-
-
-
-
-
-
-
Iconographia Florae Partis Austro-Orientalis Europae Centralis
0Jávorka Sándor (1883-1961) – az Iconographia kiadásakor a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytárának osztályigazgatója, később igazgatója, majd Kossuth-díjas akadémikus – kora ifjúságától kezdve életcéljául tűzte ki a történelmi Magyarország magasabbrendű növényeinek (harasztok és virágosak) összefoglaló, korszerű feldolgozását, amely Magyar Flóra (Flora Hungaria) címen 1924-1925-ben jelent meg. Ennek az alapvető munkának illusztrációs anyaga A magyar flóra képekben (Iconographia Florae Hungariae). Ez a füzetekben kiadott mű 1934-ben fejeződött be. 40 színes táblán és 576 lapon (továbbá 25 fényképtábla-mellékleten) mintegy 4000 növényfaj, illetve taxon természethű festményeit és rajzait tartalmazza, amelyek Jávorka irányításával a kitűnő festő és rajzoló: Csapody Vera tanárnő művészi alkotásai. Így ez a képes atlasz a kárpáti, pannóniai, sőt részben az illír és mediterrán flóra növényeit együtt mutatja be. Hozzá hasonló munka ma nincs, és így ez az atlasz azóta is nagyon keresett a nemzetközi könyvpiacon.
-
-
Atlas Hungaricus I-II.
0A térkép alkotás, nemcsak műszaki, technikai valósághű megszerkesztésben, de művészi, esztétikai megformálásában is. A legrégibb kínai, egyiptomi térképeknek még misztikus tartalmuk is volt, és a különböző istenhitek motívumai sem maradhattak le a lapokról. A térképek készítői az ország, város ábrázolásánál művészi hatásra is törekedtek, sokszor talán csak önmaguk gyönyörűségére, s még többször a kelendőség érdekében. A régi térképek rajzolói közt olyan művészeket találunk, mint Leonardo da Vinci. Az esztétikum azonban másodlagos, bár nem elhanyagolható szempont a kartográfia történetében. A térképet az emberi megismerés vágya, a tájékozódás igénye hozta létre, hogy aztán szinte munkaeszközzé váljon az utazók, a kereskedők, a kincskeresők és a katonák kezében. A nyomtatás feltalálásával terjedtek el a különböző atlaszok, ország- és várostérképek, segítve az utazót, de az otthon ülő lapozgatót is, akit elsősorban a látvány szépsége ragadott meg. A kor és a technika előrehaladtával a térképek is egyre pontosabbak lettek, s megbízhatóbb forrásai a tájékozódásnak. A térképrajzolók, -szerkesztők alkotását eleinte rézbe vésték, vagy fába, mint pl. Lázár deák (Lazarus) térképét, s ezek a technikák igen hosszú ideig szinte kizárólagosak voltak az egyes lapok, atlaszok kivitelezésében. A munkához mívesség kellett, türelem, pontosság, érzék és technikai tudás.
-
-
Egy élet a vadászatért
0Az egykori Monarchiából származó gróf Károlyi Lajos egyike volt azoknak a nagy európai vadászoknak, akiknek vadászsikerei világhírűvé váltak. Ez az írás megismételhetetlen: ugyanúgy, mint Károlyi gróf vadászélete, örökre a múlt tanúja marad. A Kárpátok erdőségei, Máramaros, Erdély olyan fogalmak, amelyek külön-külön is a vadászok álmait testesítik meg, és csupán kevés embernek – nekik is csak ritkán -adatik meg valóra váltásuk. Károlyi gróf viszont ezeken a területeken mindenütt otthon érezte magát. Mint végtelen kiterjedésű vadászmezők vadászura, a régi világ valamennyi híres vadászterületén szívesen látott vadászvendég volt. Vele cserkelhetünk az őserdőben bőgő gímszarvasra, vadászhatunk medvére a Kár-pátokban és a mérhetetlen kiterjedésű Oroszországban, terelhetünk zergevadat az osztrák Alpokban és a Fogarasi-havasokban, űzhetünk farkast és vaddisznót, valamint puskázhatunk a vízivad híres paradicsomában, a Hortobágyon és a Duna-deltában. Részt vehetünk saját, világhírűvé vált tótmegyeri apróvadas területe kialakításában, és tanúi lehetünk olyan páratlan vadászterítékeknek, amilyeneket csak kevesen érnek el egész vadászéletük során.
