-
Bálint Zoltán és Jámbor Lajos
0Bálint Zoltán (1871-1939) és Jámbor Lajos (1869-1955) a millenniumtól az első világháborúig terjedő „hosszú századforduló” egyik legsikeresebb építészpárosa volt. Harminchárom és fél évig dolgoztak együtt az 1897-ben alapított Bálint és Jámbor társas cégben. Már a legelső években jelentős megrendelésekhez jutottak: pályázati nyertesként ők tervezték – mint a Lechner Ödönt követő nemzedék tagjai – a szecesszió magyar változata egyik legszebb példájaként számontartott szatmári Pannónia Szálló és Vigadót, valamint több elegáns budapesti nagypolgári villát, városi bérházat. Az 1900. évi párizsi világkiállítás történelmi pavilonjára kiírt pályázat elnyerése, a tizenhét tematikus csoportkiállítás installációjának megtervezése, majd mindezek megvalósítása világraszóló sikert aratott. Az ezt követő időszakban az épülettervezési megbízásokkal együtt számos enteriőrtervezői feladatot is kaptak.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Lombos fák és cserjék
0Vancsura Rudolf a hazánkban előforduló őshonos és gyakrabban ültetett külföldi fákat és cserjéket tudományos pontossággal és mégis közérthetően írja le. Célját tekintve a könyv a gyakorlati erdészeti szakemberek részére készült, de használhatják a kertészek, mezőgazdák, természetbarátok, s mindazok, akik közelebbről meg akarnak ismerkedni erdeink, parkjaink hasznos és szép lombos fáival, bokraival. A rövid rendszertani bevezető után a növények legfontosabb alaktani és élettani alapfogalmait találja meg az olvasó, majd a fajok és nemzetségek leírása következik, a könnyebb kezelhetőség kedvéért tudományos nevük abc sorrendjében. A nagyobb nemzetségek fajainak felismerését főleg a vegetatív hajtáson található bélyegekre felépített határozókulcs segíti elő. A könyv az egyes fajok leírásakor a fák alaktani, szövettani tulajdonságait, fontosabb változatait, hazai és külföldi elterjedését, termőhelyi és éghajlati igényét, gazdasági jelentőségét ismerteti.
-
Háziállatok anatómiája
0„Ez a könyv háziállataink szervezetének alaki tulajdonságait kívánja megismertetni. Módszer tekintetében azonban némileg eltér a hasonló munkáktól. Ennek oka abban rejlik, hogy az élő állatot tartja mindvégig szem előtt és célja az, hogy az állat szerveinek származását, fejlődését, differenciálódását is az olvasó szeme elé vetítse. A morfológia fő ágazatai (anatómia, szövettan, fejlődéstan) szervesen kapcsolódnak a könyvben, éppúgy összefüggnek itt egymással, mint ahogyan az életben feltételezik egymást. Ez lehetővé teszi a szervrendszerek olyanirányú ismertetését, hogy fejlődésük, kibontakozásuk tükrében ismerjük meg alakjukat és szerkezetüket. A fejlődésre vetett tekintet bármily röviden kerül is rá itt a sor bizonyítóan tárja elénk azokat a szerkezetbeli változásokat, amelyek a működés során törvényszerűen jönnek.”
Guoth János -
Állatorvosi általános kórtan
0Az általános kórtan nagy jelentőségű tudományág, amely arra törekszik, hogy a tudományos kutatásnak a betegségek és a kóros elváltozások keletkezésére vonatkozó, régi és rohamosan szaporodó új eredményeit rendszerezze és egységes kórtani szemléletben összefoglalja.
A könyv az általános kórtannak elsősorban morfológiai részével foglalkozik, s így bevezetésként szolgál a részletes kórbonctanhoz. Kitér azonban az általános kóroktanra és egyes kórélettani kérdésekre is, de csak olyan mértékben, amennyire a morfológiai elváltozások kórfejlődésének és jelentőségének megértéséhez szükséges.
Anyagának felépítése – a modern patológia szellemében – hangsúlyozza a szervezet egységét, és rámutat arra, hogy szoros kapcsolat áll fenn a kóros alakbeli eltérés és a kóros működés, valamint a szervezet kóros reakciói és a külvilág ingerei között.
A könyv elsősorban tankönyvnek készült, de hasznos az állatorvostudomány különböző területein működő állatorvosok számára is. -
Vadászat négy földrészen 1927-1964
0A szövegek válogatása a híres vadász következő köteteiből készült: Csui; Afrikai tábortüzek; Hengergő homok; Alaszkában vadásztam; Nahar; Ahogy elkezdődött; Ünnepnapok; Denaturált Afrika. Fekete-fehér képekkel gazdagon illusztrált kötet.
