• Műalkotások elemzése

    0

    A Nemzeti Tankönyvkiadó első ízben 1986-ban jelentette meg a dr. Beke László művészettörténész által írt Műalkotások elemzése a gimnázium I-III. osztálya számára című tankönyvét. A tankönyv – mielőtt kronológiai sorrendben haladva végigvenné a művészettörténet kiemelkedő műveit és alkotásait az ősművészettől az ókori Kelet, a prekolumbián, az ókori görög és római kor művészetén át a középkor, a reneszánsz, a barokk és a klasszicizmus művészetén végigvezetve az újkor izmusaiig – igen fontos kérdéseket feszeget: mi a művészet? mi a művészet funkciója? A művészet kezdetei és az ember alapvető önkifejezési vágya közötti párhuzamra is rámutat, az ábrázolás és a kép összefüggésére, szól a díszítőművészet és a vizuális jelrendszerek értelmezéséről, a tárgyformálás és eszközkészítés, környezetalakítás törvényszerűségeiről és különösségeiről. A tankönyv mára már természetesen beépült az iskolai tanulmányokat támogató alapvető taneszközök közé, az általánosan elvárható művelődési anyag részévé vált, s mindez az elmúlt években már érezhető is volt az érettségizett fiatal felnőttek műveltségében.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • A bútor

    0

    Az ember ősidők óta törekszik arra, hogy környezetét kényelmessé és praktikussá tegye. Az első elvágott fatörzsből, amelyre rá lehetett ülni, igen gyorsan alakultak ki a változatos funkciójú, kimeríthetetlen fantáziával díszített, faragott, festett bútorok. A könyv bemutatja a nagy korszakok – a reneszánsz, a barokk, a klasszicizmus, historizmus stb. – bútorainak legjelentősebb vonásait, díszítésmódjukat, változataikat az idők során. Egy-egy korszak stílusának felismerésében és azonosításában a legelterjedtebb motívumok rajzos ismertetése segíti a tájékozódni vágyó műértőt. Egyaránt szól azokhoz, akik már elkezdték a régi tárgyak gyűjtését, s azokhoz, akik ismereteiket szeretnék gyarapítani.

    6 000 Ft
    Kosárba teszem
  • A szőnyeg

    0

    Az emberiség kultúrtörténetében kiemelkedő helye van az eredetileg csak használati tárgyként szolgáló szőnyegnek. A nomád törzsek sátrainak fő berendezési darabjaiból – fekvőhely, ülőhely, takaró, falat és padlót borító kárpit – hosszú fejlődés eredményeként lett művészi kivitelű fényűzési tárgy. A gazdagon illusztrált kötet a keleti szőnyeg művészetéről nyújt történeti áttekintést. Az olvasó megismerheti a különböző csomózási és szövési technikákat, festési eljárásokat. A jellegzetes díszítő motívumok rajzos ábrázolásával a könyv segítséget nyújt a tájékozódni vágyó műbarátok számára. Műgyűjtőknek és az érdeklődő nagyközönségnek egyaránt szól a könyv.

    6 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Toulouse-Lautrec

    0

    3 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Egyiptom festészete

    0

    Egyiptomi festészetről kíván szólni ez a könyv és aki képei között lapoz, nemcsak festményeket és rajzokat lát, de domborműveket – reliefeket – is. A mi művészi felfogásunk a domborművet a szobrászat egyik ágának érzi, ha olyannak is, amely már a festészet felé közeledik. Az egyiptomi művészeti teória szerint – amelyet ugyan az egyiptomiak sohasem írtak le, – viszont annál szigorúbban megőriztek – a dombormű semmiképpen sem a szobrászat egyik ága, de a festészeté vagy a rajzé, – ha olyan is, amely már a szobrászat felé közeledik. Az egyiptomi nem ismeri az ú. n. magas domborművet, hanem csak a lapos vagy sík domborművet, amelynek domborodása legfeljebb centiméteres lehet.

