-
A régi Nemzeti Szinház
04 000 FtCsathó Kálmán a régi Nemzeti Színháznak mintegy három évtizeden át rendezője, főrendezője, később szerzője, de gyerekkorától kezdve mindvégig áhítatos közönsége és rajongója volt. Ebben a könyvben nemzeti színházi emlékeit írta meg, annak igazgatóiról és legkiválóbb színészeiről festve líreai művészportrékat úgy ahogy – mint mondjaj – ő maga látta őket. A nagy művészekről és esendő emberekről szóló beszámolókból nemcsak a régi idők színházának kulisszái mögé lát be az olvasó, napfényre kerül belőle a régi Pest erkölcsének és társadalmi életének sok jellemző vonása is.
-
A zsidó történelem és irodalom kis tükre
04 000 Ft„Közel négyévezredes utat kell bejárnia a zsidó történet kutatójának, ismertetőjének. Hosszában és széltében sem keskeny sáv ez az ösvény. Nem egy helyütt élt csupán a zsidóság és nem rövid ideig. Időben és területben követi úgyszólván az egész világtörténetet, mindenütt fellépett India és Kína kivételével. A történelem nem kihagyásokban gazdag egymásutánja az eseményeknek, hanem megszűnés nélkül való folytonosság. A zsidó nép története négy évezred kontinuitása. Ennek a nagy időnek megvan azért a maga közös, soha meg nem tagadható pozitív vagy negatív iránya, a zsidó örökkévalóságért való szent küzdelem, az öröklött, nagy eszmékért való lelkesedés, az élet tudatos élése. Történetünk minden fázisa, még a legtávoliabbak között is van közös vonás, egyező motívum. De szellemi életének különböző időkben, különböző módokon való megnyilatkozása is egy közös szellemi erő, a zsidó psziché hajtása. Ez a szellem termelte ki magából ihletettsége által a profétizmust, talmudizmust, nomokráciat és szociális érzéket, meg megannyi formában eltérő megnyilatkozást. Mindezek egymással nem ellentétes, hanem egymást a mozaik tábla kövecseihez hasonló, kiegészítő lehetőségek, melyek együttvéve adják a zsidóság életének egészét. Édes és dicső a zsidóságért meghalni, édes és dicső a zsidóságért élni, legédesebb és legdicsőbb a zsidóságban élni. Ez egyedül történetének és irodalmának, szenvedéseinek és szellemének ismeretében lehetséges.”
-
Magyar-zsidó szemle
05 000 FtA Magyar-Zsidó Szemle, a magyarországi „haladó” („neológ” vagy „kongresszusi”) zsidóság legfontosabb tudományos és közéleti folyóirata, 1884-től 1948-ig jelent meg, változó gyakorisággal. A zsidósággal foglalkozó tudomány minden ágát felölelő, zömében a korabeli nemzetközi tudományosság magas szintjén mozgó folyóirat ma különösen a magyar zsidó történelem, vallás- és felekezettörténet számára szolgáltat felbecsülhetetlen értékű forrásanyagot.A hazai zsidóság – a külföldi példák nyomán – már a kiegyezés óta szükségét érezte egy magyar nyelvű zsidó tudományos folyóirat megindításának azzal a céllal, hogy az erősen magyarosodó zsidóságnak magyar nyelven adjon komoly tudományt, elsősorban a zsidó teológia, azután a zsidó nyelvészet, néprajz, szociológia és történelem területéről.Az 1884-ben megindult Magyar Zsidó Szemle nem az első magyar nyelvű zsidó periodika, azonban tudományos súlyát és élettartamát tekintve hosszú pályafutása alatt nem akadt vetélytársa.A Magyar Zsidó Szemle szerkesztői és munkatársai a hazai zsidó tudomány legjelesebb képviselői közül kerültek ki. 1884-től 1891-ig Bacher Vilmos és Bánóczi József voltak a szerkesztők, 1891-től 1930-ig Blau Lajos,a kitűnő hebraista volt a folyóirat szellemi irányítója. 1891-től 1896-ig Dr. Mezey Ferenccel együtt, 1896-tól 1923-ig egyedül, 1923-tól Hevesi Simon, 1927-től Hevesi Simon és Friedman Dénes, 1930-ban pedig Hevesi Simon, Friedman Dénes és Weisz Miksa támogatásával.1931-ben Hevesi Simon és Weisz Miksa támogatásával Hevesi Ferenc és Löwinger Sámuel látták el a lap szerkesztését. 