-
-
-
Hatvan év Kalotaszegen
0Fekete Károly kifogyhatatlan íráskedvű, jellegzetesen pennás ember. A szerző Kalotaszeg múltjának és jelenének alapos ismerője, tevékeny alakítója és ugyanakkor elkötelezett krónikása is. Egész életében tanító és tanfelügyelő, művelődést serkentő és szervező. A művelődési hagyományok feltérképezésére, a vidék hely- és művelődéstörténetének megírására egyaránt törekedett, megrajzolta a nagy elődök és kortársak arcképét, és tudósított a napi eseményekről is. Igazi kovász-emberként kiemelkedően hasznos munkát végzett környezetében.
Gálfalvi Zsolt -
-
A világ egy kritikus európai szemével
0A nagy elméletek és az elbizakodott felszínes ítéletek ideje lejárt. Kelet-Európában – de nem csak ott – sok minden mozgásban van. A vasfüggöny lebontása és a létező szocializmus összeomlása, a NATO és az Európai Unió bővítése megváltoztatta Európa képét. Ugyanezt mondhatjuk a 2001. szeptember 11-i terrortámadás sokrétű hatásáról. Paul Lendvai reflexiói az elmúlt évek politikai és társadalmi tendenciáinak elképesztő sokaságáról adnak szemléletes képet; közben világossá válnak a komplex összefüggések és az ebből következő fejlemények. A tárgyalt témák íve a balkáni és oroszországi viharos fejleményektől a „régi és új” antiszemitizmusig és a különböző formában megjelenő nacionalizmusokig, az európai integráció problematikájától a múlt és a jelen nagy személyiségeinek a politikában játszott szerepéig terjed.
-
Fénybojtár
0Sokszínű népi kultúránk kincsesbányája még ma is sok meglepetést tartogat számunkra. Sok mindent tudunk – vagy hisszük róla, hogy tudjuk -, de szembesülve a felfedezés, a ráismerés örömével és izgalmával csodálkozunk a dolgokra: valóban itt vannak, „ők” azok! llyen képeskönyvet vehet most kezébe az Olvasól
Kütvölgyi Mihálynak (1944) nemcsak technikai tudása, de szeme is van észrevenni a minket körülvevő világ szépségeit, értékeit, hasznosságát és gazdagságát Régi, elfeledettnek gondolt állatvilágunka – a magyar szürke marha, a parlagi ló, a racka juh, a mangalica disznó, az őrző-terelő kutyák: a komondor, kuvasz és puli, végül a bivaly és a szamár – jelenik meg a maga természetes, élő környezetében. Ez a pásztorkultúra-viselet, tárgyi világ – együtt született, együtt élt az egészet egységbe foglaló pásztortársadolom rendjével. A könyvben ebből a színes világból kapunk egy csokorra valót mai optikával, de főként a múlt századra érvényesen és hitelesen.
Bellon Tibor -
Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1880-1920)
0Íróink, költőink, képzőművészeink és zeneszerzőink nagyon sokszor, számtalan változatban megörökítették a paraszti életet. Bizonyos, hogy az általuk rögzített kép hosszú időre meghatározza, milyennek látjuk és ismerjük a magyar népet és kultúráját. Kósa László könyve tudományosan vizsgálja azt a korszakot, amelyben a társadalom és benne a művészek figyelme legerősebben fordult a népi kultúra felé. Méltán, mert történelme során az 1880 és 1920 közé eső években volt a legszebb és leggazdagabb. Ekkor alakultak ki és virágoztak jellegzetes táji változatai. Egyidejűleg azonban ez a korszak volt a magyar társadalom polgári átalakulásának kora.