    1 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar Nagylexikon

    0

    A Magyar nagylexikon (összkiadás: ISBN 9630566117) általános nagylexikon, mely kiadását 1993-ban kezdte meg az Akadémiai Kiadó. A negyedik kötet 1995-ben jelent meg. A kiadást az 5. kötettől a Magyar Nagylexikon Kiadó Rt. folytatta, és 1997–2004 között megjelentette a további köteteket. A lexikon 18 kötetet és egy kiegészítő kötetet tartalmaz, melyekben közel 160 000 szócikk, 19 000 színes és fekete-fehér illusztráció található. Bemutatja a Föld országait térképekkel; tartalmaz több tízezer életrajzi cikket tudósokról, művészekről, politikusokról; igyekszik minden tudományterületet lefedni. Készítésében 340 szerző működött közre, ellenőrzését pedig 105 lektor végezte. A szerkesztést a főszerkesztő és a kötetszerkesztők irányításával 24 szakszerkesztő végezte.

    3 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Népirtás Erdélyben

    0

    „E dokumentációs munka, mely magába foglalja az utolsó húsz esztendő minden hitelesített visszaélését, amit a román kormányhatóságok az erdélyi magyarokkal szemben elkövettek, felsorakoztatja mindazokat az erőfeszítéseket, amiket az Erdélyi Világszövetség amerikai csoportjai Washingtonban kifejtettek abból a célból, hogy az amerikai kormányok fígyelmét felhívják ezekre a visszaélésekre…” – Wass Albert összeállítása sajtótörténetí és diplomáciai szenzáció! Soha senki nem kísérelte meg egybegyűjteni azt a hihetetlen mennyiségű információt, ami az Erdélyben zajlott magyarellenes politikáról jelent meg a „nyugati” sajtóban: mert eleddig elhallgatták és elhallgattatták…

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar iparművészet

    0

    A Magyar Iparművészet t. szerkesztősége, amidőn a múzeumra vonatkozó terveim körvonalozását kívánja tőlem, ugyancsak nehéz és hálátlan feladat elé állít engemet. Nincs ugyan könnyebb a szép programmok felállításánál, de milyen nehéz a szép tervek megvalósítása! Aki igéreteiben nem csupán általánosságokra szorítkozott, az oly váltókat állít ki, melyekről nem tudhatja, vajjon beválthatja-e őket? Programmot tulajdonképpen inkább egy hosszú életpálya végén kellene adni, mintsem a hivatal elfoglalása alkalmával, amikor ha vannak is terveink, de nem ismerhetjük a megvalósításukat gátló körülmények egész súlyát. A jó hadvezér erejének és a körülményeknek mérlegelésével módosítja csataterveit. Nálunk azonban nincsen hiány a szebbnél szebb programmokban. Talán kissé sokat is hallunk arról, amit cselekedni kellene, amit tenni fogunk, szándékozunk. Szeretjük a jövő zenéjét hallani, mohón várjuk a megváltó eszméket, a prófétákat; de az elért eredményeket nem mindig méltányoljuk igazságosan, mert csak a programmokkal, nem pedig az élet támasztotta nehézségekkel mérjük őket.

    8 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Mátraverebély-Szentkút

    0

    Régi közmondás: „Fuldokló a szalmaszálba is kapaszkodik”. Nem szalmaszálat, hanem biztos fundamentumot kínál a mai rogyadozó, fuldokló emberiségnek a Szentkút. „Aki szomjúhozik, jöjjön Hozzám és igyék” – kiált a tikkadtak felé az Üdvözítő. Jelszónak írhatjuk e krisztusi szavakat a mi kedves és áldott Szentkútunk homlokára . . . – Jöjjetek mind, kiknek lábai elvesztették a biztos talajt. Nem bizonyult biztos talajnak az anyag, még ha csillogó arany volt is az! Nem bizonyult biztos talajnak a hatalom, akár düh, lázongás, forrongás, tűz, fegyver támasztotta alá, vagy asztalt terített, s kéjjel, puhasággal, kegyetlenséggel tömte tele birtokosait! . . Mert ezek és hasonlók nem alapok, amelyekre épülhetne az élet, hanem csak szalmaszálak, amelyekbe oly görcsösen kapaszkodnak a fuldokló emberek . . .

