-
Napkeletről
0ÜDV AZ OLVASÓNAK
Maholnap tizenhárom esztendeje lesz, hogy e könyv első kiadása megjelent, mégpedig azzal a vidám bizodalommal, hogy nem fog észrevétlenül, részvétlenül penészedni a könyvesboltok rejtett zúgaiban. És csakugyan e könyv nem jutott a hivatlan vendég sorsára, sőt nem egy helyen régi jóbarátként köszöntötték.
Hogy akadt olyan kritikusom is, aki azt írta rólam, hogy maradi gondolkozású vagyok, hogy nemzeti eszményekért, vitézi -erényekért való rajongásom a huszadik században egyenesen érthetetlen, mert ilyen ósdi erényekre többé szükség nem lesz: azon én akkor sem csodálkoztam, ma sem csodálkozom. Hogyan is volna elképzelhető, hogy éppen a legszentebb földi szentségnek, a Hazának, s az erények erényének, a vitézségnek, ne volnának ellenségei, mégpedig ádáz, konok, alattomos ellenségei ezen a mi szerencsétlen sártekénken?! -
Mai japán dekameron
0Bevezetés:
A forrás
Mint ahogy a görög dráma a dionizoszi misztériumból, úgy született a Japán szó-művészet az archaikus vallási táncokból. A szertartás ritmusa epikává sűrűsödött, a melódia költészetben olvadt fel. Kettős gyökere van így az irodalomnak: egyrészt a vallási parancs alapját képező erkölcsi világszemléletből táplálkozik és belőle meríti tartalmát. Másrészt a legtisztább, de egyszersmint legnehezebben megragadható és rögzíthető művészet, a zene formáiba burkolózik. Ez a kettősség végigvonul a japán irodalom tizenkét évszázados életén. -
Masako
0Részlet:
Hullanak, peregnek a cseresznyevirág szirmai.
Így szállnak tova az élet fájának levelei: napjaink. Téli olvasmány. Kihull az érett felhőből a hatszirmú virág, leszáll a földre és alakját veszti. Csak megérinti a gránitkockákat, máris elváltozik és fekete cseppekkel hinti meg a követ.
Hosszú havazás lesz. -
-
o-Ai-san
0Fülszöveg: T. Myu japán író ezzel a reprezentáns regényével mutatkozik be a magyar olvasóközönségnek, miután úgy ezzel, mint egyéb írásaival fél Európát már meghódította.
o-Ai-san egyszerű japán polgárcsalád leánya, akit apja korai halála után egy rangján aluli házassága miatt a szamurájok közösségéből kitaszított, volt bárói rangú ember fogad házába. Nevelő szülei édes gyermekükként kezelik, de ez nem akadályozza meg a lánykát abban, hogy fogadott testvérébe bele ne szeressen. -
Modern japán elbeszélők
0Fülszöveg: A Modern Könyvtár sorozatban megjelent a nagy sikert aratott Fukazava Hicsiró Zarándokénekének című novellás kötetének olvastán bizonnyal föltámadt a magyar olvasó érdeklődése: milyen lehet a modern japán novellisztika egésze, ha olyan nagy művészt adott az irodalomnak, mint amilyen Fukazava? Nagy gonddal készült, 26 író 31 novelláját tartalmazó gyűjteményünk ezt az érdeklődést elégíti ki.
-
A római iskola
0Fülszöveg:
A szerző írja könyve bevezető fejezetében: „Valamennyien, akik megjártuk Rómát, belső, titkos szövetségben élünk. Sohasem hallottunk egymásról, s mégis, mint valami különös szekta tagjai, akikben a dolgok új jelentése világosodott meg, eltéphetetlenül összetartozunk.” Amikor a költő, Berczeli A. Károly e sorokat leírta 1943-ban, a Via Giulia 1. alatt működő Collegium Hungaricum néhai lakói, a hivatalos ösztöndíjban részesült művészek – röviden a „rómaiak” – már valóban szektát alkottak. Megváltozott a magyar és az európai művészet klímája, megváltozott a világ, megváltozott minden. -
A konstruktőr
0Kassák Lajos a XX. századi magyar irodalom és képzőművészet nagy hatású művészegyénisége volt. Gazdag prózai, költői életművéhez, szerkesztői munkájához szervesen hozzátartozik képzőművészeti tevékenysége is.
