• A varázsló eltöri pálcáját

    0

    „Ami ezekben a cikkekben azonos a legjobb Szerb-írásokkal, az a folttalan világosság. A politikai tiltakozásnak végtelenül sok változata lehetséges, és ezeknek az írásoknak a kristályos gondolati tisztasága, stiláris átlátszósága, a mondatoknak utolsó zugig kivilágított egyértelműsége szintén a tiltakozás egy neme volt, protestálás egy dühödt és sunyi kor gázködű, halálos halandzsája ellen” írta e könyv első kiadásának előszavában Kardos László. Hiszen ezeknek az írásoknak nagy része akkor keletkezett, amikor a tollat már kiütötték Szerb Antal kezéből, és csak egy-két lap volt, ahová pár szellemes, szórakoztató oldalt írhatott, ami a háború vigasztalanságában egy tisztább és bölcsebb világ igézetét és ígéretét jelentette. E cikkek könnyedsége mögött rendkívüli kultúra rejtőzik, az író éppoly otthonosan mozog a krétai királyok palotájában, mint Berzsenyi udvarházában; a szellemesség a tudósnak azt a képességét jelenti, amellyel megeleveníti az adatokat, élővé teszi a neveket és a számokat. Ebből a könyvből – mely az első kiadás anyagán kívül számos eddig kötetben meg nem jelent írást tartalmaz – világosan kiolvasható Szerb Antal esztétikai rendszere, irodalomtörténeti felfogása, etikája, világnézete – és a Varázsló-ban minden közelebb kerül a mához, élethez és valósághoz. Itt a hétköznap fontosabb, mint a csoda. De nemcsak az van benne, ami megvalósult, haem az is, amire még készült: pár oldalon könyvkoncepciókat, nagyarányú irodalomtörténeti összefoglalásokat mond el. Ebből a könyvből sejthetjük meg igazán, milyen gazdag poggyásszal ment el.”

    800 Ft
    Tovább olvasom
  • Budapest 1945

    0

    1944. március 19. A németek lerohanták és megszállták Magyarországot. Ájult dermedtség ülte meg a lelkeket, megállt az élet, a művészek abbahagyták a munkát, senkit sem érdekeltek már képek vagy szobrok, a hangversenytermek kiürültek, az új atmoszféra megölt minden kultúrális megnyilvánulást. Kétségek között vártuk, mit hoz a holnap. És október 15-én eloszlottak ezek a kétségek. Az ország különbéke ajánlatát a nemzet elnyomói vérbefojtották, egy elvetemült társaság ragadta magához a hatalmat és az üldözés elérte tetőfokát még a művészek társadalmában is. Menekülnöm kellett. Megváltoztatott külsővel, idegen néven jóbarátok fogadtak be lakásukba Budán a Vár alján. Életem hatodik évtizedének elején le kellett mondanom nevemről is, mellyel minden képemet és többezernyi rajzomat, rézkarcomat és litográfiámat szignáltam és amely névvel oly sok kiállításon szerepeltem Európában és Amerikában.

    4 000 Ft
    Kosárba teszem
  • József nádor

    0

    A PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANK kegyelettel emlékezik JÓZSEF NÁDOR kir. hercegre, aki a bank alapítása körül lelkesen munkálkodott és az első részvényjegyző volt. Az ö emlékét vélte szolgálni az intézet, amikor elősegítette e mü meg­ jelenését.