    2 400 Ft
    Kosárba teszem
  • „A magyar Szent Koronához visszatért Kárpátalja”

    0

    Az 1938. november 2-án aláírt első bécsi döntés, majd az 1939. márciusi magyar katonai akció következményeként a történeti Kárpátalja területe ismét Magyarország része lett. Bár az új állapotokat rögzítő törvénycikk ,,a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területekről” beszélt, Fedinec Csilla kötete rámutat: a sok szempontból ,,köztes térnek” számító, összetett nyelvi és etnikai bonyodalmakkal szembenéző régióban nem fogadta egyöntetű lelkesedés a két évtizedes szünet után visszatérő magyar közigazgatást. Ám a történész nem csupán a részletesen bemutatott történeti-politikai eseményekre koncentrál. Könyvéből kiderül az is, létezett-e ,,kárpátaljai szellem”, és ha igen, azt mi képviselte leginkább: a fenyőerdőkkel borított romantikus hegygerincek, a gazdag történelmi emlékekkel rendelkező városok, a magyar őstörténet kultikus pontja: a Vereckei-hágó, a terület sokrétű – utóbb szinte mind egy szálig halálba küldött – zsidó lakossága, netán a ,,leghűségesebb nemzet”, azaz a ruszinok közössége, akik sohasem kaphatták meg a nekik ígért autonómiát. Fedinec Csilla forrásokban gazdag és olvasmányos kötete számos olyan eseményt és történetet tárgyal, amelyeknek hatásai a jelenbe nyúlnak, bizonyítva ezzel, hogy háromnegyed évszázaddal az események után még mindig vannak feltáratlan és kibeszéletlen fejezetek történelmünkben. Fedinec Csilla 1968-ban született Beregszászon. Az Ungvári Állami Egyetemen diplomázott, az 1990-es években ugyanitt oktató. PhD-fokozatát 1996-ban szerezte a Magyar Tudományos Akadémián. 2002-től a budapesti Teleki László Intézet Közép-európai Tanulmányok Központjában dolgozott. Jelenleg az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa.

    2 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Nagybánya tükre / Oglinda orasului Baia-Mare

    0

    1933­-ban jelent meg a Nagybánya tükre című, általa jegyzett kiadvány a városról, amelynek címlapjára testvére linómetszete került.

    6 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Népművészeti gyűjtés

    0

    Ez a kis könyvecske nem akar egyebet, mint hangot adni annak az óhajnak, hogy minél szélesebb körben, de különösen ifjúságunkban ébresszen érdeklődést a nép művészi alkotásai iránt. Csak egy memento kíván lenni, amely felhívja a figyelmet elsősorban az elkallódásnak kitett azon népművészeti alkotásokra, amelyek könnyen összegyűjthetők és elvihetők (viseletbeli, háztartási, gazdasági tárgyak és eszközök). A nagyobb és el nem vihető alkotásokat, mint pl. az épületeket és ezek részeit csak azért említjük meg, hogy ezek formanyelvét rajzban vagy fényképben örökítsék meg az érdeklődők. Ne vesszen el népies formakincsünkből egy részecske sem, mert mindegyik egy-egy olyan sugár, amelyből nemzeti kultúránk fénykévéje tevődik össze. Jegyzet. A népművészet gyakorlati tanulmányozására a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályában összehalmozott nagy és rendkívüli értékes anyag ad bőségesen alkalmat. Úgyszintén a vidéki múzeumokban is találni különösen az illető vidék népművészeti anyagából szép gyűjteményeket. idevágó leírásokat találni: az „Ethnographia” értesítőjében, Hermann Ottó műveiben, Malonyay: A magyar nép művészete c. munkában, A Magyar Iparművészet c. folyóiratban, Huszka, műveiben stb.

