-
A román földrajzi gondolat
0Szemügyre véve a románságot néhány évszázad leforgása alatt érintő politikai területváltozások számát és mértékét, könnyen belátható, hogy a geopolitika méltán vált a román politikai és közgondolkodás egyik legfontosabb alapkövévé. A háború ok-okozati összefüggéseit kereső tudományok közül a geográfia azzal tűnt ki, hogy képes volt az oknyomozó szemlélet érvényesítésére. Ez eredményezte az emberföldrajz és a politikai földrajz kialakulását, és végső soron a geopolitika megszületését. Az új „tudomány”, bár tudományos voltáról mindmáig nincs egyetértés, szinte átsöpört Európán, beleértve Magyarországot és Romániát. A szocialista időszakban a geopolitikáról még csak beszélni sem lehetett, kivéve, ha az ellenlábas imperialista világ „tudománytalan” nézeteinek elítéléséről volt szó. A román geopolitikai gondolkodás mélyebb ismerete még integrációs világunkban is kívánatos lenne, különösen akkor, ha egyik szomszédunkról van szó, amely a legnagyobb számú magyar nemzetiségű lakosságnak ad otthont. Hiánypótló a román geopolitikai iskola történetével foglalkozó feldolgozás, amelynek alapvető módszere és eszköze a forrásfeltárás és közlés.
-
Verőfény és alkonyat
0Könyveim címe jelképes. Az első – Holtomiglan – a természettel kötött életre szóló kapcsolatra, szövetségre utal. A Verőfény és alkonyat inkább a kötetben lévő elbeszélések tartalmát, hangulatát idézi. Akadnak e történetsorban olyan históriák, amelyek a pályája csúcsán járó vadásszal estek meg, de már olyanokkal keverednek, amelyek a – szaknyelven szólva – „visszarakó”, leszálló ágban lévő erdőjáró élményeit közvetítik az olvasónak. Egyikben az önfeledt vidámság, a szerencse és siker okozta öröm hangjai szólalnak meg, másikban a tragikus hirtelenséggel eltávozott jóbarát emléke támad fel néhány percre.
-
-
Vadásztűznél
0A könyv nyolc fejezete más más oldalról mutatja be a hazai vadállományt, a vadászatot és a vadgazdálkodást, a vadtenyésztést és a selejtezést. A különböző állatok /vadlúd, vadkacsa, borz, szarvas, őz, vaddisznó, muflon stb/ vadászatának fogásait. Az egyik fejezet vadászok, vadorzók érdekes és izgalmas eseteivel, a másik humoros történetekkel szórakoztat.
-
Vadásznapló anno…
0…Olyan válogatást tart a kezében az Olvasó, amelynek szerzői az elmúlt évtizedek során általában nem jelenhettek meg, annak ellenére, hogy a két világháború között kivétel nékül nagy sikerü vadász-írók voltak. Ez alól csupán Kittenberger Kálmán és Széchenyi Zsigmond volt kivétel. Széchenyi nagyszámú könyvein, azok vad- és természetszeretetén nevelkedett fel több generáció, lett légyen vadász vagy nem vadász az Olvasó. Ragyogó humorral megírt, éles szemű megfigyeléseit tartalmazó könyveit – talán azok nagy száma miatt is – az elmúlt közel fél évszázad cenzúrája nem söpörhette le…
Dr. Székely István -
A vadász is ember
0Rakk Tamás sikeres erdőmérnök és tapasztalt vadászmester. Gyermekkora óta bűvkörébe vonta a mindig más arcát mutató természet. Az itt megjelent novelláit, döntő többségben a hatvanas években írta. Novelláinak sajátossága, hogy a vadászat ősi izgalmait valós társadalmi közegbe ágyazottan szépirodalmi igénnyel jeleníti meg. Nem idilliek, inkább hitelesen élesek a történetei. Mikszáth, Móra, Móricz óta a magyar irodalom erőssége a népi alakok ízesen plasztikus ábrázolása. A szerző test- és lélekközelből ismeri az erdők, mezők, szántóföldek népének természetközeli, de olykor drámai konfliktusokkal terhes életét. Rakk Tamás népi alakjai elevenek és esendőségükben is rokonszenvesek. Érzésünk szerint emberábrázoló képessége a népi figurák teremtésekor van igazán elemében. Szépek a lírai hangvételű novellák is. A szerelmet, a féltékenységet, a magányt manapság kevésbé divatos, szinte romantikusan finom eszközökkel ábrázolni. Legmegrázóbbak azonban a halállal jegyes elbeszélések. Az írások érzékeny, mélyen érző és gondolkodó ember vallomásai életről, halálról, természetről, szerelemről, magányról, társadalomról. Novellái a természethiányban szenvedő városi ember számára jelentenek különösen nagy élményt. Ha a valóságban nem is, de legalább e könyv közvetítésével kerülhetünk közel a vadászat ősi kultúrájához, amellyel szemben egyes tollforgatók, annyi előítéletet keltettek.
