• A hangok világa II.

    0

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • A hangok világa III.

    0

    750 Ft
    Kosárba teszem
  • A’ kotából való klavirozás mestersége

    0

    Az 1802-es (Budán, a Királyi Universitásnak betűivel) kiadás hasonmáskiadása

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Zenei kistükör

    0

    A ZENEBARÁTOK körében nagy sikert aratott könyv új, bővített kiadása a zenei lexikonok, zene-elmélet, zenetörténetkönyvek, operakalauzok dióhéjba foglalt anyaga. Első része, a Címszótár betűrendben közli valamennyi címszót, utalva arra a számra, amely alatt a bennünket érdeklő tudnivalókat megtaláljuk. A gyűjtemény törzse, az Adattár ugyanis nem betűrendben, hanem az értelmi összefüggés alapján szedi sorba anyagát. A harmadik rész a könyv vérbeli ismeretterjesztő ötlete: Ki tudja? címmel 1000 kérdést tesz fel az olvasónak, szórakoztatva tanít vagy ismételteti a már tudottakat. A Zenei kistükör tehát kézikönyv. Nem teljességre, hanem gyors tájékoztatásra törekszik. Az első kiadás sikerének alapján joggal hisszük, hogy ezt a célját el is éri.

    3 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Nizsinszkij

    0
    6 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Virtuózok

    0

    Valljuk be, régóta ki voltunk éhezve egy igazán jó televízióműsorra. Hiányzott az elegancia, a melegség, az őszinteség a képernyőről. Amikor elindult a Virtuózok, a lelkesedés mindannyiunkat magával ragadott. Vártuk a péntek estéket, végre volt miért bekapcsolni a tévét, mert a Virtuózok inspirált, felemelt, meghatott, hitet adott és példaképeket. Nekünk, műsorkészítőknek küldetéssé vált, hogy a televízió által sokakkal szerettessük meg az addig csak kevesek által hallgatott klasszikus zenét. A műsorban szereplő tehetséges fiatal zenészek most interjúkban mesélnek arról, hogyan vált életük részévé a zene, amely számukra sikerélményt és önbizalmat ad. Beavatnak mindennapjaikba: kiderül, egyikük sem csodabogár, terveik, álmaik aligha különböznek más gyerekek vágyaitól. Megszólalnak a szülők és a tanárok is, akik nem hallgatják el a zenetanulással járó nehézségeket, kétségeiket sem. A zsűritagok és a televíziósok pedig a beszélgetésekben is a komolyzenét körbevevő falakat lebontva teszik mindenki számára közérthetővé, szerethetővé a klasszikus muzsikát. A műsor emlékezetes pillanatait csodálatos fotókkal és zenei válogatással idézzük föl, ily módon is feledhetetlenné téve a Virtuózokban átélt élményt. Az interjúkat olvasva, remélem, hogy az olvasók is úgy vélik majd, a zenetanulás, a gyakorlás komoly munkája ellenére, lélekemelő elfoglaltság, s hogy a klasszikus zene nem a kiváltságosak jutalma, nem csak a vájtfülűeké, hallgatásához különleges zenei műveltségre sincs szükség, csupán nyitott fülre és szívre.
    Varga Edit

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Saljapin

    0

    „A ​teremtés remeke – írta Saljapin-nekrológjában Tóth Aladár. Aranykori jelenség a XX. század kegyetlen vaskorában. Zseni, kinél különbet talán sohasem ismert az operaszínpad.” „Saljapin művészete – a maga töretlen egységében – egyenes továbbvirágzása volt az orosz nép szenvedélyeinek, álmainak, vágyainak, örömeinek, bánatainak. És hangja, ez a páratlanul egyéni, meleg, hatalmas, kifejező árnyalatokban kimeríthetetlenül gazdag bariton – olyan magától értetődőn, olyan közvetlenül oldott meg minden problémát, mintha csak egy iskolát ismert volna: magának a Természetnek iskoláját. Ritmusa, dallammintázása olyan szabad volt, és szabadságában olyan egész, harmonikus, mintha a tengerek és erdők zúgása, az ég zengése vagy a szellők sóhajtása lett volna zeneakadémiája. Ilyen előadóművészet már szinte az alkotóművészettel határos.” A magyar közönség régóta várja e páratlan népszerűségű nagy művész életrajzát. Ezért örömmel nyújtjuk most át M. O. Jankovszkij, oroszul 1972-ben megjelent, sok eredeti dokumentummal színesített, Saljapin híres szerepeit is elemző, érdekes munkájának fordítását. Kiegészítésként Komár Pál írását közöljük „Saljapin és Magyarország” címmel.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Én is jártam Isonzonál

