-
Maga nem süt ollyat, mint szüle szokott? Régi palóc konyha
0“A paraszi konyha régi rendje mára teljesen átalakult. A múzeumok szellemi kincsestárából, az adattári kéziratos gyűjtemények feljegyzéseiből, illetve a palócok első kutatóinak […] száz-kétszáz évvel ezelőtti dokumentáló leírásaiból azonban még sok ismeret felszínre hozható a hagyományos táplálkozási kultúráról.
E források a nagyközönség számára nehezen elérhetőek.
Kötetünknek ezét a régi receptek közlése mellett célja a kapcsolódó szokások közkinccsé tétele is. Az írott dokumentumok tanulmányozása mellett pedig hasznos még a falvakban is kutatni: milyen lehetett vajon a régi palóc konyha?” -
Bajcsy-Zsilinszky
0A neves újságíró anélkül, hogy teljességre törekedne, kiragadta e különös életút legjellemzőbb motívumait és drámai erővel vetíti elénk Zsilinszky életének legizgalmasabb pillanatait. A parlamentben ő volt az egyetlen, aki tiltakozott a Szovjetuniónak küldött hadüzenet ellen, és ő volt az egyetlen, aki a német megszállás napján fegyvert szegezett a náci betolakodókkal szembe.
Mindenkor szót emelt az elnyomottak érdekében, legyen az nincstelen paraszt vagy elfogott kommunista. Szenvedélyesen kikelt a délvidéki mészárlások ellen. Embersége és hazaszeretete a legkritikusabb helyzetekben is felülkerekedett benne, míg sok vívódáson keresztül életét a szabadságért és függetlenségért áldozta. -
A biblia ételei
0Mindenki eszik! Nincs még egy olyan tevékenység, mely ennyire kiterjedten érintene minden embert a Föld kerekén. A Biblia is rendkívül sokszínűen mutatja be a kor emberének étkezését, a mezőgazdálkodás elemeit, az élelmiszer-előállítás mozzanatait, a táplálkozási szokások furcsaságait, és azt is, amikor nem volt mit enni.
Ám az evés nemcsak, mint a mindennapok rendjébe beilleszkedő rítus jelenik meg a Szentírás lapjain, hanem szakrális vetülete és gazdag jelképrendszere is fontos szerepet kap.
Könyvünk egy bibliaolvasó ember, vagyis a szerző kíváncsiságát, istenismeretének vágyát fonja össze a hagyományokat még őrző ázsiai népek között átélt tapasztalataival. -
-
-
-
Szálasi álarc nélkül. (Öt év a Szálasi mozgalomban) [Reprint kiad.]
0Az eredeti kiadás 1941-ben jelent meg és szerepel az 1945-ben Magyarországon betiltott és megsemmisítendő fasiszta szellemű és szovjetellenes könyvek listáján.
-
A tökéletes vendég, a tökéletes vendéglátó
0Bizonyosan volt már látogatóban olyan helyzetben, amely nem engedte meg a teljes fesztelenséget. Sőt, az is biztos, mai világunkban előbb-utóbb vendégül kell látnia olyanokat is, akikkel nem csupán a mulatság kedvéért jön össze. S ha ilyenkor a bizonytalanság gyötri, vajon elég tisztelettudó, elég tapintatos, elég szórakoztató tud-e lenni, lapozzon bele ebbe a kötetbe. Ez nem az a könyv, amiből megtanulhatunk helyesen viselkedni, inkább tanulságos és mulatságos olvasmány, amelyben rácsodálkozhatunk elmúlt korok ma is, sőt ma egyre fokozottabban jelen lévő kérdéseire, a társasági élet oly jól ismert helyzeteire. Sok múlhat egy bemutatkozó látogatáson karrierünk szempontjából, s házigazdaként is könnyen „leszerepelhetünk”, ha nem ismerjük az életünket talán a törvényeknél is maradandóbban korlátozó, meghatározó társadalmi szabályokat. Ám van-e, aki mindig a helyzethez illő magatartást tudja választani? Ha ön sem e kiváltságosok egyike, találhat a válogatásban megszívlelendő tanácsot arra is, hogyan palástolhatjuk legalább hiányosságainkat. A könyvet azonban leginkább azoknak ajánljuk, akik néhány kellemes órát szeretnének eltölteni egy szórakoztató könyv társaságában.
