-
-
-
Magyar Cserkész
0Szórványszámok:
– VII. évf. (1926): 14-15, 20 sz.
– XVII. évf. (1936): 11, 12, 13, 14, 15, 16, 18, 19-20. sz.
– XVIII. évf. (1936-1937): 1, 2, 7-8, 15, 19-20. sz.
– XX. évf. (1938-1939): 3, 7, 13. sz.
XXII. évf. (1941): 18. sz.
XXIII. évf. (1941-1942): 2, 3, 7, 8, 18, 19. sz.
– XXIV. évf. (1942-1943): 2, 3, 5, 6, 7, 8, 9, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18. sz.
– XXV. évf. (1943-1944): 1, 5, 16, 17, 18, 19, 20, 21,22. sz.
– XXVI. évf. (1944): 1, 2, 3. sz.
– XXXV. évf. (1996): 11. sz.
– XXXVI. évf. (1997): 3, 4. sz.
A tételekkel kapcsolatban az alábbi elérhetőségeken keresztül érdeklődhet:
rendeles@honterus.hu
06-1/317-3270, 06-1/267-2642 -
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
A magyar cserkészet története 1910-1948
0Íme, sokévi kutatómunka eredményeként egy könyv, ami a cserkészet történetén keresztél a legújabb kori magyar történelem egy sajátos megvilágítását adja. Választ keres és ad mindazokra a kérdésekre, melyek a mozgalom megszűnése óta a viták középpontjában álltak: militarista, antiszemita volt-e a magyar cserkészet? Íme egy könyv, amiből az egykori cserkészek számára eddig ismeretlen politikai csatározásokról, a cserkészet hátteréről tudhatunk meg részleteket; az újabb nemzedék pedig sok-sok dokumentum, fotó alapján képet alkothat a szép emléket adó mozgalomról.
-
A magyarországi cserkészet története
0Hazánkban az utóbbi időben újraéledt a cserkészmozgalom. A nagy érdeklődés kielégítésére hazai irodalom, sajnos, csak nagyon szűken áll rendelkezésre. Így merült fel a gondolat, hogy a külföldi Magyar Cserkészszövetségtől kérjünk segítséget. Bodnár Gábor, a Szövetség ügyvezető elnöke kézséggel bocsátotta rendelkezésünkre a jelen könyvet és a nemsokára megjelenő „Cserkészkönyv” I–III. köteteit. A „Magyarországi cserkészet története” a megalakulástól 1947-ig foglalja össze a mozgalom hazai fejlődését, hangsúlyozottan a nyugaton élő magyar ifjúság számára. Természetesen ebből adódóan a szerző szemlélete és értékítélete eltérhet az itthoni megszokottól. A kiadás célja az, hogy hozzájáruljon a cserkészmozgalom többoldalú történeti megismeréséhez. Legyen ez a könyv olyan viták forrása, amelyből kialakulhat a mai, magyarországi cserkészet közösen elfogadott koncepciója!
-
Értetek és miattatok
0Szándékosan nem előszót írok, hanem ajánlást. Hiszen napjainkban oly sok előszó készül azokról az időkről, melynek túlélője Kölley atya, Gyurkabá, az Európai I. Cserkészkerület volt vezetője, a Magyar Cserkészet örökös tiszteletbeli elnöke.
Valóban értünk és miattunk vált áldozattá, azért az ügyért, ami a magyar ifjúság keresztényi erkölcsökön alapuló jövőjét biztosítja – a cserkészetért. Másik nagy bűne Rákosi és Kádár alatt, hogy papként szeretettel szolgálta faluja fiataljait, s látta el utánpótlással Dunabogdányból, a Szentendrei Ferences Gimnáziumot. Hetven évesen sem szűnt meg cserkésznek lenni, csupán másfél évtizednyi börtöne alatt nem dolgozhatott együtt a fiatalokkal. Ma Münchenben tevékenykedi, húszéveseket megszégyenítő tempóval, hittel. Bár 1989-ben az amerikai vezetőség parancsnoki tisztétől, korára tekintettel megfosztotta, mégsem szakadt el testvéreitől. Táborokat szervez, csapatokat látogat és minden problémát megold. Gyurkabá nélkül nincs cserkészet Nyugat-Európában. Könyvét akkor mondta magnetofonra, amikor Stuttgartban dr. Konthur Bertalan klinikáján feküdt műtét után. A mű müncheni megjelenését követően Gyurkabá leveleket kapott, melyekben felhívták a figyelmét néhány hibára. Ezek történelmi adatok téves közlései. Először magam is, akit megbízott Gyurkabá, hogy könvét Magyarországon megjelentessem, javítgatni akartam. Ám lebeszéltek erről. Így a javításokat, helyesbítéseket az utolsó lapok toldalékként tartalmazzák. S tettem ezt azért is, hogy a Kedves Olvasó úgy vehesse kézbe a könyvet, ahogy egy agyongyötört ember emlékezete felelevenítette az átélt eseményeket.
Stoffán György
A Mindszenty Emlékbizottság elnöke -
-
-
-
-
Cicerone idegenvezető zsebkönyv az autocarok utasai számára
0„Tartalmazza Budapest minden nevezetességénekés látványosságának képét, leírását és magyarázatát (216 kép)”
-
Az 1947. évi szeptember hó 16-ára összehívott Országgyűlés Naplója
01-24. ülés (1947. IX. 16 – 1947. XI. 21.)
-
-
Szülőföld ismertetés. Kecskemét th. város és Pest-Pilis-Solt-Kiskunvármegye földrajza
0„Minden tanférfiú tudja, hogy a szülőföld ismertetés kezelése, milyen nehéz és milyen kezdetleges még nálunk. E végből határoztam el magamat, hogy útmutatóúl a tanítók számára az egész szülőföld ismertetést mintaleczkékben kidolgozom. Talán hozzá járulok ez által a siker biztosításához.
Szerény művem czélja tehát az, hogy megmutassa mit kell a földrajzból a III. osztályban tanítani, legfőképen pedig, hogy milyen módon és mily sorrendben kell az ismertetendő tárgyat előadni.
Azt gondolom, hogy e Vezérkönyve használható mindenütt, de különösen a városokban; mert a módszer, a mintaleczke maradhat, csak az adatokat kell másokkal (az ottaniakkal) helyettesiteni.
A mit a leczkékből a gyermekeknek okvetetlenul tudni kell dült betükkel van a szöveg között szedve.
Munkám, mint minden emberi mű, lehet hiányos, lehet fogyatékos, de azt senki el nem vitathatja tõle, hogy nem a legnagyobb ügyszeretettel készült.
Kérem tisztelt kartársaimat, fogadják hasonló ügyszeretettel!
Kecskemét, 1899 június hó.
Tormássy Sándor” -
-
-
-
-
-
-