Horváthy György -
-
Embert ültettél a nyakunkra
0Ez a könyv visszaemlékezéseket tartalmaz. A napjainkban még élő valamikor kuláknak csúfolt befogadók és a Budapestről kitelepített befogadottak visszaemlékezéseit. Emlékezve egy embertelen diktatúra máig feldolgozatlan, orvoslás nélkül maradt, szigorúan titokban tartott, és az érintettek által a levéltárakban még ma is csak különleges engedéllyel kutatható bűneire.
-
-
Brexit
02016 nyarán rendezett népszavazáson a résztvevők több mint fele arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból. Az eredmény nemcsak a nemzetközi közvéleményt, hanem magát David Cameron akkori miniszterelnököt is meglepte. Mi vezetett odáig, hogy egyáltalán felvetődjön a távozás lehetősége, és hogy a többség a kilépés mellett döntsön? Hogy kezelték a helyzetet a későbbi brit miniszterelnökök, Theresa May és Boris Johnson? Mik voltak az Európai Unióval folytatott tárgyalok főbb állomásai? Milyen hatással lesz a kilépés az Egyesült Királyság gazdaságára, társadalmára és területi integrációjára? Mi lesz Skócia és Észak-Írország sorsa? Losoncz Miklós könyve ezekre a kérdésekre keresi a választ.
-
-
Köztársaság a modern kori történelem fényében
0Királyságot vagy köztársaságot? – mi volt és mi ma ennek a kérdésnek az értelme? Hogyan keletkeztek az európai köztársaságok a 19. és a 20. században? Milyen közös és eltérő sajátosságokat mutat történelmük? Mi a republikanizmus? Köztársaságpártiak vagyunk-e? Lezárult-e a sok évszázados vita a köztársaság hívei és ellenfelei között? Az Európai Unióból lesz-e Európai Köztársaság?
A köztársaságok keletkezése és sorsa a 20. században; a köztársasági eszme története a felvilágosodástól napjainkig; a magyar köztársasági hagyomány feltáratlan elemei; köztársaság, demokrácia és nemzet az 1989 utáni Magyarországon. Ezen témák köré szerveződnek a kötet tanulmányai, és szerezőik a fenti kérdésekre kísérelnek meg választ adni a Politikatörténeti Intézetben lezajlott izgalmas tudományos vita gondolatainak felidézésével. -
-
-
-
Balatoni évtizedek
0Kik élnek a Balaton körül, miből és hogyan? A lakosság hogyan osztozik meg a földek, nádasok és az erdőségek hasznán? Hogyan élnek a vízparti falvak és a hegyközségek lakói? Mennyit jövedelmez a szőlő, mennyit a táj szépsége és a víz tisztasága? Kik osztoznak a napfény árán? Ilyen és hasonló társadalmi kérdésekre keresi Bertha Bulcsu Balatoni évtizedek című könyvében a választ. A mű irodalmi eszközökkel készült szociográfia. A szerzőt a számoknál, statisztikai adatoknál mindvégig jobban érdekelték az emberi sorsok, a falusi élet mai drámái, gondjai, örömei. Így a könyv sok pontján már-már regényes rejzolattá válik, de mégsem, hiszen a vízparton élő, valóságos munkás- és parasztemberek a hősei. Az emberarcok mögött kirajzolódik a szelíd szépségű balatoni táj, s a könyv egyes pontjain szinte főszereplővé válik, mivel a Balaton-felvidék és a déli part, az emberi élet újkori gyakorlata szerint alakul, változik. A Balaton körül is megtörtént a lakosság életformaváltása. Még néhány év, talán egy évtized, s a falvak új lakói nem emlékeznek már a régi vidéki szokásokra, az élet és a munka történelmi gyakorlatára, a társas együttlétek formáira. A házi készítésű halászszerszámok is elkorhadnak, feledésbe merülnek. A nagy változás után a szerző az utolsó pillanatban járta be a tókörnyék falvait, s jegyezte fel az emlékeket. Bertha Bulcsu egyébként csaknem húsz évig élt a Balaton partján, jól ismeri a tó titkait, s a parton és a hegyoldalakban lakó embereket is.
