-
Kárpátalja – Lemberg és Csernovic útikönyv
02 000 FtVarázslatos tájak, történelmi emlékek, nemzetiségi és vallási sokszínűség, túláradó vendégszeretet: Erdély mellett egyedül Kárpátalján található meg mindez együtt. Az útikönyv Kárpátalján kívül a magyarországi turisták előtt szinte teljesen ismeretlen Lemberget és Csernovicot, Galícia és Bukovina fővárosait is bemutatja, ahol a szovjet korszak ellenére a mai napig fennmaradt a Monarchia világának hangulata. – minden részletre kiterjedő gyakorlati tanácsok egyénileg utazóknak – történelem, kultúra, népek, vallások – emlékhelyek, műemlékek, természeti látnivalók – érdekességek, háttér-információk – kulturális rendezvények, hagyományőrző táborok, zenei fesztiválok – közel 100 jól bevált szálláshely minden árkategóriában, jellemzéssel – közel 80 kipróbált étkezőhely, jellemzéssel – 23 részletes térkép városokról és régiókról – 73 színes fénykép
-
Hasonszenvi házi s család-orvos
04 500 FtHASONSZENVI HÁZI S CSALÁD-ORVOS. A HASONSZENVI GYÓGYÁSZAT TANAINAK ÉS ALAPELVEINEK ELŐADÁSA A BETEGSÉGEK BIZTOS GYÓGYÍTÁSÁBA. Irta Dr. Müller Clotár, lipcsei gyakorló és rendelő orvos az ottani átalános koródában. A legújabb kiadás szerint fordítva s értekezésekkel bővítve Dr. Lutze Arthur és Beiclienbach Lajostól. Függelékkel: A házi állatok legfontosabb betegségei és ezeknek hasonszenvi orvoslása felől. Irta Böhme Károly, városi állatorvos Lipcsében
-
Szent István király emlékére
01 200 FtAz 1945 óta egymásra rétegeződő magyar emigrációban, sajnálatos jelenségként, államalapitó királyunk emlékét meghamisitó és gyalázó írások láttak napvilágot. Az első magyar király emlékét meghamisító és gyalázó sajtótevékenységet sokan fokozódó aggodalommal szemléltük és szemléljük, mert a magyar állam bármilyen politikai és közjogi alakulása nemzetünkre káros irányba terelődik, ha a 900 éven keresztül államfenntartásra alkalmasnak bizonyult és államalapító királyunk által megkészített alapot céltudatosnak látszó tevékenységgel szétbomlasztani hagyjuk. Államalapítónk emlékét megóvni kívánók közé tartozik a magyar emigrációnak egy köztiszteletben álló, de egész rokonságát kényszerűen hazánkban hagyott katolikus papja is, aki hónapokon keresztül kutatott oly hivatásos történetíró után, aki a királygyalázások mételyét szakavatott kézzel képes az emigrált magyarság lelkéből kigyomlálni. Eme feladatra nehéz mindenben megfelelő szakembert találni, mert a történetírás ma már oly nagy igényeket támaszt művelőjével szemben, hogy megfelelő hivatást, Istentől kapott tehetség mellett egész sereg történelmi tudomány tüzetes ösmeretére van szüksége annak, ki történelmi kérdésről véleményét nyilvánosságra meri vinni.
-
Gyergyó története
01 200 Ft„A gyergyói székelyek beszédmódja megőrzött ősrégi elemeket, melyek a testvérnyelvek szétválása előtt az ugor alapnyelvben voltak meg, megőrzött régiségeket a honfoglalást közvetlen követő időkből; ódonságokat egész a XVI. század elejéig, a kódexirodalom végéig.”
