-
Angol és skót utazók a régi Magyarországon
01 200 FtHogyan látták Magyarországot és Erdélyt, a korabeli magyarokat és az itt élő vagy tartózkodó más nemzetiségűeket a XVI-XVIII. század külföldi utazói? Hogyan látták az angolok és a skótok, két élelmes, sokat utazgató nép, akik már akkor eljutottak Európa legtávolabbi tájaira is? A gyűjtemény tizenöt angolul író szerzőtől nyújt hosszabb-rövidebb útibeszámolót. A műfaj csak annyiban kötött, hogy Magyarországgal és a magyarokkal foglalkozik, de a szokványos útleíráson kívül találunk itt (levél formájában) részletes követjelentést egy VIII. Henrik-korabeli diplomata tollából, beszámolót az 1664-es év magyarországi hadieseményeiről, leírást olvashatunk több vár ostromáról, megismerhetjük katonák, kalandorok és protestáns lelkészek emlékezéseit arról, hogy mit láttak magyar földön, vagy mi történt velük, amikor errefelé vetette őket a sors. Változatos anyagot ölel fel tehát a könyv a XVI. század közepétől a XVIII. század közepéig: a török megszállás kezdetétől a félig elnéptelenedett Habsburg-Magyarország lassú ocsúdásáig. A szerzők között vannak előkelő urak, és akad egy hölgy (Lady Mary Wortley Montague, Alexander Pope levelezőpartnere), van köztük török fogságból szabadult katona és a Royal Society megbízásából utazgató tudós orvos. Mindennek a történelmi Magyarország a színhelye: könyvünk felidézi a török megszállás alatti Buda hangulatát csakúgy, mint a XVIII. század eleji Kolozsvárét; látjuk – agol szemmel – a hajdani koronázó várost, Pozsonyt csakúgy, mint a még romjaiban is szép Esztergomot. A kötet a régi korok iránt érdeklődőkhöz szól, hol személyes történetekkel, hol tárgyilagos élménybeszámolókkal. A szemelvények többsége angolul már megjelent nyomtatásban, de egy részük most lát először napvilágot a szerkesztő-szerző angliai és levéltári kutatásainak eredményeként.
-
Gróf Hofmannsegg utazása Magyarországon 1793-1794-ben
01 200 Ft1793-1794-ben, az akkori Magyarországon kóborol, lelkesen rovarokat és élményeket gyűjt egy vállalkozó kedvű német arisztokrata: gróf Hofmannsegg. Benyomásait, kalandjait, melyekben bőven volt része, rendszeresen megírta levélben nővérének, Szászországba. A gróf élvezetesen fogalmaz, éles szemű megfigyelő. Munkájának legfőbb értéke a pontosság és az objektivitás. Lehet-e egy kor levegőjét, mindennapjait más forrásból jobban megismerni, mint egy hiteles útleírásból, egy lelkes, „bogaras” tudós hátrahagyott leveleiből? Hofmannsegg leírása magyar nyelven kerek száz évvel ezelőtt jelent meg először és utoljára Berkeszi István fordításában, egyszerű kivitelben. A jelenlegi mű az akkori kiadás reprintje, díszesebb megjelenési formában és korabeli metszetekkel gazdagítva.
-
-
-
Száraz lombok
02 400 FtMentovich Ferenc 1819. április 19-én született Nagydebrekben, Szolnok-Doboka megyében, hol atyja Mihály, a gróf Mikes Benedek birtokán gazdatiszt volt. Iskoláit szegény fiu módjára Désen és Naszódon kezdte, majd a nagyenyedi Bethlen-kollegiumban folytatta, hol a katolikus hitet valló fiu szorgalmával és szerénységével csakhamar magára irányitotta tanárai figyelmét s mikor subscribált id. Szász Károly, a kollegium nagyhirü tanára házához vette nevelőnek. 1841-ben elvégezte a kollegiumot s ekkor a br. Kemény Albert költségén külföldre ment, honnan 1843-ban tért haza, a mikor aztán Alsógáldon telepedett le, átvette a br. Kemény Albert fiának nevelését és nőül vette Vajda Juliát, akivel még enyedi tanuló korában ismerkedett meg. Mentovich már enyedi tanuló korában a nyilvánosság elött is fellépett költeményeivel; gáldi tartózkodása alatt is felkereste azokkal az ország első divatlapjait, azonkivül tevékeny részt vett az unio eszméjének előkészitésében és megvalósitásában. Ennek érdekében 1847-ben egy füzet költeményt bocsátott ki Unio dalok cimen s utóbb Gyulai Pállal és Szász Károllyal ismét egy kötetet: Nemzeti szinek cimen. Az Alsó-Fehér megyét fenyegető veszedelem elől előbb Kolozsvárra, majd Nagy-Váradra és Budapestre vonult. Itt élte át a szabadságharc éveit, részben rnint tanitó, részben mint lőporgyártó. A szabadságharc lezajlása után a nagykőrösi gimnázium tanárává választották s itt müködött 1850–56-ig együtt Arany Jánossal, Szász Károllyal és több más kiváló egyéniséggel. Ezen idő alatt adta ki Száraz lombok cimen összegyüjtött költeményeit, Halotti bucsuhangok cimen egy másik verskötetét s ezenfelül természettani munkák átdolgozásával is foglalkozott. 1856-ban Maros-Vásárhelyre hivták meg a ref. kollegiumba s itt müködött 1879. december 15-én bekövetkezett haláláig. Ezen idő alatt nagyobb részt természettudományi kérdések fejtegetésével foglalkozott, majd az uj materializmus hivének szegődött, ennek érdekében nehéz vitát folytatott többekkel. Erre vonatkozó fejtegetéseit összegyüjtve 1871-ben adta ki Az uj világnézlet cimen.