-
A vadon vonzásában
0Pálffy Pál a vadvédelem neves szakértője és sokat tapasztalt, szenvedélyes, ugyanakkor etikus vadász volt, akinek diplomáciai és irodalmi tevékenysége is jelentős. Állandó szakírója volt a Jurán Vidor szerkesztésében megjelenő Vadászlapnak, és több élménybeszámolót is írt, melyek nagyrészt az 1945 utáni emigrációja alatt jelentek meg német és francia nyelven.
-
Vadásznapló 1935-1936
0Nadler Herbert elsősorban vadászíróként, vadászati szaktekintélyként ismert, de emellett közel húsz éven keresztül nagy hozzáértéssel vezette a Fővárosi Állat- és Növénykertet is. Az általa szerkesztett Természet című lapban az állatkertet népszerűsítő és a korabeli természettudományos eredményekről szóló publikációk mellett például állat- és növénytani érdekességekről vagy vadászati kiállításokról is tudósított a lap, melyben maga Nadler is sok önálló cikket közölt.
-
-
A tiszai halászat
0Szilágyi Miklós, az MTA Néprajzi Kutatóintézetének munkatársa elsőként vállalkozott arra, hogy a Tisza egy-egy szakaszának és ártéri vízállásainak népies halászeszközeiről, halfogási módjairól hosszabb-rövidebb tanulmányokban, adatközlő dolgozatokban felhalmozott, nagy mennyiségű, de egyenetlen színvonalú ismeretanyagot monografikusan összegezze, felhasználván ehhez több évtizedes terepmunkájának és levéltári kutatásainak tapasztalatait. Forráskritikai igénnyel szembesíti a pusztuló halászatról szóló, a halászok nosztalgiáit közvetítő 19-20. századi néprajzi leírásokat, emlékiratok, szépirodalmi alkotások személyes hitelű közléseit, a halászati-horgászati szaksajtó múltidéző vagy praktikusan jelen idejű beszámolóit a korábbi századok halászati gyakorlatáról valló egykorú archivális forrásokkal. A rendkívül változatos eszközanyag ilyen módszerű elemzése azt bizonyítja, hogy a Herman Ottó klasszikus monográfiája (1887) óta „ősfoglalkozásnak” tekintett halászat folyamatosan alakult, módosult: hozzáigazodott a változó ökológiai feltételekhez. Az a halászati technika tehát, melyet századunkban megfigyelhettek az etnográfusok, nemcsak a „hagyományos tudásnak”, hanem a foglalkozásszerűen halászók és az orvhalászok innovatív készségének a bizonyítására is kiválóan alkalmas.
-
Élet és Halál könyve I-II.
0Eredeti elképzelésem szerint ebből a könyvből csupán három példány készült volna, afféle összegzésként és ajándékként gyermekeimnek, amely megvilágítja számukra könyvszeretetemet. Barátaim azonban rábeszéltek a publikálásra, mert úgy vélték, aligha adhat egy kiadó többet-jobbat az olvasóknak annál, mint amit saját gyerekeinek szánt. Ez a könyv tehát meghívás a közös gondolkozásra az emberi létezés nagy, örök és egyetemes – következésképpen senki számára meg nem kerülhető kérdéseiről (szerelem, humor, emberi természet, halál, hit, remény). A válogatásban nem vezettek divatok, presztízsszempontok, még műfaji megfontolások sem (van itt minden: mese, vers, regény-részlet, elbeszélés, filozófiai tanulmány). Két elvet követtem: mond-e az illető írás valami lényegeset a témáról, s milyen színvonalon van megírva. Eredeti elképzelésem szerint lett volna még egy másik könyv is, amely Homérosz Iliászát, Szophoklész Antigonéját, Shakespeare három-négy drámáját (Romeo és Júlia, Macbeth, III. Richárd), Tolsztoj Feltámadását, Dosztojevszkij Ördögökjét, Balzac Emberi színjátékának néhány darabját, de mindenekelőtt Bulgakov Mester és Margaritáját és García Márquez két regényét (A pátriárka alkonya, Szerelem a kolera idején) tartalmazta volna. De erről végleg letettem, mivel egyrészt nincs olyan vastag könyv, amibe mindez belefért volna, másrészt ezek az írások úgyis mindenkinek az íróasztalán vagy elérhető közelségben az ágya mellett fekszenek.
