-
A minőség forradalma I-IV.
06 500 FtAmikor most egy éve megint valami Tanúfélével léptem a világ elé, könyvem a „legifjabb ifjúság”-hoz intéztem, „melyben épen mert láthatatlan, mégis csak hinni kell”. Ez a láthatatlan ifjúság azóta nem csak a Kisebbségben íróját húzta ki megdobált magányából, de a piacról eltűnt régi Tanúnak is hiányát érzi s negyven könyvívet ajánl föl: válogassam ki háromszor annyiból, amit neki szánok. Melyik harmad legyen a feléledő? A legkényelmesebb volna „látnok”-ká struccolnom magam s olyanféle ma is heveny sorskérdés-tanulmányokból állítani össze egy önigazoló és kortárs-vádoló Tanút mint: A magyar élet antinómiái. Ez azonban a Tanú módszerének és lelkének a megtagadása volna. A Tanú a jó ügynek nem csőcseléket akart toborozni, hanem nemességet nevelni s ma is úgy érzi, hogy ha egyes magyar kérdésekben másoknál korábban és világosabban látott: azért volt, mert nem belőlük indult ki; hanem az európai kultúra nagy, (sokszor „elvont”-nak vagy „irodalmi”-nak látszó) kérdéseiből s azokon kinyilt szemmel fordult a magyar ügy felé. A magyar sorskérdések például a Tanú programjában is ott szerepelnek, az első „sorskérdés-tanulmány” mégis csak az ötödik füzetben bukkan fel; így parancsolta ezt a magam elé írt út: a „metaforától az élet felé”. Ezt az utat a Tanú új olvasóinak már csak pedagógiai okokból sem engedhetem el. De mi maradjon hát meg, ha a gyűjteménynek „egész”-nek és „harmad”-nak is kell lennie? Bizonyára az: ami megírásakor is messzebb volt irányozva.
-
Cseresnyés
02 000 FtA négy felvonásból álló dráma főszereplője, főhőse Cseresnyés Mihály, aki feleségével és három lányával Kecskemét mellett épített fel és működtet egy 20 holdas kertészetet, ahol a termékek feldolgozását és értékesítését is maguk végzik. Az első világháború után még rövid ideig képviselőséget is vállaló, társadalmi reformok ügyében cikkező, de megkeseredetté vált Cseresnyés ide vonult vissza, látva, hogy „ennyi bűnre és zavarra egy nagy megpróbáltatást fog mérni a sors, amelyben minden szervezet, eszme, szónoklat elzsibbad”. A telepére hívott emberekből, munkásokból akart nevelőként „a megpróbáltatás számára lelkeket csinálni”, akiket a „felkészült hűség” jellemez. Az emberek itt fát oltanak és költőket olvasnak. Mindent áthat azonban az irányító Cseresnyés kemény „magasabbrendűségre kötelező” eszmei szigora, amelyben egyedül a legidősebb lánya, Margit a teljes híve és követője. A családja többi tagjával feszült a viszonya, és a munkásai is majdnem mind elhagyták már. Ebben a helyzetben jelenik meg a középső lány, Ágnes meghívására egy pesti növénytanos fiatalember, Völgyi (Wunder) Rudolf, aki öt nap alatt lényegében megváltoztat itt mindent…
-
Gyepsor
02 000 Ft„Tizenkétéves korában kezdte. Akkor ment el először pesztrának. Kisebb-nagyobb időközöket szolgált s aztán megint hazajött. Tizenötéves kora óta mind ritkábban volt itthon. Egypár évben még hazajött marokszedni, hogy közévegyüljön a lányoknak, ismerkedjék a fiúkkal, de mostanában még arra sem. Nincs értelme, hogy három-négy hétig süttesse magát a nappal, izzadjon, szaladgáljon, piszokban fürödjön, lebbencslevesen éljen, lesoványodjon és a végén a búza, amit megkeres, nem ér annyit, mint amennyit a városban kényelmesebben megkeresett volna. Bár hiszen dolgozni ott is kell, de nem ilyen az. Meg aztán jobb az úri kosztnak a maradéka is, mint a parasztinak a legjava. Mióta meg szobalánnyá léptették elő, azóta éppenséggel irtózott a paraszti élettől.”