-
Arany János összes munkái 7. – Aristophanes vigjátékai I.
08 000 FtA görög vígjáték, valamint a szomorújáték is, a Bacchus-tiszteletben gyökeredzik. Neve xcoptonía xcúpos-ból és áoiv-ből vált. Amaz vidám ünnepi menetet jelent, ez meg annyi, mint énekelni. Mások szerint xcúpta falu szóról van elnevezve, mert a vígjáték eredetileg falusi mulatság volt. Nem az attikaiak, hanem a dórok voltak e költői faj föltalálói. Az ő vidékeiken termettek legelőször különféle nevű s különböző fajta bohózatok, melyek többnyire helyi, de itt-ott általánosabb irodalmi érdekűek is voltak. Az attikai vígjátékot megelőző komikus költészet főképviselőjének Epidarmost tekinthetjük, ki főleg Megarában s később Syrakusában élt, s kinek vígjátékai a görögöknél s rómaiaknál állandó becsülésben részesültek. De valamint a tudomány és művészet egyéb ágai, úgy ez is csak Athén földjén indult virágzásnak. Az attikai vígjáték történetében három korszakot szokás megkülönböztetni: az ó, a közép és az új vígjáték korszakát; de elégséges és történelmileg teljesen igazolt, ha a közép és új kort egynek veszszük, s egyszerűen régi s új vígjátékról szólunk.
-
-
-
A szombathelyi egyházmegye története I-III.
015 000 Ft1. kötet: Szily János, Herzan Ferenc gróf biboros, Somogy Lipót és Bőle András püspökök élete és működése — 2. kötet: Balassa Gábor, Szenczy Ferenc, Szabó Imre, Hidasy Kornél, István Vilmos, Mikes János gróf, A szombathelyi szeminárium története, A vasvárszombathelyi Székeskáptalan története főbb vonásaiban, Adatok az egyházmegyei papság tevékenységére vonatkozólag, A RK. iskolaügy fejlődése — 3. kötet: Történelmi névtár
-
-
Művészeti Kislexikon
01 500 FtA Művészeti Kislexikon felöleli a magyar és egyetemes művészet teljes történetét az altamirai barlangfestményektől a napjainkban kibontakozó conceptual art-ig. Több mint 600 címszava tárgyal mestereket, irányzatokat, művészettörténeti, művészetelméleti és technikai alapfogalmakat. A Kislexikon áttekinti a művészet legfrissebb jelenségeit is: a legújabb irányzatokat és mozgalmakat, az újabban feltűnt művészeket, a művészettörténeti kutatás legújabb eredményeit. Stílusa közérthető, egyszerű, mert nemcsak szakembereknek, hanem a művészetkedvelő, kiállításlátogató nagyközönségnek is készült, és éppen ezért nagyobb arányban foglalkozik élő magyar művészekkel, akiknek munkáit a közönség a tárlatokon láthatja. Egy-egy eddig részben vagy teljesen mellőzött művészet ág (pl. ipari formatervezés) legjelentősebb képviselői is helyet kapnak benne. Az olvasó tehát egy kötetbe sűrítve képet kap a képző- és iparművészet minden ágáról és korszakáról.
-
Egy magyar művész élete I-II.
