A fehér gárda egy családregény keretében a forradalom és a polgárháború viharos eseményeit idézi fel. A cselekmény színhelye a Város – azaz Kijev -, amely számtalanszor cserélt gazdát abban az időben. A három Turbin testvér – Alekszej, a katonaorvos, a bájos Jelena, az elvtelen Talberg báró felesége, és a kamasz Nyikolka, a hadapród – a krémszín függönyös, lakályos otthon menedékében próbálja kivárni, míg a vihar elvonul felette. Meggyőződéses monarchisták, hisznek az adott szó becsületében, kulturált polgári életük nyugalmát féltik az új rendtől. Az élet szertefoszlatja hamis illúzióikat: tanúi és szenvedő részesei lesznek a fehér gárda összeomlásának. A Turbin fivérek e viharos napokban találkoznak Irinával és Julijával, akikkel egy tisztult légkörben kezdhetnek majd új életet… – Színházi regény: a rendkívül szellemes, csípős történet a húszas évek színházi világába nyújt bepillantást.

Anatole France Pingvinek szigete óta aligha jelent meg a világirodalomban olyan maró szatíra a korabeli kapitalista társadalomról, mint Karel Capek egyik legnagyobb műve, a Harc a szalamandrákkal. Ferde, de utánozhatatlanul hű tükre ez a könyv a társadalom erkölcseinek, minden jogtalanságának, bűnének és embertelen cinizmusának. Capek kíméletlen gúnnyal veszi célba a kispolgár gondolkodását éppen úgy, mint a konszernek és trösztök kapzsiságát vagy az öncélú dekadens tudományt.
Az olvasó előtt teljes egészében kibontakozik a „szalamandrakorszak” ijesztő képe. Ezek a lények elsajátítják ugyan a technikát, de a kultúra idegen marad tőlük, nem ismerik az irodalmat, a zenét, a művészetet, a szerelmet, nincsenek emberi érzéseik.
Lenyűgöző Capek éles iróniája, sajátos humora, s az író elévülhetetlen érdeme hogy művével a fasizmus veszélyére igyekezett felhívni az emberiség figyelmét.

Elbűvölő, lélegzetelállító történet egy titokzatos világról, amely egy letűnt kultúra rejtelmeibe, egy japán gésa életébe enged bepillantani. A történet egy szegény halászfaluból elkerülő 9 éves, kék szemű kislányról szól, akit eladnak egy gésa házba. A hű önéletrajzi leírásból tanúi lehetünk élete átalakulásának, miközben beletanul a gésák szigorú művészetébe, ahol a szerelem csak illúzió, ahol a szüzesség a legmagasabb áron kel el, ahol a nő feladata, hogy szolgáljon és tudásával elbűvölje a befolyásos férfiakat. Átélhetjük a háború okozta változást, amely egy új életforma kialakítására kényszeríti a gésákat, nem hoz szabadságot, csak kétségbeesést és vívódást.

Száz esztendeje már hogy a Sisinek becézett Erzsébet királyné a gyilkos merénylet áldozata lett. A feltűnni vágyó anarchista egy történelmi legendát lendített ás a múlandó és szomorúságos földi létezésből a hallhatatlanságba. Wittelsbachi Erzsébet a magyarok pártfogójából a nemzet védőszentjévé vált. Krúdy Gyula XIX.századi történelmünk valamennyi nagyságát megörökítő négy évtizedet átívelő pályafutása során többször visszatér a királyné regényes alakjához. Múltidéző beleélő készségével újra meg újra megidézte, azt hívén hogy szavaival életre varázsolhatja a kedves halottat.

Hat évszázaddal ezelőtt írta Boccaccio, a nagy olasz író, a novellairodalom atyja, világhírű elbeszéléseit. Dekameron címmel egybegyűjtött borsos történetei azóta se veszítettek elevenségükből, mert az író nem éri be azzal, hogy egyszerűen elbeszéli a szerencsétlen vagy boldog szerelmesek megpróbáltatásait vagy kacagtató kalandjait, tréfás vagy szomorú történeteket: elbeszéléseiben ott kavarog korának egész társadalma, megtollasodott vagy tönkrement kereskedők, uzsorások, művészek, kalandorok, féktelen nemes urak, ravasz kópék, huncut parasztok, álszent, nagybélű, parázna papok, ostoba és agyafúrt törvénytudók, orvosok. Boccaccio a középkor alkonyán már az újkor hírnöke: a vakhit helyett a kétkedést, a józan észt, az önsanyargató vezeklés helyett a derűs életörömöt hirdeti.