-
Négy monológ Szent György ürügyén
0Jaan Kross, a hazánkban is jól ismert észt író kisregénye Michel Sittow, a világhírű tizenötödik-tizenhatodik századi tallinni (revali) születésű festőművész első hazatéréséről és otthoni visszás fogadtatásáról ad képet. A németalföldi iskolázottságú Sittow hazatértekor – 1506-ban – már híres művésznek számított külföldön. Évekig dolgozott Izabella spanyol királyné, Szép Fülöp, majd V. Károly udvari festőjeként. Ragyogó koloritú portréit és Madonnáit a világ leghíresebb múzeumai őrzik. A Budapesti Szépművészeti Múzeumban is van egy Madonnája. Kross, hasonlóan többi történelmi tárgyú kisregényéhez, ebben a művében is drámai helyzetek és drámát ihlető egyéniségek találkozását mutatja meg, mesteri módon keltve életre a régi kor hangulatát; a múlt idők eseményeiről szólva, korunkról is szól, rólunk is beszél.
-
A harminckilences dandár
0A kötet Karikás Frigyes válogatott elbeszéléseit tartalmazza. Az elbeszélések nagyobb fele a Tanácsköztársaság vöröshadseregének harcairól, nagyszerű hőseiről, jellegzetes figuráiról szól. Az író életteljes, vérbő stílusban, a személyes élmény erejével, természetes pátosszal eleveníti meg a „harminckilences dandár” hősi harcainak egy-egy epizódját. Ezekből az elbeszélésekből készült a nagysikerű „A 39-es dandár” című magyar film. A többi elbeszélés a falusi és városi proletárok Horthy-korszakbeli életét s az illegális párt harcait mutatja be.
-
Jelet hagyni
0Kondor Béla költészete zseniális életművének egyenrangú része. Verseiben nem a festő vízióját fordítja a szavak nyelvére; a színek és formák fontos szerephez jutnak lírájában, de a képekkel takarékosan bánik. A költő nem ismétli a festőt. Azt mondja el versben, amit képben nem lehet, aminek festői világában nem juthat hely. Látomását a világról a festő az ikonok objektivitásával fogalmazza meg. Képei szigorú közegében nincs helye semmilyen esetleges motívumnak, még a személyes panasznak sem. Az ember szorongása, küzdelme a szeretetért, tudása jóról és rosszról a festészetben világképpé nő, de mint személyes szenvedés fel is oldódik az ábrázolás monumentalitásában. A versek a „privát” szomorúságából szakadnak ki, szinte formátlanul, tartózkodó fájdalmukkal mégis fölötte a köznapoknak. Halk döccenéseik kikopogják, amit a képeken elfojt a fekete robbanása, elnémít az arany csendje: a művész szívhangjait.
-
Patália
0Összegyűjtötte és a szöveget gondozta Réz Pál.
Tartalom:
-Lótoszevők
-Csoda
-A szörny
-A lovag meg a kegyese
-Kanári
-Patália -
Keresztény-Zsidó Teológiai Évkönyv 2003
0Benyik György: Mózes a zsidó és a keresztény Bibliában
Borsányi Schmidt Ferenc: A próféta és a prófétálás a Biblia és a pszichológia megvilágításában
Fabiny Tamás: Ahasvér és Júdás
Fodor György: Az ószövetségi apokaliptika társadalmi háttere
Haraszti György: A magyar zsidóság helyzete Trianon előtt és után egy ismeretlen dokumentum a status quo ante hitközségek történetéhez
Heisler András: Párbeszéd a XXI. században
Jakab Attila: Az alexandriai hellenista zsidóság szellemi hagyatéka a keresztény teológiában
Jelenits István: Kirje, kirje, kisdedecske, betlehemi hercegecske!
Kalota József: Ortodox antropológiai értékszemlélet
Karasszon István: Tényleg megőrült Antiokhosz Epiphanész?
Keresztes Pál: Keresztelő János
Kocsi György: Az ószövetségi misszió egyik lehetséges formája (2Kir 5,1-19)Komoróczy Géza: Szent tárgyak Jeruzsálemből: a menóra és a keresztfa a Szászánida korban
Marjovszky Tibor: „Még a Jordánban voltak…”-egy aggáda a Toszeftában
Németh Pál: „Ábrahám vallása” – az iszlámíbr>Oláh János: Filozófia- Aufklärung-Hászkálá
Róbert Péter: A pusztulás számai
Staller Tamás: Philo Judeus (Alexandriai Philon ie. 20. kb.- i.sz. 40. kb.)
Szécsi József: Antiochiai szent Ignác
Szita Szabolcs: A kényszermunka idején is élt az emberség
Xeravits Géza: Néhány megjegyzés a papság ószövetségi képéről
Zsengellér József: Templom és szent szöveg: zsidó és szamaritánus kontextus -
Gyógy- és fűszernövények termesztése, felhasználása
0A gyógy- és fűszernövények felhasználása rendkívül sokoldalú: fogyaszthatjuk magvaikat, virágaikat vagy leveleiket, készíthetünk belőlük teát, és jégkockában, koktálokban is találkozhatunk velük. Ebből a hasznos, gazdagon illusztrált kézikönyvből megtanulhatjuk, hogyan alakítsuk ki saját fűszerkertünket, illetve hogyan használhatjuk fel gyógy- és fűszernövényeinket életünk szinte minden területén.