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Turista bál

    0

    Hogy miért nehéz megírni az EKE történetét vagy miért tanakodunk sokszor napokig egy-egy kérdés fölött? Ennek több oka is van. Először is, az EKE egy mozgalom, amelynek kialakulásához számos előzményt is ismerni kell. Nem egyszerűen létrejött és kész, hanem egy felismerés, egy fejlődés eredménye, egy válasz az akkori kor kihívásaira. Európa-szerte elindulnak a turistamozgalmak. Magyarországon az egyleti közjog 1873-ban kezdett kialakulni, s amint a törvényes rendelet megszületett, zászlót bontott a Magyarországi Kárpát Egyesület is. Erdélyben a szász természetjárók mozgolódni kezdtek német, svájci és osztrák mintára. A partiumi magyar turistaszervezetek is megalakulnak, a boldog békeidőkben mindenki építkezik, s az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) javaslatára 1891-ben létrejött az EKE is. Komoly előkészületek előzték meg az EKE megalakulását. Az EMKE vezetősége pákéi Sándor Józsefet egyhónapos tanulmányútra küldte a Magas-Tátrába. Nem volt menedékház, üdülőtelep, turistaösvény, pihenőhely vagy kilátótorony, amelyet ne látogatott volna meg, végigtanulmányozta az egyesületi szabályzatokat, kitanulta a szervezeti élet minden csínját-bínját. Hazatérve felépítette az egyesületet. Osztályokat hozott létre, igyekezett lefedni a teljes Erdélyt. Minden mozgalomnak az élén akkoriban az értelmiség, az arisztokrácia állt. Ők tették a természetjárást szervezett sporttá. Az EKE első elnöke gróf Bethlen Bálint lett, egy lelkes, buzgó, keménykezű vezér, szívélyes és megnyerő modorú, széles látó- és még szélesebb ismerőskörrel rendelkező személy. Sokan mondják ma is, hogy az EKE az erdélyi arisztokrácia játékszere volt. A nagy kirándulások és a menedékházak építése mellett bálokat, mulatságokat, falusi ünnepségeket szerveztek, na de így ünnepeltek akkor, ez volt a közösségi élet. Nem volt televízió, rádió, a közösségek egészségesen működtek, nem ritka, hogy egy-egy túrára elment az egész falu, 300-an, 400-an vonultak fel a hegyre, ha kellett, szekerekkel vitték az ételt, italt. Az elnök révén a menedékházak építéséhez segélyeket adott a kormány, s az EKE kiadványait minden állami intézmény megrendelte, mert bizony, már az első perctől kezdve kiadványokban is gondolkoztak, mint ahogy felkarolták a fürdők és a borvizek ügyét is. Ötéves fennállását a millennium évében ünnepelte, ekkor szervezte meg az első néprajzi bálját, s a kolozsvári régi Nemzeti Színház összes terme zsúfolásig megtelt az erdélyi társadalom színe-javával. 34 osztály, 6000 tag, 18 menedékház fémjelezte a fiatal EKE-t, s a taglétszám egyre nőtt. Így nem csoda, hogy minden erdélyi híresség, kutató, egyetemi tanár, felfedező, néprajztudós, író, költő, újságíró, lelkész stb. valamilyen úton-módon kötődött az EKE-hez: Radnóti Dezső, dr. Herrmann Antal, dr. Hankó Vilmos, Téglás Gábor, dr. Purjesz Zsigmond, Merza Gyula, Csató János, Szádeczky-Kardoss Lajos, Gyárfás Győző, Czárán Gyula, Nyárády Erazmus Gyula, Miháltz János, Réthy Dezső, dr. Ruzitska Béla, dr. Urmánczy Nándor, Hangay Oktáv, dr. Czirbusz Géza dr. Szádeczky-Kardoss Gyula, dr. Roska Márton, dr. Balogh Ernő, dr. Cholnoky Jenő, Orosz Endre, Reményik Sándor, Áprily Lajos, dr. gr. Logothetti Oreszt, dr. Páter Béla, dr. Tavaszy Sándor, dr. Balogh Ernő, Vámszer Géza, Xántus János, dr. Tulogdy János és még hosszú a sor. Idegen nyelvű kiadványok, külföldi bizottság, idegenforgalmi osztály népszerűsítette Erdélyt és az egyesületet. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy az Erdélyi Kárpát-Egyesület zászlójáról maga Erzsébet királyné köszöntötte a lelkes turistákat, az egyesület védnöke pedig József főherceg volt. És az sem csoda, hogy 1902-ben, közvetlenül a Ferenc József Tudományegyetem főépülete és a Mátyás szobor leleplezése után Kolozsváron felavatták a Kárpát Múzeumot Mátyás király szülőházában. A színvonalas, modern múzeum egyúttal az EKE székháza is volt. Pezsgő egyesületi élet. Ezt mondhatnánk, ha három szóval kellene kifejezni az EKE működését. Ha egy szóval, akkor: szakmaiság. Ezt bizonyítja, hogy a Kárpát Múzeum fennállásának 25 éves évfordulóján a külföldi testvérintézmények Berlinből, Münchenből, Grenobleből, Késmárkról, Oslóból és Budapestről baráti üdvözletekkel és jókívánságaikkal keresték fel az egyesületet. És ezt bizonyítja a sok rendkívül magas szintű kiadvány, könyv, album, amelyeket az évek során az EKE küldött nyomdaprés alá. És igen, az alapszabályában megjelent a természetvédelem is: „a turistaegyesületnek természetvédőnek kell lennie”. Foglalkozott kihalófélben lévő növényekkel, állatokkal, ajánlásokat fogalmazott meg a természeti értékek megvédése céljából. Mindezek mellett jelzéseket festettek, néprajzi bálokat szerveztek, járták a természetet. Nagyon szerteágazó tevékenységet folytattak az EKE-tagok, így hiába foglalkozott az egyesület múltjával annyi neves történész, a teljes múltat rekonstruálni lehetetlen vállalkozás, hisz az államosítás után például a Kárpát Múzeum teljes anyaga más kolozsvári múzeumokhoz került: „nem kutatható, mert még nincs leltárba véve” – utasítottak el pár évvel ezelőtt. Iratok, jegyzőkönyvek hiányában pedig csak újságcikkekből, szájhagyományból tudunk ezt-azt összerakni