    4 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Kós Károly

    0

    Kós Károly meggyőződése szerint az igaz embernek „a Sors által rendeltetett kötelezettsége volt, van és lesz, hogy a maga népének és szülőhazájának sorsát vállalja és élete munkájával szülőhazáját és annak népét, megbecsült hagyományaik szellemében, hűségesen szolgálja. Ezt vállaltam és cselekedtem, nem mást és nem többet.” Megpróbáltatásokkal terhes, nehéz tusakodásokkal tarkított élete mindenki számára üzenetet hordoz. Egy hosszú életet leélt, bölcs öregember egyszerűnek tűnő, de filozófiai mélységeket hordozó mondatát: „És megtanultam megelégedni azzal, amit a sors számomra juttatott: az egészséget, a családomat és az Úristennek azt a sok-sok szépségét, amit az emberek nem tudnak elrontani és megcsúfolni, s ami ingyen ajándékként jut minden embernek, csak a szemét kell kinyitnia a látásra, fülét a hallásra és lelkét a befogadásra…” Fogadjuk meg ezt a kilenc évtizednyi tapasztalatot visszatükröző tanácsot. Élesítsük meg szemünket és lássuk meg épületeiben mindazt, amit köveivel be akart mutatni; nyissuk ki fülünket és halljuk ki műveiből mindazt, amit szavaival el akart mondani; és tárjuk ki lelkünket, hogy befogadhassuk mindazt, amit immár halhatatlan szellemisége örökíteni akart. Erdélyt, Ardealt, Siebenbürgent, akárhogy nevezze a világ. Erdélynek ez az érdek nélküli vállalása és szolgálata – ez reánk hagyott és folytatásra váró öröksége.

    1 500 Ft
    Tovább olvasom
  • „…ketrecbe engem zártak…”

    0

    A könyv hőse három főtiszt: Almásy Pál altábornagy, akit kétszer ítéltek halálra, Aranyi Sándor orvosezredes és Kéri Kálmán volt vezérkari ezredes, az I. Magyar Hadsereg vezérkari főnöke, aki parancsnokával, Dálnoki Miklós Béla vezérezredessel átment a szovjet csapatokhoz, Horthy 1944. okt. 15-i proklamációja után. Almásy és Aranyi résztvett a katonai ellenállásban, megjárta a nyilas Számonkérő-szék vallatócelláit, a sopronkőhidai börtönt, Aranyi orvosként tanúja volt Bajcsy-Zsilinszky kivégzésének. A felszabadulás után mindhárman továbbszolgáltak, aztán következtek az újabb börtönök. Katonapolitika, ÁVH: előzőleg Kéri Kálmán, Mehlisz – Sztálin egyik bizalmasa, a Pravda volt főszerkesztője – intriákái következtében megfordult az NKVD-ében is. Almásy és Aranyi az úgynevezett tábornokperben állt újra hadbíróság elé: Almásy halálos ítéletét kegyelemből újra életfogytiglanra változtatták, Aranyi Sándor „bűne” az ellenállás idején Sólyom Lászlóval kötött barátsága volt s egy fénykép, amely néhány nyugati orvostiszt társaságában örökítette meg. Kéri Kálmán, mivel még koncepciós vádat sem tudtak összetákolni ellene, Recskre került, a tábor feloszlatásáig a legkeményebb sors jutott neki, a büntetőbrigád vezetője volt, az örök bűnbak. Regénybeillő sorsok, mindeddig ismeretlen történelmi tények, események, szereplők Radó csendőrszázadostól Péter Gábor ÁVH-s tábornokig – az interjúsorozat Ferenc József császár és király temetésétől az ötvenes évek végéig a magyar történelem olyan pokoli bugyraiba enged bepillantást, amelyekről a nyíltság, a „múltat be kell vallani” erkölcsi parancsa ellenére is nagyon keveset tudunk.

    2 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Lelki élet, vallásosság

    0

    Erdenebátor meghatottan nézte a Nap és a Hold együttes ábrázolását. Elmondta, hogy a mongóliai hun sírokban ő is megtalálta ezeket a jelképeket és megörült, hogy a székelyeknél az ősi hun jelek köszönnek vissza. A kapun lévő rovásfeliratokat lefényképezték, mert azt egyértelműen az ősi hun örökség bizonyítékának vélték. Hiába állnak Mongólia szívében a 8. századi türk rovásfeliratok (Tonjukuk és Bilge kagán emlékoszlopai), náluk már elfelejtődött az ősi írás. Erdenebátor szólt arról is, hogy eddig 21 rovásjelet számoltak össze a mongóliai hun sírokból előkerült tárgyakon. Ezek azonban nem a türk rovással mutatnak rokonságot. Mongóliában léteznek olyan sziklafeliratok, melyeket a kutatók nem tudtak megfejteni, mert nem türk nyelven íródtak. A kutatók lehetségesnek tartják, hogy azok korai, hun vagy zsuanzsuan emlékek lehetnek. Mongóliában a szakemberek többsége elfogadja, hogy a hunoknak volt saját írása és az csak a rovás lehet és valószínűleg annak egy változatát vették át a 6. Század közepén felemelkedő türkök.