-
Mérföldkövek a kulturális antropológiában
0A kultúra egyidős az emberrel. Az ember és kultú rája, illetve kultúrái viszonyát kutató kulturális antropológia mégis fiatal tudomány. Születésében éppúgy szerepet kapott a tudomány haladása a 19. századi Európában, mint az angol nyelvterületen a kontinentális Európáétől eltérő szerveződése, és az a tapasztalat, amelyre Északnyugat-Európa és Észak-Amerika polgárai nagy számban tettek szert ebben az időszakban az övékétől szembeszökően eltérő életformát követő népek körében a világ meghódítása-feltárása során. A kulturális különbségek megismeré sétől a megértéséig buktatókkal teli út vezetett, viták folytak magáról a tárgyról és tanulmányozásának lehetőségeiről egyaránt, miközben gyűltek a különféle felfogások jegyében felhalmozott ismeretek. Az Atlanti-óceán partjaitól távolabb élők ennek a folyamatnak jobbára csak gondolatilag lehettek részesei, a saját kultúra vizsgálatából nyert tapasztalatok kevésbé ősztönöztek nagyívű teóriák megalkotására.
A két amerikai szerkesztő által összeállított, egyetemi hallgatóknak és a társadalomtudományok művelőinek szánt kötet a kulturális antropológia eszme történetének főbb állomásait úgy mutatja be, hogy e sokarcú diszciplina néhány nagyhatású művelőjét állítja előtérbe, akik a maguk álláspontja mellett érvelve megszabták a kutatások irányát és végzésének módját egész generációk számára. Az egyes életművekben kiemelkedőnek ítélt magyarul eddig többségükben nem olvasható elméleti-módszertani írásokat válogattak össze, amelyek megvilágítják a ma Európában is terjedőben lévő kulturális antropológiai szemlélet eredőit és távlatait. -
-
A likvidálás művészete
0Ez a könyv számos meglepetést nyújt a történelem iránt érdeklődő olvasónak. Pedig, ugye valamennyien tudjuk, hogy a Lenin elleni merénylet során Fanni Kaplan húzta meg a pisztoly ravaszát. Vagy talán mégsem? Kirov meggyilkolása egyike az azidőtájt oly gyakori eseményeknek, hiszen Sztálin következetesen kivégeztette politikai ellenfeleit. Szerzőink szerint azonban ebben az egy esetben egészen másról volt szó. És miféle különös jellemváltozáson esett át Buharin éléete során végső állomásáig? Hogyan vallott a minden kínzásnak ellenálló Tuhacsevszkij hirtelen, szinte egyetlen perc alatt? 1962-ben sok minden történt a világban. Kivégezték Eichmannt. A Szovjetunióban fellőtték a Vosztok–3-at. Kubai válság: nem sok választott el bennünket az atomháborútól. De arról semmit sem tudunk, hogy ugyanekkor miféle véres események zajlottak a távoli Novocserkasszkban. S ha rémlik is talán valami az a1960-ban a Szovjetunió fölött lelőtt amerikai kémrepülőről, de hogy is történt pontosan? S ki volt az a Marcsenko, akinek rehabilitálását elsőként kérte – követelte – Szaharov Gorbacsovtól?
Hét fejezet – hét politikai krimi. Csakhogy igaz, mindezt megéltük, s most játszódtak le, a közelmúltban. -
-
Titokkal a lelkemben éltem
0Könyvükben Az ötvenhatosok második nemzedéke címmel folytatott kutatásuk eredményeit mutatják be a szerzők. Vizsgálatuk során arra kerestek választ, hogy hogyan alakult a forradalom leverése után kivégzettek vagy börtönbüntetésre ítéltek gyermekeinek sorsa, miként nőttek fel a szülő forradalmi szerepe miatt büntetett generáció tagjai a súlyos örökség terhe alatt. Személyes sorsukat és a hivatalos, illetve a magánszférában szerzett tapasztalataikat megismerve értékelhető információkhoz jutottunk a Kádár-korszak mikrotörténelmével és társadalmi mentalitásával kapcsolatban is.