    0

    „Ha a történelemhez kéne mottót írnom, így szólna: Semmit sem titkolok. Kevés az, ha nyíltan nem hazudunk. Arra kell törekednünk, hogy elhallgatással se tegyük.” Lev Tolsztoj

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Pesti Karneval

    0
    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Mesterség és művészet

    0

    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • A drámai nyelvről

    0

    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Az eltűnt magyar színjáték nyomában

    0
    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Felcsaptam filmcsinálónak

    0

    Minden elismerésem a filmé, korunk újszülött gyermekéé, amely szemünkláttára nőtt ki a gyermekcipőből, hogy aztán hirtelen cseperedjék föl óriás sihederré, csodálatos kalandorrá, elbűvölő és elképesztő művészetté vagy afélévé. Műfaja, – legalább is leszármazásilag, – szinte megfoghatatlan. Egyenlő jogon mondhatjuk az irodalom, a színészet, színpadművészet, építészet, szobrászat, piktura, zeneművészet hajtásának, de ugyanolyan adagban fellelhetők benne az ipar, a fototechnika, a kereskedelem vonásai is. Nem is időzöm tovább e meddő filmdramaturgiai és műfaj-analitikai szempontoknál. Bevallom, számomra a film elsősorban egy nagy-nagy hazárdjáték, izgalmas, bonyolult, érdekes, boszorkányos, ön- és köz-ámító játék. Játék a pénzzel, játék az irodalommal, játék a színésszel és végső fokon játék a közönség idegzetével. Kockázatos játék. Nagy tétbe megy és megvan az a rossz tulajdonsága, hogy aki beléharapott, nem hagyhatja abba, mint egy rossz tendenciájú kártya-csatát. A filmet végig kell csinálni, izgulni, szenvedni, harcolni, ha a sikertelenség mégannyira előre is veti az árnyékát. Minden film állandóan kiújuló harcot jelent a sikerért, a közönség tetszéséért. Minden ebben a reményben indul, minden film a legjobbnak igérkezik, minden film a legtöbb bevétel délibábjával kecsegteti a csinálóját. Különben dehogy is fogna hozzá. És a sikerért való harcba beleveti a művészetnek, – tudásnak, technikának, emberi találékonyságnak minden vívmányát, a saját kis vagy nagy anyagi képességeiről nem is szólva. Milliónyi vagyonok vándorolnak filmberkekbe, hogy millió meg millió méternyi filmmé változva kered bádog dobozokban elinduljanak meghódítani a világot.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Viadukt

    0

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Filmművészet vagy álomgyár

    0

    Guido Aristarco (Mantova, 1918 – Róma, 1996) az olasz és a nemzetközi filmszakirodalom kiváló egyénisége; lapszerkesztő (Cinema Nuovo), kritikus, filmelméleti munkák szerzője. A világon ő dolgozta fel először a filmszakirodalom elméletét és történetét. Az olasz neorealizmus születése körül bábáskodott. A Filmművészet vagy álomgyár a modern filmművészet legfontosabb irányvonalait felmérő hatalmas tanulmánykötetből ad válogatást. A szerző nem csupán filmművészeti vonatkozásokat elemez, hanem mélyrehatóan vizsgálja napjaink társadalmi jelenségeit is.

    1 200 Ft
    Tovább olvasom
  • Buñuel-napló

    0

    Luis Bunuel a film történetének legnagyobb provokátora. A hispán hagyomány és a francia szürrealizmus egyaránt meghatározta pályáját. A személyes erkölcs Istennel feleselő komor szépsége érdekelte. Középkori vallási mítoszok és eretnekségek, a modern kor kegyetlensége, külső és belső polgárháborúk álomképei népesítik be képsorait. Bikácsy Gergely „Bolond Pierrot moziba megy” című francia filmtörténetéből ismert szubjektív hangvétele új könyvének is sajátos értéke. E könyv valóban napló: a rendező minden fontos filmjének alapos elemzése megtalálható benne, de szabálytalan, csak az emlékek belső logikájának engedelmeskedő, olykor érzékenységeket is sértő írás. Fejezeteiben az „álomvalóság”, Bunuel életének és mozijának abszurd jellege tükröződik. Bikácsy mozinaplója elsősorban a nagy rendező istentagadó és istenkereső gúnykacajára figyel. „Bunuel nevetése helyteleníti a rosszal teli létező világot, de a létező világ magyarázhatatlan abszurdumát harsogó örömmel fogadja. Erről már érdemes filmet készíteni… és érdemes könyvet írni”- mondja a szerző.