-
Magyar nemzeti lant
03 000 FtBabits Mihály előszava: Különös, lassu és nehéz tavasz az idei. Még ezeken az élveteg, pálmás partokon is, ahol ép ezévben járnom adatott, sőt itéltetett. A Riviéra déli pompája vesz körül, de idáig hallani Észak ágyuinak hangját. Sem az élveteg pompa, sem az ijesztő hang nem ejt meg engemet. Ugy járok itt magyarságomban, mint egy vaspáncélban. Ahogyan Zrinyi járhatott a Szárnyas Oroszlán fényüző palazzói között, vagy mégelőbb Balassa, Északon, az Óceánum mellett. Fejemben magyar verssorok zsonganak, egy-egy épen az ő soraikból. Talán ugyanaz amely akkor az övékben zsongott. Különösebb értelem vagy összefüggés nélkül jönnek ezek a verssorok, ahogy a tenger hullámai, gyengébb vagy erősebb csapással, hol ezt, hol amazt a sziklát futtatva tajtékba. Igy jönnek makacsul, vissza-visszatérve, s mégis váratlanul, valahonnan az emlékezet mélyeiből, a gyermekkor mélyeiből, talán az átöröklött magyarság mélyeiből. Ugy érzem, ezek a verssorok teszik a páncélt, amelyben járok, ezekbe öltözködve jár a lelkem, igy viszi magával a hazáját, mint a csiga a házát. Ezek a versek bekeritenek, valami területenkivüliséget jelentenek, külön titkos légkört vonnak körém. Ugy járok mint a búvár, aki a végtelen tenger közepén is a magávalhozott levegőt szívja, a saját külön kis atmoszféráját, a megszokott s tüdejének alkalmas elemet, máskép nem is tudna élvemaradni… Igazában az egész Magyarország egy nagy buvárharang a «világ bús tengerében», amely ma ujra «forr», mint valamikor Berzsenyi idején. Mi magyarok otthon is a saját külön légkörünket szívjuk. Láthatatlan atmoszféra kerit és véd bennünket, s árad észrevétlen minden szavunkban, sőt minden gondolatunkban, hisz csak magyarul tudunk gondolkozni. Legsürübben nagy költőink szavaiból árad, azért van hogy – ha ezekre gondolok – ugy érzem, sürített levegőt hoztam magammal. Sürített levegőre szüksége van annak aki idegen elembe ereszkedik; de szüksége lehet annak is aki beteg, aki körül megromlott a légkör, vagy megakadt a szabad áramlás. Ilyenféle gondolatok jutnak az eszembe, ha Magyarországra emlékezem, s közben mormolgatom azokat a kivülrőltudott, otthonos verssorokat, amiket sem a pálmafák kéjes hajlongása az áprilisi szélben, sem a tenger fehértajtékos lovascsapatainak egyre ismétlődő és szétomló rohama a parti sziklák ellen, sem Észak ágyuinak csak képzelt s mégis mindennél hangosabb visszhangja nem tud elhallgattatni. A magyar hazafias költészet nem olyan mint más nemzeté, nem szokványosan buzdító vagy ünnepélyes. A magyar honfiköltészet kinlódó, kételkedő, az ellenállásban megizzott hőfoku, akár a szerelem, mely annál erősebb, mennél többet küzködik önmagával. Nem köteles és boldog, hanem sokszor tilos vagy kinos érzések éneke ez, s mint egy fájdalmas áram nyilallik végig liránk történetén amely nemzetünk legbensőbb története. De épen ezáltal lesz sürített életté, mintahogy a szerelem minden fájdalma sürített élet a szerelmes számára. Sohasem volt nagyobb szükségünk erre a sürített életre (akár a betegnek a sürített levegőre), mint manapság. S talán öngyógyitó életösztönünket bizonyítja, ha ma ismét s mind jobban és jobban fölébred az érdeklődés, a vágy, az áhítat a «magyar nemzeti lant» iránt. San Remo 1940. április
-
Kalevala