    3 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Keleten kél a nap I-II.

    0

    Götz László könyve az ősnyelvkutatás egyik fontos magyar nyelvű kézikönyve. Az eurázsiai ősnyelvtől a szumér nyelv kérdésig dolgozza fel az ősnyelvkutatás szerteágazó lehetőségeit és problémáját.

    3 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Rómából Szicíliába

    0

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Meghívás kivégzésre

    0

    Cincinnatus C. az egyetlen átlátszatlan ember az átlátszó lények között: az egyetlen ember a fantomok városában. Halálos bűn ez ebben a különös, a nácizmus és a bolsevizmus borzalmait parodisztikusan egyesítő, de leginkább mégis sajátosan nabokovi világban. Cincinnatust halálra ítélik, bezárják egy erődbe, s még azt is elvárják tőle, hogy barátkozzon össze kínzóival és majdani hóhérjával. Ám Cincinnatus csak saját lelkének hangjára figyel, valamilyen lélekmélyi és e világon túli titkot akar megfejteni. Sikerül-e, sikerülhet-e egyáltalán a titok megfejtése és az élettelen bábok viágából való menekülés? A regény talányos, felkavaró és zavarba ejtő befejezése mindent megmagyaráz, és mégis nyitva hagy minden kérdést. Nabokov a „legmeseszerűbb” és „legköltőibb” művének nevezte ezt a regényt; a Lolita volt a kedvence, de a Meghívás-t értékelte a legtöbbre. Lázasan, ihletetten, két hét alatt vetette papírra – 1935-ben, Berlinben, amikor egyre inkább megfogant benne a gondolat, hogy a bolsevik Oroszországból való menekülés után a roskatag, totalitárius Európából is menekülnie kell. A Lolita és a Végzetes végjáték után ez a harmadik magyarul megszólaló Nabokov-regény: a varázslómester egyik legvarázslatosabb műve.

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Hazatérés

    0

    A könyv célja, hogy felvilágosítást és segítséget nyújtson azoknak, akik még nem tudtak megbarátkozni a halál utáni lét gondolatával… Az egyes fejezetek végén található gyakorlati tanácsok és ajánlott meditációs kérdések abban segítenek, hogy felkészülten, lelki békével, emberi méltóságunk birtokában léphessünk át az átváltozás kapuján, ha eljön az időnk.

    2 800 Ft
    Kosárba teszem
  • Szomorú trópusok

    0

    Lévi-Strauss jó tizenöt évvel azután írta meg ezt a könyvet, hogy etnográfusként, az „utolsó érintetlen primitív népek” iránti romantikus vágytól hajtva nekivágott az Amazonas menti őserdőknek. Romantikus idill helyett azonban egyszer csak „saját mocskunkkal” találta magát szemközt. Talán ez is az oka, hogy később olyan távolságtartó megközelítést alkalmazott a társadalmi élet vizsgálatában. Mindenesetre ez a könyv nem csupán afféle etnográfus-útleírás, hanem sokkal több annál: összegző mű, melyben más utazások tapasztalatai is szerepelnek, és filozófiai értekezés is, hiszen már itt körvonalazódnak a Lévi-Strauss által megteremtett strukturalista módszer alapelvei. Végül, de nem utolsósorban széppróza: a korábbi századok filozófiai útleírásának legjobb hagyományait követő vallomás a világról. Korunk egyik legnagyobb antropológusa, Clifford Geertz szerint „ez az egyik legcsodálatosabb könyv, ami antropológus tollából valaha is született”.