01 500 Ft„Kis unokámat karomra ültetve, állok a nagy tükör előtt… Az egyesztendős, kékszemű s hirtelenszőke haju kis legényke bámészkodva nézi, hogyan fintorítja el nagypapa az arcát s lelkendezve és sikongva igyekszik apró kacsóival a tükörképet megfogni. Hatvan és egynéhány esztendővel ezelőtt a fehérmegyei Lovasberényben is éldegélt egy ilyen nagypapa! Ő is karján dédelgette unokáját, egy lenhaju, kékszemű kis lurkót. Jól emlékszem az öreg ur szép, barna szemeire, amelyek melegen tapadtak reám, simára borotvált, szép arcára, amelyet büszke „Vatermörder” szegélyezett, cifravirágos mellényére – amelyen aranylánc fityegett, – fényes gombokkal kivarrt frakkjára és lábain megfeszülő, szürke pantallójára. Amikor nagyapám meghalt, alig multam egyesztendős s mégis mily tisztán megmaradt emlékezetemben! Sok-sok évvel azután, amikor már művész voltam, gyakran előhozakodtam ezzel az emlékkel anyámnak, aki kétkedve csóválta fejét. Én azonban, hogy bebizonyítsam állításomat, egyszer színes krétával megrajzoltam nagyapám egészalaku képét. Anyám az első pillanatra felismerte s még jobban csodálkozott a hasonlatosságon, pedig sem fénykép, sem más arckép nem maradt az öreg urról, ami után megrajzolhattam volna. Ez azután döntően s megcáfol hatatlanul igazolta, hogy emlékeim már első életévemmel kezdődtek.”
-
Tanulmányok a Magyar Királyság középkori történetéhez
04 500 FtSolymosi László 1944-ben született Veszprémben. 1968-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen kapott történelemtanári és levéltáros diplomát. Középkorkutatóként pályáját az Akadémia Történettudományi Intézetében kezdte, ahol 1968 és 1992 között dolgozott. A kötet elején négy intézmény logóját találjuk, amelyekhez pályája során szorosan kötődött, és születésnapja alkalmából ünnepi kötetet szerkesztettek számára. Az Akadémián kívül a Debreceni Egyetem, az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jelvényei ezek. Debrecenben 1992-2014, a Katolikus Egyetemen 1993 és 1997 között dolgozott, az ELTE-n 2002 óta tanított, nagyrészt professzor emeritus minőségében máig is. Kandidátusi disszertációja, amelyet A földesúri járadékok új rendszere a 13. századi Magyarországon címmel nyújtott be, s amelyet 1998-ban kiadott könyvként egyhangúan a középkorkutatás alapművének tekintenek, az opponensek javaslatára 1994-ben mint a történelemtudomány doktora cím követelményeinek megfelelő munka nyert elismerést. Méltányolva munkásságát, szorgalmas publikációs tevékenysége során kifejtett eredményeit, tanári és tutori munkásságát, a diplomatika nemzetközi szervezeteiben játszott szerepét és betöltött tisztségeit a Magyar Tudományos Akadémia 2010-ben választotta levelező tagjává, 2016-ban rendes tagjává. A kötetben hat nagyobb témakörben harminchárom tanulmány kapott helyet Solymosi László korábbi és legújabb munkái közül, tanítványai és kollégái szerkesztésében, a szerző 80. születésnapja alkalmából.
-
Japán története
04 000 Ft„Kína, Japán, India és Indonézia, különböző módon, óriási jelentőségűek szomszédjaiknak és az egész világnak. A kommunista forradalom haladása Kína szerfelett nagy mezőgazdasági társadalmában, Japán ipari forradalmának sikertörténete, India erőfeszítései, hogy gazdasági fejlődésének menetét összehangolja a demokratikus intézmények megőrzésével, a politikai szilárdság és a népesedési nyomás a modern Indonéziában mind általános és döntő jelentőségűek. Ezért meglepő, hogy oly hosszú időnek kellett eltelnie, mielőtt ezen országok tanulmányozása az ausztráliai iskolák és egyetemek tananyagában helyet kapott. A kiadásra készülő kötetek sora arra szolgál, hogy segítse a fenti államok tanulmányozását olyan feldolgozásban, amely a nagyközönség olvasórétegét is érdekli. A sorozatot képező négy önálló tanulmány szerzői szabadon döntöttek arról, hogy anyagukat úgy kezeljék, ahogyan maguk jónak látják. Mindamellett azonos vezérelvet fogadtak el, és az a következő: Bármely ázsiai ország tanulmányozása nem szorítkozhat csupán azon ország közelmúlti történelmének és jelen állapotának vizsgálatára. Elismerik a hagyománynak a jelenben való továbbélését és azt, hogy a mai viselkedés az ősi társadalmak hosszú időn át kialakult viselkedésmintáit tükrözheti. A szerzők azon nézetben is osztoznak, miszerint a hagyományos társadalmak tanulmányozása önmagáért is érdemes, egészen függetlenül a tanulmányozásnak a jelenkori társadalmi értékelést illető fontosságától. Ezért a négy kötet mindegyikének érdeke, hogy az érintett országok „modern” történelmét külön-külön az illető ország hosszú történelmének összefüggésébe helyezze, akár a korai ázsiai kereskedelem valamint tengeri hatalmi versengés a szárazföldi királyságokkal alkotják a hátteret az indonéziai szigetvilágban, akár a Gupta-korszak művészeti diadalai Indiában, akár a konfuciusi eszme természete és szerepe Kínában, akár a közigazgatási hivatali szervezet teljesítménye Japánban. Ha már a történelem célja a hasznosság kell, hogy legyen, részemről azon reménynek adok kifejezést, hogy így az olvasók jobban megkülönböztetik és megértik a modern ázsiai országok sajátos vonásait.”
