-
-
-
-
-
-
Az asszimiláció kora a magyar irodalomban 1867-1914
0Farkas Gyula a Berlini Collegium Hungaricum és a Berlini egyetem magyar tanszékének vezetője volt a második világháborút megelőzően, majd 1945 után a Göttingeni egyetemen tanított. Összefoglaló újkori magyar irodalomtörténetének harmadik kötete (az első, A magyar romantika, és a második, „A fiatal maMagyarország kora” korábban már megjelentek nálunk új kiadásban), amely a kiegyezés korának irodalmát a dolgozza fel.
Különös, az egész világirodalomban páratlan asszimilációs folyamat ment végbe magyar földön. Egyidejűleg végleg eltolódtak a magyar szellemi élet gócpontjai a nemesi kúriákról az idegen nyelvű és szellemű városokba, főleg a kapitalisztikus világcsodába, a fővárosba, melyet éppoly szakadék választott el a vidéktől, mint az urat a paraszttól. -
-
-
Ember és írás
0Miért írunk? Mit akarunk az írással? Örök kérdések, amelyeket minden igazi író feltesz magának és válaszol is rá, ki így, ki úgy. Van, aki egyenesen tanulmányokban, van aki képzelt személyek mögé rejtőzködve, nagy könyvekben válaszol, de mindenki válaszol. Nem a világnak van szüksége az írás igazolására, hanem neki. Mi újat mondhatnék hát én erről a számtalanszor letárgyalt kérdésről?
Hát újat nemigen, de mást és másképpen mégis mondhatok. Már ősidők óta minden igazi írónak van mondanivalója az Írásról s ez így lesz a jövőben is. Vagy mint művészetről beszélünk róla, vagy mint tudományról, vagy mint társadalmi tettről. -
Politikus pályák
0A kötete a Társadalmi Szemle 1982-1983-ban megjelent cikksorozatát tartalmazza
-
Az Tekintetes és Nagyságos Vitézlő Úrnak Gyarmati Balassia Bálintnak istenes éneki. Melyek az 1632-1635 között kinyomtatott bécsi első editióbúl most hasonmásban újonnan kibocsáttattak Varjas Béla által.
0Az istenes énekeknek itt közzétett első kiadás 1939-ben került elő a marosvásárhelyi Teleki-Könyvtárból. Az ismeretlen kötetről – címlap híján – a benne lévő fametszetek árulták el, hogy hol, mikor és kinél készült. A meghatározás részleteire most nem térhetünk ki (erre vonatkozólag ld. Varjas Béla: Balassa Bálint istenes énekeinek első kiadása. Budapest, 1940. Az Orsz. Széchenyi Könyvtár Kiadványi XI. füzetét) csak az eredményt összegezzük. Közismert tény, hogy Rimay János készült Balassa verseinek kiadására, de tervét nem tudta megvalósítani. Az első Balassa-kiadás tehát csak Rimay halála (1631) után láthatott napvilágot, de nem Bártfán – mint Dézsi Lajos hitte. A Teleki-Könyvtárban őrzött Balassa-kötetről ugyanis kiderült, hogy azonos azzal a Bécsben megjelent „első editió”-val, melyre az 1699. évi nagyszombati kiadás, mint elődjére hivatkozik. Ez a bécsi kiadás pedig a Ferenczfi Lőrinc királyi titkár tulajdonát képező betűk és dúcok felhasználásával 1632-35 között Bécsben, mégpedig valószínűleg Rickhes Mihály nyomdájában jelent meg. Az istenes énekeknek a legrégibb kiadása természetesen szintén szétválaszthatatlanul közli Balassa és Rimay költeményeit, mint a későbbi hazai ú.n. „rendezetlen” kiadások. Az egész kötet több olyan éneket tartalmaz, amelyet csak ebből a kiadványból ismerünk. (Irodalomtörténeti feldolgozásra vonatkozólag ld. az Irodalomtörténet 1941. évfolyamát.)