-
Magyarország megszállása
0Öt év történetét írtam meg, 1942-től 1947-ig, jórészt személyes élmények és tapasztalatok alapján, háttérben a nagyhatalmak roppant összecsapásának és végzetes tévedéseinek felvázolásával. Az öt év a magyar történelem legtragikusabb szakasza, vereséggel és bukással, majd újrakezdéssel. 1942. március 10-én Kállay Miklós a miniszterelnök; Horthy Miklós kormányzó gondos, tudatos választással nevezte ki, hogy adandó alkalommal kivonja Magyarországot a háborúból, melybe egy éve belekényszerült. 1947. május 30-án lemondott Nagy Ferenc, a háború utáni miniszterelnök, akit az összeomlás politikai kényszere állított a kormány élére. Egyikük sem volt felkészülve a sors-rendelte szerepre, a közibük eső 1945 a magyar történelem cezúrája. Történelmüket nagy, drámai és tragikus események gyakran megszakították, de ugyanannak a rendszernek a folyamatosságát érintetlenül hagyták. A fordulópont 1945: lezárult az a hosszú-hosszú folyamat, amit büszkén ezerévnek nevezünk, és elkezdődött egy új korszak, aminek megjelölésére még nincs kellő távlatunk. Eddig jellegében az új korszak, aminek megjelölésére még nincs kellő távlatunk. Eddig jellegében az új korszak mindannak az ellenkezője, amit az ezerév képvisel és szimbolizál, de akárhogy is lesz, akármit hoz a jövő, a fejlődés előreviszi a magyarságot, ismeretlen rendeltetése felé, nem pedig hátra, hogy megtörten, sírva a múltjára boruljon.
-
Magyar parasztviseletek
0Magyarságképünkben igen jelentős szerepe van a paraszti kultúrának, ezen belül is kiemelkedő a textil- és öltözködéskultúra.
A néprajztudománynak erről az ágáló) több évtizede nem látott napvilágot átfogó mű. A szerző – a történeti viseletkutatás egyik legkiválóbb szakembere – jelen kötettel vállalta a magyar nyelvterület, vagyis a történeti Magyarország viseleteit összegző mű megalkotását. Mindenek előtt felhívja az Olvasó figyelmét arra a téves felfogásra, amely a népviseletet a népművészet jelenségei közé sorolja.
A népviselet ennél több:
„Nincs a paraszti életmenetnek másik olyan területe, ami az öltözködéshez hasonló folyamatossággal, rugalmassággal követné és tükrözné hajdan volt nagyanyáink, nagyapáink mindennapi törekvéseit, becsvágyát, ahogy megjelenésükkel megfogalmazták, megrajzolták az önmagukról alkotott képet.” – írja a szerző. -
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
100 misztikus és szent hely
0Némely különleges helyek mélységesen megindítanak bennünket – egyfajta belső szépség árad belőlük, melynek révén közvetlen kapcsolatba kerülünk a lélekkel. Lehet az egy templom, egy megemlékezéshez kapcsolódó emlékmű, egy út menti szentély vagy egy ősi, szent tradíciók által áthatott terület. Az ilyen helyek felkeresése megéri a fáradságot. Tartalommal töltik meg életünket, felébresztik bennünk az áhítat, a szépség vagy a békesség érzését. Könyvünk a világ száz, nagy gonddal megválasztott, lélekemelő helyére viszi el önöket, a bretagne-i Carnac ősi megalitjaitól a jávai buddhista Borobudur templomkomplexumig, Bighorn óriási orvosságos kerekétől, mely az egyesült államokbeli Wyomingban található, Pekingbe, a konfuciánus Ég Templomáig. Az egyes helyeket híven megidéző leírások jeles szerzők tollából valók, akik a maguk utánozhatatlan stílusában osztják meg velünk személyes gondolataikat. Azok az utazók, akik maguk is szeretnék megismerni ezeket a helyeket, a könyv végén hasznos, a turisták számára praktikus információkat tartalmazó helynévtárat találnak. Ezekben a misztikus és szent helyekben megmerítkezve, a táj, a művészet és a lélek sugárzó találkozásánál kitágul életünk perspektívája. Ez a kötet ehhez a megmerítkezéshez nyújt inspirációt és ismereteket.