-
Öreg jogász tövistermése
01 200 FtSokan megírták, hogy az író számára az „Előszó” valójában utószó. Az „Előszó”-ban az író rendszerint saját személyében beszél. Őgy gondoltam, hogy a könyv során elég sokat beszéltem saját személyemben, tehát az „Előszó”-ra, mint különleges formára ma nincs szükségem. Mégis engem a könyv anyagának átolvasása késztetett „Előszó” írására. Sok eset, amiket a kötet tartalmaz, alkalmat ad arra, hogy a jámbor olvasó (hát még aki nem is jámbor!) a jogosultság látszatával engem az önhittség vádjában bűnösnek mondjon ki. Ezért a magam okozta megtévesztésértbocsánatot kérek. nem vagyok annyira öntelt, mint ahogy a könyv egyes részei terhelő vallomást tesznek ellenem. Nem magamat tartom a világ legokosabb emberének. A viccgyártásnak törvénye, hogy a vicc megszületése kedvéért a viccgyártó a gyilkosságot is vállalja, és ha a viccek első személyben szólnak – vállalnia kellett az önteltség látszatát is, ami mégis csak kisebb bűn, mint a gyilkosság. Tisztelt Olvasó, bocsásd meg bűneimet, még ha ellened is vétkeztem.
-
Szalay Lajos: Rajz és irodalom
0800 FtSzalay Lajos (1909–1994) festő- és rajzolóművész több ezres nagyságrendű életműve tusrajzaiból az irodalmi művekhez készült – számos, könyvekben is megjelent – alkotásaiból rendezett tárlatot születésének 115. évfordulóján a Miskolci Galéria. Az intézmény Petró-házában 1992-től állandó kiállítása van, ám művei nemcsak ott tanulmányozhatók, hanem Shakespeare, Csehov, Turgenyev, Lev Tolsztoj, Franz Kafka, John Steinbeck, József Attila, Babits Mihály, Faludy György, Kodolányi János, Illyés Gyula, Keresztury Dezső, Somlyó György köteteiben, az Ómagyar Mária-siralom mellett s ezeken kívül a Budapest-től Buenos Airesig és Békéscsabáig megjelent tizenkét önálló rajzkönyvében. Ezek sorából kiemelkedő jelentőségű – rajzolói életművének csúcsteljesítménye – a 124 kompozíciót bemutató Genezis (New York, 1966). Sajátosan egyéni rajzművészetével már 1941-től erősen hatott a kortárs magyar grafikára s – argentínai periódusában, tanárként, közvetlenül – az ottani rajzművészetre. Az 1956-os forradalomhoz készített talán legismertebb, legtöbbet reprodukált rajzsorozata négy könyvben jelent meg Buenos Airesben. Ezek egyikét, az 1958-ban kiadott A magyar szabadságharc költészete Szalay Lajos rajzaival című vers-rajz antológiát most a nagyhatású rajzoló és az 1956-os forradalom tiszteletére átadjuk az olvasóknak. ////////////// Sümegi György (Kaposvár, 1947) művészettörténész. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar nyelv és irodalom–történelem szakos (1971), az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen művészettörténész diplomát szerzett (1979). A kecskeméti Katona József Múzeum muzeológusa (1971–81), majd szerkesztő (Forrás, Múzsák), s dolgozott a közigazgatásban, levéltárban. Kutatásai, tanulmányai és könyvei a Duna–Tisza köze szakrális művészetéhez, a szecessziós építészethez, művésztelepekhez, a fotóművészethez (Pécsi József életműve, 1956 fotóhagyatéka), az 1956-os forradalom képzőművészetéhez, valamint erdélyi s magyarországi képzőművészek életművéhez kapcsolódnak. Több képzőművészeti film szakértője.