Hasonmás kiadásunk fotoátvitel útján offsetnyomással készült. Sajnos az első Balassa-kiadás ránkmaradt egyetlen példánya csonka. Hiányzik a címlapja és a 33-36. lap, a 190. lappal pedig a kötet megszakad. -
A tábornok vallomása. Meztelenül a Duna-gate ügyben
0Figyeltünk, lehallgattunk, behatoltunk, jeleztük, jelentettünk + A cég Kádárékat is veszélyeztette + Rákosi leveleit előbb olvastam, mint a címzettek + A Fekete Könyvből töröltem Rajnai Sándor nevét + Ikon-ügy a moszkvai olimpián + Embereink felküzdötték magukat a szamizdatkészítés őrhelyeire, de Demszky Gábor gyakran lóvátett bennünket + Monoron a tanácskozók vitték be magukkal lehallgatókészülékünket + Pozsgayt ösztönöztem, hogy legyen jelen Lakitelken + Páneurópai Piknik: Ne lőjetek! + Duna-gate-előzmény: fegyveres FIDESZ-SZDSZ szervezkedés, vagy balos provokáció? + A végzetes Duna-gate.
„… évtizedeken át tudtuk, hogy ha Aczél György ‘kér’ valamit, az a legszigorúbb parancsok közé tartozik” -
-
-
-
-
A vendéglátás emlékei
0A magyar kultúrtörténet egyik alig ismert fejezetét, a hagyományokban gazdag vendéglátás színes emlékeit eleveníti fel ez a könyv. Végigkíséri a magyar konyhaművészet és cukrászat fejlődését, az étkezési kultúra változását, az üzlethálózat kialakulását. A szerzők végigvezetik és eligazítják az olvasót a főváros vendéglátásának közel 200 éves múltjában. Irodalmi, művészeti, szakmatörténeti emlékekre támaszkodva adnak betekintést a pesti, óbudai és budai szállodák, fogadók, kávéházak, mulatók, cukrászdák életébe, a nevek és az évszámok tömegéből csak a legfontosabbakat emelve ki.
-
-
A vendéglátás aranykönyve 1996
0A magyar vendéglátás néhány ismertebb helyszínét bemutató kötet ízelítőt nyújt mindazoknak, akik már megtapasztalták vagy csak hírét hallották a magyar konyha sajátos varázsának.
-
Életfogytiglan
0Kopácsi Sándornak, az 1956-os forradalmi Nemzetőrség helyettes parancsnokának, Budapest rendőrfőkapitányának önéletrajza végre magyar kiadásban is megjelenik.
A könyv eredetileg a Méray Tibor szerkesztette franciaországi Irodalmi Újság sorozatban jelent meg először. Ezt megelőzően már 1975-ben francia, azután egy sor más idegen nyelvű kiadás látott napvilágot. Ez év májusában az angol olvasóközönség is kézbevehette.
Igen jó sajtóvisszhangja volt.
Graham Greene ezt írta róla: Figyelemre méltó beszámoló Magyarország 1956-os szovjet lerohanásáról. Egy teljesen új képet kaptam a megszállás körülményeiről, az azt követő eseményekről és a benne szerepet játszó személyekről. -
-
Élelmiszerismeret II.
0Az Élelmiszerismeret második kötete két fő témával foglalkozik: az állati eredetű élelmiszerek és az élvezeti szerek csoportjaival. Az állati eredetű élelmiszereken belül a húsok és halak jellemzői, tárolása, biztonságos kezelése áll a középpontban. Külön fejezet foglalkozik a tojás jellemzőivel, majd a tejtermékek bemutatása következik. Az élvezeti szereknél a fűszereken és ízesítőszereken kívül a kávé és tea jellemzőit, valamint az alkoholtartalmú italokat mutatja be a szerző. Fejezetenként ellenőrző kérdések és feladatok, valamint részletes Értelmező kisszótár segíti a diákok tanulását.
-
-
A magyar vendéglátóipar története a honfoglalás századától napjainkig [reprint kiadás]
0A magyar vendéglátóipar története a honfoglalás századától napjainkig.