-
-
Sors-hagyaték
0Az egyik legismertebb magyar konzervatív politikai filozófus összefoglaló „nietzsche-i” könyve a 2000-es évek magyar valóságáról, politikáról, ideológiákról, művészetekről és társadalmi kérdésekről.
-
A Csíki Magánjavak története 1869-1923
0A Csíki Magánjavak néven ismert vagyonkomplexum Csík vármegye dualizmus kori fejlődésében betöltött szerepét már a kortársak is kiemelkedőnek tartották. A román állam általi kisajátítást (1923) követően azonban jelentőségét és az intézmény tevékenységét szinte teljesen elhomályosították az igazságtalan döntés megszüntetése érdekében tett politikai-jogi lépések, amelyek során a vagyon kezelésére, vagy a jövedelmek felhasználására csak szűkszavú utalások történtek. Mivel a több mint egy évtizedes küzdelem nem csak a hazai, de az európai közvélemény (a tulajdonosok a Nemzetek Szövetségéhez fordultak jogorvoslatért) figyelmét is felkeltette, a Magánjavakról csaknem mindenkinek az az időszak jut eszébe, amikor lényegében a vagyonközösség nem is létezett. Ez a paradox helyzet ösztönözte a könyv szerzőjét arra, hogy a hagyományos „Magánjavak-kép” megrajzolása helyett – mely a vagyon visszaszerzése körüli eseményeket helyezi előtérbe – behatóan tanulmányozza az intézmény történetét (1869-1923)..
-
-
-
Hatvan év Kalotaszegen
0Fekete Károly kifogyhatatlan íráskedvű, jellegzetesen pennás ember. A szerző Kalotaszeg múltjának és jelenének alapos ismerője, tevékeny alakítója és ugyanakkor elkötelezett krónikása is. Egész életében tanító és tanfelügyelő, művelődést serkentő és szervező. A művelődési hagyományok feltérképezésére, a vidék hely- és művelődéstörténetének megírására egyaránt törekedett, megrajzolta a nagy elődök és kortársak arcképét, és tudósított a napi eseményekről is. Igazi kovász-emberként kiemelkedően hasznos munkát végzett környezetében.
Gálfalvi Zsolt -
-
A világ egy kritikus európai szemével
0A nagy elméletek és az elbizakodott felszínes ítéletek ideje lejárt. Kelet-Európában – de nem csak ott – sok minden mozgásban van. A vasfüggöny lebontása és a létező szocializmus összeomlása, a NATO és az Európai Unió bővítése megváltoztatta Európa képét. Ugyanezt mondhatjuk a 2001. szeptember 11-i terrortámadás sokrétű hatásáról. Paul Lendvai reflexiói az elmúlt évek politikai és társadalmi tendenciáinak elképesztő sokaságáról adnak szemléletes képet; közben világossá válnak a komplex összefüggések és az ebből következő fejlemények. A tárgyalt témák íve a balkáni és oroszországi viharos fejleményektől a „régi és új” antiszemitizmusig és a különböző formában megjelenő nacionalizmusokig, az európai integráció problematikájától a múlt és a jelen nagy személyiségeinek a politikában játszott szerepéig terjed.