-
Budapesti üdvözlet
0Egy város madártávlatból.
Nemcsak a térben, az időben is. Akárha mesebeli lenne.
Cicomás tornyaival, palotáival, a fényképezőgép lencséjével kimerevített, most már örökre itt maradt alakjaival. Tapinthatóan, felismerhetően együtt van, ugyanaz minden, mint a mai Budapesten, s mégsem a mi városunkat látjuk, hanem egy délibábot.
Álmainkban ilyen tágasak, üresek, napsütöttek az utcák, hibátlanok a házfalak, épek a gipszfüzérek és a gipszangyalok, villogóak az ablakok és a kirakatok, lomboktól koszorúzottak a parkok, a sugárutak.
Azóta rájuk fújt, megtépázta őket, sokat egyszerűsített, alakított rajtuk a történelem. -
Egy város legújabb titkai
0Budapest még annál is izgalmasabb, mint amilyennek gondolnánk. Minden utcasarok rejt titkokat, érdekességeket, csak tudnunk kell, hogy mire figyeljünk. Kordos Szabolcs bestseller sorozatának harmadik, de független kötete, mint egy kedves, jól informált barát, újra oda-odamutat egy épületre, és felteszi minden mese legjobb indító kérdését: „Tudtad?”íbr>A kötet segítségével bepillanthatunk egy primadonna villájába, Ady Endre egyetlen „saját” lakásába, és Jókai Mór körúti fészkébe, ahol öt évtizeddel fiatalabb feleségével élt. Megismerjük egy mániákus műgyűjtő tragédiába torkolló életét. A Hotel Nemzeti falai bevezetnek Rigó Jancsi, a Corinthia lakosztályai pedig Krúdy Gyula botrányos szerelmi életébe. Különös sztorikat mesélnek nekünk romantikáról, politikáról, és gazdagságról a Károlyi palota termei. Beléphetünk Nagy-Britannia nagykövetének rezidenciájába, és kitárulnak előttünk a legismertebb bevásárlóközpont titkai. Végezetül találkozunk Budapest vőlegényével is.
Az Egy város legújabb titkai olvasható fejezetenként, vagy felhabzsolható egyben is. Csak az olvasó tudásvágyán múlik. -
Úz-völgyi magyarok
0BÁRTH JÁNOS néprajzkutató, történész, nyugalmazott múzeumigazgató (Kalocsa, Kecskemét), címzetes egyetemi docens (Szeged).
1944. december 15-én született a hajdani Bács-Bodrog vármegye legészakibb szögletében, Jánoshalma határában, az illancsi tanyavilágban. Kalocsán járt gimnáziumba (1959-1963). A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen történelmet és néprajzot tanult (1963-1968). Bács-Kiskun megye múzeumaiban, leginkább múzeumigazgatóként dolgozott (1968-2007). Rendszeresen tanított a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Ant-ropológiai Tanszékén (1999-2024). Jellemző kutatási területei, a Duna-Tisza köze és a Székelyföld. -
-
-
Volt egyszer egy mesterség
0Az égbe nyúló Javorníky kopár völgyeiben év a sebes folyású Kiszuca kietlen vidékén a fiúgyermekeket születésük órájában kenyérvető lapátra tették és kidugták az ablakon, e szavakkal: világgá fiam, világgá.
Igen, az ittenieknek világgá kellett menniük, hogy megkeressék kenyerüket. Drótosnak kellett állniuk, mert szűkebb szülőhazájuk nem tartotta el őket. A szlovákság kényszerű odisszeájának a történetét írta meg Vladimir Ferko, aki maga is régi drótos dinasztia sarja, így a beavatott hitelével vallhat földijerről, elődeiről. Könyve, amelyben korabeli dokumentumok, vissza emlékezések, még élő szemtanúk elbeszélései, szépirodalmi szemelvények váltogatják egymást, ipar- és művelődéstörténeti értekezés, etnográfiai és szociográfiai tanulmány, a szó igazi értelmében vett tudományos igényű és mégis olvasmányos tényirodalom.