    2 000 Ft
    Tovább olvasom
  • A hetedik művészet

    0

    Századik ​évfordulójához közeledve a hetedik művészet sem kerülte el a tündöklések és hanyatlások korszakait. Sokan a film válságáról, ha nem haláláról beszélnek. Pedig a polgárjogot nyert szerzői film érvényesülése mellett inkább a film médium izgalmas osztódásának vagyunk tanúi, amint televízióval, hirdetéssel, szórakoztató komputer-videójátékkal szövetkezve és hadakozva alkalmazza a nyelv egyre szofisztikáltabb eszközeit. A maga értékeinek pontos számbavételére ma talán nagyobb szükség van, mint valaha. Bíró Yvette, a legendás szaklap, a Filmkultúra egykori szerkesztője, Jancsó-filmek dramaturgja, ma a New York University professzora A film formarnyelve és A film drámaisága című munkáiban – a hetedik művészet sikeréveiben – az elsők között fogalmazta meg a nagykorúvá lett film megújuló nyelvének, drámai szerkezetének adottságait s helyét a művészetek Parthenonjában. Számadása a talentumról, a filmtörténet maradandó példáival illusztrált felfedező kedvű elemzései és kommentárjai generációk számára jelentettek összegzést és eleven stílusú kalauzt a filmművészet tehetségének megértéséhez és legkedvesebb filmjeink élvezetéhez. Agyonolvasott példányaik mára már az antikváriumok polcairól is elfogytak. Ám újbóli megjelentetésüket nemcsak ez indokolja, hiszen bárhogy ítéljük is meg a film mai helyzetét, módosult társadalmi szerepét, a filmírás, a tér-és időformálás érzékletesen kidolgozott módszerei elévülhetetlen vívmányok maradtak.

    1 800 Ft
    Tovább olvasom
  • Andrzej Wajda

    0

    „Úgy gondolkozol, mint a XIX. század romantikus költői. A lengyel film Mickiewicze lennél?” – kérdezi a kötet interjúrészletében az egyik lengyel filmkritikus Andrzed Wajdától. A kérdés a Wajda-filmeket ismerő olvasó számára meghökkető: romantikus alkotó lenne Wajda? Önvallomásokból, interjúkból, kritikákból, forgatókönyv-részletekből áll össze, mint valami színes mozaik, az egyik legismertebb lengyel rendező portréja, aki a lengyel iskola 1957-58-as fellendülésekor indult. Munkássága a divathullámtól függetlenül, az újdonságíz megszűnése után is kommentárok, értékelések tucatját váltja ki, személye akkor is előtérben áll, ha nem alkot új filmet vagy ha éppen gyengébb művet rendez. Mindez arra mutat: jelentősége több, mint műveinek összessége, filmjei. Mennyivel? Miért? Erre kívánunk választ adni.

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • A „szerelem”-ből „csavargó” lett

    0

    Részlet a könyvből: Drága, egyetlen Lizum, Leveled, ha gyűrötten és piszkosan is, végül csak megérkezett Kansas Cityből. Rávetettem magamat, mint egy utolsó szalmaszálra, tíz forró, vakítón fényes hollywoodi nap és tíz jeges hollywoodi éjszaka után. Most már értem, miért teszi tönkre a trópusi klíma a fehér nőket. Vonzó-sáppadt newyorki arcszínem bíborvörösbe csapott s csak itt-ott tarkítja egy-egy világosabb szeplő. Hajam – mit használ itt a kefe – merev lett, mintha csak spárgából volna. Nemrég karcsú vonalaim fenyegetően gömbölyödnek; egyszóval megjelenésem varázsával aligha hódítom meg új környezetemet. Itt minden oly idegen és titokzatos s ráadásul még ez az égető, forró napsütés! Istenem, be szeretnék a Washington Square-en sétálni, délután, zuhogó esőben! A Leányotthon, ahol most ideiglenesen megszálltam, csak arra jó, hogy Ágnes néném ne aggódjon árva hugocskájának sorsa miatt. Tudniillik ő megismerkedett valamilyen nőszeméllyel, aki barátnőjétől úgy hallotta, hogy egy jólnevelt leányka csakis ebben a barátságos és amellett olcsó otthonban szállhat meg, csakis itt kerülheti el a mindenfelől leselkedő veszedelmeket. Hisz nem mondom, nem is olyan rossz hely, bár ugyan tele van nőkkel és ennyi sok nő így együtt mindig lehangolja az embert. Férfiembernek ezt persze sohasem mondanám meg, tudod, hiszen nem tagadhatom meg feminista multamat, a régi, ablakbeverős feminista napokat. A menhely, melyet a filmesek adományaiból építettek a Hollywoodba tévedt lányok számára, borzalmasan spanyolos: stukkós falak, fehér folyosók, vigasztalanul tiszta és lehangoló kis cellák…