Az Élet és Irodalom hasábjairól jól ismert, műkritikus, Vadas József ennek a pályának a megrajzolására vállalkozik. Nem szakítja ki azonban a részt az egészből: az életmű egészében mutatja be a képzőművészettel is foglalkozó Kassák Lajost.
Megismerjük a szerkesztőt, aki a tízes évek végén lapja köré tömörítette az aktivista képzőművészeket; a húszas évek európai konstruktivista mozgalmához kapcsolódó, képarchitektúrákat „építő” festőt; végigkövethetjük a harmincas évek tipográfusának, reklámgrafikusának útját; a negyvenes évek képzőművészeti publicisztikáját; megfigyelhetjük, hogyan közelít Kassák festészete a realizmushoz az ötvenes években, és végül hogyan tér vissza a hatvanas években ifjúkora képarchitektúráihoz.
Ellentmondásokkal teli, izgalmas, rendhagyó művészpálya bontakozik ki előttünk. Ahogy Vadas József megfogalmazza: „Változó jellegű, periódusokra bontható életművel állunk szemben, amely mindig az adott kor vagy korszak kérdésére próbált a maga módján feleletet adni.” -
Nagybánya
0Előszó:
Ez a könyv a nagybányai művésztelep centenáriumi kiadványai közé illeszkedik. Életrajzi lexikonnak tekinthető, azzal a kevés eltéréssel, hogy nem követi a lexikonok, kézikönyvek száraz tárgyiasságát. Létrejöttében az a szándék is munkált, hogy az olvasó a pályákon és sorsokon át a kolónia történetében is eligazodjék. Az adatokat, tényeket, pontos életrajzi fogódzókat kiegészíti tehát, ahol csak lehetséges volt, az alkotók személyiségének, jellemének megidézése, a közösségen belüli helyzetüknek és kapcsolataiknak megvilágítása. Ezek a bemutatások szociográfiai vizsgálatokra is támpontot nyújtanak, azáltal, hogy művészeink társadalmi eredetére, a tanulmányaikat meghatározó tényezőkre, létfönntartási viszonyaikra is fényt derítenek. Hetvenkét pályaképet tár föl a művész-életrajzoknak ez a füzére. -
Magyar művészek az európai avantgarde-ban 1919-1925
0Fülszöveg: Passuth Krisztina könyve jórészt úttörő feladatra vállalkozott: a 20-as évek avantgarde művészetét dolgozta fel, elsősorban a hazai művészeti életből ki-szakadt emigránsok alkotómunkásságának tükrében. Az anyag szerteágazó és sokrétű; visszanyúlik a magyar avantgarde előzményeihez, Csáky József, Réth Alfréd és Huszár Vilmos művészetéhez, felöleli a MA hazai és főként bécsi tevékenységét, a folyóirat művészetírói és művészeti eredményeit, köztük Kassák Lajosét, Kállai Ernőét, Bortnyik Sándorét, Mattis-Teutsch Jánosét, Moholy-Nagy Lászlóét.
-
-
-
Életem
0Tartalom
Az első, ami szemembe ötlik, egy teknő
Szívem mindig elszorul
A temetőben más asszonyok is pihennek mellette
Nap mint nap, télen, nyáron
Nemcsak a toll és botjátékokban
De ahogy múltak az évek
Egy szép napon
Nem tudom már, hogy hívják
A folyóparton a lányoknak udvarolgattam
Javicsék egyik szobája
Hiába jártam el szorgalmasan
Ha Párizs nincs olyan igen-igen messze
Mit tegyek?
A németek első nagy győzelmei
Egyszer, míg én úton voltam
Idocska megérkezett
Növendékeim később megbánták
Tessék – mondta Efrosz
A Közoktatásügyi Népbiztosság
Ezeket a lapokat úgy írom -
Jelentenivalónk nincs
0Részlet: I. Sár és katona
1. Valahol egy hajón, október 20.
Öcsémnek.
Remélem, minden rendben van otthon, amióta eljöttem hazulról. Magam is a legjobb egészségnek örvendek.
