-
-
-
Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében
0Megjelent Szolnokon, a 41. Hídmérnöki Konferencia alkalmából 2000-ben.
Írták: Hargitai Jenő, Szabó László, Szecsei István, Szikszai Mihály, dr. Tóth Ernő -
Hidak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
0Írták: Benedekné Győri Enikő, Csikós Csaba, Erdei János, Hajós Bence, Karászi Zoltán, Lorászkó Balázs, dr. Tóth Ernő
-
Hidak Veszprém megyében
0Megjelent Veszprémben, a 49. Hídmérnöki Konferencia alkalmából 2008-ban.
Írták: Balogh András, Fonyó Sándor, Gábriel László, Kovács Csilla, Gy. Lovassy Klára, Somfai Balázs, dr. Tóth Ernő -
Hidak Bács-Kiskun megyében
0Megjelent a 40. Hídmérnöki Konferenciára 1999.
Írták: Asbóth Miklós, dr. Bárth János, dr. Csatári Bálint, Darabosné Bujdosó Zsuzs, Dobra Jánosné, Gál Zoltán, Hargitai Jenő, Heltai Nándor, Molnár Péter, Polgár József, Sági Jenő, Szabó László, Szászi András, dr. Szőke Klára, dr. Tóth Ernő -
Hidak Zala megyében
0Megjelent Zalaegerszegen, a 45. Hídmérnöki Konferencia alkalmából 2004-ben.
Írták: Bárdosi László, Biri Gábor, dr. Farkas János, dr. Gáll Imre, Gecseg Miklós, Srágli Lajos, Szabó László, dr. Tóth Ernő, Vajda Lajos, Varga Gellért, Wellner Péter -
Hidak Somogy megyében
0Megjelent Kaposváron, a 46. Hídmérnöki Konferencia alkalmából 2005-ben.
Írták: Hajós Bence, Szabó László, Szilágyi József, dr. Tóth Ernő -
Hidak Győr-Moson-Sopron megyében
0Megjelenik: Baross híd felavatása 100. és Győr Szabad Királyi Város 250. évfordulójára
Írták: Mentes Zoltán, Galgóczi József -
Hidak Tolna megyében
0Megjelent Szekszárdon, a 43. Hídmérnöki Konferencia alkalmából 2002-ben.
Írták: dr. Gáll Imre, Hajós Bence, Kaczián János, dr. Töttős Gábor, dr. Tóth Ernő -
Hidak Komárom-Esztergom megyében
0Megjelent Esztergomban, a 42. Hídmérnöki Konferencia alkalmából 2001-ben.
Írták: Kerényi Enikő, Szabó László, Teveszné Albu Zsuzsa, dr. Tóth Ernő -
-
-
-
-
Hídjaink
070 híd a 13 ezerből, 19 megyéből és a fővárosból, közel 300 fotóval, rajzzal valamint rövid hídtörténettel.
Megjelent a 48. Hídmérnöki Konferenciára 2007.
Írták: Hajós Bence, Halász Lajos, Kara Katalin, Magyari László, Rasztik Róbert, Sitku László, Dr. Tóth Ernő, Dr. Träger Herbert -
-
-
Többnemzetiségű régiók népi építészete
0Az Épített örökség felújításának elméleti és gyakorlati kérdései nemzetközi konferencia-sorozat – Tusnad
-
-
-
-
-
A lakáskultúra története
0Hogyan laktak elődeink? Hogyan rendezték be lakásaikat? Milyen bútorokat használtak? Ezekre a kérdésekre a képzőművészet segítségével keresi a választ a könyv. A festészet és a szobrászat története az archanikus kultúráktól máig egyben a lakberendezési módok története is. Mindig érdekelte a névtelen, majd neves megrendelőket és alkotókat az emberek mindennapi környezete, hétköznapi élete. Isteneiket és szentjeiket is gyakran ábrázolták emberi miliőben, ember készítette tárgyak, bútorok között. Azok a képek, domborművek, amelyek mitologikus, szakrális funkciót töltöttek be nézőik számára, a ma emberének: dokumentumok.A művészettörténész és szociológus szerző kutatási területe a 20. századi művészettörténet, a vizuális kultúra és a kommunikáció. A kötet az 1993-ban megjelent „Pompázik fénnyel a ház” – Képes lakásbelső-történet átdolgozott, bővített, gazdagon illusztrált változata.
-
-
-
-
-
-
-
-
Kuriózumok a magyar művelődés történetéből
0E kötetben egy esztendőre elegendő magyar történelmi olvasmányt, művelődéstörténeti adatsorokat, hasznos tudnivalókat talál az olvasó. Általában olyan dolgokat, amelyekkel kevesen foglalkoznak, de sokakat érdekel. A kötet szerzője nem állítja, hogy valamennyi leírás saját kutatási eredménye – hiszen 365 új búvárláshoz több élet sem lenne elég –, igyekezett viszont a legjobb szakemberek leginkább elfeledett kutatásait előásni és előtárni, s igyekezett a vitatható írásművek közül a legmegbízhatóbbak mellett hitet tenni. A művelődéstörténet sokoldalúsága e mű lapjairól is kitűnik, hiszen szó esik itt egyháztörténetről, iskolatörténetről és oktatástörténetről, éppúgy, mint a természettudományokról, az orvoslásról, a technika történetéről, az intézmény- és hivataltörténetről, no meg a kapcsolattörténetről, a családtörténetről, a címertanról, éremtanról, kronológiáról és a történelem több segédtudományáról. A nyomdászattörténet, gazdaságtörténet is része ennek a művelődéstörténet-írásnak. E kötet a széles alapokon nyugvó kultúrhistóriához kíván tehát adalékokkal szolgálni, kiemelvén a magyarság gondolkodástörténetéből néhány száz olyan momentumot, amely akár pozitív, akár negatív volta miatt – figyelmeztető példákként – megőrzésre méltó.