    1 600 Ft
    Tovább olvasom
  • A Négyszögletű Kerek Erdő

    0

    Lázár Ervin klasszikus meséje Mikkamakka, Ló Szerafin, Szörnyeteg Lajos, Bruckner Szigfrid, Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon, Vacskamati, na és persze Dömdödöm közös életéről a Négyszögletű Kerek Erdőben…

    1 600 Ft
    Tovább olvasom
  • Törökkori várrajzok Stockholmban

    0

    A Stockholmi Királyi Hadilevéltárban (Kungliga Krigsarkivet, Stockholm Banérgatan 64.) 122 színes, kéziratos várrajzot és térképet őriznek a török hódítás korából. Egy ismeretlen svéd levéltáros száz rajzot egy kötetbe fűzött össze s a térképeket egytől százig sorszámozta. A száz rajz 87 lapon helyezkedik el. A 46 x 35 cm nagyságú, és öt cm vastagságú kötet a levéltár Handritade kartverk (Kéziratos térképművek) csoportjában a 23-as számot kapta. A rajzok XVI. és XVII. századi magyar. Balkán-félszigeti és mediterráneumi várakat, erődítéseket, ostromokat ábrázolnak alaprajzban, vagy madártávlatos megoldásban készültek. A latin, francia, olasz, vagy gót betűs német névírás megfejtése nyújt segítséget a sokszor kezdetleges, keltezés és rajzoló, szerző nevét nélkülöző rajzok azonosításához. Valószínű, hogy korabeli másolatokról van szó. Magyarország viharos történelme, a több, mint 150 éves török megszállás az oka, hogy a hazánkat ábrázoló térképek jelentős része külföldi gyűjteményekben található. A legtöbb magyar vonatkozású mappa Bécsben, a Rajna-parti Karlsruheban, Isztambulban és Stockholmban található. A szerző a karlsruhei térképek tanulmányozása során a szakirodalomban utalást talált arra, hogy Károly Gusztáv badeni őrgróf térképeket másoltatott a svéd levéltárból. Ezek után jogos volt a feltételezés, hogy a svédek is másoltak külföldi térképeket. A szerző 1973. évi érdeklődésére Stockholmból közölték, hogy jelentős magyar anyaguk van s mintaként el is küldték az egyik mappa térképes lyukkártyáját (Bildlochkarte). Ez Buda 1686. évi ostromát ábrázolja. Csató Éva kartográfus, a budapesti Földmérési Intézet munkatársa 1974-ben Stockholmban volt tanulmányúton és a Hadilevéltárban is járt. Az egyik levéltáros r Csató Eva elé tett egy könyvet, tele magyar várak térképeivel. A színes rajzok egy részéről a svédek nem tudták megállapítani, mit ábrázolnak. Csató Éva a szerzőt ajánlotta a térképek identifikálására. 1975-ben a szerző levelet írt Gustafson levéltárosnak, melyben közöké, vállalja az azonosítást. Nemsokára levélcsomagot kapott Stockholmból, ebben 87 darab térképes lyukkártya volt, ezeken száz törökkori vár- és környéktérkép található (Handritade kartverk Nr.23.). Csató Éva további 21 magyar vonatkozású térkép filmjét hozta magával, így összesen 122 rajzról van szó.

    4 500 Ft
    Tovább olvasom
  • Száz év magány

    0

    Gabriel Garcia Márquez regénye azok közé a művek közé tartozik, amelyek maradéktalanul igazolják jó előre beharangozott világhírüket. A vágy, a szenvedély varázslatos, leigázó és fölszabadító erejéről ritkán olvashatunk oly gyönyörű sorokat, mint a Száz év magány lapjain. Az örökké visszatérő gyötrelmet és beteljesülést hozó szerelemben García Marquez a magány és reménytelenség ellenszerét találja meg, a ez teszi a tragikus történetet legmélyebb mondanivalójában optimistává. Gabriel Garcia Marquez élményeinek forrása – nyilatkozatai szerint – a gyermekkor. Egy ősrégi hagyományokat elevenen őrző kis kolumbiai falu mindennapi élete s a nagyszülők meséiben megelevenedő múltja csodálatos képeivel benépesítette a gyerekkor képzeletvilágát. S aztán évtizedeken át kísérletezik azzal hogy formába öntse élményeit. Végül 1965-ben a Mexicóból Acapulcóba vezető országúton hirtelen egyetlen pillanat alatt megjelenik előtte „regényfolyója”. „annyira kész volt, hogy szóról szóra lediktálhattam volna” – mondja. Hazament, bezárkózott, és tizennyolc hónap alatt megírta a Száz év magány-t – sokak szerint a legjobb latin-amerikai regényt.