    12 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Székely nagyjaink

    0

    2 400 Ft
    Tovább olvasom
  • Ady Endre élete és pályája

    0

    Vezér Erzsébet könyve, amely most új kiadásban jelenik meg, Ady Endre teljes élet- és pályaképének megrajzolásával népszerű-tudományos formában közel hozza a költőt a legszélesebb olvasóközönséghez. Színgazdag, eleven képet fest Ady Endre gyermekkoráról, ifjúságáról, ízelítőt ad a kor szokásaiból, bemutatja jellemző figuráit, vázolja a legjelentősebb eseményeket, felvillantja az újakra készülő századelő irodalmi, művészeti tájait. Ennek a kornak, ennek az irodalomnak emberi és művészi hőse: Ady Endre. Vezér Erzsébet munkájának eredeti gondolatmenete és bizonyító anyaga, a sok Ady-vers részletes elemzése, színes stílusa bizonyára kellemes olvasmánnyá teszi ezt a könyvet.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Régi és új világ

    0

    „Tíz évvel ezelőtt a szerző egy alkalommal megkérdezte Radnóton néhány embertől: mit tudnak a várkastély törtétetéről. – Régi – mondották. Hangsúlyukból kiérződött, hogy ócska, elavult dolognak tartják manapság az ilyen épületeket. Így született meg az ötlet: írjuk meg sorra a várainkhoz, kastélyainkhoz, öreg házainkhoz fűződő legizgalmasabb történelmi eseményeket, hátha segítünk ezáltal felkelteni jónéhány ember érdeklődését és megbecsülését múltunk eme értékei iránt. A szerző tehát nekiállt: régi és új szakkönyvekben, megsárgult folyóiratokban és kiadványokban böngészve nézett utána hol voltak a leghevesebb harcok, szabadságmozgalmak, hol történt izgalmas összeesküvés, látványos bosszú, „notázás” (fő- és jószágvesztés), hol folyt több vér és bor, hol született, esküdött vagy haldokolt fejedelem.” A könyv többen közt ír Árva Bethlen Kata olthévizi otthonáról, Vajdahunyad váráról, a brassói fellegvárról, Bethlen Gábor bölcsőhelyéről, a kolozsvári Bánffy palotáról és számos híres erdélyi várról, kastélyról.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar irodalomtörténet

