Az Új Jobboldal az 1960-as évek forrongó francia és olasz egyetemein, diákok között alakult ki. Mindmáig legjelentősebb képviselője az idén hatvanéves Alain de Benoist. Az Új Jobboldal nem utolsósorban reakcióként alakult ki az akkori baloldali, marxista mozgalmakra, ideológiákra. Mint minden jobboldali elmélet (vagy ahogy magát nevezi: gondolatiskola), ez sem új utópiát kreált, hanem múltban kereste meg egészséges szellemi gyökereit, hogy abból építkezve szóljon a jelenhez. Az új Jobboldal tehát csak nevében új. E gondolatiskola szervezeti formát is öltött Groupement de Racherche et d’ Études pour la Civilisation Européenne néven. Az Új Jobboldal politikája metapolitika, vagyis nem vesz részt a napi politikai harcokban, „egy lépéssel hátrább” lévő kérdésekkel foglalkozik. A szervezetnek szinte minden európai és más, fehérek által lakott országban van tagsága. Számuk sok ezer, szinte mind értelmiségiek. Olyan szellemi irányzat ez, amely Európa nemzeteit vissza akarja vezetni eredeti (értsd: nemzeti) és Európát megteremtő gyökereit, teremtő és éltető mítoszait. Aminek nem a naciolanizmus az oka, hanem Európa utóbbi, közel 1600 éves történetét meghatározó, Európát szellemileg, erkölcsileg s lassan gazdaságilag is tönkretevő ideológiákkal szembeni védelem, azok meghaladása, az európai nemzetek öntudatának, vitális erejének helyreállítása. Szükséges, hiszen e mintegy másfél ezer éves kezdet Carl Sagan szavaival „olyan volt, mintha az egész civilizáció valamiféle saját magára kiszabott agyműtéten esett volna át.”

Ennyi idő elteltével is sokkoló és drámai a 2006-os őszi események áldozatainak történetét újra olvasni. Ennél is drámaibb azonban, hogy a felelősök többnyire megúszták a felelősségre vonást. A demokrácia és a jogállamiság megcsúfolásának krónikája ez a könyv. -(Vajda Éva oknyomozó újságíró) Az Index cikksorozata korábban más sajtótermék által nem publikált esetek leírásával támasztotta alá, hogy a rendőrség 2006 forró őszének zavargásai és tüntetései alatt, illetve ezek nyomán a törvényesnél és a szükségesnél jóval több erőszakot alkalmazott, illetve hogy nem tett komoly lépéseket az ilyen ügyek kiderítéséért. -(A Göbölyös Soma-díj kuratóriuma) Nem egyedi „túlkapások” történtek a 2006 őszi eseményekben, hanem azonosító jelvény nélküli csapatok követtek el tömeges és brutális jogsértéseket a Köztársaság polgáraival szemben. A demokratikus politikai közösséget összetartó közös feltételezések között kitüntetett helyet foglal el a törvényes következmények elmaradhatatlanságába vetett hit. Bodoky Tamás kötete ennek a hitnek a megrendülését dokumentálja. -(Schiffer András)