1932-ben Weisz Miksa kimaradt a szerkesztők közül, 1933-ban pedig Friedman Dénes ismét helyet foglalt a szerkesztőségben. 1934-től 1941-ig Dr. Hevesi Simon támogatásával Guttmann Henrik, Hevesi Ferenc, Löwinger Sámuel és Friedman Dénes irányították a folyóiratot. Az 1942-1945. összevont évfolyamokat Guttmann Henrik és Hevesi Ferenc támogatásával Löwinger Sámuel szerkesztette. Az 1946-1948. évi három utolsó évfolyam szellemi irányítója Hahn István és Scheiber Sándor támogatásásával Lőwinger Sámuel volt.A Magyar Zsidó Szemle történetén lemérhető a magyar zsidóság mindenkori helyzete. 1884-től 1895-ig a folyóirat évi 10, illetve (1891-1895) 12 számban jelent meg. 1896-tól 1926-ig pedig évi 4 számban, anélkül azonban, hogy az oldalszám – kivéve az 1919-től 1926-ig terjedő éveket – csökkent volna. 1927-ben 6 szám, 1923-ban 10 szám, 1929-től 1937-ig évi 12 szám jelent meg, persze sokszor összevont füzetekben. 1938-ban 4 szám 1 füzetben, 1940-ben pedig, és ettől fogva egészen a megszűnésig egy-egy füzetből állott egy évfolyam.A Magyar Zsidó Szemle tudományos eredményeit az egész világ hebraista irodalma nyilvántartja.A lapelőd szellemi hagyományait a változatlan címmel, az Országos Rabbiképző Intézet – Zsidó Egyetem gondozásában 2004. óta megjelenő „új folyam” viszi tovább.
-
-
-
Morris Rosenfeld költeményei
04 000 FtMorris Rosenfeld álmodó szívéből a költői érzelmek csodálatos varázsát nem tudta kitépni a sorsnak semmiféle viszontagsága, szenvedése és nyomorúsága. Igazi költő Morris Rosenfeld és azért költészete diadalmasan törte széjjel mindazokat a bilincseket, amelyekbe azt életének sajátos hányódásai, nyomorúságos környezete és poézisének külső formája verték. Olyan nagy és igazi költő Morris Rosenfeld, hogy költészete csodálatos tündökléssel tudott kicsillani még a jargon nyelvének göröngyei alól is, sőt annak bizonyságát tudta nyújtani, hogy ez a sokak által megvetett, első pillanatra darabos, muzsikátlan, fülsértő nyelvidoma a legmélységesebb érzelmeknek kifejezésére annyira alkalmas, hogy rejtett szépségeit más nyelven alig lehet visszatükröztetni. Vannak könnyei és sóhajai ennek a jargonnak, amiket más nyelven elsírni és elsóhajtani alig lehetséges. Sóhajjal és könnyel van telve Morris Rosenfeld poézise. De múzsája nem a merengésre hajló, az élet csapásait túlérzékeny lélekkel elkesergő poétának sokszor pusztán elképzelt, vagy legalább is túlzó panaszkodását önti dalba – a költő sorsa és költészete Morris Rosenfeld költészetében harmonikus igazsággal födik egymást. És mivel az ő szenvedéseit nem pusztán egymaga érzi által – hanem siralma ezrek és ezrek sorsának visszatükrözése, azért ami költőnk valójában népköltő és ennek köszönheti igazában nagy népszerűségét.
-
A magyarság kaukázusi őshazája
04 000 FtEbben a munkában a Kummagyar nép, azaz a kaukázusi-, vagy más szóval a kumai-, vagy kumamenti magyarság egykori létezésének bizonyítékai és történetüknek eddig ismeretes eseményfoszlányait, műveltségüknek eddig felkutatott emlékeit igyekeztem lehetőség szerint szerves egységbe összefoglalni. A kummagyarság magyar népünknek az a része, amely a besenyők támadásakor, a IX. század végén, a meótisz-káspi-kaukázusvidéki őshazában elszakadt a mi honfoglalóinktól, és attól az időtől kezdve fél ezredéven át önálló állami életet élt. Létezésüket többen feltételezték, nyelvi nyomaikat Bálint Gábor a helyszínen kutatta is, de mivel kézzel fogható eredményekre a mult század kutatásai nem vezettek, elterelődött róluk a figyelem.
