-
-
Gy. Szabó Béla
0Közel öt évtizede, hogy lemezt szaggató, kezdetleges vésőkkel Gy. Szabó Béla a KOLDUSOSK című rajzát kimetszette. Azóta több mint ezerkétszázhatvan fametszete készült el! Olyan sorozatok, metszetkönyvek és önálló lapok, melyek ismeretében méltán tekinthetjük őt huszadik századi fametszetművészetünk megújítójának. Grafikusi munkálkodása mintegy tizenötezer tusrajzot, ceruza- és szénrajzot sorakoztat még a metszetek mellé. Pasztell- és olajképei pedig – a grafikusi erényeken túl – a színekre érzékeny festőt ismertetik mg velünk.
-
„Megfog vala apóm szokcor kezemtül…” – Tanulmányok Domokos Pál Péter emlékére
0Szerzők: Balassa Iván, Fodor István, Benda Kálmán, Barna Gábor, Szabó T. Ádám, Szabó Ferenc, Beke György, Halász Péter, Limbacher Gábor, Csoma Gergely, Halászné Zelnik Katalin, Domokos Mária, Berlász Melnda, Budai Ilona, Bottyán Kristóf, Moldován Domokos, Laczkó Mihály, Demse Márton, Hajdú Demeter Dénes, Szőcs Anna, Bogdánfalvy János, Udvardy Frigyes
-
„Nálunk a harangszó elszáll a határig”
0A magyar lélek képzeletbeli térképén, Kiskőrös és Nagyszalonta, Szklabonya és Érmindszent, Zágon és irodalmunk megannyi más megszentelt helye társaságában megtalálható Farkaslaka is, Tamási Áron szülőfaluja. A Falu, amelyet oly sokan ismernek novelláiból, regényeiből, színpadi játékaiból, de amelynek történetileg, társadalmilag, néprajzilag hiteles arca megrajzolását maga a Gordon aljában meghúzódó falu szülötte is oly fontosnak ítélte, hogy végrendeletében külön is meghagyta megíratásának kötelességét.
A végrendelet teljesítésének szándékából pályázat született, s erre a pályázatra készült el Jakab Zsigmondné Mészáros Rózsika jelen munkája.
A pályázatban előírt és várt szabályszerű falumonográfia is íródik.
Addig is azonban, amíg azt az Olvasó kezébe adhatjuk, íme, itt van ez a „szabálytalan falurajz: egy fiatalon Farkaslakára került, s egész életét életével egybefonó tanítónő tanúsítványa arról, amit ebben a faluban hiteles és jellemző népi értékként látott, összegyűjtött és megörökített.
Most pedig megosztja mivelünk, mindnyájunk gazdagodására. -
Magyarország a második világháborúban I.
0E gyűjteményes kötet első része tizenkét, a második része tizenöt önálló tanulmányt és riportot tartalmaz, melyeket az elmúlt húsz esztendő munkáiból válogattam össze. Amikor a hatvanas évek első felében foglalkozni kezdtem Magyarország második világháborús szerepét érintő eseményekkel, akkor ezekről a témákról alig-alig írtak Budapesten. A kisszámú megjelent publikáció az akkori pártvonal szerint ismertette az eseményeket. Azonban a hatvanas évek második felétől kezdve örvendetesen megjavult a hazai történeti, különösen a kortörténeti irodalom. Az elmúlt évtized több olyan művel lepte meg az olvasót, melynek témája még nem is olyan régen a tiltott gyümölcsök világába tartozott. Mégis bátorkodom azt állítani, hogy a második világháborúba belesodródott Magyarország történetéről „mindent” nem írtak még meg a hazai történészek, mert nem írhattak meg. E kétkötetes gyűjteményben számos olyan eseményről lesz szó, amelynek hazai feldolgozása még késik vagy hiányos.