-
Medvék, őzek, farkasok
0„Kötetünk már a címében is jelzi, hogy ezúttal olyan írásokat gyűjtöttünk össze, amelyek főként a Kárpát-medence nagyvadjainak életét, szokásait, vadászati módjait örökítik meg. Lapjain felelevenednek a régi farkasvadászatok a múlt század derekáról. Képet kapunk arról, hogy a farkas, ez az egykor oly félelmetes hírű ragadozó, mikor, milyen helyzetben támad az emberre. Nagy számban szerepelnek összeállításunkban medvetörténetek, a legkülönbözőbb vadászati módok bemutatásával. Több elbeszélés izgalmas nyomozásba avat be: valóban barlangban tölti-e a medve a telet, hogyan viselkedik a téli álmából felvert nagyvad, hogyan ragadja el áldozatát a havasi nyájaknak ez a veszedelmes prédálója. Olvashatunk a havasok titokzatos akrobatájáról, a zergéről, éberségéről, ügyességéről. Tanúi lehetünk a keselyűk lakmározásának, marakodásuknak a szintén zsákmányra éhes szirti sassal, a Kárpát-medence madárvilágának tollas királyával. A hajnali órákban leshetjük meg a megrészegült fajdkakas szerelmi násztáncát, követhetjük a prédájára leső vadmacskát. De megelevenednek előttünk a hazai vadak is: a szimatot fogott kutyákkal szívós harcot vívó vadkan, az üldözők köréből ravasz furfangjával kitörő róka; az életben maradásért keserves napokat átvészelt fogolycsalád; az erdei tisztásokon háremükért viaskodó szarvasbikák; a fegyver elől sokféle ügyeskedéssel életüket mentő őzbakok.
Újfalvi Sándor, Bársony István, Nadler Herbert, Maderspach Viktor, Thurn-Rumbach István, Zsindely Ferenc jobbára ismeretlen, ma már könyvtárakban is alig hozzáférhető írásai a Kárpát-medence egykori vadászparadicsomát keltik életre; a vadászat nemes izgalma mellett bevezetnek az erdő rejtett életébe, a növények, a rovarok világába; a vadakat hiteles környezetükben jelenítik meg, hogy a fegyver nélkül cserkészők, a kirándulók is örömüket leljék a természet örök megújulásában.”
Ezekkel a szavakkal ajánlja az olvasó szíves figyelmébe legújabb kötetét a sajtó alá rendező Véber Károly. -
A vadászat kézikönyve
0A vadászat kézikönyve”, mely nemcsak oldalterjedelemben (650), hanem a témák sokaságában is mint legnagyobb alkotása vadászati szakirodalmunknak – kis késéssel – a Vadászati Világkiállítás alkalmából jelent meg, hogy a vadászati és vadgazdálkodási ismeretek teljességével szolgáljon az olvasónak, és nyilván hogy vadászati kultúránk fejlettségének egyik dokumentuma legyen. így tárgyköre sokkal szélesebb a vonatkozó könyvirodalmunkban eddig ismerteknél. Olyan témákkal bővült, mint a magyar vadászat története (dr. Csőre Pál), a természetvédelem és a vadászat (dr. Tildy Zoltán), – az akadémiai színvonalon megírt! – vadászat és vadgazdálkodás természeti és gazdasági adottságai (dr. Keresztesi Béla), a vadeltartó képesség és hozamfokozás (dr. Tóth Sándor), a vadászat etikai kérdései (dr. Bencze Lajos), a mezőgazdasági üzem anyagi érdekeltsége a vadgazdálkodásban (dr. Koller Mihály), a vadgazdálkodás tervezése (dr. Koller-Izrael), a vadontenyésztés (dr. Bencze-dr. Bertóti-Rácz), a mechanizáció, kemizálás stb. hatása a vadra (dr. Nagy Bálint), a vad értéke (dr. Lénárt Lajos), a vad hasznosítása (Gábor József), természetszeretet-vadászat, a vad haszna és kártétele (dr. Hauer Lajos), a vadegészségügy helyzete és szervezete, a vad gyakoribb betegségei (dr. Pásztor Lajos), a tenyésztett vad higiéniai, a befogott vad egészségügyi problémái, a vadhús vizsgálata (dr. Várkonyi János). Mind-mind olyan témák, amelyek közül néhány eddig szétszórtan, különböző orgánumokban jutott csak hanghoz, most pedig egy testes kötetben kínálják magukat az olvasónak a többször megírt, szokványos vadászati és vadgazdálkodási témákkal egyetemben.