    1 200 Ft
    Tovább olvasom
  • A csinovnyik halála

    0
    2 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Sirály

    0
    3 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Ecce Homo

    0

    Friedrich Nietzsche (1844-1900) a német kultúrtörténet óriása, világszerte mindmáig talányt és kihívást jelent minden jelentős gondolkodónak: filozófusnak, teológusnak, írónak és költőnek egyaránt. Alakját és életművét mítosz lengi körül. Nevével éltek és visszaéltek politikai irányzatot és a napi politikát kiszolgáló demagógok. Vajon miként látja önmagát a „minden érték átértékelője”? Negyvennégy évesen megírja az Ecce homo című önéletrajzi esszét, életének és munkásságának páratlan értékű, végső számadását. Aztán a mű nyomdai korrektúrájának javítsa közben, 1889 január első napjaiban hirtelen súlyosan megbetegszik. Tíz esztendeig él még elborult elmével – kivárja annak a századnak az eljövetelét, amely majd az istenek közé emeli és porig alázza.

    1 600 Ft
    Tovább olvasom
  • 501 Guitar Chords

    0

    This compact dictionary of over 500 chords in their most common voicings features clear photographs and easy-to-follow diagrams and instructions. The spiral binding allows you to lay the book flat for easy reference while playing. Fingering diagrams for each chord are clearly indicated on a fretboard while a photograph shows the chord being fretted, with tips on technique where relevant. Whether your musical style tends to rock, blues, soul, jazz, funk or country, this handy, take-anywhere volume puts the techniques for making great guitar music at your fingertips, and sets you on the road to becoming a true Chordmeister!

    4 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Mikor eltűntek a galambok

    0

    Lebilincselő és kivételesen bátor hangú „nagyregény” Észtország II. világháború alatti és utáni megszállásáról, az ellenállásról, a kollaborációról, a szerelemről és egy tragikus házasságról. A Baltikumban járunk, de a sodró lendületű történet játszódhatna bárhol a keleti tömb országaiban, ahol a történelem tapinthatóbban gázolt bele az emberek életébe, mint a Föld más szegleteiben. A regényben három szereplő életét követhetjük nyomon: Roland – az ideákat kergető, hazája függetlenségéért küzdő szabadságharcos; unokatestvére, Edgar – aki mindent elkövet azért, hogy elrejtse életének sötét oldalát és még sötétebb titkait, s megkaparintson magának legalább egy kis szeletet a hatalomból; és Edgar felesége, Juudit – akit házasságának szégyene és a reménytelen boldogtalanság köt béklyóba. E három ember sorsa örökre egybefonódik, nemcsak a rokoni kapcsolatok okán, hanem az olykor kusza érzelmek, szenvedélyek, s a megannyi rejtély és bűn miatt is. Oksanen a csak az igazán nagy írókat jellemző kivételes tehetség birtokosa. Művében fontos kérdéseket tesz fel, alaposan körüljárja ezeket, s a feldolgozásnál képes végig fenntartani a feszültséget. Nem bicsaklik meg a történetvezetése, a szálak összesodrása tökéletes, és okosan, átgondoltan, egy nyomozó logikájával illeszti össze a történelem és a magánélet töredezett darabkáit, míg végül összeáll a kép. S teszi mindezt úgy, hogy az utolsó lapokra is tartogat meglepetéseket – de a kulcsot már az olvasó illeszti a zárba.