    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Romy Schneider

    0

    »Einerseits bin ich exhibitionistisch wie alle Schauspieler. Natürlich stellen wir uns unentwegt zur Schau, wir gewöhnen uns daran, uns selbst ständig in anderen Rollen wiederzufinden, damit wir gefallen. Dann gibt es wieder Zeiten, da bin ich so zurückgezogen, daß ich selbst für Photos einen trinken muß.« (ROMY SCHNEIDER)

    1 800 Ft
    Kosárba teszem
  • Tiétek az életem

    0

    Marlene Dietrich önéletrajzi írása a művésznőről rajzolt portrék között az egyetlen hiteles dokumentum – hű krónikája a hollywoodi filmcsillag és énekes világsztár eseménydús magánéletének és színészi pályájának; izgalmas háborús történetek sorozata, sajátos színpad, melynek szereplői híres pályatársak, művészek, politikusok. Barátai: Hemingway, Remarque, Noel Coward, Jean Gabin, Giacometti, Piaf, rendezői: von Sternberg, Orson Welles, zongorakísérője: Burt Bacharach mind szerették vagy szerelmesek voltak belé. „Azért határoztam el, hogy megírom e könyvet – mondja ő maga – ,hogy a saját személyem körüli félreértéseket tisztázzam, s hogy ezentúl ne találgassák, mi a valóság és mi hazugság. …Szeretném őszintén ábrázolni életem néhány epizódját.” A magyar közönség a Kék angyal, a Marokkó, a Sanghaj Express, A vád tanúja hősnőjét eddig csak a mozivászonról és néhány világsikert aratott számból („Hová tűnt a sok virág?”) ismerhette. Ebben a fényképekkel is illusztrált önéletrajzban végre „emberközelből ” csodálhatja régi bálványát.

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Zenés színház

    0

    Sok szó esik napjainkban az operaházban uralkodó „rendezői terror”-ról. Függetlenül a ténytől, hogy ez a terror néhány helyen valóban fennáll, a közhiedelem egyik oka nyilván az, hogy az operarendezés mint művészeti gyakorlat elég újkeletű. Talán fél évszázados múltra tekinthet vissza. Ám ez idő óta néhány olyan operarendező lépett fel, aki valóban forradalmasította az operajátékot. A legjelentősebbek közé tartozik Walter Felsenstein, a berlini Komische Oper világhírű főrendezője. Valósággal iskolát teremtett, tanítványai, utódai ma is az ő elveit, gyakorlatát fejlesztik tovább. Felsenstein mindent a drámának rendelt alá. Az operát is abszolút értelemben színpadi műfajnak tekintette, tehát olyan műalkotásnak, amelyben minden összetevőnek drámai értelme van, és realizálása is ezt az elvet kell hogy kövesse. A mű összes cselekményvonalát kielemezte, s mindezt a rendezésben érvényre is juttatta. Ennek értelmében vezette a próbákat is. Elméleti írásait, elemzéseit olvasva, néha talán idegenkedünk gondolatmenetétől. De egy biztos: alapelvei teljes mértékben helytállóak és az ezek alapján létrejött előadások logikája és kidolgozottsága őt igazolta.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Dráma és játéktér