-
-
A magyar demokráciáért
0800 FtA Magyar Öregdiák Szövetség – Bessenyei György Kör 1960- ban az 1956-os forradalmi MEFESz hagyományait továbbvivő Északamerikai Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége Rutgers egyetemi csoportjának folytatójaként alakult. Céljául a magyar nyelv és kultúra külföldi gondozását, a világ 16 milliónyi magyarsága sorskérdéseinek elemzését és ismertetését tűzte maga elé. Konferenciáin, előadásain és kiállításain rendszeresen szerepelnek neves magyarországi, Magyarországgal szomszédos és nyugati országokban élő írók, tudósok és művészek. Iskolájában 1960 óta közel ezer magyar származású gyermek és felnőtt ismerkedett meg a magyar nyelv, irodalom, történelem és népművészetek alapelemeivel. Ez az iskola volt az Anyanyelvi Konferencia gondolatának és programjainak egyik elindítója, létrehozója. Illyés Gyula ezt írja Bartók című versében: ,,olyanokat éltünk meg, amire ma sincs ige… amit nem érthet, aki nem érte meg, amire nincs szó…” A Szövetség TANÚK – KORUKRÓL – szóbeli történelem, szabadegyetemi előadássorozatának célja szót adni, lehetőséget nyújtani arra, hogy jelentős magyar történelmi események cselekvő, irányító részesei élményeiket közvetlenül elbeszélhessék és maradandó közkinccsé tehessék. Az előadásokat a Rutgers egyetemen rendezzük. Az 1977-78. tanévnek két előadója volt. Dr. Király Béla történész az 1956-os forradalomról tanúskodott, amelyben ő a Magyar Nemzetőrség főparancsnoka volt, Kovács Imre író pedig a Márciusi Front történetét elemezte, amelynek 12 alapító pontját ő olvasta fel a Nemzeti Múzeum lépcsőjén 1937-ben. Az 1978-as őszi szemeszter két előadását Dr. Püski Sándor tartotta a népi írók legjobbjait elsőként megszólaltató Magyar Élet nevű könyvkiadójáról és az általa szervezett 1943-as, történelmi mérföldkő jelentőségű balatonszárszói konferenciáról. 1979 tavaszán Dr. Boros Lajos ismertette az általa alapított és vezetett Bolyai kollégium, valamint a Györffy István kollégium működését 1939 és 1945 között. 1979. október 20-án Dr. Kopácsi Sándor tartott tanúbeszámolót arról a korról, amelyben ő a Rákosi rendszer rendőrfőnökéből az 1956-os forradalom Nemzetőrségének helyettes parancsnoka lett, és Nagy Imréék titkos perében ezért életfogytiglani börtönre ítélték.
-
-
-
A festő II.
01 500 FtA jelen munka két kis kötetben jelenik meg. Az első előttünk fekvő főleg a festékekkel és a vizes kötőanyagokkal foglalkozik, míg a másik, mely még az előkészítés stádiumában van, az olajos és gyantás anyagokat, az olajfestést, mázolást és a fényezést, az aranyozást és egyéb a festőt és mázolót, művészt, iparművészt és iparost érdeklő tudnivalókat fogja tárgyalni. Mind a két kötet azonban egymást kiegészíti, tehát egy egészet képez. Iparművészek és művészek számára a munka használatát azzal véltem megkönnyíteni, hogy az őket kevésbbé vagy egyáltalában nem érdeklő tárgyakat a tartalomjegyzékben és a fejezetek élén *jelzéssel elöltem meg. A munka első fejezetét képező „Tudnivalók az optika köréből” című ismertetésnél, felhasználtam Ostwald W. hírneves lipcsei kémiofizikus „Malerbriefe” című művében szétszórtan előforduló, hasonló tárgyú fejtegetéseit, melyeket, miután egyszerűségük mellett ritka gyakorlati érzékre vallanak, érdemeseknek találtam arra, hogy rövidített alakban összegyűjtvén és más a színtanhoz tartozó jelenségekkel kiegészítvén e munka elejére helyezzem. Bogdánffy Pauly Erik.
-
-
Szerenád (fénykép + aláírás + dedikált)
018 000 FtHivess Boldizsár földbirtokos már túllépte ötvenedik évét, amikor beleszeret egy részeges zenetanár bájos fiatal leányába, Gwendolinba. A leány Barát Kristófot, apja legtehetségesebb tanítványát szereti, de feláldozza magát a családért: hozzámegy a gazdag földbirtokoshoz. Barát Kristóf óriási karriert fut be, világhírű zenész lesz, de fáradt, agyonhajszolt emberré válik. Amikor újra megjelenik szülővárosában, felmerül a kérdés: kit szeret hát Gwendolin?