    1 800 Ft
    Tovább olvasom
  • Csend, vétkek, szenvedély

    0

    Alice Munro novellái gyakran egy-egy regényt sűrítenek magukba, prizmásan mondják el történetüket, amelyek időben egymástól távol eső (sorsfordító) epizódokból, a novella különböző szereplőinek nézőpontjából, a napló- vagy levélforma és a narráció váltogatásából rajzolódnak ki. Többnyire határterületen játszódnak: a lázadás és a biztonság, a szabadság és a boldogság, a józan unalom és az életveszélyes szenvedély, a bizalom és a naiv hiszékenység, az igazság és a hazugság, a sors és a véletlen, a lehúzó környezet és a személyes döntés, a jelen és a múlt, a racionalizmus és a fanatizmus, a természet feletti képességek és az olcsó csalások határán. A valóságban pedig valamilyen kisvárosban, ahol hőseiket a kitörés vágya, a lázadás, vagy visszatekintve a megérteni vágyás motiválja. Néha nem is tudjuk, melyik szereplőre figyeljünk, ki a hőse az írásnak, de az igazi főszereplő általában az, akinek a tudatában, lelkében összeáll a mások vagy akár a maga sorsa. A főhős egy-egy idős asszony, egykori későn érő, a környezetéből kiemelkedni vágyó lány, aki valamilyen véletlen hatására vagy tudatosan tér vissza a múltjához – gyakran a konkrét földrajzi térbe is –, hogy felidézze, megértse, feldolgozza, ami vele vagy a körülötte élőkkel történt.

    2 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Szerelem a kolera idején

    0

    „Florentino Ariza egy szokványos házasság szüzességétől fosztotta meg, amely ártalmasabb volt, mint az eredendő szüzesség vagy az özvegyi önmegtartóztatás. Megtanította rá, hogy semmi sem erkölcstelen, ami az ágyban történik, ha arra jó, hogy fenntartsa a szerelmet. És még valamire, ami attól kezdve az élete lett: meggyőzte arról, hogy az ember a maga kiszámolt homokszemeivel jön a világra, és azok a szemek, amelyeket bármi okból, önmaga vagy más miatt, szándékosan vagy kényszerűségből nem használ fel belőlük, örökre elvesznek…”

    1 600 Ft
    Kosárba teszem
  • A végtelen történet

    0

    TEDD AZT, AMIT AKARSZ, ez a felirata annak a medalionnak, mely a korlátlan hatalmat jelképezi Fantáziában. De hogy ez a mondat voltaképpen mit is jelent, azt Barnabás csak hosszú, fáradtságos út után tudja meg.

    2 600 Ft
    Tovább olvasom
  • Az utolsó tangó Párizsban

    0

    Bernardo Bertolucci, a neves olasz filmrendező és író kötetünkben olvasható műve az azonos című, világszerte nagy sikert aratott, ám itt-ott botrányt kavart film irodalmi forgatókönyve.

    500 Ft
    Kosárba teszem
  • A selyemhernyó

    0

    Nagy munkában van egy kis dél-kínai falu: most gubózik a selyemhernyó. Ez foglalkoztatja a falu apraját-nagyját, hiszen ez ad nekik dolgot és gondot, hiszen a finom selyemfonálon függ az életük. Az idén végre kitűnő termés igérkezik, az emberek úgy érzik, munkájuknak meglesz az eredménye. S ekkor történik valami, messze tőlök, távoli nagyvárosokban, s a kis falu álmai, reményei egycsapásra semmivé foszlanak.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Cao Cse versei

    0

    Kína klasszikus költőinek sorából, Csü Jüan, Po Csü-ji, Tu Fu után, most Cao cse lép elénk verseivel. Mennyiségre nem sok, amit átnyújt nekünk – ám minden sorában érett, gazdag termés ez. Sok száz évvel ezelőtt íródtak ezek a versek – mégis meglepő mennyire modernek. A kínai klasszikus költészet hagyományos „nagy témái” – a magány, az elválás, a barátság, a bor, a szerelem, és így tovább – nemcsak Cao Cseben, hanem a ma emberében is visszhangra találnak, s ezért érezzük annyira emberinek, annyira magunkhoz közel állónak. A „kor dolgára”, vagyis nagy tettekre vágyni s egyúttal az egyéni boldogságot is keresni – íme, így áll előttünk Cao Cse, a teljes ember és igaz költő.