    0

    „Irodalomtudósaink közt kevés a művészember. Szerb Antal az. Ért az árnyalatoknak azon a nyelvén, amely nélkül a halhatatlanok minden írása (akárhogy tudjuk a rájuk vonatkozó irodalmat, pletykákat, évszámokat) zavaros abrakadabra, melyre szegény tudósunk még zavarosabb madárnyelvvel felel… Szerb Antal elsősorban azzal emelkedik… az irodalomtörténészek fölé, hogy több köze van az írókhoz és művekhez, mint nekik. Még ha kevésbé ismeri is egyiket-másikat, betalál szivük belsőbb köreibe, van érzékszerve hozzájuk, nem a hivők tiszteletteljes vakságával nézi őket, hanem ahogy egyik asszony mustrálja a másik asszonyt öltözködése, kozmetikája és táncoló izmai kinyilatkoztatásában. Irodalomtörténetében kevesebb a tisztelet, de több az intim hozzáértés… Nagy újsága Szerb Antal irodalomtörténetének az is, hogy olyan ember írta, aki… távcsövét szabadon forgathatja az európai égboltozaton, s végig is járatta, mielőtt a mi csillagainknál megállapodott… Az ember minden ítéletében érzi egy nagyobb ismeretkör közelségét, s nemcsak ítéletében, hanem abban is, ahogy a magyar írók törekvéseit nézi… Emberien élő, emberien átélt humánus stílus által szerette volna a magyar irodalmat emberi szívekhez közel hozni. Ez, amennyiben a szívek elfogulatlanok, eléggé sikerült is neki, s éppen a stílusa révén, amely könyvének az alázata és előkelősége egyszersmind…Megírt egy irodalomtörténetet, amelyet úgy olvas végig az ember, mintha regény volna a kezében…”

    1 200 Ft
    Tovább olvasom
  • A világirodalom története

    0

    A legizgalmasabb válallkozások közé tartozik: végigkövetni a világirodalom útját, az emberi szellem remekművekben megnyilatkozó nagy teljesítményét. S kétszeresen érdekes ez a vállalkozás akkor, ha olyan vezetőnk van, mint Szerb Antal, aki a széles látókörű, az adatok egész serege fölött rendelkező, anyagát rendkívül ismerő tudós erényeit egyesíti a szellemes és ötletes regényíró kiviteles képességeivel. Igaz, Szerb Antal könyvének szempontjai elavultak azóta, a „szellemtörténeti iskola” irodalomelméletet, értékelései könnyűnek találtattak a korszerű, marxista irodalomtudomány mérlegén – de az író nagy tárgyi tudása, számos ötletes, szellemes megállapítása ma is „emberközelbe” hozza azokat a remekműveket, melyek igazi értékeit korábban elborította az iskolás tudákosság pora. Gondolatébresztő, szép írás Szerb Antal irodalomtörténete, s ha sok ítéletével nem is értünk egyet – akkor is olvasásra és vitára késztet.

    1 600 Ft
    Tovább olvasom
  • Az ujabb orosz irodalom

    0

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Sirály

    0

    „1906 december 18-án születtem. Hogy hová való vagyok, nem tudom megmondani: születési helyem Érmihályfalva, gyermek Miskolcon, kamasz Szatmáron voltam, aztán Budapesten a Józsefváros, Zugló és Angyalföld lett a hazám. Közben összesen öt évig voltam munkaszolgálatos, toloncház- és börtönlakó. Kenyérkereső foglalkozásaim közül is megemlítek néhányat: dodzsemkocsi-tologató, segédmunkás, színibíráló, lektor, gyermeklapszerkesztő. Bőven volt hát részem úgynevezett élményben, talán ezért is, hogy nem „intellektuális”, hanem érzelmi költő vagyok, ahogy azt néhány bírálóm megállapította. Volt, aki azt írta rólam, hogy úgy vagyok költő, ahogy a rigó rigó. Vállalom. Szeretnék még néhány évig fütyülni, de nemcsak tavasztól télig, ahogyan a rigó – hanem télen is.”