-
Veszödelmek
01 000 FtItt kezdődik. Tisztőtt Mártony sógor lyó egésségöt és hasoló lyókat kivánok, továbbá hazaérköztünk szöröntsésen, és mán várt éngöm az nagy kék billogos levél, Balogh Imre sógor irta Amerika országbul, hogy aszondi mán ű nem szögéynködik többet ezön a világon, mert ott oljan fődet tanáltak akibe arany teröm, valóságos tiszta lyóféle arany, ugy teröm akár az kompér, hogy darabokban hever úton útfélön, de máskülönben msot kutyául van dóga, mivelhogy a Zindi Jánsook rabul ejtötték, oszt nem bir kiszabadulni, pedig nintsenek sokan, oszt attul tart, hogy möghizlalik oszt mögöszik, hát aszondi küggyünk néki 100-áz forintot a kivel kiváltakozhassék az rabságbul. No ez a levél nagyon föl zavarta nálunk a vizet, a zasszonyok úgy réttak mint az ápor esső a zegész faluba, hát gyülést hittam öszve az kösségházára, oszt mondok mit tögyünk embörök, mert láma zsidónk is ibzonyiti, hogy valóságos szent igaz, még a nevit is ösmeri a hejnek, Laskának vagy Balaskának vagy minek hijják ott azt a vármögyét, ahun a zarany teröm.
-
Báthory István
01 500 FtAzon az éjszakán keservesen és sokáig vonítottak a kutyák a somlyói vár udvarán. A hegytetőről, ahol a felsővár bástyái csipkéztek bele a téli ég holdas kékjébe, panaszos üvöltés felelgetett nekik. Hátul a Magura orma fehéren tündökölt. A mindent elöntő, fagyos holdsütés csillogón feküdt meg rajta. Percnyi csendből újabb ebüvöltés vérzett föl. A várhegy kutyái meg a Magura fala párosan ekhóztak rá. A Kraszna felől nagy reccsenés zengett, mintha mozsár pukkant volna. A folyó jege repedezett a csikorgó hidegben. A kutyák az elnyujtott gyötrelmes vonításból lelkendező ugatásba csaptak át. Mintha idegent éreztek volna. De a felvonóhíd szorosan tapadt a kapunyílásra. Léptek nesze semerre sem kelt. Csak az üres sáncárokban pattogott a jég. Kelemen várnagy felriadt a medvebőrön, ahol elnyomta a buzgóság a kemence vastag parazsa mellett. A holdsütéstől egész világos volt a kamara.
-
A fejedelmi gazdálkodás Bethlen Gábor idejében
0800 FtA fejedelmi, a Bethlen Gábor-i gazdálkodás „mérlegét” hitelesen oly módon készíthetjük el, hogy az eredményeket az öröklött állapotokhoz mérjük, a már körvonalazódó folyamatok sodrában látjuk a változásokat, és az előbbi kezdőpontokhoz viszonyítjuk a kétségkívül megállapítható szintnövekedést. A XVI. és XVII. századi Erdély gazdasági viszonyainak hű rekonstruálása azonban – az előmunkálatok hiányos voltát is számításba véve – igen nehéz feladat.
-
Tamási Áron
01 500 FtTamási Áron (1897-1966) már-már csak egyetlen alkotásával, az Ábel a rengetegben című regényével és néhány novellájával 61 az olvasók emlékezetében. Sokan csak a székelység írójának tekintik, aki amint az 1925-ben megjelent Lélekindulás című kötete után írták róla a székelysorsról adott számot (Féja Géza), a „vidékköltészet színeit” mutatta föl (Németh László), „székely szólásokkal” beszéltette hőseit (Áprily Lajos). Arra már kevesen emlékeznek, hogy 1961-ben a hivatalosság ki akarta iktatni az irodalmi hagyományból. A Népszabadságban megjelent könyvbírálatban szemére vetették a „gondolati tartalom nélküli nyelv”-et, a „modorrá, stílusromantikává avasodó” szövegformálást (Bokor László). Pedig Tamási Áron a 20. század jelentős, kísérletező, nyelvteremtő írója volt. Új regénynyelvet és regényformát teremtett a Szűzmáriás királyfival, melyben a különös történelmű népe érzés- és gondolatvilágát, szokásrendszerét és hagyományait formálta alkotássá. A Jégtörő Mátyásban és a Ragyog a csillagban a népcsoport őseinek Ázsiából hozott duális lélekfelfogását kapcsolta össze a kereszténység archaikus képzeteivel. És mindemellett jelentős alakja volt a század politikatörténetének. Neki is, akárcsak Bartóknak, a „népek testvérisége” volt a „vezéreszméje”. Újságcikkekben, az 1937-es Vásárhelyi Találkozón egyszerre szállt síkra a magyarság jogaiért és „a román néppel való testvéri együttélés” szükségessége mellett. Kétszer merült fel művelődésügyi miniszterségének terve, 1945-ben és 1956-ban. 1956 decemberétől, az általa megfogalmazott Gond és Hitvallás megjelenésétől és illegális terjesztésétől számítva 1962 végéig a politikai rendszer egyik legfőbb ellenségének számított. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött dokumentumok szerint a tíz leginkább megfigyelt emberek egyike volt. Az MSZMP nyilvánosságra hozott jegyzőkönyveiből, a különböző levéltárak anyagaiból nemcsak az író személyes sorsa, hanem a korszak valódi képe is kibontakozik.