    2 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Plasztik – Múzeumcafé 105-106

    0

    A műanyag műtárgyak gyűjteményezési, raktározási és restaurálási kérdései állnak a MúzeumCafé 105-106. számának középpontjában. Hogyan változott a múzeumi gyűjtemények tematikája, ezzel milyen típusú tárgyak kerültek az intézményekbe, és milyen kérdéseket vet fel a nem hagyományos anyaghasználatú műtárgyak kezelése? A problémakör összefoglalását adja Békési-Gardánfalvi Magdolna (MNM, MKE), Tóth Eszter (MNM, MKE) és Kuti Klára (MNM) közös írása, utóbbi szerző a gyarapítás szándákaira is kitér önálló tanulmányában, míg Tóth Eszter a patina elfogadhatóságára helyezi a hangsúlyt. Vágány Judit és Retkes-Kiss Antal Farkas a BTM Kiscelli Múzeumában elindított Műanyag projektet mutatja be, illetve az egyes műanyagok felismerésének módszertanát vázolja. Gréczi Emőke Ernyey Gyula tervezővel készített életút-interjút, Berényi Marianna a Néprajzi Múzeum emlékezetes műanyag kiállításának egyik kurátorával, Frazon Zsófiával beszélgetett, Major Eszter a műanyag alapú kortárs műalkotások restaurálásának sajátosságairól kérdezte az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központjának munkatársait, Varga Dóra Krisztinát és Kovács Krisztiánt. Basics Beatrix nemzetközi körképet vázol fel a műanyagkutatások eredményeiről, Orosz Péter (Néprajzi Múzeum) állományvédelmi nézőpontból közelít a problémához. Joó Emese (Magyar Cirkuszművészeti Múzeum), Palya Gábor (Budapest Bábszínház) és Veress Kinga (MKVM) az általuk gondozott különleges gyűjtemények világába engednek betekintést. A lapszám körkérdésére (a gyűjteményezés állományvédelmi szempontból adódó korlátjairól) Varga Benedek (MNMKK Semmelweis Múzeum), Nagyné Batári Zsuzsanna (Szabadtéri Néprajzi Múzeum), Ringer István (Kazinczy Ferenc Múzeum), Csáki Tamás, Maczó Balázs és Molnár Álmos (BTM Kiscelli Múzeum), Fisli Éva (MNM), Szipőcs Krisztina (Ludwig Múzeum) és Petrányi Zsolt (Szépművészeti Múzeum-MNG) adott választ. A lap bemutatja a MúzeumCafé idei díjazottjait, Sári Zsoltot, az ICOM Magyarország elnökét, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettesét, illetve – az alternatív díjas – Máté Tímeát és Barczi Gyulát, akik a betléri Andrássy-kutatásokért és kiállításokért érdemelték ki az elismerést. A főszerkesztői laudációkat követően olvasható interjúkat Berényi Marianna, illetve Frazon Zsófia jegyzi A Híreket Magyar Katalin állította össze, a portréfotókat Szilágyi Lenke készítette. Olvasószerkesztőként Karácsony Ágnes közreműködött, a lapterv Pintér József, a korrektúra Szendrői Árpád munkája.

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Jegyzetek az esőerdőből

    0

    Faludy a maga megszállottságával feltár és szerkesztése is egyedülálló. Egyszerre repít hatalmas elméje a magasba, majd hirtelen zuhanunk vele letűnt korok elméinek gondolataiba, alámerülve és kijózanodva vagy mámorba esve a párás levelek illatától. Faludy miatt ilyen a kép, ő teszi utazássá, most is ott van, de nem egészen. Elvisz egy erdőbe magas hegyek közé, melyeknek neve sincsen még.