04 000 FtA világirodalomnak talán legnépibb alkotása a Kalevala. 1835-ben emelte ki a karjalai erdők mélységéből a finn Lönnrot, a fiatal orvos. Írástudatlan öreg dalmondók ajkáról jegyezte fel „Száll a madár ágrul- ágra, Száll az ének szájrul-szájra…” – Arany Jánosnak ez a költői mondása szóról szóra illik a Kalevalára. De nyissuk csak fel minden kertelés helyett: – Egy tündér száll le az égből, mert már unja az égbolt egyhangú végtelenségét. Letelepszik a tenger habjára. Hát hirtelen szélvész támad, s a szélfúvás az ég leányát teherbe ejti… Így úszkál a zuhogó-kavargó tengeren kétszáz évig a világ négy tája közt, teste kemény kínjával. De a magzat még létlen, nem akar a magzat megszületni. Imádkozni kezd Ukkóhoz, aki az egész eget tartja. Hát egyszercsak egy kicsi kacsa telepszik rá vízasszonya, égleánya térdeire. Rátelepszik a jóságos égleány fölemelt térdeire, s fészket rak rá. Abba tojja hát arany tojását s kotlik rajta éjjel-nappal. Belefárad ám szegény égleánya, hogy állandóan emeli a térdét, hőség gyötri, születendő magzatának közeli jötte. Hát egy nagyot rándít a térdén. Tengerbe pottyannak a tojások, s lám, már kész is a világ, a kis kacsa széttört tojásdarabjaiból. A semmiből születnek itt világok… Így indul új történelme felé Suomi, a népek hamupipőkéje, „kis kacsája”. Az elemek rejtelmességének csodálatos költeménye a Kalevala. Elregéli, mint támad például a Vas. Égi angyalok tejéből támad, azután bújkál a föld mélyében, paracelzusi utakon. Az alkímia, a Kémia titka reszket a Kalevala friss harmatcseppjein. S a kis világos igazolja. A kis világ célja: a minőség. A kis finn nép és a nem nagy magyar nép: mindkettő nagyon nagy lehet a világban, ha hallgat Vejnemöjenre, a Kalevala hősére, az Igézőre, akinek a lantja csodákat művel: megmozdítja a köveket, összebékíti az erdő vadjait, dallal legyőz népeket és országokat…
-
A bűvös bolt
0800 FtEgy kis cseléd meg egy urasági kertész – később szatócs – negyedik gyermekeként látta meg Herbert George Wells 1866-ban Bromley kormos napvilgát. Tizennégy éves kortól volt posztókereskedő-inas, gyógyszerésztanonc, segédtanító, Huxley professzor lelkes biológus-hallgatója a londoni egyetemen, bukott fizika-geológia szakos diák, fábiánus- és szocialista-szimpatizáns, vese- és tüdőbajos nagybeteg, tanár – majd huszonhét esztendősen végleg kikötött az írásnál. Több, mint félévszázados írói munkássága során tömérdek műfajjal kísérletezett, ő maga legszívesebben „tudományos” szerzőnek tartotta magát, kritikusai Dickenshez és Jules Verne-hez mérték, az utókor elsősorban mint a tudományos-fantasztikus irodalom atyját tiszteli. elbeszéléseinek nagy része fantasztikus-utópisztikus; de van Wellsnek más írói arca is. A sokat próbált, sok nélkülözés, megaláztatás közt íróvá – és jómódú polgárrá – lett Wells életének nagy réme az elszegényedés, a társadalmi süllyedés, a nehezen megszerzett létbiztonság elvesztése. Ez a szorongás fantasztikus novelláiban is fel-felbukkan, de ebből született Wellsnek néhány szinte dickensi figurája is. Kötetünk huszonegy elbeszélése méltán reprezentálja a közelmúltnak ezt az érdekes íróegyéniségét; a tudományos-fantasztikus irodalom egyik nagy előfutárától, Az időgép-től a kispolgár éles rajzain át Wells humoros novelláiig.
-
Az eltűnt idő nyomában 1.
01 000 Ft„… ha időm lenne munkámat bevégezni, akkor kiderülne rányomnom annak az időnek a pecsétjét, mely most oly erőszakosan uralja elmém, és művemben embereket írnék le… embereket, akik nagyobb helyet foglalnak el az időben annál a helynél, mely oly szűkmarkúan megadatott nekik a Térben, s olyan helyet, mely valóban végtelen, mivel ezek az emberek, akárcsak az évek áramába vetett óriások, egyszerre érintik életüknek azokat a periódusait, melyeket olyan sok-sok nap választ el egymástól, s oly messzi vannak az Időben.”