Hol a helyünk Európában, azon népek között, melyekkel részben egy állam kereteiben, részben szomszédságban, szövetségben és vad ellenségeskedések közepette osztoztunk egy évezred történelmében? A magyar politikai gondolkodás e kérdésre adott legkülönbözőbb 20. századi válaszait mutatjuk be kétkötetes válogatásunkban. Politikusok, művészek, tudósok vagy publicisták írásai, szaktudományos könyvrészletek, művészi esszék, tanulmányok, szenvedélyes újságcikkek vagy hivatalos pártállásfoglalások, a népek családjába való egyenrangú beilleszkedés, a szomszédos népekkel való baráti együttműködés eszmei vagy a magyar szupremácia irredenta hangja, fölény és elsőbbség igénye és a birodalmi terjeszkedés kóros programjai egyaránt helyet kapnak e kötetekben. Az olvasót esetenként a váteszi tisztánlátás és emelkedett bölcsesség késztetheti tiszteletre, máskor a felháborodás indulata öntheti el. Kíméletlen őszinteséggel igyekeztünk szembenézni a jelenig nyúló múlttal, s szembesíteni olvasóinkat a magyar politikai gondolkodás legkülönbözőbb irányzataival. Olvasóink eredeti szövegekből ismerhetik meg „a keresztény Nyugat utolsó védőbástyája”, a „Keleti-Svájc”, a „kelet-európai küldetés”, a szomszédos népek kulturális, történeti-fejlődési rokonsága, politikai egymásrautaltsága kavargó-ütköző nézeteit, a magyarság európai helyére és szomszédaival való kapcsolatára vonatkozó olyannyira eltérő álláspontokat. A történelem süllyesztőjében alámerült nézetekre egykori küzdők s napjaink alapvető politikai állásfoglalásai, valamint a szaktudomány történeti és művészeti fejlődésfolyamatok elemzésére épülő fejtegetései „válaszolnak”. A tájékozódást segíti s egyben a kötet szerkesztőinek álláspontját igyekszik megfogalmazni a bevezető tanulmány, és a közölt írások szerzőiről, az írások eredeti megjelenési helyéről közölt tájékoztatás, illetve a kötetek jobb kezelhetőségét szolgáló jegyzetek, mutatók apparátusa. E két kötet remélhetőleg meggyőzően bizonyítja, hogy szembe tudunk s szembe is kell nézni a múlttal, melynek megismerése nélkülözhetetlen az egykori tévedések és bűnök, megtévesztő manipulációk felismeréséhez és elkerüléséhez, annál is inkább, mivel e múltban és jelenben mélyen gyökereznek a szomszédos népek testvéri együttműködésére irányuló eszmék és törekvések. Ezt kívánjuk szolgálni itt közreadott válogatásunkkal is.

Kortörténet? Kormány(ok) története? A rendsezrváltás krónikája? Gazdaságtörténet? Igazolódott és be nem vált jóslatok sorozata? Magyarország legutóbbi tíz évének szubjektív szempontból megfogalmazott, de objektivitásra törekvő históriája? Politikai arcképcsarnok a többpártrendszer hőskorából? Lengyel László könyvében mindez így együtt benne foglaltatik, mégsem mondhatná senki nyugodt lelkiismerettel, hogy csak ez vagy csak az. A szerző önálló, csakis általa művelhető műfajt teremtett, mert komplex látása, többirányú felkészültsége s legfőképpen a minden sablontól elütő, izgalmas gondolatkísérletek kikövetelték maguknak a semmi eddig voltra nem hasonlító formát. Politikai regénynek is nevezhetnénk, hiszen a szerző olykor szépírókat megszégyenítő invencióval, novellisztikus kidolgozottságú metaforák segítségével mondja el, mi zajlott le az Antall-, illetve a Horn-kormány évei alatt. Akik 1992-ben már olvasták Lengyel László Útfélen című könyvét, meglepetéssel tapasztalhatják, hogy annak fejezetei (bár e kötet első felében újra olvashatók) alaposan kibővültek, módosultak, a későbbi történések fényében némiképp átértékelődtek: tehát a „régi” is vadonatúj lett. A Horn-kormány négy évének komplex elemzése pedig első és egyetlen kísérlet ennek a periódusnak a definiálására, s időben elmegy addig, ameddig csak lehetséges: éppen csak az 1998-as választások eredményét nem várhatta be (a nyomdai átfutás miatt) a történelemmel mindvégig szinkronban dolgozó szerző.

