Hazánkban az utóbbi időben újraéledt a cserkészmozgalom. A nagy érdeklődés kielégítésére hazai irodalom, sajnos, csak nagyon szűken áll rendelkezésre. Így merült fel a gondolat, hogy a külföldi Magyar Cserkészszövetségtől kérjünk segítséget. Bodnár Gábor, a Szövetség ügyvezető elnöke kézséggel bocsátotta rendelkezésünkre a jelen könyvet és a nemsokára megjelenő „Cserkészkönyv” I–III. köteteit. A „Magyarországi cserkészet története” a megalakulástól 1947-ig foglalja össze a mozgalom hazai fejlődését, hangsúlyozottan a nyugaton élő magyar ifjúság számára. Természetesen ebből adódóan a szerző szemlélete és értékítélete eltérhet az itthoni megszokottól. A kiadás célja az, hogy hozzájáruljon a cserkészmozgalom többoldalú történeti megismeréséhez. Legyen ez a könyv olyan viták forrása, amelyből kialakulhat a mai, magyarországi cserkészet közösen elfogadott koncepciója!

Szándékosan nem előszót írok, hanem ajánlást. Hiszen napjainkban oly sok előszó készül azokról az időkről, melynek túlélője Kölley atya, Gyurkabá, az Európai I. Cserkészkerület volt vezetője, a Magyar Cserkészet örökös tiszteletbeli elnöke.
Valóban értünk és miattunk vált áldozattá, azért az ügyért, ami a magyar ifjúság keresztényi erkölcsökön alapuló jövőjét biztosítja – a cserkészetért. Másik nagy bűne Rákosi és Kádár alatt, hogy papként szeretettel szolgálta faluja fiataljait, s látta el utánpótlással Dunabogdányból, a Szentendrei Ferences Gimnáziumot. Hetven évesen sem szűnt meg cserkésznek lenni, csupán másfél évtizednyi börtöne alatt nem dolgozhatott együtt a fiatalokkal. Ma Münchenben tevékenykedi, húszéveseket megszégyenítő tempóval, hittel. Bár 1989-ben az amerikai vezetőség parancsnoki tisztétől, korára tekintettel megfosztotta, mégsem szakadt el testvéreitől. Táborokat szervez, csapatokat látogat és minden problémát megold. Gyurkabá nélkül nincs cserkészet Nyugat-Európában. Könyvét akkor mondta magnetofonra, amikor Stuttgartban dr. Konthur Bertalan klinikáján feküdt műtét után. A mű müncheni megjelenését követően Gyurkabá leveleket kapott, melyekben felhívták a figyelmét néhány hibára. Ezek történelmi adatok téves közlései. Először magam is, akit megbízott Gyurkabá, hogy könvét Magyarországon megjelentessem, javítgatni akartam. Ám lebeszéltek erről. Így a javításokat, helyesbítéseket az utolsó lapok toldalékként tartalmazzák. S tettem ezt azért is, hogy a Kedves Olvasó úgy vehesse kézbe a könyvet, ahogy egy agyongyötört ember emlékezete felelevenítette az átélt eseményeket.
Stoffán György
A Mindszenty Emlékbizottság elnöke