Ma éppen úgy, mint tegnap és tegnapelőtt, minden éppen olyan kék körülöttünk, mint máskor, a végtelen ég és a végtelen tenger színe sohasem változik.
Valami különös hatással vannak ezek a tiszta őszi napok mindenre és mindenkire. Valósággal felfrissítenek. De bajtársaim, úgy látszik, unják már az egyformaságot. Tizenegy napja már, hogy útrakeltünk és behajóztunk „valahol egy kikötőben”. Egyikünk sem tudná elmondani, mit érzett a búcsúzáskor, de mindnyájan igyekeztünk érzéseinket leplezni és keményen lépkedtünk végig a hosszú hajóhídon.
Most is látom az arcokat és érzem a dobogó szíveket a parton lobogó zászlók között. De a látomás egyre jobban elhalványul, agyam kifárad.
A kék ég és a kék tenger között, alacsony hegyek barna gerinceivel szegélyezett szigetet látok, fenyőerdőket és egy partot, amely hosszú fehér selyemkendőhöz hasonlít. A hullámok megtörnek a parton és szívünk feszült várakozással telik meg.
De ez még nem az ellenség földje.
Amikor befutottunk Kammon-, Strait- és Mutsure-sziget közé, valami olyasfélét éreztem, amit az ember rendkívül érzelmes regény olvasása közben érez.
Mind összegyűltünk a felső fedélzeten. Egyetlen szót sem váltottunk egymással, amíg a part teljesen el nem homályosult ködfátyolos szemünk előtt… -
Eucharisztia
0RAFFAEL ÜNNEPELT VATIKÁNI STANZÁI között joggal leghíresebbek a Stanza della Segnatura falfestményei, melyek a hittudományt, bölcseletet, jogot és költészetet ábrázolják. Az volt Raffael elgondolása, hogy az itt ülésező legfőbb pápai bíróságnak és a végzéseit aláíró (segnatura = aláírás) pápának a hit, bölcseség, jog és szépség sugalmazása és irányítása alatt kell állnia.
-
Köd
0Tartalom
Köd
Novellák
Sámson madara
A veréb
Egy falusi mizantróp
Az étlen farkas
Nirvána
Egy néma apostol
A mártír
Márta
Nemes rozsda
Ultima ratio
A filantróp
A nádsíp
A tigris
Madárpanasz
Una poenitentium
Őszi eső
Magdolna
Spleen
Farkasnyomor
Napraforgó
Gritti
Ének a zenéről
Országúton
Mea culpa
Ács Margit: Egy századvégi „magyar Tantalus” -
A Holnap városa
0A Holnap városa című kitűnő regényében, akárcsak Nagy Endre a város, Nagyvárad századforduló éveit eleveníti fel, azt az időszakot, amikor a város kávéházait Ady Endre, Bíró Lajos, Nagy Endre, Szüts Dezső és a hozzájuk hasonló, velük egyivású nagyszerű tehetségek töltik meg élettel, izgalommal. S a hatalom fölöttük az újságok címlapján egyszerre átkozott és dicsőített gróf Tisza István.
-
A művészet története
0Bevezetés (részlet): Az ókor kezdetei a történelem előtti idők homályába vesznek; elmosódottak és határozatlanok, s ilyen a kép is, amelyet az ember legrégibb művészeti tevékenységéről rajzolhatunk. A történelmi időket megelőző korszakot őskornak szoktuk nevezni; határtalan fogalom, időtlen idő, amely évszázezredeket ölel magába, az emberiség történetének legnehezebb éveit, annak a heroikus küzdelemnek korát, amelynek során az ember kiemelkedik az állatok közül s megalapozza az emberi művelődés csodálatos épületét. Az őskor kezdeteire soha többé nem fog fény vetődni; – vége a történelmi idők kezdeteivel keveredik.
-
A Pandzsáb
0A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára elnevezésű könyvsorozat 1902 és 1943 között jelent meg Budapesten. Kezdetben a Lampel Róbert (Wodianer Fülöp és Fiai) Császári és Királyi Könyvkereskedése nevű kiadóvállalat, majd a Franklin-Társulat adta ki. Több mint 60 kötete főleg tudományos igényű útleírásokat tartalmazott. A sorozat külföldön is jegyzett könyvészeti érdekesség, egyes darabjai igazi ritkaságnak számítanak.