-
101 kép a régi Pest-Budáról
03 000 FtKorabeli metszetek, festmények, rajzok az Ókortól a Milleniumig
-
-
Kemény János önéletírása és válogatott levelei
02 000 FtMagyargyerőmonostori Kemény János (Magyarbükkös, 1607. december 14.[1] – Nagyszőlős, 1662. január 23.) erdélyi fejedelem. Kemény János öt fejedelmet szolgált, közülük a legfontosabbak: Bethlen Gábor udvarában került közel a politikához. Később nagykövetként szolgált Bécsben (ő kérte meg Brandenburgi Katalin kezét Bethlen részére), Lengyelországban és a Portán. I. Rákóczi György idején Fehér vármegye ispánja, kincstartó, majd az erdélyi hadak parancsnoka, az ország generálisa volt. Ugyanakkor részt vett a fejedelem hadjárataiban. Egyike a linzi béke kidolgozóinak. II. Rákóczi György alatt fejedelmi tanácsos, a kancellária vezetője. A kudarcba fulladt lengyel hadjárat során 1657-ben a krími tatárok fogságába került, ahonnan váltságdíj ellenében szabadult. Első felesége, Kállay Zsuzsanna meghalt, tőle két fiúgyermeke született, Ferenc és Simon. Később feleségül vette Lónyay Annát, akivel aranyosmeggyesi birtokára húzódott vissza. A császáriak és az erdélyi rendek egy részének felkérésére visszatért a politikába, 1660. november 22-én kiáltványban tudatta, hogy felveszi a harcot a törökök pártolta Barcsayval. Barcsay Gáspár, a fejedelem egyik testvére ellen, 1660. november végén, Örményesnél – a későbbi Marosörményesnél – Kemény serege csatát nyert, Barcsay Gáspárt megölték. Kemény Jánost 1661. január 1-jén választották fejedelemmé. Kemény később elfogatta Barcsay Ákost, és emberei 1661. július elején Kozmatelkén meggyilkolták a volt fejedelmet. A törökök azonban már korábban, Barcsay elfogása előtt, végleg elfordultak az általuk erélytelennek tartott Barcsaytól, ezt Kemény is tudta, ugyanis 1661 márciusában maga mondta azt, hogy „Barcsaynak töröknél igen be van téve a kapuja”.[2] A volt fejedelem egyik testvérét, Barcsay Andrást 1661. május 16-án Kemény János felakasztatta, annak ellenére, hogy korábban Fogaras várát, Barcsay Ákos erre utasító levelének kézhezvételét követően, átadta Keménynek. Állítólag azért végeztette ki, mert Barcsay András – amikor az erdélyi sereget a tatárok 1657-ben fogságba ejtették – Kemény kezességvállalása ellenére a rabságból megszökött, és helyette Keménynek kellett fogságban maradnia Kemény szakított a Portával, és I. Lipót császár oltalmát kérte. A büntetésére szervezett török hadjárat elől Magyarország területére menekült. Kemény helyére a Porta I. Apafi Mihályt nevezte ki. A Kemény segítségére érkező császári hadak, Montecuccoli vezényletével, azonban csata nélkül cserben hagyták, aki mégis megütközött Apafinak és az őt támogató törököknek Kucsuk (Kücsük) Mehmed jenői bég vezette seregével, és Segesvár mellett, Nagyszőlősnél, 1662. január 23-án elesett a csatában (lezuhant lováról, s valószínűleg a menekülő sereg taposta halálra). A fennmaradt hagyományok szerint a szásznádasi temetőben temették el. Barcsay Ákos és András megölését a kortársak mélyen elítélték. Ezért, amikor Kemény János elesett, így írtak haláláról: „Barcsay uram bús haláláért áldozat kellett, Isten keze volt rajta”; és: „Visszaadá Isten igaz kölcsönnel a jámbor, kegyes Barcsay Ákos ártatlan halálát.” 1657–59 között, tatár fogsága idején írta meg önéletírását, amely a korszak fontos történeti forrása, és irodalmi szempontból is értékes mű.
