Benne: Magyarság, Magyarország, Esti Ujság, Képes Vasárnap; Új Magyarság; Pest; Napló + korabeli erdélyi menetrendkönyv, ill. erdélyi induló kotta

Magyarországon a kiegyezést követően jelentek meg az első vicclapok, s az 1945 utáni években már több mint 20 félét lehetett olvasni. Nagyrészük csak időszakos jelleggel, gyakran csak 1-1 szám erejéig volt kapható. Ez alól jelentett kivételt a kisgazdákhoz kötődő Szabad Száj, a szociáldemokraták lapja a Pesti Izé, az MKP, majd az MDP lapja a Ludas Matyi, valamint a Hüvelyk Matyi. Az 1945-ös választásokon győztes Kisgazdapárt vicclapjának, a Szabad Szájnak első száma 1946. június 22-én jelent meg. Így köszöntötték az olvasókat: „A demokrácia felszabadította az országot, a népet, a lelket, a szívet és a – szájat. Az írót ma nem köti más, mint a jó ízlés és a lelkiismerete, jóllehet ez a legszigorúbb cenzúra. […] Eláruljuk tehát, hogy mi a célunk? A szabad nép, a szabad szó, a szabadság, a világosság, az igazság, a haladás, a demokrácia, a magyar nemzet és a mai világ pártatlan és jókedvű kis újságja akarunk lenni. […] Gondterhes időkben a legjobb orvosságot, a mosoly és a derű édes mézét kínáljuk. Fogadják szívesen.” A lap első éveiben még valóban szabadon viccelődhetett, akár a politikai döntések visszásságairól is. Néhány példa: A B-lista elnöke megkérdezi a sorra kerülő tisztviselőtől: „- Melyik pártnak a tagja? – Kisgazdapárt. Az elnök kissé lapoz az iratok közt, majd így szól: – Bé-lista. A következő tisztviselőtől szintén megkérdi – Melyik pártnak a tagja? – Kommunista. Az elnök ismét lapoz az iratok közt és a jegyzőkönyvvezető halkan megszólal: – Máz-lista.” A letartóztatásokról is születtek viccek: „Maga miért került börtönbe? – Kiraboltam a magyar Gazdasági Bankot. – És maga? – Én pedig ugyanazt megalapítottam.” Illetve „A Buda-déli internálótábor felügyelősége ezúton tudatja az érdekeltekkel, hogy ma este 8 órakor névsorolvasást tart.” Vagy a párizsi békeszerződéssel kapcsolatban: „Hallotta? Új néptörzset fedeztek fel Közép-Afrikában? – Ne mondja! Hogyan bukkantak rá? – Jóvátételi követelést nyújtott be Magyarországgal szemben. Valamint a rekordmértékű inflációval is: „A mai adópengőárfolyamot helyhiány miatt nem közölhetjük.” De a sajtó helyzetét is kifigurázták: „A rikkancsnál: – Van Igazság? – Nem keresik. – Magyar Nemzet? – Nyomás alatt. – Szabad Szó? – Még nincs. – Demokrácia? – Rövidesen feltétlen lesz. – Világ? – Most tördelik. – Hát akkor mi van? – Színház az van.” Aktualitásának és rajzainak köszönhetően ekkor olyan sikeres volt a Király Dezső által szerkesztett 4-6 oldalas hetilap, hogy példányszáma elérte a 65 ezret. Ezt a folyamatot az egyre erősödő kommunista hatalom törte meg, mivel 1948 után a sajtó más orgánumaihoz hasonlóan a vicclapok is egyre kevésbé lehettek szabad szájúak, hiszen a viccek jó részének alapanyagát a politikai élet szereplői adták (volna). S mivel a kommunisták tisztában voltak a viccek szerepével, ezért az MDP kimondta, hogy „Az agitációnak egy éles fegyvere a humor és a szatíra.” Valamint azt is, hogy: „Szatíránknak szeretnie kell vívmányainkat, nem gúnyolódhat eredményeink felett.” Ennek megfelelően alakították át az 1949-es főszerkesztőváltást követően a Szabad Szájat is. Ezentúl már nem lehetett kritikus a hatalmon lévőkkel szemben, hanem éppen ellenkezőleg, ki kellett szolgálnia a hatalmon lévők érdekeit. Vidor Gyula időszaka alatt eltűnt a lapból Rákosi, s megjelentek a lapban a kényszeredett, ízetlen, a szocializmus eredményeit hirdető hírek, például: fényképek az édes Matusek néniről, aki 868 %-os termelésével a legtöbb cukrot gyártja az Édesség héten. Vagy: „Az első félidő után. Jó eredményekkel zárult a 3 éves terv előirányzata az 1949 év első felében. Vas Zoltán mondja a pályáról lejövő focistáknak: – Bravó fiúk! Az első félidő jól sikerült, de a másodikban még jobban fokozzátok az iramot.” A párt vezetése már ekkor elhatározta, hogy meg fogja szüntetni a lapot, az indok az volt, hogy a munkatársak nem paraszti és munkás, hanem polgári származásúak. Végül 1951. március 15-éig hagyták megjelenni. Viszont a szerkesztőkkel sem közölték előre, hogy ez lesz az utolsó szám, így nem köszönhettek el olvasóiktól sem. A Szabad Száj hazai átalakítása után 1949 tavaszán megjelent a lap emigráns változata is Brüsszelben, Ami a Szabad Szájból kimaradt címmel. Itt szabadon viccelődhettek tovább, például Rákosival is: Milyen frizura állna a legjobban Rákosinak? – Középen elválasztva – baltával… A külföldi orgánum hazai elődjéhez hasonlóan szintén 1951-ben szűnt meg. A Szabad Száj mellett a fentebb említett másik két vicclap is megszűnt, egyedül az MDP által fenntartott Ludas Matyi maradhatott meg. Így a diktatúra teljesen befogta az emberek száját, az ötvenes években többször is meg kellett gondolni, hogy ki, kinek, mit mond el, hiszen a vélemény és sajtószabadság, vagyis a Szabad Száj akkor már papíron sem létezett. A politikai viccek elmeséléséért pedig nem egy esetben börtönbüntetés járt. Például egy badacsonyi orvost öt és fél hónap szabadságvesztésre ítéltek a következő vicc miatt: „Churchill Trumanhoz: Hallottad, hogy Sztálin csak tetszhalott volt? Truman: Hogy hogy? Churchill: Hát úgy, hogy neked jobban tetszett, mint halott.” Így megszűnt annak lehetősége, hogy a viccek elmesélésével csökkenjen az emberekben lévő feszültség, s legalább verbális igazságtételt kapjanak a csattanóban kimondott igazságok révén. A diktatúra ezen időszakát már nem a humor, hanem annak hiánya jellemezte.
Forrás: RETÖRKI Facebook oldala (2021.06.23.)