-
Az egész látóhatár I-III.
04 000 FtMonumentumot állítottam az idő kapujába és a jövő felé haladó magyar ki nem kerülheti azt. Évekre van még szükségem, hogy a mű minden részletét kidolgozzam. De nagy alapvonalai megvannak és nem féltem az időtől őket Csodálatosak az emberi ostobaság témái, melyeken újból és újból elrágódik azzal a kedves képzelgéssel, hogy gondolkozik, szellemi munkát végez és problémákat old meg. Ilyen örökké megújuló témái: ideálizmusra van szükség vagy reálizmusra, az emberek csinálják a korokat vagy a korok az embereket és szörnyen ilyen téma, folyton megújuló és mindig bővebb csorgással: Foglalkozhatik-e az író politikával, beleszólhat-e irányítón a közösség életproblémáiba vagy nem? A mult századvég szellemi dandyjeinek kedvenc kirakati elhelyezkedése volt a „Megértem” állásfoglalás. Az élet riasztó jelenségeire fel-feltáruló lelki örvényeire, ezerféleképen bonyolult kérdéseire nemes elfogadással rámondták: „Megértem.” És e szó kimondása után azzal a kellemes érzéssel ajándékozták meg a közérzetüket, hogy mindent elintéztek. Én sokat és mind többet nem értek meg. Ez az utóbbi téma pld. engem teljesen azonos megokoltságú kérdésekre mozdít: – Lehet kálvinista a péklegény? – Járhat moziba a miniszteri tanácsos? – Zongorázhatik-e a tankerületi főigazgató? stb., stb…
-
Prága nincs többé
01 200 FtA szörnyű főpróba most játszódik le a szemünk előtt – vajjon mi lesz az első felvonás? Egy modern próféta hangján jeleníti meg az író napjaink rettentő vízióját: a Háborút, a Tüzet, a Gázt, a Halált, amely milliókat kaszabol le és országokat tipor szét. Nem utópia eza a könyv, hanem szinte napjaink véres valósága, a Ma után a Holnap; s Prága iszonyatos romhalmazzá válik. Óvó, intő szózat ez a döbbenetes izgalmassággal pergő regény, amelyet mindenkinek el kell olvasni.
-
A pirossapkás kislány
02 500 FtKülönös és megható szerelmi történet fonala mentén tornyosodik föl ebben a kötetben a magyarság nagy, történelmi korszaka és szinte észrevétlenül jutunk el, nagyszüleink és dédszüleink világának megkapó korrajza közepette, a villámterhes feszültségig: a szabadságharc trombitáinak megzendüléséig.
-
Isten rabjai
02 000 Ft„János kertész víg ember volt. Szerette a névnapokat, disznótorokat, lakadalmakat. Meg is hívták a fej érváriak minden alkalommal. Egyszer azonban hogy hazafelé dülöngött, belekapaszkodott tréfából egy paripának a legyezőjébe. A paripa oldalba rúgta. Attólfogva János kertész nem volt többé víg ember. Hívhatták torba, névnapra, lakodalomra, nem ment el. Csak búsult és fogyott. Csak lézengett a kertben. Egy őszi napon, mikor már vetkőztek a fák, leült a kert fala mellé, a nap melegére, a kajszibarackfa sárga leveleire. És magához intette a fiát. – Jancsikám ! Ülj le ide elém, a gyepre. A fiú falevelet gereblyélt. Letette a gereblyét. Tizenkét esztendős gyerek volt akkor, pufók, mint a kulacs és borzas, mint a pemet. Az apja korán munkára szoktatta. Persze csak könnyű munkára, aminőt gyerek birhat. Iskolába nem járt .(Nem volt még akkor iskola Magyarországon, csak egykét papi-iskola, de az se gyerekeknek.) Jancsi leült hát az apja elé, és okos szemmel pislogatott reá. Az apja ünnepies hangjából érezte, hogy valami komoly beszéd következik.”