-
Emberi szavak
01 200 FtA huszadik századi magyar irodalom kivételes dokumentumgyűjteménye a kötet. Szinte teljességében tartalmazza a Tamási Áronnal készült beszélgetéseket, az írói vallomásokat. Megtudhatjuk, hogyan vélekedett Tamási legfontosabb műveiről: az Ábel trilógiáról, a Jégtörő Mátyásról, és a kedvelt színdarabokról. Megismerkedhetünk az író közéletről, irodalomról, művészetről alkotott nézeteivel. A negyvenes, ötvenes, hatvanas években született naplójegyzetek pedig a kimagasló alkotó legintimebb világába kalauzolják az olvasót. A kötetben szereplő írások többsége eddig hozzáférhetetlen volt, korabeli lapokból és a kéziratos hagyatékból kerültek elő.
-
-
-
Térképolvasás
01 500 FtStrömpl G.: Térképolvasás-ával a Turistaság és Alpinizmus 6. szakkönyvét adjuk közre; a térképolvasás terén a másodikat. Nem teszi feleslegessé Hajts L. szerkesztésében megjelent első könyvecskénket, de új modorban, teljes részletességgel öleli fel a térképolvasásnak minden elméleti és gyakorlati tudnivalóját. Szemléltető ábrái, amiket a szerző tervei szerint Scharff N. kartografus rajzolt, magukban foglalják úgy az új, mint a régi „jelkulcsot”. Hogy e szakkönyv az oktatás és tanulás céljaira különös gondot fordít, azt a hivatalos tankönyv-bírálat állapította meg, amikor az iskolák legkülönbözőbb nemeinél a földrajz-oktatás segédtankönyvéül a Testnevelési Főiskolában pedig turista-tankönyvül engedélyezték. Nélkülözhetetlen e zsebkönyv minden szabadban járónak is, légyen az akár hivatását teljesítő katona, csendőr, levente, cserkész, kutató, avagy szórakozni vágyó turista. Utóbbiak köréből kiváló szakférfiak méltatják szakkönyvünk végén a Térképolvasás használhatóságát. A könyv tartalmára és módszerére vonatkozó észrevételeket (Budapest, IV., Szerb-u. 2. címre) köszönettel fogadjuk.
-
Jelkulcs a topográfiai térképek számára
02 000 Ft1. A jelkulcs a topográfiái (helyszínrajzi) térképek irásmintáit, egyezményes jeleit, hegyábrázolási módszerét és ezek alkalmazási szabályait tartalmazza. 2. Az egyezményes jelek a síkrajzi részletek (építmények utak, vizek, növényzet stb.) ábrázolására szolgáló, előírt alaki és nagyságú jelképek. A hegyábrázolás eszközei: a meghatározott azonos magas Ságokat folytatólagosan összekötő szintvonalak, a térszíni formákat plasztikusan szemléltető csíkozás és színárnyalás, további számszerű magassági adatok s végül a természethű sziklarajz A térkép névrajza fontos részletek közelebbi megjelölésén szolgál. A betűk alakja és nagysága a megírt részlet minéműségéhez és jelentőségéhez igazodik. A térkép színezése a gyors és könnyű áttekintést fokozza. Zöld szín az erdők, kék a vízrajz, barna a domborzat ábrázolására szolgál. A piros színt a 750.000-es térkép fő úthálózatának ábrázolására, másutt azonban csak kivételesen, egyes részletek különös kiemelésére, vagy a térkép eredeti rajzában nem szereplő, újabb keletű részletek ideiglenes jellegű ábrázolására használjuk. 3. A topográfiái térképeket méretarányuk megjelöléséve huszonötezres, hetvenötezres, kétszázezres és hétszázötven ezres térképnek nevezzük. A méretarány számjegyekkel is kifejezhető mint 25.000-es, 75.000-es, 200.000-es, 750.000-es. Az említett térképek méretarányuknak megfelelően tartalmukban valamint kifejezési módjukban is különbözők. A 250.000-es térkép (és a hasonló kivitelű és rendeltetési 10.000-es térkép) az eredeti helyszíni felvétel teljes tartalmi másolata s mint ilyen, valamennyi térkép forrásműve. A legnagyobb méretarányú s így tartalmilag leggazdagabb és az adatok pontosságát legjobban megközelítő térkép. A helyszíni viszonyok katonai-, műszaki-, tudományos- és gazdasági-célú részletes tanulmányainak és munkálatainak nélkülözhetetlen segédeszköze.