-
A miskolci vendégfogadók és a vendéglátás története 1745-1945
0A „bujdosó-pohár” rigmusa — Szendrei J. 19. századi gyűjtésében — Miskolc szimbólumának, az Avasnak, s az itteni középkori eredetű pincékbeli poharazgatásoknak hangulatát idézi. Az Avas borpincéi évszázadokon át nem csak a helyi és környékbeli jó minőségű bor tárolását, érlelését szolgálták, hanem — a jelentős borkereskedelem és a kapcsolódó iparágak kifejlődése mellett — a vendégvárás—vendéglátás szimbólumává is váltak. A pincesorokat — még az 1950—60-as években is — esténként a „régi bortermelők” hagyomá nyos fogadásai jellemezték, s a környéket a borozgató társaságok jó hangulata töltötte be. Talán a rigmusban is megénekelt bujdosó-pohár szokása táplálta és terjesztette a miskolci vendégszeretet kiemelkedő hírét, s ösztönözte mara dásra, vagy visszatérésre annak olyan jeles híveit mint pl. Móra Ferenc, Lévay József és Móricz Zsigmond. Ők alapították – többek között – azt az irodalmi asztaltársaságot az Avason, ahol* a tagoknak névre szóló gravírozott feliratú borospoharai voltak. A pincetulajdonos ezekben a poharakban tette eléjük — természetesen a helyi ételspecialitások mellett — az „édes nedű”-t, amely bora és vendéglátása jól hírének terjesztésére kötelezte a kedves
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Magyarország megszállása
0Öt év történetét írtam meg, 1942-től 1947-ig, jórészt személyes émények és tapasztalatok alapján, háttérben a nagyhatalmak roppant összecsapásának és végzetes tévedéseinek felvázolásával. Az öt év a magyar történelem legtragikusabb szakasza, vereséggel és bukással, majd újrakezdéssel. 1942. március 10-én Kállay Miklós a miniszterelnök; Horthy Miklós kormányzó gondos, tudatos választással nevezte ki, hogy adandó alkalommal kivonja Magyarországot a háborúból, melybe egy éve belekényszerült. 1947. május 30-án legmondott Nagy Ferenc, a háború utáni miniszterelnök, akit az összeomlás politikai kényszere állított a kormány élére. Egyikük sem volt felkészülve a sors-rendelte szerepre, a közibük eső 1945 a magyar történelem cenzúrája.
-
A parasztéletforma csődje
0Nagyon mélyről indultam el. Apám kulcsár volt József kir. herceg alcsúti uradalmában. Ez olyan botosispán-féle állásnak felel meg: már nem cseléd és még nem gazdatiszt. A pusztán, ahol laktunk – Göböljárás a neve, – a béresek, kocsisok, tehenesek, és főleg a parancsolok „Kúcsár úr”-nak szólították. Engem is csak egyszerűen „Kúcsár” Imrének hívtak. Ugyanígy a két öcsém „Kúcsár” Endre és „Kúcsár” László voltak. Apám állása tehát több volt mint egyszerű foglalkozás: sajátságos fogalom volt az, mely mindnyájunkra kiterjedt és amely a cselédek szemében egy másik világot jelentett. De csak látszatra.
-
A művelt leány
0Az ember megműveli a földet, hogy így táplálja a belévetett magot és termést hozó növénnyé fejlessze.