anulmányi útjaim során sok helyen megfordultam. Sok emberrel beszéltem és nem kevés levéltárban kutattam. Hogy ez a gyűjteményes kiadás létrejöhetett, köszönet illeti az „Irodalmi Újság”, a „Katolikus Szemle”, az „Új Látóhatár”, a „Szivárvány” és más, időközben megszűnt nyugati lap, illetve folyóirat szerkesztőit, akik a náluk már egyszer megjelent írások újraközlésébe készségesen beleegyeztek. Köszönetet mondok a kiadónak és munkatársainak, hogy munkám megjelenését elősegítették. -
A magyar felsőház története 1927-1945
0Az első világháborút követő forradalmak után, 1920 elejétől Magyarországon kizárólag a nemzetgyűlés gyakorolta a törvényhozó hatalmat, ami ekkor Európában – ha nem is példa nélküli, de mindenképpen – kivételes jelenség. A felsőház részint történelmi hagyományok alapján működött, részint az intézményes hatalommegosztás biztosítékának tekintették, részint pedig regionális érdekeket képviselt. Hasonló okokból és céllal jött létre az 1927-ben nem utolsósorban társadalmi nyomásra újjáalakult magyar második kamara is. Politikai szempontból fontos feladatának szánták, hogy a szélsőséges irányzatokkal szemben, a társadalmi közhangulat változásaitól függetlenül a rendszer stabilizátoraként működjön.
A kötet, amely a felsőház történetének első átfogó feldolgozása, négy fő témakörre összpontosít, mint a második kamara felállítása és alkotmányjogi helyzete; tevékenysége; tagjainak társadalmi összetétele, tagozódása; belső működése. A politikai küzdelmek tárgyalása közben a felsőházi törvényhozók személyisége, egymáshoz fűződő kapcsolataik is kirajzolódnak. Igaz, a – nem pártpolitikai hovatartozás alapján felépülő – második kamara jogköre, súlya elmaradt a képviselőházétól, ennek ellenére többféle, komoly feladatot ellátó, nagy presztízsű intézmény volt.
E monográfiát mindazok figyelmébe ajánljuk, akik szeretnék alaposabban megismerni mind a Horthy-korszak törvényhozásának mechanizmusát, mind politikai elitjét. -
Udvarhely vármegye nemes családjai
0Az 1900-as kiadás (Székely-Udvarhely, Betegh Pál Könyvnyomdai Műintézete) hasonmás kiadása.
-
Nemes családok Csanádvármegyében
0Az 1913-as kiadás (Makó, If. Gaál László Könyvnyomdája) hasonmás kiadása.
-
Budapest in detail – Építészeti részletek
0A fejezetek szerzői: Gerle János, Hajda György Zsigmond, Lengyelné Kiss Katalin, Mattyasovszky Zsolnay Tamás, Mester Éva, Pereházy Károly, Tölgyes Orsolya
Budapestről könyvet írni nagy merészség; mindent megírtak, mindent megmutattak már. És mégis: ebben a könyvben a város új, eddig ismeretlen arcát fedi fel. Elénk tárul a korszak, amikor a magyar kézművesipar a világ élvonalába tartozott, amikor a mestereket a legkiválóbb nemzetközi díjakkal jutalmazták, amikor a magyar iparművészet egyet jelentett az eredeti művészi megoldások igényes kivitelezésével. -
Magyarország történeti helységnévtára – Pest-Pilis-Solt megye és a Kiskunság (1773-1808)
0A „Magyarország történeti helységnévtára című kézikönyv sorozat fő célkitűzése, hogy a feldolgozott levéltári és könyvészeti források alapján a XVIII. század végi állapotnak megfelelően a lehető legnagyobb teljességgel leírja a történeti Magyarország helységeit, külterületi lakotthelyeit és önálló névvel bíró pusztáit és közölje a korabeli települések fontosabb demográfial, vallási, nemzetiségi és gazdasági jellemzőit.
A sorozat tartalma folytán a társadalomtudományok kutatóinak, egy-egy település vagy régió adatai iránt érdeklődőknek kíván segítséget nyújtani. De nemcsak a településtörténet művelői, hanem a történeti- és településföldrajz, a történeti demográfia, a történeti statisztika a kereskedelemtörténet, a birtoklástörténet, az igazgatás- én egyháztörténet, a nyelvészet és a néprajz kérdéseivel foglalkozók is választ kaphatnak bizonyos kérdéseikre az adattár segítségével.