-
Fénybojtár
0Sokszínű népi kultúránk kincsesbányája még ma is sok meglepetést tartogat számunkra. Sok mindent tudunk – vagy hisszük róla, hogy tudjuk -, de szembesülve a felfedezés, a ráismerés örömével és izgalmával csodálkozunk a dolgokra: valóban itt vannak, „ők” azok! llyen képeskönyvet vehet most kezébe az Olvasól
Kütvölgyi Mihálynak (1944) nemcsak technikai tudása, de szeme is van észrevenni a minket körülvevő világ szépségeit, értékeit, hasznosságát és gazdagságát Régi, elfeledettnek gondolt állatvilágunka – a magyar szürke marha, a parlagi ló, a racka juh, a mangalica disznó, az őrző-terelő kutyák: a komondor, kuvasz és puli, végül a bivaly és a szamár – jelenik meg a maga természetes, élő környezetében. Ez a pásztorkultúra-viselet, tárgyi világ – együtt született, együtt élt az egészet egységbe foglaló pásztortársadolom rendjével. A könyvben ebből a színes világból kapunk egy csokorra valót mai optikával, de főként a múlt századra érvényesen és hitelesen.
Bellon Tibor -
Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1880-1920)
0Íróink, költőink, képzőművészeink és zeneszerzőink nagyon sokszor, számtalan változatban megörökítették a paraszti életet. Bizonyos, hogy az általuk rögzített kép hosszú időre meghatározza, milyennek látjuk és ismerjük a magyar népet és kultúráját. Kósa László könyve tudományosan vizsgálja azt a korszakot, amelyben a társadalom és benne a művészek figyelme legerősebben fordult a népi kultúra felé. Méltán, mert történelme során az 1880 és 1920 közé eső években volt a legszebb és leggazdagabb. Ekkor alakultak ki és virágoztak jellegzetes táji változatai. Egyidejűleg azonban ez a korszak volt a magyar társadalom polgári átalakulásának kora.
-
Mérföldkövek a kulturális antropológiában
0A kultúra egyidős az emberrel. Az ember és kultú rája, illetve kultúrái viszonyát kutató kulturális antropológia mégis fiatal tudomány. Születésében éppúgy szerepet kapott a tudomány haladása a 19. századi Európában, mint az angol nyelvterületen a kontinentális Európáétől eltérő szerveződése, és az a tapasztalat, amelyre Északnyugat-Európa és Észak-Amerika polgárai nagy számban tettek szert ebben az időszakban az övékétől szembeszökően eltérő életformát követő népek körében a világ meghódítása-feltárása során. A kulturális különbségek megismeré sétől a megértéséig buktatókkal teli út vezetett, viták folytak magáról a tárgyról és tanulmányozásának lehetőségeiről egyaránt, miközben gyűltek a különféle felfogások jegyében felhalmozott ismeretek. Az Atlanti-óceán partjaitól távolabb élők ennek a folyamatnak jobbára csak gondolatilag lehettek részesei, a saját kultúra vizsgálatából nyert tapasztalatok kevésbé ősztönöztek nagyívű teóriák megalkotására.