-
A reggel még várat magára
0800 FtTalpassy Tibor 1928 és 1944 között Bajcsy-Zsilinszky Endre egyik fiatal munkatársa volt. Újabb visszaemlékezéseiben négy évtized távlatából is a fiatal barát tiszteletével eleveníti meg századunk egyik legellentmondásosabb politikusának közéleti és emberi küzdelmeit élete utolsó másfél évtizedében. „Szigorúan olyan eseményeket elevenítek fel, melyeknek általában én magam, ritkábban valamelyik közeli barátom közvetlen résztvevője vagy megfigyelője lehetett. Igyekszem a tudomásomra jutott történésmolekulákkal takarékosan gazdálkodni, s a hangsúlyt azokra a mozzanatokra helyezem, amelyek hűen tanúsítják, hogy Sopronkőhida elbukottja milyen erőfeszítéseket tett, hogy a nemzeti gátszakadásnak elejét vegye. Felelevenítem azokat az emlékeimet is, amelyek Bajcsy-Zsilinszky Endre erkölcsi tartását tükrözik, s igyekszem eloszlatni néhány általam tévesnek tartott feltételezést. Mindenekelőtt azt a tévhitet szeretném megingatni, hogy Zsilinszky erős eltökéltséggel kereste azt a halált, amely múltjának nyomasztó terhe alól felmentést adhat. Immár egyik utolsó mohikánja vagyok annak a körnek, amely mellette összetartó közösséggé szerveződött, s úgy vélem, a halál kímélete sem véletlen. Félreérthetetlenül figyelmeztet, hogy a tanúságtevés kötelességét ne mulasszam el.”
-
-
A magyar állam életrajza (reprint)
01 000 Ft„Ugy vélem, ezen a helyen némi felvilágosítással tartozom a magyar olvasónak. Ez a munka tulajdonképen fordítás, miután az eredeti szöveget német nyelven írtam. A német kiadás megjelent a magyarral egyidejűleg egy most meginduló nagy német vállalat, a „Politische Bücherei” legelső kötetei között. A címbeli politika szó természetesen nem pártpolitika, sem pedig napi politika értelmében veendő. Magyarázatát megadja a vállalat három szerkesztője, három neves egyetemi tanár: Marcks Erich, Schumacher H., Smend R., a kiadványokat bevezető soraikban. Nézetük szerint a most folyó háború a német nép politikai műveltségének lényeges hiányait hozta napfényre. Kiderült, hogy a németség, ez „a nép, mely oly kötelességtudóan és oly kulturával tud dolgozni”, a nemzetközi politika relációinak természetét és pillanatnyi mozdulatait illetőleg szinte teljes tájékozatlanságban volt…”
-
-
Rabok, követek, kalmárok az Oszmán Birodalomról
01 500 FtA Nemzeti Könyvtár legújabb kötete a XV-XVI. századi oszmán világba vezeti el az olvasót. Útikalauzaink az akkori Magyarországból kerültek török földre – ki rabszolgaként, ki a követjárások során vagy pusztán a kíváncsiságtól hajtva, ki fiatalon, szinte az iskolapadból, ki érettebb korban. De abban valamennyien egyformák, hogy a helyszínen szerzett tapasztalataik, élményeik alapján rajzolnak színes, hiteles és rendkívül érdekes képet a törökök mindennapi életéről, szokásairól, vallásáról, társadalmáról, hódításairól. Az első szemelvény szerzőjét, Georgius de Hungariát 1438-ban ejtették fogságba, az utolsóét, Wathay Ferencet 1602-ben. A beszámolók tehát több mint 150 évet ölelnek fel, s napjaikról nemcsak éles szemű megfigyelők konkrét helyzetjelentése tárul az olvasó elé, hanem nyomon kísérhetjük azt a változást is, mely e másfél század alatt az oszmán birodalom életében, erkölcsében, társadalmi és gazdasági viszonyaiban végbement. E gyűjteményt különösen értékessé teszi, hogy az itt közölt írások zöme most jelenik meg először magyar nyelven, sőt van köztük kéziratos, illetve levéltári anyag is
-
Bevonulás Erdélybe 1940
0800 FtEz egy napló, és éppen ez az, ami kinccsé teszi. A magyar hadsereg 1940-es Erdélybe való bevonulása egy mindezidáig homályban maradt része a világháborús magyar történelemnek. A szerző, aki a legendás »Harminckettesek«-nél szolgált, elfogulatlanul tudósít az eseményekről, a tábori életről, a bevonulásról és a fogadtatásról.