-
Magyar betűművészek
01 600 FtKötetünk a magyar betűtervezőket mutatja be, akikről csak kevesen tudnak, sőt, akiknek munkája gyakran név nélkül maradt, vagy mint Tótfalusi Kis Miklós példája mutatja, sokáig lappangott. (…) Különösen érdekes és aktuális része e könyvnek napjaink betűkultúrája, amely ráébreszt bennünket, hányan s milyen sokféle stílus és karakter, típus és hangulat szerint terveznek betűket idehaza. (…) Bemutatásuk talán segíti, hogy a Magyar Betű Társaság és a hazai tervezőgrafika is ismertebbé váljon, hiszen alig van olyan pillanata életünknek, hogy papíron, képernyőn vagy a városban ne kerülne valamilyen nyomtatott információ, mozgó tipográfia vagy utcaképi felirat a szemünk elé. (…) Eszembe jut Kner Imre elszánt korteskedése és sikere a jó tipográfiáért, Reiner Imre nemzetközi elismertsége, Gábor Pál napjainkig élő emblematikus munkáival, a Nagy Zoltán képviselte betűtervezői oeuvre, Virágvölgyi Péter az írásoktatás hitével és Zigány Edit, nagy betűtervezők halkszavú tanítványa. A bemutatás legizgalmasabb része azonban itt következik. Bízom benne, öröm lesz mindannyiunknak!
-
-
Rámájana és Mahábhárata
02 000 FtAz utókor a rablóból megtért legendás hírű szent Válmíki nevéhez fűzi a Rámájanát. A Mahábhárata állítólagos szerzője pedig Vjásza, de a név maga is azt jelenti: „összeszerkesztő, gyűjtő”. Minden bizonnyal nem egy ember alkotta ezeket az eposz óriásokat, csak a népképzelet ereje kapcsolja őket egy-egy élő személyhez: így teszi hitelesebbé, értékesebbé. A két eposz nagy történelmi eseményeket rögzít: az árja népek nagy bevándorlását Indiába és a hódító hadjáratokat, amelyek során elfoglalták Dél-Indiát és a mai Ceylont. Az eposzok nemcsak a régi India történelméről őriztek meg értékes adatokat, hanem megismerhetjük belőlük az indusok életét, szokásait, világnézetét is. Baktay Ervin hozzáértéssel és nagy műgonddal foglalja össze a hatalmas terjedelmű eposzokat, megőrizve az eredeti művek költői szépségét.
-
-
Egy akol, egy pásztor
02 000 FtKétezer év óta munkál a Krisztus igéje az „egy akol és egy pásztorról”. Kétezer éve, kivetve az útfélre, hogy mindenki könnyen árnyába juthasson, ha majdan terebélyfa lesz belőle: de míg ezrivel s milliárdjával látható életünk mezein minden gyom, ritkán, ritkán látunk itt-ott egy-egy boldog palántát, hogy ez az isteni ige is él… Ime, följegyzek egy bizonyságot, hogy e mindnyájunk szívének oly kedves Mag él és virulásra kész. Él a Bánságban egy földbirtokos, régi parlamenti ember, volt főispán. Egy ismerősöm minapában odaát volt, túl a határon… (Oh, a határon, az országhatáron túl… már úgy megkeményedett az emberek nyelvén a szó, hogy a Bánságot tőlünk országhatár választja el, mint a behegedt seb, régi égés után… bennem még mindig új és eleven fájdalommal szakad fel ahányszor hallom: én még nem léptem át e határt, nem idegződött belém a trianoni térkép s mint a horog, véresre tépi fel szívem, ha az integer Magyarország szív határait tépik.) Él a Bánságban egy úriember… (Hogy útlevéllel lehet eljutni Temesvárra… Kassára… Kolozsvárra… és Csáktornyára… és mindenüvé, ahol még nem voltunk… Mennyi mulasztásunk van nekünk mindnyájunknak magyaroknak, hogy míg lehetett, be nem jártuk, meg nem hódítottuk tündéri szép hazánkat magunknak, a személyes fölélményezés legbékésebb s legmélységesebb hódításával…)
-
Szűk esztendő
04 000 FtLehet, hogy nem is szépirodalom a szó itt ismert értelmében. Talán csak hiteles tudósítás a magyar alföldi szegény parasztság életéből. Nem kerek történet, nem csattanós végű mese, csak egy-egy életdarab: a magyar ember, a magyar paraszt a bajban, a szegénységben, az időjárással és az emberekkel, a természettel és a társadalommal való küzdelemben. Lássátok: így élünk, így érzünk és így gondolkozunk.