-
Bukovinai székelyek a történelem országútján
03 600 Ft1943-ban, Bajmokon születtem. Bár eddigi életem során nagy utakat jártam be, 79 esztendőm alatt soha nem szakadtam ki bukovinai székely közösségemből. 1943–1944-ig Bácskában éltem mint „székely telepes”. Másfél éves voltam, amikor mi is az országútra kerültünk. Borzalmas menekülés után, 1945-ben a völgységi Felsőnánán telepítettek le bennünket. Ott éltem húsz éves koromig. Zsenge kislány koromtól nagy érdeklődéssel figyeltem a körülöttem zajló életet. Képzeletemet előbb a mesék, majd a népdalok, azután a táncok nyűgözték le. Egy életre belém ivódtak a borzongató babonák, a félelmetes hiedelmek, s a véget nem érő meneküléstörténetek. Elsőéves hallgató voltam a Kaposvári Tanítóképző főiskolán, amikor népmesegyűjtésemmel második helyezést értem el egy országos versenyen. Az a kis gyűjtemény egy világot nyitott meg számomra. Jeles néprajzkutatók támogató barátságát, ösztönzést a gyűjtőmunkára, s a máig mesemondói hivatást nyertem el általa. 1961-ben Érdre költöztünk. Először felnevelő kicsi falumban, Felsőnánán, azután Tolna, Baranya, Bács-Kiskun megye falvaiban gyűjtöttem. 1988-ban az al-dunai, később a Dél-Erdélybe szakadt testvéreinket kerestem fel, végül eljutottam a kanadai bukovinai székelyekhez is. 1971-ben alapítottam az Érdi Bukovinai Székely Népdalkört, s napjainkig vezettem, jelenleg tanácsadóként segítem. Ez az együttes mint gazdag, eleven forrás, szakadatlanul táplálta, táplálja népcsoportomról való tudásomat, erősíti kötődésemet, szeretetemet tagjai iránt. Könyvem különböző műfajú írásai időben több mint 250 esztendőt ölelnek át, a madéfalvi veszedelemtől napjainkig ívelnek. Fogadják szeretettel!
-
Példás elbeszélések
0800 Ft„Azt képzelte magáról a szerencsétlen, hogy mindenestül üvegből van, és elképzeléséhez képest, mihelyt valaki közeledett hozzá, szörnyűséges kiáltozásban tört ki, értelmes szavakban és mondatokban mindenkit kérve kért, hogy valamiképpen oda ne menjenek hozzá, különben összetörik, mert ő … fejebúbjától a talpáig üveg.”
-
Erdély
02 000 FtNehezen bocsátom ezt az írásomat útjára. Nagyon félek, mi lesz a sorsa, mert úgy érzem, hogy ez az írás nem elég erős és nem elég érett az önálló életre. Pedig legtovább dédelgetett és legkedvesebb gyermekem. Talán ezért is nem tudtam éretté nevelni, mert nem az eszemmel, de a szívemmel neveltem. Nem látom hibáit és nem látom gyengeségeit, nem tudom kritizálni, csak szeretni. De talán az életem, amit a sors még számomra kiszabott, rövidebb lenne arra, hogy Kalotaszeg méltó könyvét megírhassam. Talán nem tudnám akkor sem, ha hosszúra nyúlna is életem. Tehát elmesélem azt, amit a szívem diktál róla és adom úgy, ahogy tudom ma: tökéletlenül, egyenetlenül, rendszertelenül, de szeretettel.