-
-
A magyar állam életrajza
02 400 Ft„Ugy vélem, ezen a helyen némi felvilágosítással tartozom a magyar olvasónak. Ez a munka tulajdonképen fordítás, miután az eredeti szöveget német nyelven írtam. A német kiadás megjelent a magyarral egyidejűleg egy most meginduló nagy német vállalat, a „Politische Bücherei” legelső kötetei között. A címbeli politika szó természetesen nem pártpolitika, sem pedig napi politika értelmében veendő. Magyarázatát megadja a vállalat három szerkesztője, három neves egyetemi tanár: Marcks Erich, Schumacher H., Smend R., a kiadványokat bevezető soraikban. Nézetük szerint a most folyó háború a német nép politikai műveltségének lényeges hiányait hozta napfényre. Kiderült, hogy a németség, ez „a nép, mely oly kötelességtudóan és oly kulturával tud dolgozni”, a nemzetközi politika relációinak természetét és pillanatnyi mozdulatait illetőleg szinte teljes tájékozatlanságban volt…”
-
Régészeti rejtélyek
01 000 FtA szerző legújabb munkájában misztikus hangulatú tér- és időutazásra invitálja olvasóit. Évezredeken átvezető ösvényeken jár, ahol bepillanthatunk a Kheopsz-piramis titkos kamráiba, az Illinois állambeli rejtette barlangrendszerbe, láthatunk sok millió éves domborzati térképet az Urálból, dinoszauruszokat emberekkel a hátukon ábrázoló szobrokat, szénkoponyát az ember előtti időkből, az írás előtti korból származó különös írásjeleket. Megismerkedhetünk a majd húszezer éves számológéppel, az Ishango-csonttal, a grúziai óngyöngyökkel, melyeken a furatok mikroszkóppal is alig láthatóak, azzal a bizánci nagyítóval, amelyet napjaink csúcstechnológiájával sem lenne könnyű előállítani. Olvasson a letűnt idők elgondolkodtató emlékeiről!
-
„Boncold csak nyelvész!”
02 400 FtJelen kötetünk anyagának összeállítása ás kéziratos megfogalmazása után ismertük meg László Gyula „Őstörténetünk” /1981/ cimü korszakalkotó jelentőségű munkáját, amelyben – első pillantásra talán meglepő módon – ennek ellenére mégis az e kötetben kifejtett gondolatainkkal igen közeli párhuzamban álló nyelvkialakulási és paleoetnogenetikai szemléletmódot találhat az olvasó. Közelebbről megtekintve azonban e feltűnő hasonlóságokat – sőt néha egyezéseket – László Gyula fejtegetései és a magunk elgondolásai között, szövegünk olvasásakor bárki könnyen felismerheti, hogy László professzor korábbi útmutatása, elsősorban „Őstörténetünk legkorábbi szakaszai” cimü alapvető munkájának beható tanulmányozása nélkül, az abbém felvetett számos új, termékeny gondolat továbbfüzése, az ott közölt régészeti és nyelvi nyomok követése nélkül bizonyára sohasem jutottunk volna el az előző kötetben felvázolt őstörténeti, és az alábbiakban következő paleolingvisztikai szemlélet kidolgozásáig. Éppen ezért már itt szeretnénk felhivni tisztelt olvasóink figyelmét arra a nem lényegtelen körülményre, hogy – az e kötetben található gondolatmenetek tanúsága szerint – a jelenleg rendelkezésünkre álló történelmi, kultúrtörténeti, embertani, demográfiai, nyelvi és egyéb adatok többoldalú vizsgálata és egybevetése útján levont következtetéseink igen nagy mértékben megegyeznek László Gyula újabb kutatási eredményeivel, holott ezekről csak utólagosan szereztünk tudomást.
-
Trenck Frigyes báró emlékezetes élettörténete
01 500 FtA Trenck bárói család két tagjáról is elmondhatjuk, hogy emlékezetes alakja a XVIII. századnak. Az idősebb, Ferenc – az ‘osztrák’ Trenck –, mint Mária Terézia vakmerő és kegyetlen pandúrezredese vált híressé. A Spielberg börtönében, romantikus körülmények között bekkövetkezett halálát unokafivére, az ugyancsak – sőt többszörösen is – börtönviselt Trenck Frigyes írja le emlékezéseiben.