-
Lányaim
03 000 FtAz egyke körül sok cikk, tanulmány orvoskodott már. Ennek a könyvnek a szerzője más módját választotta a gyógyításnak. Nem rémít és nem prédikál: egy sok gyermekes családba vezet be, a magáéba, a gyermek utáni vágy édes mérgét terjeszti játékosan komoly írásaiban. Az első tanulmány hét éve készült. 1936. újévére akarta a lányait „leamatőrfilmezni”, a múló lárvát, melyet a gyermeki fejlődés ledob, az emlékezetnek megőrizni. Azóta időről-időre elkészíti a maga családi képét. A kislányok az egyiken költőket olvasnak, másodszor arcvonásaik titkát kutatja az ősök melléjük helyezett fényképén; a családban műtét van, egy gyermeknek beszédre nyílik a szája; a háromhónapos bölcsőjében az egész élet ott hullámzik. A családból egy kis laboratórium lett. Az apa – aki művész, orvos és tanár is – lányaiban az élet retortáit figyeli s „kisérletezni” hívja a fiatalokat.
-
Népünk dalai
02 000 FtA magyar népzene megismerése nemcsak szórakozás, nemcsak gyönyörűség, hanem – mert nemzeti érdek – kötelességünk is. Hogy miért? Erre a kérdésre akar felelni ez a könyv. Ha elolvassák, majd megtudják. Mégis szükségesnek érzem, hogy már előljáróban rámutassak néhány fontos emberi és nemzeti szempontra a magyar népzenével kapcsolatban. Az ének, a dalolás a legősibb és legegyetemesebb emberi megnyilatkozások közé tartozik.
-
A néma Levente
02 000 FtA Magyar Színház bemutató előadásán 1936. március 20-án a személyek fölsorolásának sorrendjében: Szakáts Zoltán, Pécsi Blanka- Bajor Gizi, Törzs Jenő, Bilicsi Tivadar, Székely Lujza, Pillér Vera, Sennyei Vera, Bacsányi Paula, Földényi László, Pataki Miklós, Vándori Gusztáv és Sugár Lajos játszották.
-
-
A magyar nép tragédiája
02 000 FtBenne: Terhes hagyaték, A feudalizmus bűnei, A belpolitika szemfényvesztői, Az uri külpolitikusok, A labanc szellemiség, A magyar-német sorsközösség babonája
-
Magam helyett I.
04 000 FtAz életrajzi regények nagy virágzásában Németh László tanulmányt írt az életéről. Olyasformán hajol most a maga élete fölé, mint nemrég megjelent kötetében, a Lányaimban gyermekei világára. Itt is az élet örök titkait keresi: Hogy vergődik az ember az öröklésadta ekén: a szülői tulajdonságok organikus egyesítésén; hogy határozza meg férfipályáját első gyermeki mítosza; hogy tudatosodik benne, óriási kerülőkkel, az a társadalmi réteg, amelyből ered; hogy függ össze sorsával és szervezetével magyar problematikája; hogy üt ki egyházon kívül nőtt lelkén fokról-fokra az ember Vallásos természete. Németh László új könyve – a Magam helyett – a tudós számára lelőhely; a nem tudós számára azonban több annál; – önön nemességünkre: bátorítás.
-
-
-
Zágoni Mikes Kelemen törökországi levelei I-II.
02 400 FtÉdes néném, hálá légyen az istennek, mi ide érkeztünk ma szerencsésen, Francziaországból pedig 15. septembris. A fejdelmünknek, istennek hálá, jó egészsége volna, hogyha a köszvény búcsút akarna tőlle venni: de reményljük, hogy itt a török aer elűzi. Édes néném, mi jó a földön járni. Látja ked, még Sz. Péter megijedett volt, mikor a vízben sippadoztak a lábai: hát mi bűnösök hogy ne félnénk, amidőn a hajónk olyan nagy habok között fordúlt egyik oldaláróla másikára, mint az erdélyi nagy hegyek – némelykor azoknak a tetején mentünk el, némelykor pedig olyan nagy völgyben estünk, hogy már csak azt vártuk, hogy reánk omoljanak azok a vízhegyek; de mégis olyan emberségesek voltanak, hogy többet nem adtak innunk, mintsem kellett volna. Elég a, hogy itt vagyunk egészségben; mert a tengeren is megbetegszik az ember, nem csak a földön, – és ott, ha a hintó megrázza, elfárad, és jobb egyepetyéje vagyon az ételre: de a hajóban az szűntelen való rengetés, hánykódás a főt elbódítja, a gyomrot felkeveri, és úgy kell tenni, valamint a részeg embernek, a ki a bort meg nem emésztheti. A szegény gyomromnak is olyan nyavalyában kelletett lenni vagy két első nap, de azután úgy kellett ennem, valamint a farkasnak.