-
A magyar cserkészet története 1910-től napjainkig
01 600 FtVajon hogyan fér össze a világ legdinamikusabb, leginkább ismert, a legtöbb felnőtt által fiatal korában gyakorlatban is megélt élmények mozgalma valami látszatra egészen mással? A múzeum szóhoz köthető állandósággal, mozdíthatatlansággal, változatlansággal? A mai magyar cserkészetre jól jellemző ez a két szó! Hiszen a magyar cserkészet újjáalakulása óta tízezrek gyülekeztek a nagyapák liliomos zászlói alá, hogy a generációkat átívelő szabályok mentén modern játékot játszhassanak és csatlakozzanak elődjeikhez. Fiatalok százezres tömegéhez, akik a két háború között és után hasonló módon keresték boldogulásukat. A nagy kérdés a mai vezetőké is: hogyan tegyük élhetővé, megtapasztalhatóvá, használható valósággá mindazt, amit örököltünk? Ez a kiállítás megmutathatja, hogy a körülmények változása ellenére különböző korok fiataljai életük nagy kérdéseire választ találhatnak az önnevelés, a talpraesettség, a közösséghez való hűség elsajátítása során. Minden helyzetben nagy szükség van az elkötelezettséget, a közösségért többletmunkát vállaló fiatalokra, akiknek a lelkesedése motorként hajt másokat is. A lelkesedésre, ami a jól végzett munka feletti örömben, az „együtt többre vagyunk képesek” felemelő érzésében gyökerezik. A cserkészet nemcsak nagyszerű időtöltés a fiataloknak, a nevelés legszebb eszköze a felnőtteknek, de a generációs szakadékot átívelni tudó eszköze lehet az időseknek is – hiszen az élmény közös. A kiállítás a cserkészet múltjával foglalkozik. Azzal a múlttal, ami romantikus varázsával körbelengi néha még ma is alkalmainkat. Ám ennél nyilvánvalóan sokkal több, mert a múlt tanít bennünket, ha értő módon olvassuk. A tapasztalatok, a kiharcolt válaszok, a nehéz döntések eredményei szolgálják a következő nemzedéket. És azt is tudjuk: aki hamar megfeledkezik elődei munkájáról gyakran hasonló nehézségeken kell, hogy keresztülmenjen. A kiállítás szervezőinek sok lehetőséget magában rejtő felelőssége, hogy a múltat csupán unalmas, kötelezően elsajátítandó tananyagként kezelő fiatal milyen izgalmas illusztrációt talál egy-egy témához, ami friss gondolatokra serkentheti, vagy további kitartó kutakodásra buzdítja. A Magyar Cserkészszövetség Gyűjteménye nagyszerű otthonra, értő és segítő szakmaiságra talált a Gödöllői Városi Múzeumban. Hálával tartozunk mindazoknak, akik segítségünkre voltak Gyűjteményünk elhelyezése nehéz problémájának megoldásában. Bokody József, dr. Ferencz Mária cserkésztiszteknek, G. Merva Mária igazgató asszonynak külön is szeretnénk köszönetünket kifejezni!
-
Visegrád története 1684-1756
01 000 FtOrszágunk és társadalmunk számos különböző, kisebb-nagyobb helyi tömörülésből, sokféle közösségből áll. A legtöbb ezek közül ma is falu, tehát olyan – viszonylag kicsiny – települési egység, amelynek lakói hosszú századokon át zömmel hagyományosan agrárgazdálkodással foglalkoztak. Népességünk nagy többsége a legújabb időkig ilyen falvakban élt. Még a XX. század elején is több mint kétharmada. Csak e sok változást hozó század vége felé csökkent a falun élők aránya az össznépesség felénél kevesebbre. Mai települési formáink közül a legrégibb, a leghagyományosabb a falu. A feudális kor falujának alaptípusa, amely a járadékokkal, szolgáltatásokkal terhelt jobbágyparasztok települési egysége volt, előbb a középkori Európa nyugati részén alakult ki. Magyarországi változata némi késéssel, a XIV. századra vált általánossá az új gazdasági-társadalmi rendszer kiépülésével járó, hosszú átalakulási folyamat eredményeként, amelynek üteme tájegységek szerint változott, és az utóbb beköltöző keleti népelemek, így a kunok esetében jobban elhúzódott, mint a honfoglaló magyaroknál. Az így kialakult telekrendszer oly hagyományossá vált, hogy a jóval később, az 1780-as évek katonai felvétele alkalmából készült térképeken is felismerhető. Falvakról persze már jóval korábban, az államalapítás után, Szent István, Szent László és Kálmán törvényeiben szó esik, bár arról is, hogy a falvak ne költözzenek messze a templomoktól.
-
Blaskovichok emlékezete
02 000 FtA Blaskovich fivérek már 1940-tól társadalmasították műgyűjteményüket azzal, hogy kúriájukat megnyitották a közönség számára. Emberi helytállásuknak köszönhetően az első és második világégés alatt megmaradt, és egyben maradt e kollekció, így az egykori Blaskovich úrilakban található Magyarország egyetlen köznemesi kúriamúzeuma. Ennek anyaga a maga nemében páratlan gazdagságban őrzi a 19. századi magyar köznemesség életmódjának tárgyi emlékét.