A két amerikai szerkesztő által összeállított, egyetemi hallgatóknak és a társadalomtudományok művelőinek szánt kötet a kulturális antropológia eszme történetének főbb állomásait úgy mutatja be, hogy e sokarcú diszciplina néhány nagyhatású művelőjét állítja előtérbe, akik a maguk álláspontja mellett érvelve megszabták a kutatások irányát és végzésének módját egész generációk számára. Az egyes életművekben kiemelkedőnek ítélt magyarul eddig többségükben nem olvasható elméleti-módszertani írásokat válogattak össze, amelyek megvilágítják a ma Európában is terjedőben lévő kulturális antropológiai szemlélet eredőit és távlatait. -
-
A likvidálás művészete
0Ez a könyv számos meglepetést nyújt a történelem iránt érdeklődő olvasónak. Pedig, ugye valamennyien tudjuk, hogy a Lenin elleni merénylet során Fanni Kaplan húzta meg a pisztoly ravaszát. Vagy talán mégsem? Kirov meggyilkolása egyike az azidőtájt oly gyakori eseményeknek, hiszen Sztálin következetesen kivégeztette politikai ellenfeleit. Szerzőink szerint azonban ebben az egy esetben egészen másról volt szó. És miféle különös jellemváltozáson esett át Buharin éléete során végső állomásáig? Hogyan vallott a minden kínzásnak ellenálló Tuhacsevszkij hirtelen, szinte egyetlen perc alatt? 1962-ben sok minden történt a világban. Kivégezték Eichmannt. A Szovjetunióban fellőtték a Vosztok–3-at. Kubai válság: nem sok választott el bennünket az atomháborútól. De arról semmit sem tudunk, hogy ugyanekkor miféle véres események zajlottak a távoli Novocserkasszkban. S ha rémlik is talán valami az a1960-ban a Szovjetunió fölött lelőtt amerikai kémrepülőről, de hogy is történt pontosan? S ki volt az a Marcsenko, akinek rehabilitálását elsőként kérte – követelte – Szaharov Gorbacsovtól?
Hét fejezet – hét politikai krimi. Csakhogy igaz, mindezt megéltük, s most játszódtak le, a közelmúltban. -
-
Titokkal a lelkemben éltem
0Könyvükben Az ötvenhatosok második nemzedéke címmel folytatott kutatásuk eredményeit mutatják be a szerzők. Vizsgálatuk során arra kerestek választ, hogy hogyan alakult a forradalom leverése után kivégzettek vagy börtönbüntetésre ítéltek gyermekeinek sorsa, miként nőttek fel a szülő forradalmi szerepe miatt büntetett generáció tagjai a súlyos örökség terhe alatt. Személyes sorsukat és a hivatalos, illetve a magánszférában szerzett tapasztalataikat megismerve értékelhető információkhoz jutottunk a Kádár-korszak mikrotörténelmével és társadalmi mentalitásával kapcsolatban is.
-
Magyarország megszállása
0Öt év történetét írtam meg, 1942-től 1947-ig, jórészt személyes élmények és tapasztalatok alapján, háttérben a nagyhatalmak roppant összecsapásának és végzetes tévedéseinek felvázolásával. Az öt év a magyar történelem legtragikusabb szakasza, vereséggel és bukással, majd újrakezdéssel. 1942. március 10-én Kállay Miklós a miniszterelnök; Horthy Miklós kormányzó gondos, tudatos választással nevezte ki, hogy adandó alkalommal kivonja Magyarországot a háborúból, melybe egy éve belekényszerült. 1947. május 30-án lemondott Nagy Ferenc, a háború utáni miniszterelnök, akit az összeomlás politikai kényszere állított a kormány élére. Egyikük sem volt felkészülve a sors-rendelte szerepre, a közibük eső 1945 a magyar történelem cezúrája. Történelmüket nagy, drámai és tragikus események gyakran megszakították, de ugyanannak a rendszernek a folyamatosságát érintetlenül hagyták. A fordulópont 1945: lezárult az a hosszú-hosszú folyamat, amit büszkén ezerévnek nevezünk, és elkezdődött egy új korszak, aminek megjelölésére még nincs kellő távlatunk. Eddig jellegében az új korszak, aminek megjelölésére még nincs kellő távlatunk. Eddig jellegében az új korszak mindannak az ellenkezője, amit az ezerév képvisel és szimbolizál, de akárhogy is lesz, akármit hoz a jövő, a fejlődés előreviszi a magyarságot, ismeretlen rendeltetése felé, nem pedig hátra, hogy megtörten, sírva a múltjára boruljon.