Holly Farrell a világhírű angol Királyi Botanikus Kert (Kew Gardens) szakembereinek közreműködésével részletesen leírja 77 gyógy- és fűszernövény termesztését, betakarítását és a legváltozatosabb módokon való felhasználását, a zöldtetőtől a házi pesztóig. -
I. Miklós pápa válaszai a bolgárok kérdéseire
0A középkorban egy nép számára a kereszténység felvétele többek között az európai népek közé történő betagozódás lehetőségét hordozó történelmi lépést jelentett. E lépés az illető nép számára nem csupán hitvilágának, hanem életmódja számtalan hétköznapi elemének változását is magával hozta. Az I. Miklós pápa válaszai a bolgárok kérdéseire (Responsa Nicolai papae I. ad consulta Bulgarorum) című, 866-ból származó forrás azon tekintetben páratlan jelentőségű, hogy az egyetlen szöveg, amely egy nép kereszténnyé válásának „pillanatfelvételét” rögzítette, s ily módon nem csupán az egyháztörténet és a szlavisztika, hanem az életmód-, a vallás-, a jog- és a kultúrtörténet szemszögéből is kiemelkedő fontosságú dokumentum.
-
Asztrológia – A pogány vallások tévelygéséről
0A 4. század első felében döntő fordulat következett be az európai kultúra történetében: az üldözött keresztényekből üldözők lettek.
Ekkor élt Firmicus Maternus, aki a Római Birodalom értelmiségijének tipikus útját járta végig, amikor korának ideológiái között a magának legmegfelelőbbet kereste. Élete első felében még pogány, azonban az istenekkel zsúfolt római államvallás már mit sem mond neki. Tanúsítja ezt az Asztrológia című nagyszabású műve, melyben kifejti: a csillagok állásától függ az, hogy ki milyen, miként viselkedik és cselekszik, ugyanis az égi konstellációk határozzák meg a nemzés-fogamzás, majd pedig a születés pillanatában az egyén sorsát. Az asztrológiai alapfogalmakat tisztázó fejezet után kötetünk közli a mű egyik legérdekesebb részletét, egy ún. helyzethoroszkópot (A Venus hatása az emberi sorsra), ám közli a kereszténnyé lett Firmicus Maternus rendkívül jelentős művét, A pogány vallások tévelygéséről szóló, páratlanul értékes forrásmunkát is. A szenvedélyes hangú írás sorra veszi azokat a vallásokat, amelyek a szerző szerint az ördög sugalmazására az egyes elemeket, a vizet, a földet, a levegőt vagy a tüzet emelték isteni rangra. Веmutatja a kultuszokat, melyekben hajdan élt embereket tettek istenné és részesítettek vallásos tiszteletben, majd leírja és értelmezi a misztériumvallások titkos, mindaddig csak a beavatottak számára érthető szertartásait, jelképeit és jelmondatait. -
A holt-tengeri barlangok rejtélye
0Egykor virágzó „Sóstengeri város”-ról beszél a Biblia a Holttenger partmellékén; de Mózes már sivatagként látta meg „a haragvó Isten völgyét”; Bahr Lut – Lót tengere, mondják a beduinok, akik évszázadok óta a mészkősziklák és márgateraszok között kóborolnak kecskenyájaikkal, s néha még ma is remélik, hogy megtalálják az arab mesék kincsekkel teli csodabarlangját… Mert barlang az van bőven a kopár és omlatag sziklafalakban. És kincsek? – Nos, az utóbbi évtizedekben olyanokra is akadtak. Karátokkal mérhető, szemet kápráztató nemesfém- és drágakőfélék ugyan ezúttal sem kerülnek elő, de azoknál talán sokkal értékesebb és becsesebb adatok azokról az emberekről, életünkről és eszméikről, akik itt éltek mintegy kétezer évvel ezelőtt. – Hhirbet kumrán-Kumráni kő-rom. Így nevezik a helyet, ahol a rejtélyes barlangokból, véletlenül, olyan ősi kéziratok kerültek elő, amelyeknek tartalmi értékelésén már második évtizedes lázas izgalommal fáradoznak és vitatkoznak a tudósok: hebraisták és biblia-szakértők. A szenzációs kéziratos emlékeket már 1961-ben, A holt-tengeri tekercsek c. kiadványunkban ismertettük. H. A. Stoll a tekercsek felfedezésének nem kevésbé izgalmas történetét mondja el regényében, kiegészítve az ezt követő régészeti kutatások eseményeinek és eredményeinek érdekes bemutatásával. A regényes hangvételű, de a tudományos kutatások biztonságos megállapításait népszerűsítő feldolgozás élménytkeltő bepillantást nyújt a régészeti feltárásokkal és a kéziratok megfejtésével kapcsolatos hipotézisek körébe is.