-
A bútor története
0Dr. Homér Lajos: A butor története műve második kiadása 1000 példányban készült. Számozott és nyilvántartott példányokban, a szerző sajátkezű aláírásával jelent meg.
-
Ma Csung-Jin menekülése
0A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára elnevezésű könyvsorozat 1902 és 1943 között jelent meg Budapesten. Kezdetben a Lampel Róbert (Wodianer Fülöp és Fiai) Császári és Királyi Könyvkereskedése nevű kiadóvállalat, majd a Franklin-Társulat adta ki. Több mint 60 kötete főleg tudományos igényű útleírásokat tartalmazott. A sorozat külföldön is jegyzett könyvészeti érdekesség, egyes darabjai igazi ritkaságnak számítanak.
-
Gróf Zrinyi Miklós prózai munkái
0Előszó (részlet): Amikor a Magyar Szemle Társaságtól azt a megtisztelő megbízást kaptam, hogy állítsam össze egy új kiadás számára Zrinyi Miklós gróf hadtudományi és politikai írásait, Kazinczy Ferenc szavai jutottak, eszembe, amelyeket Zrinyi egyik prózai munkájáról mondott: „Életem legszebb órái közé tartozik az, melyben én az általam annyira szeretett Zrinyinek ezt a munkáját is olvashatnám.”
-
A kannibálok földjén
0A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára elnevezésű könyvsorozat 1902 és 1943 között jelent meg Budapesten. Kezdetben a Lampel Róbert (Wodianer Fülöp és Fiai) Császári és Királyi Könyvkereskedése nevű kiadóvállalat, majd a Franklin-Társulat adta ki. Több mint 60 kötete főleg tudományos igényű útleírásokat tartalmazott. A sorozat külföldön is jegyzett könyvészeti érdekesség, egyes darabjai igazi ritkaságnak számítanak.
-
A szigetek gyöngye
0A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára elnevezésű könyvsorozat 1902 és 1943 között jelent meg Budapesten. Kezdetben a Lampel Róbert (Wodianer Fülöp és Fiai) Császári és Királyi Könyvkereskedése nevű kiadóvállalat, majd a Franklin-Társulat adta ki. Több mint 60 kötete főleg tudományos igényű útleírásokat tartalmazott. A sorozat külföldön is jegyzett könyvészeti érdekesség, egyes darabjai igazi ritkaságnak számítanak.
-
Istenek csatatere
0A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára elnevezésű könyvsorozat 1902 és 1943 között jelent meg Budapesten. Kezdetben a Lampel Róbert (Wodianer Fülöp és Fiai) Császári és Királyi Könyvkereskedése nevű kiadóvállalat, majd a Franklin-Társulat adta ki. Több mint 60 kötete főleg tudományos igényű útleírásokat tartalmazott. A sorozat külföldön is jegyzett könyvészeti érdekesség, egyes darabjai igazi ritkaságnak számítanak.
-
Régi magyar csataképek
0Részlet:
A török háborúk Magyarország területén lezajló eseményei élénken érdekelték a külföldi, elsősorban német, olasz és francia kortársakat. A tőlünk nyugatabbra elterülő országokban a törököktől való félelem indokolta a megszámlálhatatlan magyar vonatkozású röplap és könyv kiadását. Európa testét a XVI. század végén osztályharcok, vallási és dinasztikus ellentétek szabdalták szét. Az írott szónak kellett volna egységes közvéleményt kialakítania, hogy a hódító török hatalom megfékezéséhez szükséges katonai erő létrejöhessen. A kisebb-nagyobb terjedelmű nyomtatványok a magyarországi végvárak elestéről vagy visszafoglalásáról közöltek szöveges és gyakran képes tudósításokat. A török kegyetlenkedéseknek és a keresztény katonák, köztük néha a magyar hősök /Zrínyi Miklós/ vitézségének színes leírása élénkítette ezeket a hirközléseket. -
Öt év Mandzsuországban
0A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára elnevezésű könyvsorozat 1902 és 1943 között jelent meg Budapesten. Kezdetben a Lampel Róbert (Wodianer Fülöp és Fiai) Császári és Királyi Könyvkereskedése nevű kiadóvállalat, majd a Franklin-Társulat adta ki. Több mint 60 kötete főleg tudományos igényű útleírásokat tartalmazott. A sorozat külföldön is jegyzett könyvészeti érdekesség, egyes darabjai igazi ritkaságnak számítanak.