-
Magyar versek könyve
02 400 FtA Magyar Szemle Klasszikusai címen a Magyar Szemle Társaság jelen kötetével új sorozatot indít, amely a magyar szellem részint feledésbe merült, részint nehezebben hozzáférhető irodalmi emlékeit bocsátja a magyar olvasóközönség elé. A Magyar Versek Könyve címet viselő antológia vezeti be az új sorozatot, Horváth Jánosnak, a budapesti Pázmány Péter tudományegyetem nagynevű irodalomtörténet tanárának szerkesztésében. A magyar költészet színe-javát veszi itt az olvasó, a legrégibb magyar verstől Ady Endréig, nemcsak a lírai költészet legszebb darabjait, hanem a magyar elbeszélő poézis jellegzetes részleteit is. Akik a Magyar Szemle Könyvei sorozatában Horváth János két irodalomtörténeti kötetét ismerik, tudni fogják, hogy „A magyar irodalmi műveltség kezdetei” és „A magyar humanizmus” című kötetek szerzője mily nagy szakavatottsággal és műgonddal készíthette el ezt a verses antológiát. A szerkesztő a kiválogatás szempontjait külön Bevezetés-ben ismerteti s egyben tájékoztatást nyujt a magyar költészet fejlődéséről, kimagasló alakjairól, a közönséghez való viszonyáról. A kötet végén, szótárszerű rendben, jegyzetek igazítják el az olvasót a költők kilétéről s egyúttal a versek egyes régi kifejezéseit, tájszavait is megmagyarázzák.
-
Pintér Jenő magyar irodalomtörténete I-II
04 000 FtMagyar irodalomtörténetemnek ebben a kiadásában egyrészt negyedszázados irodalomtörténeti vizsgálódásaimnak eredményeit foglaltam össze, másrészt részletesen ismertettem a mai magyar írók munkásságát. Nem tudom eldönteni, melyik feladat volt nehezebb. Az ezeréves irodalmi fejlődés bemutatásában figyelembe kellett vennem az eddigi gazdag irodalomtörténeti szakirodalmat, a mai helyzet rajzában magamnak kellett elvégeznem az anyaggyüjtés munkáját is. Könyvem tudományos törekvésű mű s mind irodalomtörténeti részében, mind a mai irodalom ismertetésében önálló kutatások eredménye. Mivel azonban tudományos kutatóink stílusa – elsősorban a jogi és államtudományi íróké – annyira szakszerű jellegű, hogy ez a homályos stílus nem egyszer visszariasztja még a szakközönséget is, megkíséreltem, hogy a magam tudományában egyszerűen és világosan írjak minden kérdésről. Ez sok időmbe került, mert az érthetőséget és választékosságot nem óhajtottam összetéveszteni a népszerűsítő csevegéssel vagy a szellemeskedő tárcával. Igy írni fáradságos dolog és lassú munka s ezért sajnálja idejét a legtöbb tudományos szerző az általánosan élvezhető előadástól. De meggyőződésem, hogy nincs az a jogtudományi vagy természettudományi kérdés, melyről ne lehetne úgy beszélni, hogy a művelt ember meg ne értse.
-
Nagy Lajos kora
02 400 FtNagy Lajos kora nemzetünk művelődésének történetében kimagaslóan jelentős időszak. A magyar nagyhatalom megalakulásának és fényes dicsőségének korszaka az a négy évtized, melyet Nagy Lajos hatalmas egyénisége jelöl. Művelődésünk, szellemi kultúránk és művészetünk fejlődésében egyaránt lenyűgözően gazdag ez az időszak, melynek föltárásán újabb és újabb lendülettel dolgozik az egész magyar tudományos élet. Dercsényi Dezső összefoglalja az eredményeket, kiváló írói készséggel szerves korképet rajzol, ezenkívül elsőnek állítja sorba a korszak fentmaradt művészeti emlékeit, belőlük hallgatja ki a korszak szellemiségének vallomását, mely országunk többé meg nem ismételt nagyságát őrzi. A gazdag képanyaggal díszített könyv méltó bevezetője a nagy király trónralépése hatszázadik fordulóját ünneplő 1942. esztendőnek, Nagy Lajos évének.
