésből is igen sok helyen elmaradunk. Egyes nagy műfajok egyáltalában nem tudnak meggyökeresedni a magyar talajban, a magyar lélekben és ha itt-ott próbálkoznak is velük, elhervadnak. Ellenben annál hatalmasabban zsendül fel a régi magyarság publicisztikája. Dicsekvés nélkül elmondhatjuk, hogy kevés nemzet van olyan, amely politikai irodalmának, különösen csatázó és vitázó részét oly magasra fejlesztette, mint ez a maroknyi magyar. Ennek természetes oka van. Egy ilyen kis népnek, amelynek egyetlen rokona sincs, de megvan a kemény elhatározása, hogy keleti származása dacára nyugati politikát folytasson és folyton politikával kell csatáznia, ki adja más a vértezetet, mint a publicista? Ennek a nagy publicista gárdának egyik kitűnő alakja az a Szatmári Mór, aki a következő lapokon megszólal. Mindig érdekes, mindig vitázó. mindig magyar és mindig becsületes.(…)”
Hegedűs Lóránt -
Szerelmem, Lisl
0800 Ft„Olyan vagy mint egy virág – Egy álom. Tiszta, szép.” Nem álom és nem mese. Vagy mégis? A kilencvenéves Tenczer Márton itt, a mai Budapesten, Heinrich Heine versét idézve emlékezik arra az asszonyra, akinek gyermekkorától örök rajongója, közel ötven évig hű társa volt, Lislre, aki most, halála után is, a senkihez sem hasonlítható szépséget, és az időnek ellenálló szerelmet testesíti meg. Lislt 1929-ben először Ausztria szépségkirálynőjévé, majd az Egyesült Államokban Világszépévé választották. Akkoriban ez igazi szenzáció volt, első ízben történt, hogy az amerikai szépségkirálynő-választáson az európai lányok közül kapta meg valaki a legszebbet megillető koronát. Lisl alakját a könyvben mintegy 150 kép állítja elénk, valamint korabeli újságcikkek, és híres művészek, köztük Lehár Ferenc, Bertolt Brecht hódolatról tanúskodó sorai. De elsősorban Tenczer Márton máig eleven emlékezete.
-
Több nyelven beszélünk
0600 FtMajoros bácsi. az ország legöregebb embere „társalog” a riporterrel; Koblencz néni elmondja a véleményét a vállalatról: bejön vad hangon üvöltve a Pesti Vadember, és felelget a kíváncsi világutazók kérdéseire – íme. a Róna kabarék közismert és népszerü alakjai. akiket oly örömmel láttunk a színpadon. televízióban. hallgattunk a rádióban. a konferansz szellemes szövegével és többi ismert társukkal egyetemben, Róna Tibor a politikai kabaré legnépszerűbb írója ma: – nemcsak ismert alakjai. hanem szállóigévé vált „bemondásai” is erről tanúskodnak. A kabaré hagyományához híven azonnal és csípős szavakkal reagál az új eseményekre és a régi hibákra. Népszerűsége azonban mostanáig az élőszóhoz kötődött. Írásai alig jelentek meg nyomtatásban, Konferanszainak és kabarétréfainak ez az első gyűjteménye – mulattató olvasmány és egy kis kortörténet is, a közelmúlté és a jelené.
-
A születő új tiszta pillanata
0750 FtA maitól alapvetően eltérő társadalmi rendszerben, kulturális közegben születtek meg a szerző úttörői, 1962-től datált, immár forrásértékű írásai. A film történetét és a mozgókép művészetét kutató esztéta, Nemes Károly szerint: „ezeknek az írásoknak komoly fotótudományos értékük van. Nem publikálni őket tehát – írta még a kézirat olvasásakor – nem lenne szerencsés…, már csak azért is érdeklődésre tarthat számot, mert most ilyen kutatások nem folynak.” Sajnos. Jóllehet a magyar fotográfia mind történetileg, mind napjaink fotóértékeit nézve igencsak megérdemelné a vele való beható foglalkozást – praktikusan, elméletben egyaránt. A fotográfia történetében, műveinek megítélésében hosszan kísértett a képzőművészeti nézőpont. A fotóhoz hasonlóan – elméletének is volt „festőies korszaka.” Nálunk a fényképezést elméletalapozó munkákban, a képzőművészet felül közelítette meg két kiváló művészettörténészünk: Hevesy Iván és Végvári Lajos. Munkásságuk évtizedeken át meghatározó volt, valójában velük indult útjára hazai fotóelméletünk.