-
Régi várképek
0Muzeumaink történeti és várostörténeti kiállításain gyakran szerepelnek régi magyar várak és városok képei. Közülük egyesek nagy méreteik és hasonló stíluselemeik alapján első pillantásra összetartozóknak látszanak. Az ábrázolt vár vagy város nagy betűkkel írott latin és német nevét feltűnő helyen olvashatjuk. A képek a környék egy kiemelkedő pontjáról, vagy madártávlatból, csaknem alaprajzszerűen mutatják a várakat.
-
Széttöretett
0Bevezető
Kötetünk a trianoni döntés feletti fájdalom és az örök reménykedés verseit tartalmazza. Történelemtanításunkban s irodalomoktatásunkban szinte napjainkig tabuként kezelt nemzeti sorsdöntésről, a nemzeti traumaként ma is kísérő nagyhatalmi, mindmáig vissza nem vont csúfos, nemzetmegalázó rendelkezés következményeiről tudósító versek zöme – az első megjelenésük óta – most újra olvashatóak. Zömében ismeretlen szerzők alkotásaival találkozhat a tisztelt Olvasó, hiszen mindaz, ami Trianonra s következményeire utalt, titkosan zárolt anyagként kezelték anyaországon belül s országhatáron kívül. 1945 óta évtizedekig tilos volt beszélni a nagyhatalmi döntés következményeiről. -
Kisebbségben és többségben
0Füljegyzet: Bíró Sándor (1907-1975)
Született Alsósófalván, Udvarhely megyében, 1907. április 12-én, többgyermekes, egyszerű, székely földműves szülőktől. Meghalt 1975. július 6-án Antibesban, Franciaországban. Elemi iskolai tanulmányait (1913-1918) szülőfalujában, középiskolai tanulmányait (1918-1920) Székelyudvarhelyen a Református Bethlen Kollégiumban végezte. 1926-ban Segesváron érettségizett. Főiskolai, egyetemi tanulmányait 1926-1932 között a kolozsvári Református Teológián, ugyanott az I. Ferdinánd Király Egyetemen, valamint Párizsban a Sorbonne-on és a Protestáns Teológián folytatta. 1932. január 30-án a kolozsvári I. Ferdinánd Király Egyetem bölcsészeti karán román és egyetemes történelemből, valamint a francia nyelvből és irodalomból magna cum laude fokozattal tanári oklevelet szerzett, ugyanez év június 27-én pedig a Református Teológián jeles képesítéssel lelkészi oklevelet nyert. -
Bulgária története
0Tartalom:
Az előzmények
A kezdetek
A nagyság útján
Hanyatlás és rabság
Új fény és új árnyék
Iga alatt
A megújulás
Szabadság vagy halál
Az alkotmánytól az egyesülésig
Új erők
Viharos évek
A háborúk kora
A forradalmak kora
Csalódások és remények
A diadalmas felszabadulás
Tájékoztató irodalom -
Potemkin
0Előszó
AZ OROSZ DRÁMA
A tizennyolcadik századbeli Európa színpadán, melyen a modern történelem első, bevezető jelenetei játszódtak le, külön érdekesség az orosz dráma. A muszka birodalom látványos kifejlődése és rendeződése, az óriási területi terjeszkedés, az újonnan épült, rohamosan növekedő, alapjában véve nemzetközi fővárosnak, Szentpétervárnak jelentősége, a cári udvar káprázatos pompája, – ami még Versaillest is felülmulta, melyet pedig utánozni kívánt, – mindez még abban a gazdag és változatos korban is egyedülálló, amikor az európai történelemnek úgyszólván minden jelenete külön nagyszabású dráma volt és a szereplők valamennyien óriások. Különös képét adja a tizennyolcadik század Európája a fejlődésnek és reakciónak, különcködő pazarlásnak és piszkos nyomornak egymás legszorosabb közelségében. De sehol sem volt kiáltóbb és mélységesebb ez az ellentét, mint éppen Oroszországban.