-
Boldog Margit legendája
06 000 FtAmint a sötét égbolton szikrázó csillagokat sóvárogva keresi szemünk, hogy eligazodást, vigasztalást, gyönyörűséget leljen fényükben s hálás szívvel fordulunk a természet mindenható Urához, aki azokat alkotta és csodás útjaikon elindította, úgy telik meg szívünk a legtisztább gyönyörűséggel, vigasztalással, bizalommal és hálával a természet és kegyelem Ura iránt, amidőn hazánknak, nemzetünknek sötét és vészterhes napjaiban nemzetünk ékes csillagaira, legnagyobb hőseire: a szentekre tapad tekintetünk. S minél megtépettebbnek tudjuk és siratjuk magunkat, annál igazabb odaadással keresünk vigaszt és irányt, erőt és lelkesedést hőseinknél, szentjeinknél. Országunk kétharmada elveszett, a földön és a föld méhében pihenő kincseivel együtt. Ám minél szegényebbek lettünk földiekben, annál jobban ragaszkodunk lelki gazdagságot, kincset jelentő szentjeinkhez, a belőlük áramló gazdagító lelkülethez, s nem utolsó sorban „pretiosa Margaritá”-nkhoz, drága gyöngyünkhöz: szent Margithoz.
-
Ezüstnyárfák
0800 Ft„Egy ősziesen szomorkás, februárvégi vasárnap délutánján, néhány lassú ásítás és sóhajtás után, koppányi és szántói Szántódy Miklós báró fölkelt a dohánybarna ripsszel bevont, meglehetősen rozzant, recsegő karosszékből, ahova még ebéd után ült és szunnyadozott, ahogy a vasárnapi lapot végigböngészte. Ezüstfogantyús, fekete ébenfabotjára nehezedve végigbicegett a sárgára súrolt kemény deszkapadlókon, melyen itt-ott meglehetősen elkopott perzsaszőnyegek voltak. Egyenesen a balra nyíló, fehérre festett, keskeny ajtó felé ment, ott megállt és kopogtatott. Ez a szoba a kertre nézett apró ablakaival s ez volt a báró egyetlen leányának szobája. Így, a csukott ajtón keresztül is érezhető volt a lágy ibolyaillat, mely állandóan szállongott belőle. – Angéla, szívem, – mondta halkan és kissé rekedtesen a báró, mert már esztendők óta köhögött – Angéla, szívem, ne feledd elküldeni öreg Zsotát… A lány valahol a szoba mélyében lehetett, mert a hangjára a báró jól előreengedte a fejét, hogy jobban hallhassa. Meglehetősen sok ingerültség és türelmetlenség is volt ebben a hangban. – Igen, igen, apuskám. Igen, hiszen tudom! Különben, öreg Zsota is tudja, felesleges is erre figyelmeztetni Ojjé, tíz esztendő óta már megtanulhatta, hogy minden vasárnapon meghívja a plébánost, a jegyzőt és a tanítót, a te tarokkpartnereidet… Azok se várhatnák már a hívást! A báró kissé sóhajtott. Mintha megütötte volna ez a hang. De azért mosolygott, amikor benyitotta az ajtócskát s belépett az ibolyaillatú szobába.”
-
Gyárfás Sándor két élete
0800 Ft„Teréz aznap délelőtt a tornácon állt és magot szórt az udvarra. Nevetve hajolt ki a derékig érő léckerítésen, hogy jobban lássa a futó apró jószágot, a dülöngélve bicegő kacsákat, a naptól zománcos tollú kakast Gügyögve szólt le a kotlóshoz és a kis csirkékhez, mint csak jó anyák tudnak fias állatokkal beszélni. Nem hallotta a lécajtó nyílását az udvaron és meghökkent, mikor egy fiatal szakállas férfit látott a tornác lépcsőjén állani… Állt a lépcsőn mozdulatlanul és csodálkozó fényes tekintettel nézett fel rá. Eltelt pár pillanat.”