-
Vadászfegyver- és lőismeret I-II.
0A szerzőnek – aki egyben a Nimród c. vadászújság ballisztikai rovatának állandó munkatársa – ez a kézikönyvként is használható munkája összefoglalja mindazokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyekre a vadásztársadalomnak a vadászgyakorlat szempontjából szüksége van. A könyv hasznos tudnivalókat tartalmaz a vadászok mellett, a fegyverekkel foglalkozó szakemberek és egyéb érdeklődők számára is.
-
A fácán és vadászata
0A hazai fácánállomány az utóbbi két évtizedben az előző időszakhoz képest öt-, hatszorosára, a vadászzsákmány nyolc-, tízszeresére növekedett. Nemzetközi összehasonlításban ez annyit jelent, hogy jelenleg, egységnyi területre vetítve, világviszonylatban nálunk van a legtöbb fácán és egy vadászra vonatkoztatva a legnagyobb zsákmány. A megnövekedett állomány hetven százaléka az Alföldre, huszonkét százaléka a Dunántúlra, nyolc százaléka pedig az északi megyékre esik.
Ezek a mindenképpen elismerést érdemlő nagy eredmények annak köszönhetők, hogy a fácán tenyésztését, jelentős szellemi és anyagi ráfordításokkal, új technológia kidolgozásával és alkalmazásával sikerült nagyüzemivé tenni, s a természetben bekövetkezett veszteségeket mesterséges telepítéssel pótolni. Az ország területén ma több mint ötszáz vadgazdálkodó egység foglalkozik rendszeresen fácántenyésztéssel és állománytelepítéssel, fácánvadászataink pedig, színvonaluk és szervezettségük révén, kivételes rangot vívtak ki maguknak szerte Európában.
Dr. Nagy Emil, a kérdés nemzetközi tekintélyű szakembere, ebben a könyvében egyfelől azt a korszerű ismeretanyagot foglalja össze, amely alapjául szolgált a fácántenyésztésben elért eredményeknek, másfelől a további fejlesztés lehetőségeit és módszereit részletezi, vadgazdának és sportvadásznak egyaránt hasznos, tanulságos olvasmányt nyújtva. -
Az őz és vadászata
0Az őz nem volt mindig annyira népszerű és elismert vadfajunk, mint ma. A század közepéig gyakran csak úgynevezett töltelékvadként kezelték, mennyisége és minősége messze elmaradt az európai élvonaltól, hazai élőhelye a táplálékforrá-sok tekintetében eléggé kedvezőtlen erdős területekre korlátozódott.
Őzállományunk mennyiségi és minőségi fejlesztése érdemben 1965 után, azt követően kezdődött meg, hogy egy Martonvásár határában elejtett bak agancsa világelső lett. Gyakorlatilag ettől az időponttól számítható, hogy friss lendületet kapott az állomány szakszerű kezelése, a klasszikus állományszabályozási módszerek alkalmazása, valamint az előnyös korösszetétel kialakítása. A nagyarányú fejlődéshez természetesen az is hozzájárult, hogy az őz,,meghódította” az Alföldet, ahol kitűnő élőhelyet talált, bőséges takarmánnyal.
Az elismert szakemberekből álló szerzői munkaközösség ebben a kötetben az őzzel és az őz vadászatával kapcsolatos legújabb ismereteket foglalja össze, korszerű szemléletben, elsődlegesen a vadgazdálkodási gyakorlat igényeit tartva szem előtt, vadgazdáknak is, vadászoknak is hasznos, tanulságos olvasmányt nyújtva. -
Vaddisznóriport. Életem a vaddisznók között
0Csak kevés zoológusnak sikerült átélnie, hogy közösségben élő vadállatok falkájukba, hordájukba, családi kötelékükbe befogadják. Annak idején szenzációként hatott Goodallék beszámolója, amelyben a vad csimpánzok körében átélt élményeiket írták le. Senki sem hitte volna azonban, hogy ma Európában nálunk honos vadállatokkal is hasonló kapcsolatba lehet kerülni, és hasonló eredményeket elérni. Mégis, amit senki sem tartott lehetségesnek, megtörtént az NDK egyik vadászkerületében: egy amatőr biológusnak sikerült elterelő etetéssel egy vaddisznókondával kapcsolatot teremtenie, és ezt a kapcsolatot annyira elmélyítenie, hogy végül a disznók a konda tagjának tekintették. Meynhardt az elmúlt években – 1986-ig, sok ezer órát töltött a vaddisznókkal, és az állatok 14 generációjáról készített szenzációs értékű feljegyzéseket. A kutató – aki eredeti foglalkozását tekintve villanyszerelő – tanulmányozta, miként alakul az állatok napi életritmusa, a vaddisznók közösségében milyen alá- és fölérendeltségi viszonyok vannak, és hogyan kommunikálnak, milyen hangjelzéseket adnak különböző alkalmakkor. Ebben a könyvében lebilincselően, humorosan, mégis tárgyilagos módon tárja elénk élményeit „saját” vaddisznói között. Az NDK televízió nézői jól ismerik a szerzőt mint a vaddisznókról készített filmek szerzőjét.