-
Középkori udvarház és nemesség a Székelyföldön
02 400 FtA szerzők Székelykeresztúron felfedezték egy nyomtalanul elpusztult középkori udvarház maradványát, melynek feltárása az 1990-es években kivételesen gazdag régészeti leletanyagot eredményezett. A középkor végén leégett kúria felszerelésének jelentős részét többéves régészeti kutatással feltárták, majd hosszadalmas múzeumi munkával restaurálták. Hatalmas mennyiségű kályhacsempe, kerámiaedény, továbbá sok fém- és üvegtárgy, valamint állatcsontok váltak kutathatóvá és bemutathatóvá. A középkori erdélyi régészetben kulcsfontosságúnak számít ez az emlékanyag. A kötet -sok fényképpel és rekonstrukciós rajzzal- bemutatja ennek kapcsán a középkori székelyföldi előkelők életét, a mezővárosi fejlődést is tárgyalva történeti áttekintést ad, és három székelykeresztúri nemesi család 15-16. századi históriáját vázolja fel. Az erdélyi reformáció helyi hullámverését is érinti.
-
Udvard múltja és jelene
0400 FtUdvard (Dvory nad Zitavou) nagyközség az Érsekújvári (Nové Zánky) járásban, a Kisalföldön. Dél.Szlovákia egyik legnagyobb és legrégibb települése. A 15. századtól a 19. századik város – az Udvardi Járás székhelye – volt. A történelem folyamán gyakran játszott fontos szerepet. Mint az itt végzett ásatások alkalmával feltárt leletek tanúsítják, a község és környéke az ember megjelenése óta mindkor lakott volt. A község kedvező fekvése, gazdag termőföldje megélhetést biztosított az itt lakóknak, a tavakkal-mocsarakkal tarkított határ és a Zsitva folyó pedig nemcsak hallal látta el őket bőségesen, hanem védelmet is nyújtott nekik az esetleges támadókkal szemben.
-
-
Meghalnék érted
02 200 FtScott Fitzgerald „elveszett”, vagyis jobbára asztalfiókban maradt történetei a szerzőtől megszokott verőfény helyett inkább félárnyékban mutatják be a huszadik század eleji Amerika és Hollywood lüktető, eleven világát. Csakúgy, mint regényeiben, Fitzgerald ezekben a novellákban is varázslatos eleganciával, néhány mondattal vagy filmbe illő, pergő párbeszédekkel egész élettörténeteket képes felvázolni: drogfüggő filmsztárok, megesett lányok, a tőzsdekrachba beleőrült egykori bankárok, botrányba keveredett élsportolók és boldogtalan házaspárok sorsán keresztül válik láthatóvá, mivé lett a csillogó jazzkorszak káprázata a másnapos évtizedekben. A szövegek többsége éppen ezért maradt kiadatlan, hiszen a korabeli magazinszerkesztők jól tudták, hogy a népszerűsége csúcsán lévő Fitzgeraldtól nem a tabutémák feszegetését, a társadalmi problémákkal való fájdalmas szembenézést várják az olvasók. Az amerikai irodalom nagy klasszikusának kiadatlan novellái 2017 tavaszán jelentek meg hatalmas várakozás közepette az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában. F. Scott Fitzgerald 1896-ban született Minnesotában. Egyetemi tanulmányait félbeszakította, hogy harcolhasson az első világháborúban. 1920-ban jelent meg elsöprő sikerű első regénye, Az Édentől messze, majd ugyanebben az évben vette el Zelda Sayre-t. Egy gyermekük született; házasságuk viharai ellenére együtt maradtak, amíg Zelda elmegyógyintézetbe nem került 1932-ben. Fitzgerald 1925-ben publikálta fő művét, A nagy Gatsbyt. Mivel kicsapongó életmódja miatt állandóan anyagi gondokkal küzdött, rendszeresen közölt novellákat is előkelő amerikai magazinokban, a 30-as évek második felében pedig Hollywoodban próbált boldogulni forgatókönyvíróként. Az amerikai írók „elveszett nemzedéké”-nek tagja, a modernizmus egyik legfontosabb képviselője volt. Számos novelláskötete mellett négy regénye jelent meg. Az utolsó cézárt már nem tudta befejezni, 1940-ben elhunyt szívrohamban. A kötet szerkesztője, Anne Margaret Daniel irodalmat tanít New Yorkban, a New School Universityn. 1996 óta kutatja Fitzgeraldot és a modernizmust. A kötet fordítója, Dunajcsik Mátyás 1983-ban született Budapesten. Többek között Vladimir Nabokov, Alain Robbe-Grillet, Antoine de Saint-Exupéry, Oscar Wilde műveit ültette át magyarra. Két saját novelláskötet és egy ifjúsági regény szerzője.