A lapot Pethő Sándor Hegedűs Gyulával alapította 1938. augusztus 25-én, miután több munkatársával együtt kilépett az 1920 óta működő (általa és Milotay István által alapított) Magyarság című lapból, melyet ekkor a laptulajdonos nemzetiszocialista lappá nyilvánított. Ahogy a Magyarság, úgy a Magyar Nemzet is jobboldali, mégis legfőképpen náciellenes lap volt, ennél fogva sokszínű szellemiséget képviselt és legfontosabb fóruma lett a náci befolyást ellenzőknek. Bekötve: I. évf., 3-31. sz.

A Dunamenti harcoló front ujságja, még 1945.ben is megjelent. A 2. évf. 13 száma 1945. január 16-án jelent meg. Teljes magyar fordítása és a német eredeti a „Haditudósító” 2011/1 számában található. Bekötve: 1. Jahrgang, Folge 1-35. November-Dezember. Hiány: Folge 2., 16., 28.

A következő lapok számait tartalmazza: Igazság: III. évf., 1., 3., 7., 8. sz., Kossuth Népa: III. évd., 2. sz., Szabad Nép: V. évf., 13., 33. sz., Szabadság: III. évf., 14., 33., 117., 197. sz., Új Ember: III. évf., 3. sz., Hirlap: II. évf., 32., 28., 57., 99., 107., 163., 237. sz., Fáklya: II. évf., 6. sz., Kis Ujság: III. évf., 33. sz., Magyar Nemzet: III. évf., 62. sz., A Holnap: L. évf., 3. sz., Világ: 546., 662., 706., 714. sz., A Reggel: XX. évf., 12. sz., Március Tizenötödike: I. évf., 7., 8., 9., 10., 15., 16., 19-20. sz., Új Magyarország: III. évf., 33. sz., Magyar Nap: I. évf., 28. sz., Ellenzék: I. évf., 1., 2., 3., 4., 5., 7., 8., 9. sz., Hazánk: II. évf., 9. sz., Világosság: 3. évf., 227. sz., Független Nemzet: II. évf., 39. sz.

Benne: 1, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 37, 38, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 47, 48, 49, 50, 51, 52

Az irodalmi, anekdotázó szatirikus lapokat az 1860-as években felváltották a kifejezetten politikával foglalkozó humorújságok, a Bolond Miska volt az első politikai élclapunk. A humoros, képes hetilap tulajdonos-kiadója Emich Gusztáv, alapítója és szerkesztője pedig Tóth Kálmán volt. 1865 és 1868 közti időszakban a Bolond Miska volt a legnépszerűbb a hasonló lapok között. Ezt részben jelentős múltjának köszönhette, de például az ellenzéki olvasótábornál jelentősen befolyásolta ezt Tóth Kálmán korábbi börtönbüntetése. Később pont Tóth politikai nézetváltásának következtében esett vissza jelentősen a népszerűsége.1865 tavaszától a Bolond Miska az Üstökössel együtt tesztelte az enyhülő abszolutizmus eredményeként várt szabadság valóságát. Ennek a próbálkozásnak jó példája a Kakas Márton és a Bolond Miska közötti párbeszéd. Innen meredeken felfelé ívelt az út a szabadság tekintetében, hisz hamarosan már „rendszerváltozásról” nyilatkozott a lap, majd szabadon kiadta a korábban cenzúrának áldozatul esett karikatúráit.A Bolond Miska a főbb társadalmi problematikák közül kiemelten kezelte a kiegyezés utáni zsidó emancipációt. 1868 után a politizálás és az annak álcája mögé bújtatott személyeskedés vette át a főszerepet a Bolond Miskában. A kortárs írókat nem írói, inkább politikusi mivoltukban tüntette fel. Például Jókai Mór is a korszak egyik legnagyobb politikusaként jelent meg a lapban, irodalmi érdemei nem kerültek fókuszba.Előfizetői száma 1869-re harmadára csökkent (1800). Ezután a megújulási kísérletek sem mentették meg az 1875. évi, 15 évi fennállás után történt megszűnéstől.

Nagy múltú magyar baloldali politikai napilap. Elődlapja, a Munkás Heti-Krónika 1873-ban, a Népszava 1877-ben indult. Eredetileg a Magyarországi Szociáldemokrata Párt lapja volt, majd 1948-tól 1989-ig a SZOT központi orgánuma. A rendszerváltáskor privatizálták. Bekötve: 71. évf., 97-122. sz.