-
A róka ökológiája és vadászata
0Mondanivalómat két lényeges rész köré csoportosítva új szemléletet szeretnék kialakítani az olvasóban. Az első és talán a lényegesebb rész a róka rokonságával, testfelépítésével, szaporodásával foglalkozik, és különös figyelmet szentel a rókapopulációk ökológiájának, valamint az azt befolyásoló tényezőknek. A második rész, amely a vadászoknak bizonyosan sokkal ismerősebb, a róka vadászatát és annak különböző módozatait tárgyalja.
Bárki jogosan kérdezheti, hogy milyen új szemlélet kialakítását remélem én ettől a könyvtől. Nem többet és nem kevesebbet szeretnék elérni vele, mint azt, hogy a rókát mindenki úgy tekintse, mint az életközösség egy tagját, amely környezetének alakításában olyan szerepet „vállalt”, mint amilyet az számára lehetővé tett. Tehát a róka – ökológiai értelemben – se nem káros, se nem hasznos, hanem egy olyan vad, amely táplálkozása során a vadgazdálkodás számára többé vagy kevésbé fontos állatfajokat, az apróvadat is fogyasztja. Emiatt el kell fogadni a vadgazdák és a vadászok azon törekvését, hogy ezt a „konkurenciát” minél kisebbre csökkentsék.
Ezekkel a mondatokkal ajánlja olvasóinak szíves figyelmébe új könyvét a szerző, akinek Kovács Györggyel közösen írt előző munkája, A mezei nyúl című, emlékezetes sikert aratott. -
Kalandozás a vadászat történetében
0Szakemberek is, laikusok is egyaránt örömüket lelhetik ebben a könyvben, amely nem tudományos igénnyel készült, minden részletre kitérő szakmunka, inkább csak ízelítő, színes, eleven metszet az ember egyik legősibb tevékenységének, a vadászatnak történetéből, amely szinte magának az embernek történetével egyidős. Az őskori barlangrajzokon megörökített, és ezek alapján rekonstruált vadászati módok szemléletes leírásai a későbbi irodalmi feldolgozások egyes jellemző részleteivel gazdagodnak. A szerző kronológiai rendben nyomon követi a vadászat történetét, az ősember létfenntartását biztosító, kezdetlegességében is bonyolult vadűző életétől a középkori és az azt követő évszázadokon keresztül, egészen napjainkig.
-
Erzsébet királyné és a magyarok
0Számtalan könyv született már Erzsébetről, de ilyen, mint ez, még nem. Még senki nem írta meg ennyire regényesen, de egyben korabeli tudósítások, visszaemlékezések, naplóbejegyzések és magánlevelek alapján – azaz a lehető leghitelesebb források segítségével – Erzsébet történetét arra koncentrálva, ami az ő életében az egyik legfontosabb dolog volt: hogy Magyarország királynéja! Azzal a szeretettel, amit magyarként érezhetünk iránta, aki, mondhatjuk, szívében is magyar volt. Erzsébet kétszer tért magához eszméletvesztést követően, és mindkétszer magyarul szólalt meg először. Szerette férjét, Ferenc Józsefet, de szerette Andrássy Gyula grófot is – igazi, mély barátsággal, amelyet, ahogy egyszer fogalmazott, „nem mérgezett meg a szerelem”. Szerette magyar udvarhölgyeit, szeretett hazánkban tartózkodni (jobban, mint Bécsben), és mindent megtett azért, hogy Ausztria kiegyezzen Magyarországgal.