    2 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Bizalmas jelentés egy életműről

    0

    Nem szeretnék arra a következtetésre jutni, hogy ez a szabadúszó, a rendszer kiszolgálását végig megtagadó, az irodalmi klikkektől távol maradó író azért volt érdektelen a kortárs kritika számára, mert nem volt bértollnok, így nem volt kötelező ajnározni őt, és a transzszilván messiás szerepében sem próbált tündökölni, így nem volt szívügye azoknak, akik a megmaradás ideológiáját az esztétikum fölé helyezték. Oda se szeretnék eljutni, hogy egyes kortársak irigyelték Méhes színpadi sikereit. Nem akarom vádolni ezt a több oldalról megnyomorított erdélyi intézményrendszert – de sajnos ezek a feltevések is valósnak tűnnek. És egyúttal figyelmeztetnek: hiába kerülgetjük egy évtizede az erdélyi magyar irodalom újraértékelését, akár a forró kását, a szembenézésnek előbb-utóbb meg kell történnie.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Új törvény

    0

    800 Ft
    Tovább olvasom
  • Kisfaludy Károly

    0

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • A német irodalom kis tükre

    0

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Kínai-magyar bibliográfia

    0

    1 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Mikszáth Kálmán

    0

    Mikszáth Kálmánnak (1847-1910) két életrajza van. Az egyik 1881-ig tart és valóságos biográfia. Ebben helyet kap a szülőföldi élmények meghatározó sokasága, a rimaszombati és selmecbányai diákévek, a nem létező jogi tanulmányok krónikája, az indulás hármassága a szülőföld székhelyén, Balassagyarmaton: a közigazgatási élmények, az első újságírói kihívás, és a szerelem. És ennek a vége: a leányszöktetés és házasságkötés a szülői tiltás ellenére. S jönnek a tragédiák: az írói sikertelenség, a nyomor, a nélkülözés, és a kikényszerített válás. Majd újabb három magányos esztendő az elhagyatottság mélységébe zuhanva. Innen emeli ki a véletlen s kerül Szegedre, ahol, mint a mesében, minden jóra fordul. Megtalálja önmagát és témáit, sikere lesz a társaságban és az olvasók között, elkészül a két kötet kézirata. 1881-ben megjelenik a Tót atyafiak, 1882-ben A jó palócok. És ettől kezdve a második életében semmi rendkívüli nem történik Mikszáthtal, „csak” megírja a magyar irodalomtörténet egyik legszínesebb és legsokrétűbb életművét. Egy évszázada ezt elemzik a tudósok, ezt olvassák a generációk. Egyikük sem tud ráunni.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Szentpéteri üres fészek II.