-
Magyar orvosnők tanácsai nők számára
01 500 FtA Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületébe (MONE) tömörült keresztény orvosnők hasznos és tanulságos könyvet kívántak a magyar női társadalomnak adni akkor, amikor ennek a munkának a megírására vállalkoztak. Könyvünket az első magyar orvosnő, gróf Hugonnai Vilma dr. emlékének ajánljuk, hogy ezzel a cselekedetünkkel a hálának és elismerésnek legalább egy kicsiny kis részét törleszthessük le a nagy úttörővel szemben. A mi könyvünk előhírnöke volt gróf Hugonnai Vilma dr. „A nő mint háziorvos” című munkája, melyet ő is a magyar asszonytársadalomnak ajánlott a következő szavakkal: „Könyvünk a család számára készült, célja a testi-lelki egészség fenntartására vagy visszanyerésére vonatkozó tanáccsal, szabállyal és intéssel segítségünkre lenni a nőknek gyakran vajmi tövises életpályájukon”. Ennél szebb, ennél melegebb ajánlást mi sem tudnánk írni, ezért engedjék meg, hogy az ő szavaival nyissam meg a mi munkánkat is. Célunk tehát az, hogy az olvasót felvilágosítsuk arra vonatkozólag, hogy miképpen akadályozható meg az egyes betegségek kifejlődése, vagyis hogy hogyan védekezzünk a betegségekkel szemben.
-
-
A magyar úriasszony háztartása
02 000 FtHa ismertetni akarjuk a háztartások vezetéséhez szükséges tényezőket, amelyeket a nőnek természetes hivatásából kifolyólag el kell látnia, a családból kell kiindulnunk. A család erkölcsi renden épült fel és az erkölcsi értékek műhelyét jelenti, melynek vezetője a nő. Az ő szellemének és lelkének kisugárzásából alakul ki a család szelleme és ölt formát és jelleget a család lelke. Ezért kötelessége a nőnek, hogy ápolja, őrizze, gyermekei és hozzátartozói útján adja át az utána jövő generációnak azokat az erkölcsi értékeket, melyeknek őrzője volt. Ez a folytonosság az emberek életének isteni motívuma. Ahhoz, hogy a nő erkölcsi tényező legyen a családban, szükséges, hogy hivatásának feladataival tisztában legyen és azokat felelősségérzetének teljes tudatában lássa el.
-
A magyar úriasszony otthona
02 000 FtA fészekrakás, az otthonteremtés gondja mindig foglalkoztatta az emberiséget és különösen most kétszeresen fontos, amikor azt annyi külső tényező és belső szellemi áramlat befolyásolja és nehezíti. Jól kell azt felépíteni és megalapozni. Általánosan megállapított tény, hogy a családi fészek, az otthon már nem áll azon az erkölcsi színvonalon, ahová az isteni gondviselés tervezte, hogy megváltozott a jellege, megromlott a szelleme, mert az emberiség nagy részénél is megváltozott a felfogás az élet értelme, jelentősége és célja iránt. De az emberi élet magasabbrendű szárnyalását az igazi céljától eltéríteni még sem lehet. Az emberi lélekben továbbra is meglesz a vágy nemesebb élet kialakítására és ebből fakad és sugárzik ki az otthon szeretete és az otthon éltető szelleme. Arra kell törekednünk, hogy a fészekrakás, az otthonteremtés lehetőségeit elősegítsük, de olyképpen, hogy az ezentúl is az isteni gondviselés akaratához híven a régi hagyományok pillérein épüljön fel, a jelen élet szükségleteihez alkalmazkodjék és a változott viszonyoknak megfeleljen. Jelen könyvünkkel ezt akarjuk elérni. Nem az a célunk, hogy a nagy társadalmi gondolatok átalakító erejének problémáival foglalkozzunk s ezeknek megfelelően az otthon arculatának megváltozását segítsük elő, hanem gyakorlati ismereteket nyujtsunk és útmutatást adjunk arra nézve, mikép lehet a régi otthont, az adott viszonyokkal számolva és a modern fejlődést követve, szebbé, kellemesebbé, melegebbé tenni és lelket adni belé. Az itt összefoglaltak csak rövid vázlatok és irányelvek, melyeknek alapján mindenki életkörülményeinek és viszonyainak megfelelően teremtheti és alakíthatja otthonát és beleviheti azt a lelki kultúrát, mely a multakhoz hasonlóan nemzedékeknek lesz szellemi és lelki erőforrása.
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