De művelheti az ember a lelkét is, hogy abból gazdag, értékes életet fejlesszen. A tudás magában még nem műveltség, csak a lélekbe vetett mag. Hogy mivé fejlődik, az a lélektől függ.
A műveltség emberi méltóságunk tudata, mely minden cselekvés előtt elsősorban arra gondol: Illik-e ez az Isten képére és hasonlatosságára teremtett emberhez vagy sem?
A műveltség tehát voltaképen nem más, mint a tágabb értelemben vett illendőség. -
-
-
-
-
-
A magyar földkérdés
0A kiváló felkészültségű szociográfus hatalmas összefoglaló munkájába elénk tárja a magyar közélet egyik régóta vajúdó, egyre sürgetőbben megoldást követelő problémáját: a magyar földkérdést. Higgadt tárgyilagossággal és tudományos elmélyedéssel vezet végig a magyar földkérdés történetén, rámutat a mulasztásokra és hibákra, bírálja az eddigi földreformkísérleteket, megfelel az aggályokra és ellnérvekre, hogy végül bebizonyítsa az új földreform végrehajtásának halasztást nem tűrő szükségességét és felhívja a magyarság sorsát kezükben tartók figyelmét a gyors és radikális cselekvésre. Soha nem lehetett volna időszerűbb ez a könyv, mint napjainkban, és soha nem volt hivatottabb és képzetebb szószólója a földkérdésnek, mint Kerék Mihály.
-
Nemcsak illemtan…
0Kinek szól az illemtan? Kezdőknek és haladóknak, tehát fiataloknak, tizennégytől hatvanig. Hogy miért? Mert mindenki megtalálja benne a magáét és egy kicsit megtalálja benne magát is. A szerzők bizony tollhegyre tűzték ebben a könyvben egész mai életünket.
„Hogy némelyik milyen…!” – halljuk az utcán, villamoson, bevásárlás közben és szórakozóhelyeken. És sajnos nem ok nélkül suttogják, mondják, kiabálják ezt a szépnek éppen nem mondható „pesti” szólást.
Könyvünk nem csak azt mutatja meg, „hogy némelyik milyen…”, hanem azt is, milyennek kellene lennünk – s mindezt sok vidámsággal, humorral, meghökkentő és mulattató példák során. A kötetet Kaján Tibor rajzai illusztrálják. -
Tudni illik, hogy mi illik
0Akarja, hogy embertársai kedveljék ? Akarja, hogy minden társaságban szívesen látott vendég legyen ? Akarja, hogy a fiatalok pajtásuknak, az idősebbek jó barátjuknak érezzék ? Vegye meg és olvassa figyelemmel Fejér István könyvét. Ismeri a tv ilyen című adásait ? Ez a könyv bővebb, részletesebb. Nem ismeri ? Annál inkább olvassa el. Míg jól szórakozik a sziporkázóan szellemes csattanójú anekdotákon, megtanulja a legfontosabb illemszabályokat, és jól érezheti magát mindenhol, mindenkivel.
-
-
A női testkultúra új útjai. 119 ábrával a szöveg között és 35 képpel 16 táblán
0Az Előszóból: Mikor tizenhat évvel ezelőtt a testnevelés munkáját elkezdtem, a női testkultúra nálunk még ismeretlen terület volt. Kevesen tudták felfogni az érte folytatott harc jelentőségét, sokkal többen voltak azok, akik lemosolyogták vagy különcködésnek deklarálták. Ma már másképpen állanak vele szemben az emberek. A női testnevelőintézetek évről évre gyarapodó száma bizonyítja, hogy kezdenek tisztába jönni a kérdés fontosságával. Szeretném, ha ez a könyv hozzásegítené a még kétkedőket is annak belátásához, hogy csak az egészséges és széptestű nő lehet egész ember és hogy csak helyes testkultúra alapján nevelhetjük fel az új asszonytípust, aki mint élettárs, mint anya, mint nő és mint ember egyaránt megállja a helyét.
-