A táblázatos adatközlés használatát helynév-, felekezeti- és birtokosmutató segíti. A kötetet a XVIII. század végi állapotokat tükrözð községhatáros, 1:144000-es méretarányú térkép egészíti ki, s teszi jól használható segédeszközzé. -
Abaúj-Torna, Gömör-Kishont vármegye nemes családjai
0A nemes családok leszármazását taglaló újabb kötet, amely négy megye nemes családjait tartalmazza egy kötetben. A kötetet számos színes címer, kastély, kúria fotója gazdagítja, valamint névjegyzék teszi könnyen áttekinthetővé.
-
Marostorda vármegye nemes családjai
0Sorozatunk, a Székely Nemesi Családok háromszéki köteteit Pálmay József további munkáinak újrakiadásával folytatjuk. A Marosvásárhelyen, 1904-ben megjelent Marostorda vármegye nemes családjai hasonmás kiadását négy, ugyancsak a székely fővárosban született munkával egészítjük ki. Ahhoz, hogy a különböző méretű, szerkesztésű kiadványokat egységes kötetbe illeszthessük, utóbbiak közül hármat újra-szedtünk, az eredeti írásmód megváltoztatása nélkül. Az ábraanyagot, ennek megfelelően, részben szintén átszerkesztettük.
-
-
Ung vármegye nemes családjai
0A történeti kutatás szempontjából szerencsés körülmény, hogy a XIV. századtól kezdődően a megyére vonatkozó oklevél anyag viszonylag jól megőrződött (például a Leleszi Konvent hiteleshelye, perek dokumentumaival és számos család magánlevéltárával stb.). Az oklevelek feldolgozottsága azonban még nincs kellően előrehaladott állapotban. Közismert, hogy a középkori okiratok alapján általában igen nehéz kibogozni az egyes családok leszármazási viszonyait, mivel a „családnevek” maihoz hasonló használata még nem alakult ki, a „keresztnévhez” kapcsolódó név pedig inkább a birtokot, vagy a lakhelyet jelölte, és ez egyetlen „személy” esetében is, többféle lehetett, vagy időnként változhatott…
-
Bars és Hont várrmegyei nemes családok
0Szluha Márton életmű sorozatának következő kötetét tartja kezében a tisztelt Olvasó, melynek néhány családfáját és illusztrációját még mindig ő készítette saját kezűleg, négy évvel ezelőtti elhunyta előtt pár évvel. A sorozat Liptó, Nyitra és Vas megyei köteteivel ellentétben ez a könyv sem enciklopédikus jellegű, inkább az életmű – még mindig igen gazdag – maradékának tekinthető, melyek azonban jócskán ki vannak egészítve az utóbbi években már interneten is elérhető anyakönyvek adataival (mormon adatbázis, family search.org szolgáltatás, online szakkönyvek, folyóiratok). A genealógiai kutatás hatékonyságát ezek az új lehetőségek „forradalmi” módon javították. Fontos megjegyezni azonban azt is, hogy e megyékben szereplő számos család megtalálható az életmű korábbi köteteiben, melyek újra közlésétől jelentős terjedelmük miatt itt el kellett tekintenünk.
-
Pozsony vármegye nemes családjai
0Szluha Márton nemes családok sorozatának e kötetének első vázlatát és mintegy másfél tucat családfáját még Szluha Márton kezdte el összeállítani, az ő kéziratos örökségét gondozta az elhivatott szerzőpáros, Késmárky István és Simon István. A Kiadó előszava: A Heraldika Kiadó legnagyobb ívű vállalkozása családtörténeti, genealógiai művek kiadása. Sajnos, évtizedekig mostohán kezelt műfaja volt a történetírás, történetkutatás ezen ága. Örvendetes azonban, hogy az 1945 előtti időszakban dolgozó családtörténészek nyomdokain járva, újraéledt a genealógia művelése. Több kisebb műhely is kötelességének tartja, hogy a múltbeli mulasztásokat pótolja, a családtörténeti tudásunkat – amennyire lehet – napjainkig kutassa, és az eredményeket közkincsé tegye. Ezt egészíti ki főleg a rendszerváltozás óta nagyszámú, magánkezdeményezéssel létrejött kiadvány is. Az elmúlt három évtizedben talán a legjelentősebb munkát a Heraldika Kiadó köré tömörült kis létszámú, de annál lelkesebb csapat végezte és végzi napjainkban is. Munkájuk révén egy-egy vármegye nemesi családjainak története, családfái válnak ismertté.