-
Buddha tenyerén
0Összeállította Steinert Ágota, az utószót írta Simon Zoltán. Ez a kötet egy a 2000 példányból, ami a Helikon Könyvbarátok Köre tagjai számára készült.
-
Ember a sötétben
0Egy erőszakos világ regénye, a sötétség regénye, amely groteszk módon mégis megmutatja, hogy van mit ünnepelni az életben. – Time Out (Chicago)
Briliáns, torokszorító regény arról, hogy minden emberben egy sor különböző valóság létezik, miközben lángokban áll körülöttünk a világ.
August Brill hetvenkét éves, autóbalesete volt, a lánya vermonti házában lábadozik. Amikor nem tud aludni, és ez gyakran előfordul, azzal múlatja az időt, hogy történeteket talál ki. Próbálja elhessegetni azokat a gondolatokat, amelyekkel nem szívesen szembesül: hogy nemrég elvesztette feleségét, és az unokájának a barátja, Titus borzalmas körülmények között halálát lelte. A történetben, amit kitalált, egy párhuzamos világ jelenik meg, ahol 2001. szeptember 11-én nem dőlt le a Világkereskedelmi Központ két tornya, és nincs iraki háború. Viszont polgárháború tört ki az USA-ban, sorra válnak ki az államok a szövetségből. Brill a nyugalmazott könyvkritikus története felismerhető párhuzamokat mutat saját múltjával, élethelyzetével. Vajon mit hoz a hajnal – megnyugvást, vagy a valósággal való szembesülést? Lehetséges, hogy a kettő ugyanaz?
Az Ember a sötétben eredetileg 2008-ban jelent meg az USA-ban. Magyarul most először vehetjük kézbe, és ezzel válik teljessé Auster regényeinek sora magyar nyelven. -
A magyar turáni ornamentika története
0Minden magyar jelkép üzenet!
Atyáink tárgyi emlékeit az idő megőrizte, a többezer éves magyar szellemiségből fakadó csodálatos formavilágot, hitvallásuk tükörképeit. Ezek ma is hatnak, sugároznak ránk!
E művészet jelképrendszere mögött mélységes természetismeret, tudomány és bölcsesség rejlik. A mi feladatunk a magyar hagyományok ápolása és továbbadása az ifjúságnak! Elsősorban az ő számukra jelenik meg ez a könyv azzal a céllal, hogy megismerhessék, használhassák és méltón lehessenek büszkék sajátjukra, a magyar mintakincsre.
Az olvasó Huszka József (1854-1934) élete főművét tartja kezében, amely a szerző születésének 140. évfordulójára jelenik meg. -
A mindennapi élet magyarságszimbólumai
0A szerzők, Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor, Széchenyi-díjas társadalomtudósok, az MTA doktorai, folytatva a három kiadást megért „Magyarság-szimbólumok” című könyvükben elkezdetteket, új empirikus kutatással és gazdag kultúrtörténeti ismeretanyaggal mutatnak be mintegy ezret mindennapi életünk ezen meghatározó élményelemeiből.
-
Szent János írása szerint való Evangélium
0Karátson Gábor akvareljeivel Karátson Gábor író, műfordító, festőművész. Bibliai akvarelljeinek második kötete jelenik meg most, a János-evangéliummal. Akárcsak a Lukács-evangéliumban, ezúttal is Károli Gáspár fordítására, a magyar nyelvnek erre a csodájára hagyatkozott, hogy a szöveg és a festmények egységéből gyönyörű könyv szülessen.
-
Száz vers
0Cseppben a tenger – Száz versben a költészet.
Nosztalgiák és sorsok hullámoznak, éjszakák és bánatok pillanatai válnak maradandóvá, hatalmak és látomások ragadnak magukkal a kötet lapjain. Magányosok és szeretők, istenek és halandók adnak itt randevút egymásnak; angol és francia, görög és latin, német és olasz költők, versek találkoznak egymással és a magyar fordítóikkal, fordításukkal – és remélhetőleg a versek az olvasókkal, a kötet összeállítója, Szerb Antal jóvoltából. -