    0

    1 500 Ft
    Tovább olvasom
  • Apró hazugságok

    0

    Megátalkodott hazudozó vagyok. Tökéletesen tudok füllenteni. Rendszeresen, napjában többször, előre megfontoltan, vagy szándék nélkül, spontán vagy pimaszul, tiszta, tágra nyílt szemekkel hazudok. Menekülök a rossz szellemeim elől, hátat fordítok nekik. Lopakodok és elmenekülök mihelyt az élet a markába kaparint, és csak az igazság mutatkozik meg. Nem szeretek magamról beszélni. Ez a legnagyobb hazugságom, a legféltettebb titkom. Azt mondják, hogy nem jól ismerem magam. De mi van egyáltalán, ami tudnivaló? Nap mint nap milliárdnyi új atomot lélegzem be. Még a verőfényben is azt kérdezem magamtól: ki is vagyok?

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • A filmrendezés mestere

    0

    Rita Cirio 1992 januárjától 1993 nyaráig készítette azt az interjú- sorozatot, amely végül a világhírű rendező, Federico Fellini utolsó vallomása lett. Rita Cirio, az Espresso című hetilap újságírója az építészdiploma megszerzése után a Bolognai Egyetemen Umberto Eco munkatársa lett. A francia és lengyel irodalomról, a revüszínházakról, a kortárs olasz színjátszásról írt elméleti munkáival, dramaturgiai és fordítói tevékenységével, számos tanulmányával és interjújával vált az olasz színház- és műkritika elismert alakjává.

    1 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Isadora Duncan

    0

    1909. május 22-én este a későbbi híres francia írónő, Colette is ott ül a nézőtéren a Gaité-Lyrique Színházban, ahol Isadora Duncan lép fel. Az előadás hatása alatt otthon azon nyomban papírra veti az élményt. „Az egész, feltűnően naiv személyiség – mondjuk ki – az antik kecsesség erőteljesen angolszász felfogását tükrözi… De amikor táncolni kezd, egész valójával táncol, szabadon omló hajától kemény, meztelen sarkáig. Micsoda bájos és derűs vállmozdulatok! Milyen szép, amikor a csinos térd hirtelen kimered a muszlinrétegek mögül, harciasan és csökönyösen, mint a kos szarva! Féktelen és mégis klasszikus bacchanáliájában a két táncoló kéz – az egyik hívogat, a másik jelez – betetőzi, felvirágozza a kavargó tüllfátylak mögött jól látható izmos, rózsaszínű test vidám rendetlenségét… Táncol: arra született, hogy táncoljon. Táncolhatna akár álarcosan is, mert a teste beszédesebb a szeretni való, de fölösleges arcnál. Táncának semmi köze a pantomimhoz. Amikor sötét fátylaiba burkolózva fájdalmat színlel, menekül a fenyegető árnyak elől, zokog vagy szólongatja az odafönn, a súlyos függönyök redői között elrejtőzött Istent, mi csak várakozunk, türelmesen, udvariasan, mígnem a következő pillanatban tündökletesen, lombkoszorúval a fején ismét felbukkan, mégpedig majdnem meztelenül, hibátlanul összerakott, rózsás és vérbő amerikai testén két vagy három méter pink chiffon-nal. Táncol, fáradhatatlanul. A közönség őrjöngve tapsolja vissza, ő pedig fejét hajlítva mond igent, és kezdi újra. Akár halálra is táncolná magát meztelen, fenségesen néma lábain. … Amikor ránézek az Isadora Duncant tapssal ünneplő nőkre, a női természet furcsasága jár a fejemben. Ahogy félig felemelkedve kiáltják világgá lelkesedésüket, összepréselve, befűzve, sisak alatt görnyedve, jóformán felismerhetetlenül hajolnak a fátylaiban jóformán meztelen kis teremtés felé, aki ott áll könnyed, érintetlen lábán, szabadon leomló sima hajjal…

    1 600 Ft
    Kosárba teszem
  • És hullott az eső

    0

    Miután Brooke Shields végre magához ölelhette újszülött kislányát, valami szokatlan történt. Kétségbeesés, önvád és könnyek. Most először, a gyönyörű, mindig derűs hollywoodi sztár életének borús napjairól mesél. A depresszióról, a szégyenérzetről és a tanácstalanságról, amely érthetetlen hangulatváltozásait kísérte. Hiszen annyira várt erre a gyermekre! Nők milliói élik át ugyanezt életük legfontosabb eseménye kapcsán, és esnek mélységes zavarba tőle. Brooke Shields nyíltan mesél arról a harcról, melyet általában kínos hallgatás övez, noha minden tizedik anyukának szembe kell néznie vele. És mesél a győzelemről is. Őszinte, női vallomás ez a könyv a gyermek utáni vágyról, az igaz szerelemről és a szinte tolerálhatatlan nyomásról, amely egy mai fiatal anyára nehezedik. A Golden Globe-díjas színésznő élvezetes stílusával a legkomolyabb helyzetekben is megtalálja a szeretni való esendőséget, a humort, a nőies bájt.