-
Magyar császári és királyi kamarások ősfái 1740-1918 I-III.
0I. A-G
II. H-P
III. R-Zs
A kamarási tisztség udvari méltóság volt, tagja a belső udvartartásnak, amely rangot a király adományozta nemesi származású férfiaknak. A munkában érintett korszakban a tisztséggel különös feladatok – alkalmi udvari szolgálaton kívül – nem jártak, jelentősége abban állt, hogy elnyerése mintegy megpecsételte a birodalmi nemesi vezető réteghez tartozás tényét. Az adományozás előfeltétele a nemesi „őspróba” sikeres letétele volt. Magyarországon itt is érvényesült az „una eademque nobilitas” elve, azaz nem tettek különbséget nemesi és főnemesi leszármazás között. Az ősfák közérdekű jelentősége abban áll, hogy keresztmetszetét adják az ország vezető társadalmának. Ismertetésük történelmi és szociológiai feladatot is ellát, nyersanyagot nyújt a történészek és társadalomkutatók számára. A munkánkhoz hasonló jellegű átfogó genealógiai mű eddig nem készült. A rendelkezésre álló forrásanyag pedig egyre fogy. A magyar származású kamarások nagyobb számú kinevezése, amelyben már köznemesi származásúak is előfordultak, Mária Terézia királynő uralkodásával kezdődött. Így az 1740-es évet vették a szerzők kezdetnek és IV. Károly király lemondásával, vagyis az 1918. évvel zárták le. E közel 180 év alatt több mint 1500 magyar személy nyerte el a kamarási méltóságot. -
Egy család évszázadai – A budaházi és veskóczi Budaházy család története
0„Családom-a budaházi és veskóczi BUDAHÁZY nemzetség – egyike Magyarországon a legrégebbeknek, és jelenleg is az ország legkiterjedtebb családjai közé tartozik. Azon mai nap is élő 12 Árpád kori Ung megyei család egyike, melyeknek eredete felnyúlik a honfoglalás korába, s ott a mondák ködébe vész. A legtöbb ősi magyar családnak van ilyen hagyománya, mely ott veszi át a beszélő szerepét, ahol a hat-hétszázéves pergamenek megszűnnek feljebb vinni a családi genealógiát, eredettörténetet. Az Ung megyei, ma is élő 12 Árpád kori család a következő: gróf Sztáray (de genere Kaplyon), gálócsi Gálócsy, konczházi Koncz, palágyi Palágyi, fekésházi Fekésházy, mokcsai Mokcsay, csicseri Csicsery, csicseri Orosz, csicseri Ormós, minaji Minaji, minaji Bornemissza és a budaházi és veskóczi Budaházy család.” (Budaházy Menyhért)
Örömmel nyújtjuk át az olvasónak – elsősorban a „nemzetség” tagjainak – ezt a könyvet, mely nemcsak egy család közel ezer éves történetét tartalmazza hiteles levéltári forrásokra hivatkozva, hanem nemzeti múltunk sok jelentős pillanatára is ráirányítja a figyelmet. Sorsok, életek fonadékát tárja elénk. Régi nagycsaládok leszármazottai bukkanhatnak értékes adatokra lapjain. -
A magyar Szent Korona mérnöki szemmel
0A Szent Korona eredetének és létrejöttének az egyedüli objektív bizonyítéka maga a korona, amely nemcsak egy kiemelkedően fontos nemzeti kincs, hanem a világ egyik legrégibb, eredeti formájában fennmaradt beavató koronája. A szerző által természettudományos módszerekkel elvégzett műszaki elemzések tényszerű állításokon alapulnak.