-
„…mulandó létünk egy ideig élő emlék marad.”
0600 FtHatvanéves az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, valamint a Bajor Gizi Színészmúzeum
-
-
Édith Piaf
01 800 FtHa az ember csak egyszer is hallotta, sosem feledheti Edith Piafnak, a kis „párizsi veréb”-nek a hangját, aki az utcasarokról a halhatatlanságba énekelte magát rövid, hányatott életében (1915-1963). Apja, anyja mutatványosként tengődött, nem ért rá törődni vele, ott nőtt fel az utcán, utcasarkokon, kávéházakban énekelte ki magából a fájdalmat, énekelte saját szerzeményét, „A rózsaszínű élet”-et, a szerelem himnuszát… – mígnem felfedezték, megtörtént a csoda, pontosabban kiderült, hogy ő maga az. A boldogságot nemigen ismerhette, nagy szerelmek, kudarc és siker, küzdelem várt rá, de világgá kiáltotta: „Nem bánok semmit sem! – Betegesen tékozolta magát” – mondta róla Maurice Chavalier, sok nagy művésszel és a nagyközönséggel együtt pályájának ámuló, egyszersmind megrendült tanújaként. Az utókor sem tud betelni vele: 2007-ben az Oscar-díjat egy gyönyörű, fiatal, de szinte ismeretlen francia színésznő kapta – Edith Piaf szerepéért. A legendás hírnév visszája, hogy annyian marakodnak Edith Piaf emlékén, hol leleplezik, hol istenítik. A két újságíró szerző színesen, mégis tényszerűen, kevéssé ismert fényképekkel illusztrálva eleveníti fel ezt a fantasztikus, mégis oly szomorú életutat.
-
Életem és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években II.
03 500 FtÉletem és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években. Írta Görgey Arthur. (kiadta Brockhaus F. A. Lipcsében 1852) Fordította németből id. Görgey István. Második kötet. Egy függelékkel. II. kötet
-
-
Jókai Album
012 000 FtÍrták: Londesz Elek, Pekár Gyula, Krudy Gyula, Gerő Ödön, Seress László, Szabó Endre, Adorján Andor, Viharos, Ivánfi Jenő, Bányai Elemér
-
Oroszországi naplóm
06 000 FtMióta hazajöttem Oroszországból, a barátok és ismerősök serege kitörő örömmel üdvözöl, de egyben ezer és ezer olyan kérdéssel ostromol, melyekre első pillanatra meghökkenve csodálkozom, – válaszolni nem is tudok, csak tátogok mint a partra vetett hal. És csak nézek, nézek, hogy honnan az ördögből veszik ezeket a képtelen, furcsa, tájékozatlan kérdéseket. Mert a kérdések zuhagatának vége-hossza nincs. Például ilyeneket kérdeznek:
– Hol voltatok eddig? Mindig Kiewben?? Igazán olyan szép ott a színház, ahol játszottatok??
Mit feleljek erre? – azt, hogy Kiewnek még a vasútállomását sem láttuk! Színházban pedig – két hónap alatt – egyszer sem játszottunk, mert a legnagyobb hely, ahol felléptünk – egy ócska mozi volt!
– Ugye, sokat éheztetek?
Mivel mindig katonákkal étkeztünk, az ellátásunk kitűnő volt!
– De a lakásotok viszont remek volt!?
Éjjel, ha csak öt egér szaladgált át rajtam – versenyezve, hogy melyik kapja el előbb a fülcimpámat, az már főnyeremény volt! -
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