-
-
A szőke Szamos földjén
01 200 FtA „szőke” Szamos földje az a vidék, amelyen ez a rakoncátlan, sok gondot okozó folyó már megcsendesedve ballag tova, s alig fodrozódó tükre sárgán, szőkén csillan a rónaság felett ragyogó nap fényében. A geológus szemében mégsem holmi idillikus táj ez, hanem a nagy földtörténeti forradalmak színhely. E „forradalmak” emlékét földtani rétegek, szelvények őrzik. Titkuk megfejtése nemcsak általános geológiai ismereteinket gyarapítja, de hozzásegíti a szocializmus építő embert, hogy a vidék népének, az egész nemzetgazdaság érdekeinek szolgálatába állítsa hazánknak ezt a kies táját is. Elmélet és gyakorlat, népismeret és nemzetgazdasági tudnivaló, tudomány és irodalom ötvöződik szerves egységbe e kötetben, amely megírásmódjában a természettudomány klasszikusainak útját járja: élvezetesen oktatja az olvasót.
-
Szigetvár és viadala
02 000 FtA magyar várak hadtörténetét tudományos gondossággal, nagy szeretettel kutató szerző e munkájában a szigeti vár XIII. századtól napjainkig ívelő történetét dolgozza fel. A könyv érdekességét fokozza, hogy nemcsak a vár építésének szakaszait, az ostromokat, a korabeli harceljárásokat, katonákat, fegyvereket mutatja be, hanem színes képet rajzol a vár védőinek veszélyekkel, gondokkal, munkával teli életéről is.
-
A budai vár és ostromai
01 800 FtA kiadó várköteteinek ismert szerzője ezúttal a magyar uralkodók központjául szolgáló vár súlyos harcokkal terhes hét évszázadát tárja az olvasók elé, érdekesen megírt, gazdagon illusztrált munkájában. A „szakállas Budától” nevet nyert erősség a tatárjárás után indul fejlődésnek. IV. Béla betelepíti a Várhegyet, és erős fallal véteti körül. A király 1299-ben Esztergomból Budára költözik. Nagy Lajos már véglegesen Budán tartja székhelyét, és a hegy eddig pusztán álló déli nyúlványán megépítteti az első, a várostól különálló várat és királyi palotát. A vár első virágkorát Luxemburgi Zsigmond alatt éli, ekkor ölt végleges formát védelmi rendszere is. Hunyadi Mátyás uralkodása hozza meg Budavár és a középkori Magyarország fénykorát, amely ekkor a birodalom politikai, katonai, gazdasági, közigazgatási, diplomáciai és tudatosan formált kulturális, művészeti központja is. 1302 szeptemberében indul Buda első ostroma. Károly Róbert hívei a támadók, de a védők vállalják a kirohanás kockázatát. A véres harc a budaiak fölényes győzelmével zárul. 1526. szeptember 11-én a mohácsi síkon győztes oszmán sereg kardsuhintás nélkül veszi birtokába a várat, de hamarosan sorsára hagyja. Megkezdődik az ostromok hosszú sora. 1529, 1530, 1540, 1541, 1542, 1598, 1602, 1603, 1684 és 1686, amikor végre örökre lekerülnek a török hadijelvények a budai vár falairól; 1849 április–májusában ismét magyar vér öntözi az öreg vár falait. 1849. május 22-én Kossuth szózata tudatja a diadalt a nemzettel: „Budavár a miénk!” A századfordulón folyó hatalmas építkezések alakítják ki a barokk uralkodói rezidenciát. Itt jelenti be Ferenc József Bosznia és Hercegovina okkupációját, és itt írja alá Horthy a lemondó levelét. 1945. február 13-án a déli órákban fejezik be a szovjet Vörös Hadsereg katonái Budapest és a vár felszabadítását. A küzdelemből kiveszik a részüket a Budai Önkéntes Ezred vörös szalagos katonái is.
