Füst Milán nagyregénye, A feleségem története 1942-es megjelenésétől a világirodalom megfejthetetlen titkú művei közé tartozik. A Nobel-díjra is jelölt szerző e könyve a világsikert aratott magyar regények egyike: az 1958-as Gallimard-féle francia kiadást követően húsz nyelvre fordították le, s mindenütt elismerő fogadtatásra talált. A holland hajóskapitány látszólag szokványos féltékenységi drámája a bájos és frivol francia nővel egy gyötrelmes kapcsolat mennyei magasságait és pokoli mélységeit mutatja be. A rögeszmévé és önpusztító szenvedéllyé váló féltékenység, a bizonyosságra törekvés ördögi köreit járó Störr kapitány végül rádöbben: bárhogyan is volt, Lizzy immár elválaszthatatlanul hozzá tartozik. Látja az utcán a már évek óta halott asszonyt, s bízik abban, hogy „egy nap, verőfényes időben megint csak fel fog tűnni valahol, egy névtelen utcában, valami sarkon… S hogy fekete köpenyén keresztül fog sütni a nap. A lelkemet teszem rá, hogy így lesz. Különben minek élni?”

A regény történetének helyszíne egy modern nagyváros, valahol Dél-Európában. Egy kísérteties társaság, a szürke urak csoportosulása hatalmába keríti az embereket, és arra ösztönzi őket, hogy takarékoskodjanak az idővel. De az idő maga az élet, és az élet a szívben lakozik. Minél inkább takarékoskodnak tehát az emberek vele, annál szegényebb, sivárabb és hidegebb lesz a jelenük, és annál idegenebbé válnak önmaguk számára is. Momo, ennek a történetnek borzas kis hősnője egyedül veszi fel a harcot a szürkék seregével, semmi más nem segíti őt ebben, csak egy szál virág a kezében és egy teknősbéka a karjában. Krimibe illő izgalmas kalanddal hozza vissza az embereknek az ellopott időt. S kiderül: a reménytelenül betegnek tűnő világ gyógyítható.A Végtelen történet szerzőjének világsikert aratott műve hosszú szünet után magyarul is újra olvasható Kalász Márton kitűnő fordításában.

Dave Eggers már első könyvével világszerte ismertté vált – alig húszévesen egy éven belül elveszítette mindkét szülőjét. Erről írott dokumentumregényét 2000-ben Pulitzer-díjra jelölték, és további kötetei is díjak sokaságát nyerték el. A kezünkben tartott regény, amelynek filmváltozatát Tom Hanks főszereplésével idén fogják bemutatni, 2012-ben került fel a Nemzeti könyvdíjra jelölt művek rövid listájára. Alan Clay, az amerikai kommunikációs nagyvállalat üzletkötője prezentációval készült. A kis csoport Abdullah Király épülő Gazdasági Városába utazott, és várják, mikor mutathatják be hologramos távközlési megoldásukat. Alan kiégett, nem találja a helyét, kicsúsznak a kezéből a problémái. Ül a sivatagban, és emészti magát otthoni ügyei miatt. A szomszédja öngyilkos lett, nincs pénze lánya egyetemi tandíjára, feleségétől rég elvált, de még mindig bántja, amiket az asszony mondott. Egyedül érzi magát Szaúd-Arábiában. Ráadásul a tarkóján, mintegy élete főműve gyanánt, különös púp növekedik. Dave Eggers regénye hihetetlen érzékkel sűríti regénye lapjaira az idő múlásának tapintható lassúságát, és egyetlen apró cseppben, egy kocsmai beszélgetés közérthetőségével mutatja meg a tőkeáramlásra épülő világ átalakuló viszonyait, az USA, Kína és a Közel-Kelet bonyolult gazdasági-társadalmi összefüggéseit. Mitől emberi az emberi? Ki a barátod? A Hologram a királynak a középkorú főszereplő krízisének megvilágító erejű sztorija.

A nagyszabású, több évszázadot átölelő Kingsbridge-trilógia története az angliai kisvárosban, Kingsbridge-ben kezdődik a l2. században. A tehetséges és ambiciózus Benedek-rendi perjel, Philip az apátság számára új templomot akar építeni, amely a világ legnagyobb gótikus katedrálisa lesz. Építőmestere az isteni tehetségű Tom, aki kreativitásával és szárnyaló fantáziájával képes felépíteni a 123 méter magas templomtornyot, ami sok évszázadon át a város büszkesége lesz. Mindez egy polgárháború kellős közepén történik, ahol Philipnek meg kell küzdenie célja megvalósításáért saját egyházának szűklátókörűségével és az emberi irigységgel is. Vér, ármány és szerelem, zsarnokság, hűség és árulás – A katedrális filmszerűen pergő, sodró lendületű cselekménye életre kelti a régi Angliát, ahol a 12. századi embereket ugyanolyan érzelmek mozgatták, mint a 21. századiakat.

Helen Dunmore Ostrom című regénye a második világháború idején a blokád alá vont, szenvedő Leningrádban játszódott. Főszereplői közül csak két fiatal meg egy gyerek élte túl a borzalmakat. Az Árulás vagyis a folytatás cselekménye tíz évvel utóbb, 1952-ben indul, és egy évvel később, Sztálin halálával zárul. Andrej, a hajdani medikus immár kiváló gyermekorvos, Anna a felesége lett, újra óvodában dolgozik, és együtt nevelik Anna lázongó kamasz öccsét, a most már tizenhat éves Kolját. A leningrádiak rettegnek a besúgástól, a szomszédoktól, mindenkitől. Annyira, hogy amikor egy fejes (ráadásul állambiztonsági főtisztviselő) gyereke bekerül a kórházba, és világossá válik, hogy amputálni kell a lábát, kollégája kétségbeesetten Andrejre sózza az ügyet. És közben már készül a „gyilkos zsidó orvosok” pere… Félelem, szerelem, árulás, paranoia. Mire a már nem is olyan ifjú pár gyereke megszületne, a leendő apát egy hajnalon elviszi a fekete autó. A történelem meg versenyt fut az emberi sorsokkal: ki pusztul el előbb, a diktátor vagy leendő legújabb áldozatai?