    0

    Krúdy Gyula írta egykor: „Lévay József, a miskolci aggastyán, Magyarország elmúlt fél századának élő memoárja.” Ezért is meglepő, hogy legfeljebb néhány filológus és helytörténeti kutató tud a tényről: a költő 1892-től szinte egészen a haláláig naplót vezetett. Különös, hogy ezek a költő által – Szentpéteri üres fészek, illetve Fürdői naplók címen – kötetekbe rendezett kéziratos feljegyzések mind a borsodi régió irodalmi topográfusainak és monográfusainak, mind a Lévay-pályaképek és -biográfiák szerzőinek a figyelmét elkerülték. Lévay rendszerint „a Mikes költőjeként”, Borsod, illetve a „Sajóvölgy poétájaként”, az emlékbeszédek és alkalmi ódák mestereként, „a Nagyok (azaz Arany János, Tompa Mihály, Gyulai Pál) barátjaként”, „a népies nemzeti irány kisebb lírikusaként” kap helyet az irodalomtörténeti áttekintésekben. Horatiusi életelveivel, modernségellenes gesztusaival, kedélyes konzervativizmusával, szentimentális-biedermeier poétikájával – úgy tűnik fel – nem tartozik korának izgalmasabb literátori közé. talán éppen ezzel magyarázható, hogy költeményeinek nincs szövegkritikai-filológiai igénnyel készült újabb kiadása, és hogy naplófeljegyzései – néhány részletet leszámítva – egészen mostanáig kiadatlanok voltak. az 1990-es évek végéig a fürdői naplóknak egyetlen sora sem látott nyomdafestéket, és a szentpéteri üres fészek három kötetéből is csupán kis példányszámú, nehezen hozzáférhető, ráadásul inkább a költő (miskolci-borsodi) kultuszát építő, semmint a Lévay-szövegkorpuszt a szövegkritikai igényeinek megfelelően bővítő válogatások jelentek meg.

    2 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Életem könyve

    0

    Az Életem könyve, ez a húsz vaskos kötetet kitevő, hat évtizedet felölelő naplóból formált önéletírás végre olyannak mutatja Lengyel Menyhértet, amilyen valójában volt: egy önmagával, az alkotás gyötrelmeivel, a körülményekkel szüntelenül viaskodó, riadt és mégis mindig újra meg újra nekilendülő emberi léleknek. Lengyel Menyhért, életének 94 esztendeje alatt átélte egy bizonyos Európa, egy bizonyos Magyarország, egy hitvilág, egy erkölcsi értékrend széthullását. És mégis, mindvégig meg tudta őrizni hitét, művészi és erkölcsi eszményeit, szellemi frissességét és nyitottságát. Ez teszi az Életem könyvét, ezt a csodálatos önvallomást olyan felemelő és megrázó emberi dokumentummá talán a szerző legnagyobb írói teljesítményévé.

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Kriza János és a kortársi eszmeáramlatok

    0

    A 19. század szellemi életében megannyi új irányzat alakult ki, kapott erőre, és vált a modern tudományos megközelítés alapjává. A folklór iránti érdeklődés is ebben a korban teljesedett ki, lett tudományosan körvonalazottá, rendszeressé. Kriza János ebben az eszmevilágban mindenekelőtt a folklór területén alkotott maradandót. Költői, filozófusi, tudományszervezői, püspöki tevékenysége ma már eltörpül amellett, amit a népköltészet felfedezéséért tett. A halálának centenáriumán, 1975-ben rendezett tanácskozás – amelynek anyagát ez a kötet tartalmazza – alkalmat és keretet adott ahhoz, hogy munkásságát és korának eszmeáramlatait újabb szempontokból megközelítve jobban megismerjük. Kriza János a modern folklórkutatás előfutáraként, gyűjtőtársai segítségével Erdély addig ismeretlen népköltészeti kincsét tárta föl. A mesék, balladák, dalok jobb megismerésén azóta is kutatók sora fáradozott. Tudatosult, hogy a népköltészet iránti érdeklődés társadalmi, politikai, kulturális kérdéssé lett az abszolutizmus és a dualizmus korában. Az egybegyűjtött tanulmányok különböző oldalakról közelítik meg ezeket a jelenségeket, és adnak választ a múlt század szellemi mozgalmai iránt érdeklődők kérdéseire.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Klasszika és romanika között

    0

    750 Ft
    Tovább olvasom
  • Két Róma

    0

    Néhány élesen megrajzolt, kitűnő portré a magyar és a világirodalomból; dokumentumok, mint az a levélcsomó, amelyből Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs és Vas István polémiája bontakozik ki; személyes és történelmi emlékeket fölidéző beszélgetések, mint amilyen Mándy Iváné a szerzővel, s egy nagylélegzetű esszé, a címadó Két Róma -Lengyel Balázs, a kiváló irodalomtörténész, irodalomszervező új kötettel örvendeztetett meg minket.

    1 500 Ft
    Kosárba teszem