-
Az Árpádok
01 600 FtE kötet az Árpád-ház valamennyi uralkodójának életrajzát tartalmazza. A portrék a IX. század elejétől a XIV. század első évéig terjedő mintegy ötszáz esztendőt fogják át. Jelen esetben azonban nem, vagy nem kizárólag politikatörténetről beszélhetünk. Az életrajzok középpontjában az ember áll, így a fél évezred alatt változó történelmi korok is csak az egyes személyek sorsa alakulásának tükrében mutathatók be. A sokszor hiányos, ellentmondásos és torzító tudósítások mögött így felsejlenek az uralkodók tetteinek egyéni mozgatórugói, lélektani motivációi. A könyv a legfrissebb kutatások eredményeinek felhasználásával készült. Mind az életrajzok, mind a kötetben található genealógia tartalmaz olyan új, még sehol nem publikált adatokat, melyek az olvasás nyújtotta szórakozás mellett a tudományos ismeretterjesztés magas színvonalát is garantálják.
-
-
Királygyilkosságok
0800 FtA legendás könyv páratlan népszerűségét minden bizonnyal egyedülállóan izgalmas témájának és pártatlan módszerének köszönheti: matematikai vizsgálattal tárja fel a magyar királyok végzetét. Ki gondolná, hogy a számok beszélni tudnak? Márpedig a táblázatokból kitűnik: az Árpád-házi királyok átlagos uralkodási időtartama égbekiáltóan rövidebb, mint a vegyesházi uralkodóké, és még inkább, mint a Habsburgoké. 12 Árpád-házi királyunk halt meg harmincadik életéve körül. Amíg a 16 Habsburg uralkodó fele érte meg a 60 éves életkort, addig a 23 Árpád-házi királyból 22-nek ez nem sikerült! A 60 éves kortól elmaradó évek száma a Habsburg-uralkodók esetében együttvéve 26 év, az Árpád-házi királyoknál viszont 518 év! A történelmi dokumentumok bizonyítják: Árpád-házi magyar királyokat hol a vadkan, hol trónszékük, hol méreg ölte meg, hol áruló főurak gyilkolták le őket. Mátyás királyt és Szapolyai Jánost megmérgezték, II. Lajost megölték – a kordokumentumok vallanak a történelmi előítéleteket a matematika fényében leleplező vizsgálat alatt. Valójában az orvostudomány nem fejlődött olyan nagyon az 1870-es évekig, hogy ez a különbség megmagyarázható lenne!! Zoltán, Istvan király dédnagyapja(!)például eléggé sokaig élt, ő lett az erdélyi helytartója. Természetesen a krónikások nem irhatták meg az igazságot minden esetben.
-
A biatorbágyi merénylet
01 000 FtA szerző több helyszínt rekonstruált. A torbágyit, a bécsit, a budapestit. No, meg az ausztriait és a németországit.Az indíték felderítése eltért a nyomozást végzők bravúros teljesítményétől, amikor ezek egyedüli tettest láttak Matuska Szilveszterben. Motivációt pedig nem találtak. A könyv szerzője viszont úgy tűnik sikerrel vágta át a gordiusi csomók halmazát.A harmincas évek eleje magyar társadalmának szinte egészét felkavaró bűncselekmény társtetteseit, bűntársait is eredménnyel kereste.A motívumot pedig a bethleni konszolidáció kifulladását kihasználni kívánók cselekvés-kényszerében találta meg.Merénylet a merénylet ellen. Utóbbiban a szándék klasszikus, előbbiben a gondatlanság többször is nagyon tudatos.A politikai rendszert szélsőjobbról megdönteni készülők tervei és ezek megvalósításai 1931-ben még nem a mélypontokat jelezték. Ezeket 1938 és 1945 között könnyebben elérhettük. Persze: Torbágy nem volt csupán üzemi baleset, de 1931 mégis kontinuitást jelez. Főleg azzal, ami 1944. október 1516-án szakadt az országra. Ezt az ívet pedig alátámasztja a résztvevők intellektualitásának szinte teljes hiánya.Minden kérdésre nem kap választ az olvasó. Ám jóval többre, mint amit eddig akár meg sem lehetett fogalmazni.A szerző Horatiusnak tett