-
A domonkos rend Magyarországon a reformáció előtt
0A Nagy Károly Grafikai Műintézet (Debrecen, 1938) kiadásában megjelent mű reprint kiadása
-
„Az egek hirdetik”
0Szállj, be szíves olvasó, a képzelet nagy repülőgépébe és jöjj el velem a legszebb és legmerészebb útra: a csillagok közé!
Nagyszerű és élményekben gazdag kirándulás lesz, amelyben nem lázálmok lidércei irányítják utunkat, hanem az egyik legbámulatosabb tudománynak meglepő számításai és megállapításai. Amelyek azonban nemcsak a szatkudóst érdeklik, hanem minden gondokodó embert, aki csak egyszer is ott állt elfogódott ámulattal az Isten csillagos egének csodái alatt s belemerítette szemét a titkok irtózatos óceánjába, amelyek itt a fejünk felett szórják-sziporkázzák a maguk megrázó, évezredes tanúságtételeit. -
Magyar pénztörténet 1000-1325
0A Magyar Tudományos Akadémia (Budapest) kiadásában, 1916-ban megjelent mű reprint díszkiadása.
-
-
Jeles házak
0Mind a hatvanat felkereste és szép hasonlatossággal rézre karcolta Cseh Gusztáv kolozsvári képíró az MCMLXXXII-MCMLXXXIV esztendőkben
A magyarázó jegyzeteket Sas Péter írta. -
Kőbe írt Kolozsvár
0„Amint az ember a gondolatait jelekkel rögzíthette, megjelentek a feliratok, az emléktáblák. A régi idők emléktáblája azonban nem a mai értelemben vett, bizonyos neves személyiségről való megemlékezés volt, hanem elsősorban sírfelirat vagy fogadalmi szobor, tábla felirata, amely az elhunyt, illetőleg a készíttető nevét tartalmazta. A sok száz évvel Kolozsvár előtt létezett római Napoca területéről számtalan ilyen, kőbe vésett szöveg került elő.
Kolozsvárt az első, máig a helyén levő, a XV. század első feléből való, bibliai idézetekből álló felirat a Szent Mihály-templom főbejárata mellett olvasható. A reneszánsz idején a módos háztulajdonosok nevükön vagy névjegyükön kívül egy-egy életbölcsességet, igazságot kifejező tömör, szellemes mondást vésettek házuk kapuja, valamelyik ajtaja, ablaka fölé. Nem feledkezhetünk meg ugyanakkor a XVI. századi számos kőkerti sírfeliratról sem. Ez utóbbi, mára becses magyar nyelvemlékekből mindössze három maradt eredeti helyén. Az első – építési – emléktábla Kolozsvárt 1450-ből való.” -
A bujdosók nyomában
0Rodostó és Zágon hallatán II. Rákóczi Ferenc és Mikes Kelemen jut az eszébe minden magyarnak: Rodostóban a Rákóczi-múzeum, Zágonban a két terebélyes tölgyfa, melyek közelében Mikes Kelemen szülőháza állt egykor. Azt már kevesen tudják, hogy a Franciaországból Törökországba érkező bujdosók először nem Rodostóban, hanem a Dardanellák európai partján fekvő Gallipoliban (ma Gelibolu) értek partot. Innen két és fél évig tartott az a szárazföldi út, melyet lovas szekerekkel és lóháton tettek meg Yeniköyig, ahonnan aztán ismét hajóval folytatták útjukat Rodostóig, ahol 1720. április 21-én értek partot.
Ezen az úton szegődünk melléjük ma, 287 év múltán, útmutatóul Mikes leveleit híva segítségül. -
Drávaszög és Szlavónia
0A virágdíszes festett templomok a magyar és az európai kultúra páratlan értékű remekei. Az iparművészet, a népművészet és a nagy művészeti áramlatok sajátos egymásra találásának e különösen szép alkotsai között rangos helyetfoglalnak el a Dél-Dunántúl lassan ismertté váló templomai.