    1 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Jászai Mari

    0

    Harmadik kiadásban jelenik meg Péchy Blanka nagy sikerű Jászai-életrajza, mely az életrajzi apróságokon, személyes emlékeken túl feldolgozza Jászai egész szellemi hagyatékát, a tanár, az előadó, a tudatos alkotó művész, sőt az író életművét. Nem kevésbé érdekes azonban Jászainak, az embernek, az asszonynak portréja, szerelmi életének leplezetlen, őszinte, mégis tapintatos, mélységesen emberi bemutatása, melyből sok belső vívódásán keresztül szintén a művésznő nagy egyénisége bontakozik ki, immár megtisztulva a tömérdek ízléstelen mendemonda sallangjától… Péchy Blanka könyvében a szemtanú élményszerű tapasztalata a kutató gondosságával, a visszaemlékező lelkes barátnő érzelmi gazdagsága a krónikaíró személytelen tárgyilagosságával egyesül. Jászai színészi arculatát pedig a mesterségével tudatosan is foglalkozó művész szakmai hozzáértésével sikerül visszaidéznie.Írásművészete és a visszaemlékezések elevensége a távoli múlttá foszlott eseményeket is szemléltetően idézi a mai olvasó elé, s valósággal megeleveníti a legmúlékonyabb művészet, a színjátszás legnagyobb magyar alakját.

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Bábuk, árnyak

    0

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • A csillagok járásával… – Szőts István arcképéhez

    0

    Fél évszázaddal ezelőtt a Filmtudományi Intézet nem mindennapi lehetőséget adott egy fiatal kutatójának: Bécsbe utazhatott, hogy életút-interjút készíthessen Szőts Istvánnal. Az Európa-szerte ismert filmrendező az ’56-os események után száműzetésbe kényszerült, és ekkoriban még fel sem merült annak lehetősége, hogy valaha is hazalátogathasson. A Szabó Balázzsal folytatott hosszú beszélgetésben életútja és művészpályája mellett pontos képet festett a hazai filmszakma történetéről, valamint saját maga és művei külhoni fogadtatásáról is. A kiemelkedően fontos kultúrtörténeti jelentőségű anyag azonban nem jutott el sem a szakmai körökhöz, sem az érdeklődő közönséghez. Szabó Balázs valószínűleg belátta: nincs esélye – akkortájt bizonyosan nem volt esélye – annak, hogy az interjú csorbítatlanul kerüljön nyilvánosságra. Szerencsére egy hangszalagon hiánytalanul megőrződött, és most végre írásban is elérhetővé válik ez a kordokumentumnak sem utolsó beszélgetés. A szöveg gondozóját már annak ismerete előtt is megragadta Szőts István alakja, akiben a művészi és az emberi nagyság egyként megtestesül. A neki szentelt rádiójáték Szőts követésre méltó etikai döntései kapcsán vázolja fel a művész sorsát, és a kívülálló szemszögével egészíti ki az interjúban rögzített személyes vallomást.

    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Színház

    0

    Az irodalomtörténetek obligát skatulyaosztogató modorában idézhetnénk: „a modern magyar színikritika atyja”… Ambrus Zoltánról szólva azonban e különben vitathatatlan címkénél is többet mondanak Illés Endre hommage-szavai: „Kritikái olyan érdekesek, mint egy törvényszéki tárgyalás. Kérdés, kérdés, kérdés és a vádlott dadog. botladozik, vall… Ambrus kritikusi irányát talán így lehet legtömörebben jellemezni: farkasszemet nézett a színpaddal. Rendíthetetlen erővel tartotta mozdulatlanul szemhéját, kivárhatatlan volt, ráért és tekintetétől a mű szinte percek alatt hervadni, szédülni kezdett, fonnyadt, beroppant. Hibái kiütköztek; s mindig az építési hibák.”

    800 Ft
    Kosárba teszem