eleget kilenc évig rejtegesd, amit írtál , amikor publikálja kéziratát.Világosabb lett a Matuska-alagútban, már többet láthatunk belőle.Az pedig akár autonóm módon is üdvözlendő, hogy az ELTE professzorának könyvét a Hadtörténelmi Levéltár adja ki. A modern történettudománynak kevésbé Matuskát, azokat kell inkább vallatóra fognia, akik vallatták a biatorbágyi merénylőt: rendőröket, csendőröket, vizsgálóbírókat, ügyészeket és tanácselnököket. És nemcsak Magyarországon. Az ő kérdéseik és következtetéseik a fontosabbak, nem Matuska válaszai. Matuskáéi csak akkor, ha nem kaptak figyelmet. Matuska Szilveszter, aki némi habozás után az egyedüli tettes szerepét elvállalta és az őt felelősségre vonó bíróságok előtt monodrámát alakított, (inkább jól, mint közepesen) nyilvánvaló bűntársai mellé újabbakat is kapott. Bűnsegédeket, akik tettestársait eltüntették, őt magát pedig megtették annak, aminek az ellenkezőjét nem is kellett volna bizonyítaniok: egyedüli tettesnek. Miért és hogyan? A választ erre keressük.ű
-
Erdély múltja és jövője
0600 FtAdósságot törleszt a magyar könyvkiadás e kötet közreadásával, amely 1944-ben Genfben, angolul jelent meg, s melynek első magyar fordítása igencsak megkésve, kötetünk számára készült. A fordítás Göncz Árpád munkája. A szerző nagy felkészültséggel, éretten, ékes-szenvedélyes hazafisággal vázolja fel és foglalja keretbe előremutató, olykor egyenesen jóslatszerű, sok kérdésben ma is forrásfontosságú helyzetelemzését és tervezetét Erdély sorsának rendezésére és a nemzetiségek megbékélésére. E napjainkban az érdeklődés homlokterében álló kérdéskör aligha vizsgálható komoly szándékkal – a nagy államférfi sugárzó eszméinek és ítéleteinek megfontolása nélkül. A mű utószavát és jegyzeteit Vigh Károly készítette. A kötet minden felelősséget érző magyar ember kezébe való, napjainkban éppenséggel egész népünk „ajánlott olvasmánya” lehet.
-
-
-
Mátyás királynak kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről szóló könyv
0800 FtGaleotto Marzio olasz humanista, Janus Pannonius ferrarai és padovai tanulótársa, legjobb barátja. 1460-ban látogatott először Magyarországra szerencsét próbálni, s mivel számításaiban nem csalódott, több alkalommal is visszatért. 1461 márciusában családjával Magyarországon, Janus Pannonius oldalán találjuk, valószínűleg Budán. 1461 és 1486 közt gyakran tartózkodott Mátyás király udvarában. Magyarországon szerzett élményeit, valamint Mátyás király jeles mondásait De egregie, sapienter et iocose dictis ac factis Mathiae regis (Mátyás király kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről, 1484 – 1487) című művében írta meg. Itáliában írta le élményeit 1485-ben, s ajánlását Corvin Jánosnak címezte. Komoly része volt a Mátyás körüli legenda kialakulásában. „… csekély terjedelmű, de nagyon is szavahihető műve” anekdoták sorából áll, s Mátyás nagyszerűségét, erényeit részletezi és dicséri.
-
-
Történet és történetírás
0800 Ft„A magyarokat már kilenczszáz esztendeje törvény kötelezi a törtéveiéin tiszteletére. Szent István I. dekrétumának 8. fejezete kimondja, hogy az ősök követése a királyi méltóság nyolczadik lépcsője. A királyságnak legnagyobb díszére válik, ha az előbbi királyok nyomdokában jár s a tisztes atyák után indul. Elpusztul, a ki elemek végzéseit megutálja s Istennek törvényeivel nem törődik. Huszonhét emberölt múlva a nemzet az 1896: VII. törvényczikkelyben hálát is adott az isteni gondviselésnek, hogy az országot jó- és balsorsban megsegítette s ezer esztendőn át sok viszontagság közt fenntartotta.”