-
A mongolok titkos története
0A mongol nyelvnek és irodalomnak ezt a ma ismert legrégibb emlékét aránylag nemrég fedezték fel a világirodalom és a tudomány számára. Szövege kalandos úton hagyományozódott ránk, és mindmáig teljes homály borítja a szerző személyét, életét és működését. Nem tudjuk, mikor írta meg e művet a mongol Anonymus. Hallatlanul izgalmas olvasmány, mert – a szerző szándéka ellenére – leplezetlenül feltárja, mint indul el világhódító útjára a jelentéktelen kis mongol törzsfőnök fia, Temüdzsin, s mint lett Temündzsinből Dzsingisz kán, és milyen szerény kezdetekből sarjadt ki a hatalmas mongol világbirodalom.
-
Trianon, honvédség, háború, sport
0Több mint ötesztendős kutatómunka eredményeit mutatják be Szakály Sándor írásai. Magyarország egyik legismertebb történésze kiemelkedő szakmai alapossággal járja körül a témául választott eseményeket, személyeket; amelyeket, illetve akiket górcső alá véve tisztábban láthatóvá válik a nagy kép, Magyarország XX. századi vérzivataros históriája is.
-
A tábori tüzérség az első és a második világháborúban
0Mintegy nyolc évtizede, a századforduló táján kezdődött a hadviselés gépi korszaka, melynek legelső nagy fegyveres küzdelme az első világháború volt, s amely időtől változtak meg és változnak alapvetően napjainkban is egyre gyorsuló ütemben a háború „résztvevői”: a katonai szervezetek, a harceszközök és az azokat kezelő emberek egyaránt. A három hagyományos fegyvernem egyikének, a tüzérségnek pontosabban a tábori tüzérségnek útját mutatja be a szerző 1914-től, illetve a háborúra való felkészülést megelőző esztendőktől a második világháború befejezéséig. Milyen okai voltak a változásnak, mi idézte elő a tüzérfegyverzet, a tüzérszervezetek, a tűztevékenységi formák és módok, a tűzvezetés fejlődését, milyen hatással volt a gépesítés a tábori tüzérség mozgékonyságára, s végül: milyen szerep vár a jövő tüzérségére? Fényképek és vázlatok teszik szemléletessé e fegyvernem közel fél évszázados történelmének útját, amely különösen a hadtörténelem iránt érdeklődő olvasóknak, kutatómunkát végzőknek nyújt hasznos ismereteket.
-
Náci jelképek
0Több mint ötven év telt el a náci birodalom bukása óta, de a rezsim katonai jelképei – a jelvények, egyenruhák és kitüntetések – még ma is megfogják az ember képzeletét. A könyv a német katonai uniformisok mellett a háborúban álló Németország egyéb katonai jellegű szervezeteinek jelképeit is bemutatja.
-
A Magyar királyi Testőrség 1920-1944
0Már csak az idősebbek emlékezhetnek rá, hogy nem is egészen fél évszázada még szolgált testőrség, éspedig királyi testőrség Magyarországon.
E régmúlt korok nemesi hagyományait őrző testületnek majd negyedszázados életét mutatja be Bangha Ernő testőr őrnagy, aki a testőrség történetének legizgalmasabb utolsó hat esztendejét élte meg ott, s elbeszéli mindazt, amiről hallott, s amit maga tapasztalt. -
Kard a pajzs mögött. A „Konrad” hadműveletek története, 1945
0A második világháború keleti frontjának hadtörténetében kiemelt jelentőséggel bírt a magyarországi hadszíntér, és azon belül is a 108 napos, 1944. október 29. és 1945. február 13. között lezajlott budapesti hadművelet. 1944 végén a Német Birodalom vezére, Adolf Hitler számára keleten elsődleges hadászati célnak számított Magyarország megtartása egyrészt a bécsi hadműveleti irány lezárása érdekében, másrészt a dunántúli hadiipari nyersanyagok, a zalai kőolaj miatt. Amikor a szovjet Vörös Hadsereg csapatai 1944. december végén súlyos harcok árán bekerítették Budapestet, a magyar főváros minél tovább tartó védelmével a német hadvezetés az időnyerésre játszott. A német hadvezetés a magyar főváros védőinek felmentése és szárazföldi úton való ellátása, valamint a számára létfontosságú dunántúli terület visszafoglalása érdekében 1945. január 1. és február 15. között a „Konrad” fedőnevű hadműveletek keretében jelentős erőket, főleg páncélosalakulatokat vetett be Budapest irányában. Ebben a fő szerepet egy megerősített SS-páncéloshadtest játszotta, amelynek feladata a szovjet 3. Ukrán Front védelmének áttörése volt.