-
Behódolás
02 400 FtFranciaország elnököt készül választani. A szélsőjobboldali Nemzeti Front vezére (Marine Le Pen) toronymagasan vezet, mögötte fej-fej mellett lohol a Szocialista Párt jelöltje (Manuel Valls – napjaink francia miniszterelnöke) és a Muzulmán Testvériség vezetője (Mohammed Ben Abbes – legjobb tudomásunk szerint kitalált karakter). A második fordulóba csak az első két jelölt jut be. A Nemzeti Front „Európa bennszülötteit” akarja megvédeni, a Muzulmán Testvériség pedig felszámolni a laikus állam jogi kereteit, elsorvasztani a világi oktatást, megszüntetni a nemek egyenlőségének elvét, engedélyezni a többnejűséget – mindezt nem véres radikalizmussal és tébolyult hőbörgéssel, hanem geopolitikai-birodalmi törekvéseket dédelgetve, józan hidegvérrel. A verseny kiélezett, Franciaország feszülten figyel, a változás elkerülhetetlen. A Behódolás sokrétű könyv: mediális szövegjáték a valósággal és a fikcióval, erotikus merengés, politikai provokáció, társadalmi pamflet, fanyar utópia. De még inkább polémia: a szenvedélyes racionalizmus gondolat- és felelősségébresztő vitairata. A könyv előbb Franciaországban majd egész Európában fontos közéleti vitákat generált: politikusok, értelmiségiek, művészek szólaltak meg Houellebecq regénye kapcsán. Milyen lesz a holnapután Franciaországa és ekképpen Európája? Mit tud kezdeni a vallási radikalizmussal, a fundamentalizmussal egy jóléti demokrácia? Hogyan reagáljon a felvilágosodás kultúrájával szembeni radikális türelmetlenségre egy felvilágosult értelmiségi? A regény megjelenése után néhány héttel valóban elindult egy muszlim identitású párt a franciaországi helyhatósági választásokon, és megszerezte első képviselői helyeit.
-
Nyomorultak I-II.
01 600 FtA romantika legnagyobb francia képviselőjének regényeposza egy volt fegyenc testi-lelki nyomorúságáról, egy közönyös, ellenséges társadalommal vívott harcáról, emberi, erkölcsi felemelkedéséről szól. A gazdag képzelettel megfestett, lebilincselő kalandok háttere a múlt század első fele, a forradalmakkal vajúdó francia társadalom válságos korszaka. A finom lírával árnyalt hatalmas történelmi tablóban Hugo a bűn és bűnhődés, morál és társadalom nagy kérdéseit feszegeti és szenvedélyesen hirdeti a törvény betűjénél is erősebb emberi igazságot, az ember javulásába vetett hitét.
-
Utánzatok városa – Budapest
0800 FtAki Budapesten él, ezekben a hónapokban, években tanúja lehet annak, hogy a kapitalizmus uralmának megfelelően miként tűnik el az a Város, amelyet ismert s amelyben otthon érezte magát. A szocioló gus-esztéta György Péter könyve tanúskodni kíván a Város törté-netének e korszakáról, amelyhez hasonlót Budapest utoljára száz évvel ezelőtt élt át, a nagy gründolási láz idején. Az ifj. Durkó Zsolt százhúsz fotójával gazdagon illusztrált esszékö-tet három jellegzetes témán elemzi a változásokat: a lakótelepeken a szocializmus örökségén, az Új Rózsadomb építkezésein és végül a high tech szigetek közegén, a Belvároson. Célja nem csupán elvont esztétikai elemzés: a puszta építőművészeten túl felmutatja a szociológiai társadalom- és kultúrtörténeti összefüggések finom és bonyolult hálóját, amelyek meghatározzák a mai Budapest életét. A ’90-es évek elején készült, gyakran személyes élményeken alapu-ló pillanatfelvételeket, szenvedélyes elemzéseket építészettörténe-ti összefüggések, utalások egészítik ki, teszik gazdagabbá, s így a város sorsáért aggódó, azon gondolkodó laikus olvasótól az építész és szociológus szakemberekig széles olvasóréteg forgathatja ha-szonnal a kötetet.
-
Pest megye műemlékei I-II.
012 000 FtAz ország fővárosát körülölelő mai Pest megye gazdag műemléki anyagának szakszerű feldolgozását kapja e két részben megjelenő kötetben az olvasó. „Magyarország műemléki topográfiája” eddig megjelent köteteinek rendszere szerint régészeti, történeti és művészettörténeti bevezető tanulmányok után a községek ábécé rendjében 166 település építészeti, képzőművészeti, iparművészeti és népi építészeti anyagát dolgozta fel a szakma legjobbjaiból álló munkaközösség. Olyan építészeti műemlékeket tartalmazó települések, mint Cegléd, Nagykőrös, Gödöllő, Ócsa, a második részben Ráckeve, Szentendre, Vác, Visegrád, Zsámbék korszerű publikálásra kerül itt sor, vagy az építészet népibb válfaja szempontjából olyan jelentős helységeké, mint Gyón, Dabas, ahol népies klasszicista kúriák egész sora található. Ezenkívül a legtöbb községben ismeretlen ötvösművekkel, a bútor- és textilművekkel, a bútor- és textilművesség számos, még közzé nem tett emlékével ismertet meg ez a munka. A mintegy 1400 oldalas és ugyanannyi képpel illusztrált kötet nemcsak a szakemberek, hanem az ország kultúrjavait ismerni szándékozók, a helytörténet, a szülőföld-ismeret kedvelői számára is élményt jelentő s hasznos könyv.