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Pillangó

    0

    1969 májusában jelent meg Párizsban Charriére regénye, s 1970 márciusáig egymillió példányban fogyott el. Minden idők egyik legnagyobb francia könyvsikere csakhamar más országokban is elindult a siker útján, és bestseller lett az angolszász piacon, Spanyol-, Olasz- és Nyugat-Németországban is; megfilmesítésének jogáért százezreket kínálnak. De ki a szerzője ennek a kirobbanó sikerű regénynek? Egy Henri Charriére nevű hatvanöt éves, venezuelai sztriptízbár-tulajdonos, egy délfrancia tanító fia, akit 20 éves korában a haditengerészetnél valami csekélységért két évre egy korzikai büntetőszázadba vezényeltek. Szabadulása után minden kapu bezárult előtte, ezért Párizsba ment, és ott kiadós kasszafúrások kieszelésével foglalkozott. 1931-bcn azonban Pillangót (ez volt az alvilági beceneve) egy selyemfiú meggyilkolásával vádolták, és hamis tanúk segítségével életfogytiglani kényszermunkára ítélték. Pillangó sohasem tudott beletörődni az Ítéletbe. Tudta, hogy ki a tettes, de betyárbecsületből nem árulta el az esküdtszéknek. Ettől kezdve szinte eszelős rögeszme rabja lett: mindenáron meg akart szökni a fegyenctelepről, hogy bosszút álljon az ügyészen, az esküdteken, a rendőrökön és a hamis tanúkon, azokon, akik az „enyészet útjára” küldték. Ezzel elkezdődött Pillangó fantasztikus kalandsorozata, tizenkétszer próbált megszökni, végül tizenhárom év múlva, a tizenharmadik kísérlete sikerült, és letelepedett új hazájában, Venezuelában. Minden képzeletet felülmúló kalandjait, Dumas, Victor Hugo fantáziáját túlszárnyaló izgalmas börtönéveit mondja el példátlan sikerű könyvében, amelyben szörnyű, de igaz képet fest a dél-amerikai francia fegyenctelepek borzalmas és csak 1948-ban felszámolt — módszereiről. Pillangó, azaz Henri Charriére, ha nem is igazi író, igazi mesélő. Az iszonyú rémségeket, a vidám históriákat, a fantasztikus kalandokat pontosan és lenyűgözően írja el. Az olvasó úgy érzi, hogy ott ül a szerző mellett, és lélegzet-visszafojtva hallgatja e tizenhárom év fordulatos, megrázó és magával ragadó történetét.

    1 800 Ft
    Kosárba teszem
  • Mai magyarok régi magyarokról

    0

    A „Szép Szó” eddigi munkáját bekoronázta a „Mai magyarok régi magyarokról” c. kötet, amelyben a szociológia, a gazdaságtudomány, a filologia és a régiségtan legújabb eredményeinek felhasználásával, irodalmi magaslaton ábrázolták korunk vezető magyar írói és elmélkedői a magyar mult egy-egy reprezentatív alakját. Kétségtelen, hogy ez a kötet fordulatot jelent a magyar szellem eleven történetében, revízióját eddig gépiesen elfogadott értékeknek, felszínre hozását eltemetett szépségeknek és emberi nagyságoknak. Fordulatot jelent ez a kötet a „Szép Szó” élettörténetében is. A seregszemle után, amelyre az eddigi számok alkalmat adtak, most az eszmék részletesebb és konkrétabb kidolgozása, az új szépírói gárdának nagyobb terjedelemben és merészebb irányban való felvonultatása következik.

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • HeArt – Kordiológia

    0

    Szellem, lélek, test…Ebben a csodálatos egységben a szellem a lélek, a lélek pedig a test éltetője és fenntartója. A HEART ezen gondolatsornak a követésével próbál eleget tenni annak a kívánalomnak, hogy a szívnek nem elsősorban természettudományos (kardiológiai), inkább kultúrtörténeti, filozófiai és művészeti (kordiológiai) aspektusát mutassa be.

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Esőisten siratja Mexikót

    0

    Egy csodálatos, elsüllyedt világ tárul elénk vízre épült városaival, barbár-szép ősi hitregével, véres emberáldozatok oltáron hamvadó szívével, rejtélyes-groteszk, titokzatos arcú szobraival, mestermívű aranytárgyaival és kincsével, tömérdek kincsével – s ez ellen az azték Mexikó ellen indul el a spanyol kisnemes Cortés maroknyi hadával, dzsungeleken, csatákon, véren, lefojtott és kivillámló szerelmeken át, hogy a legkatolikusabb spanyol király országait, a maga aranyát és hírét gyarapítsa egy teljesen ismeretlen földrészen. Az emberiség egyik legnagyobb kalandja ez, amelyben egy gyönyörű kultúrán teljesedik be a történelem, s a harcok, vereségek, a végső véres összecsapás után ott ül Tlaloc, Mexikó esőistene az elpusztult csodaváros, Tenochtitlián kapuján és a trópusi eső sűrű hullásával siratja országát és népét. Ehhez a tragikus de az emberi sorsokban mégis feloldódó összeütközéshez visz el bennünket Passuth László nagy sikerű, lebilincselő regénye.

    800 Ft
    Kosárba teszem