-
Fine van Brooklyn
0A történelmi regényei révén hazánkban is közkedvelt finn írónak egy másik arcát villantja föl ez a kötet. Nevezetesen a kispróza mesteréét, aki egy-egy érdekes jellem, különös, netán extrém szituáció vagy éppen „örök emberi” probléma nyomon követésére vállalkozik e második világháború előtti művében. A Franciaországban játszódó sajátos szerelmi történet is az író kisregény-korszakában született.
-
Finnek, észtek
0„A népek tengerében, mint két testvérsziget él északon – szlávok és germán fajták közé ékelve – a magyarok egyetlen európai rokonsága: a finn és az észt nemzet. Kemény lelkŰ, nagy akaraterejű és tehetséges emberek.
A világháború kataklizmájából is megpróbáltatások és véráldozatok útján fel tudtak emelkedni nemzeti életük tudatára, önálló államiságuk berendezkedésére. Rokoni voltunk felderítését a nyelvbúvárlatnak köszönhetjük. Szavak és nyelvtani szerkezetek bizonyítják, hogy egy fának ágai vagyunk. Évezredek után újra egymásra találtunk, testvér és testvér egymásra ismertek. És ma a nyelvészet bizonyságai mellett egész világjukat közelállónak érezzük magunkhoz és szívesen ismerjük meg kultúrájukat, történelmüket, földrajzukat, néprajzukat, gazdasági s egyéb problémájukat. Ránk nézve csak gazdagodást jelenthet a lelki kapcsokkal megerősített magyar-finn-észt szellemi szolidaritás.
„ -
-
-
Fiumei úti sírkert
0„Ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli meg múltját, nézd meg temetőjét.” Széchenyi István
-
Fizika összefoglaló
0„Az összefoglalót haszonnal forgathatják a tudásukat rendszerezni akaró felvételizők, érettségizők, vizsgázók, tanulmányi versenyekre készülők, és azok, akik áttekintést szeretnének kapni a fizika tudományának alapjairól” – írja Holics László előszavában.
-
-
-
-
Földadta sors
0Az 1990-es évtized közepétől irányult figyelmem a hajdani Jászkun kerület népének mindennapjait tükröző dokumentumokra. A gyűjtőmunka eredményének közreadását a munka közben felmerülő újabb és újabb kérdések tisztázására tett törekvéseim halasztották. Arra kerestem választ, hogyan illeszkedtek a Jászkun kerület organizált társadalmába annak organikus közösségei, miként élhették meg szabad létüket a közösség tagjai. Különös figyelmet szenteltem a nők helyzetének, a családon belüli hatalmi viszonyoknak, az egyének boldogulásának bemutatására.
Női szemmel a nőkre koncentráltam, de felderített információim a férfiak helyzetéről éppúgy szólnak, mint a nőkéről, hiszen a családban elfoglalt pozícióík egymástól elvá-laszthatatlanok, a helyi társadalomban betöltött szerepük csak együtt értelmezhető. Kíváncsiságom a társadalmi viszonyok miértjei mellett a hogyanokra irányult. Igyekeztem felderíteni, hogy a problémák milyen megoldásokat, válaszokat, történéseket váltottak ki a jászkunsági emberek, elsősorban a nők részéről. Választ kerestem arra, hogyan érvényesíthette az elképzeléseit a Jászkunságban egy nő a 18. században. Lehetett-e önálló elképzelése, volt-e érdekérvényesítő képessége és lehetősége? Kutatásomban a nők és a férfiak szerepét sem biológiai meghatározottságukban, hanem társadalmi viszonyaik gyakorlatában vizsgálom. Szeretném láttatni: mint él az ember, ha jászkun, mit ér az ember, ha jászkun, mindazt, ami a kor dokumentumainak közelségéből látható.