Neves szerzők tolla nyomán készült el a Magyar nemzetstratégia című kötet, amelynek célja a nemzeti párbeszéd beindítása. A tanulmányok szerzői között többek között megtalálhatjuk Jankovics Marcellt, Papp Lajos szívsebészprofesszort és Vértesaljai Lászót is. Egyre több kutatási eredmény mutatja: rendíkvül súlyos helyzetben van a magyar társadalom, testi-lelki erőforrásai kimerülőben. Decemberben megjelent a Magyar nemzetstratégia című kötet. Nem egyszerűen egy könyvről van szó: közel negyven szerző írja le tanulmányaiban a magyar nemzet problematikáját, szem előtt tartva a közösség jövőjét is. A kötet mindenképpen időszerű, hiszen a mindennapok embere is egyre inkább érzi, valami nem működik, leállt az a bizonyos motor, amely termékeny hétköznapokat eredményezhetne. A párbeszéd megkezdése a cél – mondta ezzel összefüggésben Bogár László, aki a könyvbemutatón többek között arról beszélt, hogy Magyarország történelmének egyik legsúlyosabb, legmélyebb válságát éli át. Mint fogalmaz: az elmúlt ezer év során csak pusztító háborúk és járványok során fordulhatott elő, hogy a nemzet fizikai teste tartósan lepusztulási lejtőre kerüljön. Most először történik meg, hogy békeidőben évtizedek óta roncsolódik mindkettő.
A Püski Kiadó gondozásában megjelent könyv tanulmányait 37 neves szerző írta. A többi között Andrásfalvi Bertalan, Baranyi Károly, Borbély Imre, Csizmadia László, Emődy Csaba Renzo, Fekete Gyula, Járosi Márton, Kisida Elek, Lóránt Károly, Mándoki Andor, Nagy Bálint, Nováky Erzsébet, Oláh János, Piukovics Gábor, Szabó Gyula, Tanka Endre, Varga Domokos György, Varga István, Vass Csaba, Vezér-Szörényi László, Drábik János, Bene Éva, Duray Miklós, Jelenczki István, Jókai Anna, Kellermayer Miklós, Kocsis István, Kondor Katalin, Molnár V. József, Tóth Zoltán József, Vértesaljai László, Hegedűs Lóránt, Bogár László, Zétényi Zsolt, Pozsgay Imre, Jankovics Marcell és Papp Lajos tanulmányait tartalmazó könyv 10 tartalmi egység mellett tárgyalja a magyarság, a magyar nemzet jövőjét. Abban bíznak – ahogy Bogár is mondta –, hogy kötetükkel egy értékmentő párbeszéd kezdődik, amely a konzervatív értékrend mellett kiutat és reményt jelenthet a nemzetnek.

Ez a könyv nem csupán objektív beszámoló. szubjektív értékelések is átitatják. A legújabb kori történelemről és a jelen időkről, kortárs személyekről beszél. Nem (csak) archívumokban folytatott kutatások eredményeiből, hanem magából az életből és tapasztalatból is merít. Timothy Garton Ash az ilyen kísérletet „jelenkori történetírásnak” nevezi. Érdemes ezt felvállalni. A magyar posztkommunista átalakulás még nem zárult le, de már ma is méltó az elemzésre és az értékelésre. A friss demokrácia már annyi ideje, több mint tíz éve tart, hogy le lehet vonni belőle az első következtetéseket. Ez volt a célom, amikor nekiláttam az írásnak.

Valamikor a hetvenes években az épülő szocializmus egy rendületlenül szépülő tudományos intézetében Gombár Csaba – intézeti parancsra – hosszútávú munkatervet állított össze. A nyolvanas évek második felét maga elé képzelve az jutott eszébe, hogy akkor már ötvenéves lesz, és talán már nem is lesz mit kutatnia. Ám a nyolcvanas évek második felétől megszaporodtak az olyan jelenségek, amelyeket nem értett, és az ezeket firtató kíváncsiságból született az Államoskönyv. Az állam, vagyis az államváltozást megtestesítő rendszerváltás foglalkoztatja, izgatja, ezért veszi górcső alá a Németh-kormány működését, ezért rajzolja meg imponálóan biztos vonalvezetéssel az Antall-kormány életgörbéjét és vázolja hasonló precizitással a Horn-kormány működésének kezdetét. A vonatkozó magyar szakirodalom és kutatások állapotából is következik, hogy míg egy fölvetett kérdésre körvonalazódik a válasz, másik három megválaszolandó merül fel. A kötet belső szerkezetét éppen ez adja: kérdésfelvetés és megválaszolás, újabb kérdésfelvetés és megválaszolás, … Az Államoskönyvben összerendezett tanulmányok tíz év kutatómunkáját, a rendszerváltó Magyarország átfogó és mély elemzését tartalmazzák.