Számos fekete-fehér illusztrációval, korabeli reklámokkal. -
-
Az izlés fiziológiája [reprint kiadás]
0Anthelme Brillat-Savarin (1755-1826) francia mesterszakács, epikureista író. A nagy forradalom kezdetén Belley bírája volt, mint federalista előbb Svájcba, majd Amerikába menekült. 1796-ban tért vissza Franciaországba, s 1800 után a semmítőszék ülnöke lett. Ez a munka a maga a nemében egyetlen a világon, mert ami csak inyencségre vonatkozhatik, az mind benfoglaltatik és minden képzelhető formában. Egy része a műnek valóságos szakácskönyv, az ételek ingredienciájának, elkészítése és feltálalási módjának pontos leírásával más része a helyes életrendre oktat, viszont egy ujabb rész a nevezetesebb ételek történetét mondja el; foglalkozik azután a vendégségek anyagi és szellemi berendezésével, különös súlyt fektetvén arra, hogy a vendégség mindenkor megfelelő szellemi élvezettel is járjon, végre pedig az inyencség apoteózisát tartalmazó költői epilogus zárja be a művet. /Pallas/ „Mondd meg, mit eszel, s megmondom, ki vagy.”
-
Régi boltok krónikája
0Majd háromszáz esztendeje, hogy ez a sok-sok képből összeálló, de végül is egységessé vált történet elkezdődött. Az első nyom 1700-ból való, amikor Mayer János német honból származó, de akkor már budai polgár a Vár rombadőlt házai egyikében felépítette kis bábsütő kemencéjét, és összeeszkábált boltocskájában elkezdte árulni mézesbábjait. Aligha gondolt arra, hogy e cselekedetével megalapította minden idők leghosszabb kort megélt magyar cégét, amelynek ajtaja fölött a kilencszázhatvanas évek közepén szólalt meg utoljára a halk szavú csengettyű, jelezvén, hogy vásárló érkezett.
-
Gasztronómiáról és Gundelekről
0Nagyon vegyes műfajú ez az írás. Első fejezete – a szerző szavával élve – gasztrofilozófia, a második családtörténet, a harmadik visszaemlékezés. Mindemellett kultúrhistória is, hiszen az ősök között irodalmilap-tulajdonos, több festőművész szerepel, és Latinovits Zoltán, akivel éveken át együtt nevelkedtek, a szerző unokaöccse volt.
A gasztronómia és a vendéglátás csak keveseknek tartozik az érdeklődési körébe. Egy európai hírű vendéglátóhely története, kulisszatitkai, az üzem leírása, de még egyes receptek puszta olvasása ennek ellenére azok számára is lebilincselő lesz, akiket sem a főzés, sem az üzem- vagy szakmatörténet egyébként nem érdekel.
Az egész könyv humorba ágyazva, anekdotaszerű „mazsolákkal”, igaz „pletykákkal” szaftossá téve ismertet társadalmi, politikai, gazdasági, várostörténeti, diplomáciai eseményeket, finoman ironikus kritikákkal, bölcs tanácsokkal körítve. -
Vendéglátó gazdálkodási ismeretek
0A vendéglátóipari gazdálkodás legfontosabb elemeinek kapcsolatát mutatja be a korszerűsített tankönyv. A vállalkozások általános gazdasági környezete, a pénzforgalom, a hitelezés, a vagyon- és készletgazdálkodás, a munka- és bérügyek alkotják a téma gerincét. A tananyag az eredmények elemzése, a sajátos szállodai gazdálkodás, a vezetés, az üzleti terv készítés módszereinek bemutatásával válik teljessé.
-
Fondü
0Fondü mellett a baráti együttlétből általában vidám, kellemes és hosszú estébe nyúló összejövetel lesz. A könyvünkben található 60 új sajt-, hús-, hal- és vegetáriánus fondürecepttel, valamint a megfelelő salátákkal és mártásokkal a „fondü-évad” egész éven át tart.
-
-
Al dente
0A kötet anekdoták, történelem és ételek pikáns keveréke. Remek olvasmány bárkinek, aki szereti Olaszországot és az olasz konyhát.