-
Selyem
0800 FtA hazájában már elismert írónak számító Baricco számára ez az 1996-ban megjelent könyv hozta el a nagy áttörést, a nemzetközi sikert. A XIX. század második felében játszódó regény főhőse a katonai karrier helyett a kereskedelmi utazó kalandos életét választó Hervé Joncour, akinek eleinte Észak-Afrikába, később pedig Japánba kell utaznia a selyemgyártásra szakosodott városkája megélhetését biztosító selyemhernyópetékért. S hogy miért vállalkozik egy boldog házasságban élő fiatalember ilyen fáradságos és veszélyes útra még azután is, hogy Japán a polgárháború zűrzavarába süllyed? Hervé Joncour kielégíthetetlen vágyától hajtva kel ismét útra, mert egyetlen pillantásával megigézte őt annak a japán nagyúrnak a kedvese, akivel üzletelni szokott. „Mondhatnánk, hogy szerelmi történet. De ha csupán az volna, nem érné meg elmondani” – írta Baricco a Selyemről -, és valóban: ez a finom erotikával átszőtt rövid regény az emberi lét alapkérdéseivel szembesíti az olvasót. A könyv alapján készült filmet 2007-ben mutatták be.
-
Szolenoid
04 000 Ft„A Szolenoid sok regényből merít, így válik körültekintő kölcsönzések útján született hiperirodalmi művé. Kleist kozmikus kétértelműsége, Kafka bürokratikus terrorja, García Márquez varázslatai és Bruno Schulz labirintusai mind felismerhetők Cãrtãrescu anekdotáiban, álmaiban és naplóbejegyzéseiben.” – The New York Times A bukaresti 86-os számú iskola irodalomtanára naplót vezet riasztó, szürreális álmairól, és hétköznapi csetlés-botlásáról. Az élete gyökerestül megváltozik, amikor olyan házba költözik, amely alatt egy beépített szolenoid elektromágneses teret hoz létre, aminek hatására a főhős lebegni kezd az ágya felett. A tekercsből városszerte több is akad, és ezekkel együttműködve elképzelhetetlen eseményeket idéz elő.A történet az 1960-80-as évek szocialista Romániájának valóságába ágyazódva – élelmiszerboltok előtt kígyózó sorok, az oktatási rendszer abszurditásai, a családi élet nyomorúsága – bepillantást enged egy gyerekeket gondozó tüdőszanatórium életébe, a halál ellen tiltakozó mozgalom gyűléseibe, az álomfejtők társaságába, valamint a mikroszkóp tárgylemezén élő atkák miniatűr világába. A Szolenoid elbeszélője az önéletírást és a történelmet vegyítve tűnődik az élet és a művészet különféle dimenzióinak lehetséges változásain, miközben a korabeli diktatúra rideg hétköznapjai is könyörtelenül betüremkednek a regény rendkívüli panorámájába. „A művészetnek nincs értelme, ha nem menekülés. Ha nem a rablét reménytelenségéből születik. Nem tisztelem a kényelemhez és enyhüléshez vezető művészetet, az olyan regényeket és festményeket, amelyektől a cella elviselhetőbb.”
-
Ars Hungarica 37. évfolyam 1. szám
0800 FtAz MTA Művészettörténeti Kutatóintézet négy évtized után is küldetésének tekinti a művészettörténet-írás mint tudomány minden ágának művelését (képzőművészet-történet, építészet- és iparművészet-történet, fotótörténet és -elmélet, művészetelmélet, művészetkritika stb.). Együttműködni kíván a különböző történet- és társadalomtudományokkal (filozófiával és esztétikával, szociológiával, pszichológiával, kultúratudománnyal, vizuális antropológiával, hermeneutikával, vizuális tanulmányokkal, képtudománnyal), a természettudományokkal, az oktatással és a neveléssel. Egy korszerű folyóiratnak ezt a széles körű érdeklődést úgy kell kifejeznie, hogy a művészettörténethez mint alaptudományhoz hű maradjon, de ne tévessze szem elől a kor és a társadalom követelményeit, amelyekre a kortárs művészettel szimbiózisban kell válaszolnia.
-
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