Könyvünk „A Dél-Dunántúl festett templomai” sorozat nyolcadik kötete. E kismonográfia huszonegy templomot tartalmaz, benne színes képek, műelemzés és levéltári dokumentumok tájékoztatnak az épületek, hímes berendezések, a festő asztalosok és a templomépítő közösségek történetéről. A számos izgalmas fölfedezést tartalmazó mű tudományos igénnyel, ugyanakkor bensőséges gördülékeny stílusban íródott. -
Csillagbojtár
0Különös könyv ez. A tanítvány, majd a tanító szemszögéből pillanthatunk be lapjait böngészve a hihetetlen mennyiségű tehetséget termő és eltékozló magyar képzőművészeti életbe… Csaknem száz alkotó műhelyébe kalauzolnak el ezek a töprengő, rácsodálkozó, kérdezve válaszoló, válaszolva kérdező, minden értéket, értékcsírát elfogulatlan örömmel fogadó, rendhagyó írások.
-
Ignácz Rózsa munkái 6 kötetben
01. Anyanyelve magyar… Tizedik kiadás (1943). 324 p. + 1 t.
2. Rézpénz. Hetedik kiadás (1941). 453 p.
3. Született Moldovában (regény). V. kiadás (1943). 601 + 1 kihajt. térkép
4. Keleti magyarok nyomában (regényes útirajz Biczó András rajzaival). II. kiadás (1941). 199 p. + 1 t. Számozott példány.
5. Róza leányasszony (regény). Harmadik kiadás (1942). 306 p.
6. Családi mondakör (Karcolatok, anekdóták életemből). 196 p. -
-
Hegedős-ének
0A költő első kötete 1970-ben jelent meg. Az üveg árnyéka címmel: az első kötethez képest ez a második kötet valóban új, más. Elsősorban talán a szemlélet megváltozása érdemel figyelmet: nagyobb önfegyelemre, önmagának és környezetének kritikusabb és tárgyilagosabb szemlélésére törekszik ezekben a versekben a költő. S éppen ezért másként kell értelmeznünk játékosságát, hol a meséssel, hol a logikával ingerkedő, de mindig egyénit produkáló fantáziáját is. A játék spontán gyönyörűségén túl még valamiért hasznosak ezek a logikai bakugrások, a kancsal s az első pillanatban értelmetlennek tűnő képek: furcsaságuk, szokatlanságuk s épp ezért nagyobb szuggesztivitásuk miatt sokszor többet árulnak el a megsejtett, fölismert összefüggésekről, mint a hagyományosabban, „közérthetőbben” megfogalmazott képek. Szepesi lírája tematikailag is gazdagodott: elsősorban az intenzív népköltészeti hatást emelnénk ki. Igen sok versében használja föl hozzáértően, ízléssel – a régi táncdalok, virágénekek, kuruc nóták szerkezetét, ritmusát és képeit. S a nyelv és a kulturális hagyomány iránti ragaszkodás természetes velejárója az az őszinte, pózmentes szülőföld- és tájszeretet, amelyet oly sok szép vers – a Mezőségi táj, az Árpád-kori templom romjai stb. – reprezentál a kötetben.
Olyan kötetet ajánlunk az olvasónak, amelynek szerzője tudatosan fejleszti tovább tehetségét, s a következtetéseket nem csupán levonja, hanem gyakorlattá is teszi képes megújítani, mássá tenni költészetét. -
Az Élet szeretője
0Válogatta, sajtó alá rendezte és az előszót írta Z. Szalai Sándor.
A rövid életű és tragikus sorsú költő 1884-ben született Gyónon, s 1917-ben halt meg az oroszországi Krasznojarszkban, hadifogságban. E két dátum és hely között egy zaklatott életű fiatalember ellentmondásos sorsa feszül. A fiatal újságíró kezdetben a szerelmes, hazafias, búsonló almanachlíra kereteibe illő verseket ír, majd – részben Ady hatására – lassan átvált merészebb, önkínzóbb, a társadalmat jobban bíráló hangra. Először lelkesen üdvözölte az I. világháborút, de 1915-ben a lengyelországi Przemysl várának elestével már minden illúziója elveszett az „igazságos” háborúval kapcsolatban, s oroszországi verseiben már a társadalmi forradalmat várta és üdvözölte.