Bánkiné dr. Molnár Erzsébet -
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Foltoskönyökű
0A boltok ajtaja fölött lógó cégérek élete néha mozgalmasabb, mint hinnénk. A tarka dolmányos, hiú fahuszár belepottyan egy tócsába, és leázik róla a festék. Ütött-kopottan már nem díszítheti a bolt ajtaját. Egy padlásra kerül, ahol a környék táncos tappancsú macskái folyton a bolondját járatják vele.
-
-
Fonák játék
0Júliusi dél, Madrid, Prado képtár: valaki Velázquez Las Meninasát nézi; a rejtvény kulcsa a háttérfigurában van, aki éppen csak bekukkant a képbe, egyedül ő látja, mi van a festő vásznán, nekünk a tükörkép, a fonák jut. Ebben a mozgóképre jellemző montázstechnikával megalkotott elbeszéléskötetben a Tabucchi írásművészetére jellemző valamennyi motívum megtalálható: mindenekelőtt az irodalom és az álom, a tükörrel, a ki nem mondott szóval való játék; a dolgok fordítottja-fonáka és az abból eredő „jelentéktelen, apró félreértések” – miként maga az író nevezi ezeket az élethelyzeteket egyik korábbi kötete címadó elbeszélésében.
-
Fondü
0Fondü mellett a baráti együttlétből általában vidám, kellemes és hosszú estébe nyúló összejövetel lesz. A könyvünkben található 60 új sajt-, hús-, hal- és vegetáriánus fondürecepttel, valamint a megfelelő salátákkal és mártásokkal a „fondü-évad” egész éven át tart.
-
Fönn a Jeruzsálemhegyen
0Sarusi 1981-ben keletkezett „munkáskarrier-regényét” veheti most kézbe az olvasó. E munkájában a pannon világ, az előbbiektől polgárosultságával, nyugatiasabb műveltségével elütő Dunántúl mutatkozik be. A valahol Alsó-Pannonországban, valamilyen Tó mellett, az alacsony-Kőrisnek nevezett havas alatt, előbb a Jeruzsálemhegynek nelvezett faluban, majd a környék központjában (megye, járás? Sarusinál „szék” székhelyén), Esseghvárott játszódik a regény, amelynek első oldalain a főszereplő, Tányérnyaló pincérinasként buzgólkodik, hogy a történet az emberileg bukott vezérigazgató már-már tragikus (időnként tragikomikus) önmarcangolásával záruljon.
-
-
-
Fouché emlékiratai
0Joseph Fouché, a hatalom bűvöletében élő egykori szatócsfiú, a francia forradalom után egymást váltó rezsimek örökös rendőrminisztere minden idők legnagyobb politikai túlélőművészei közé tartozik.
-
-
-
Franciaország története
0E könyv szerzője az olvasók szíves engedelmével vallomással kezdi. Mikor a kollégiumba járt, nem nagyon szerette a történelmet. Untatta. És mikor később megjött a kedve hozzá, megállapított magában valamit: azt, hogy irtózott az egyvégtében egymásmellé sorakoztatott tények elbeszélésétől. Sohasem mondták meg neki, vagy legalább is csak szokványos és nem kielégítő módon mondták meg, hogy miért csináltak a népek háborúkat és forradalmakat, miért verekedtek az emberek, miért ölték egymást, miért békültek ki. A történelem összefüggéstelen drámák szövevénye volt, valami egyveleg, valami káosz, amelyben az értelem semmit sem tudott megkülönböztetni.
Csakugyan igaz-e, hogy úgy kell a gyermekeket történelemre tanítani, hogy ne értsék meg, és olyan módszerrel, hogy teletömjük emlékezetüket néhány adattal és néhány eseménnyel? Ez fölöttébb kétséges. Igazán nem lehetne más módszerhez nyúlni akkor sem, ha meg akarnák ölni bennük az érdeklődést. Mindenesetre eljön a kor és hamarosan eljön, amikor az ember szükségét érzi valami vezérfonalnak, amikor felébred benne a sejtés, hogy a hajdani emberek hasonlítottak a maiakhoz és az ő cselekedeteiknek épp olyan rúgóik voltak, mint a mieinknek.