-
Esztergom hadi krónikája
0800 FtGéza fejedelem a X. század végén, a mai esztergom várhegy fennsíkján, sánccal és árokkal körülvett épületeket emeltetett. István alatt a déli sziklanyelven felépült az új királyi központ, mely semmiben sem maradt el a környező országok „fővárosai” mögött. Ekkor vált Esztergom az egyházi igazgatás székhelyévé is. Itt alapították az első pénzverő helyet, erre vezetett az ország legfontosabb hadiútja. Kálmán törvénykönyve szerint ide kellett gyjteni az ország minden adóját. A későbbiekben is egyre épült, szépült, erősödött Esztergom, s amikor elkövetkeztek a nehéz évek: az erősség vitézei helytálltak. A tatárjárás idején a polgári település ugyan elesett, de a várat az ellenség nem tudta bevenni. A későbbi évszázadok viharaiban is sokszor láttak ellenséget az öreg falak. A mohácsi csatavesztés után Esztergom várát a két király csapatai felváltva ostromolják. 1543 júliusában megjelennek Szulejmán szultán csapatai a vár körül. Hamarosan sátrak tarka tömege lepi el a környező lankákat. Megkezdődik a vár lövetése…, augusztusban törik meg a védők ellenállása. Megjelenik a török félhold Esztergom tornyain. Az 1594-es sikertelen visszafoglalási kísérletnél kapott halálossá váló sebet Balassi Bálint. A következő év nyarán Mansfeld csapatai – a török felmentési kísérlet elhárítása után – beveszik a várat. Az új kapitány, a magyar csapatok vezetője: Pálffy Miklós, a hosszú háború legjelentősebb magyar hadvezére lett,. Kémei bejárták a hódoltságot, egyesek egészen Nándorfehérvárig jutottak. 1605-ben imét a töröké a vár, 1683-ban végleg lekerül a lófarkas lobogó a vár fokáról. Lotharingiai Károly és Sebieski János előtt Ibrahim pasa kleteszi a fegyvert,. A város későbbi évszázadok küzdelmeiben is jelentős szerepet játszik. 1848-49-ben, 1919-ben, 1945-ben ismét dörögnek a fegyverek a sok ostromot látott vén Esztergom körül.
-
Mátyás király fekete serege
0600 FtA fekete sereg Mátyás király állandó zsoldoshadseregének magja. Csak Mátyás király halála után nevezték így a „fekete Haugwitz” néven ismert Hanuš Haugvic z Biskupic után, akit II. Ulászló valószínűleg a pozsonyi béke (1491) után nevezett ki a „király cseh hadseregének kapitányává” (capitaneus gencium nostrarum Bohemicalium), s aki ezután Szapolyai János főkapitánnyal együtt kiverte az országból az utolsó trónkövetelőt, János Albert lengyel herceget, felette az eperjesi csatában döntő győzelmet aratva 1492. január 1-jén. Korábbi népszerű feltételezések szerint nevét talán az egyik vezetőjéről, Lehoczky János vitézről kapta, aki 1459-ben állt Mátyás szolgálatába, ekkortól számítjuk a fekete sereg fennállását. Más elméletek szerint a „fekete” nevüket onnan kapták, hogy Mátyás halálakor a katonák vállukon fekete szalagot viseltek. Mások szerint azért lett fekete a sereg, mert fekete páncélt viseltek. Egy másik elmélet szerint pedig nevét Mátyás címerállata, a holló fekete színe után kapta.
-
104 légigyőzelem
01 500 FtA lázadót, aki a mindenható Birodalmi Légimarsallal pimaszkodni mert, Adolf Gallandnak hívták. Az eset az angliai légicsata idején történt. Galland, a német légierő, a Luftwaffe vadászórepülő-tábornoka, a legendás, több mint száz légigyőzelmet adatott „ászok” egyike, túlélte a háborút. Életrajza – ez a könyv – a második világháború német vadászrepülésének dokumentum-hitelességű története, hiszen a fegyvernem kialakulásának kezdeteitől, a harmincas évek közepétől részt vett benne. A könyv ugyanakkor lélegzetelállítóan izgalmas olvasmány, kalandregény a javából. De ezek a kalandok a valóságban is megtörténtek, a könyv minden betűje igaz! Arról pedig, hogy a magyar szöveg ugyanúgy magával ragadja olvasóját, ahogyan az eredetinek sikerült, a szerző két egykori harcostársa, maguk is kitűnő vadászrepülők – gondoskodik: Cserny Miklós és Tobak Tibor.
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
