-
A bártfai Szent Egyed-bazilika
0Bártfa jelenkori feltámadását épp annak köszönheti, hogy megállt fölötte az idő. A XX-XXI. század népvándorlása, a rendszerváltással megélénkülő turizmus és az abban rejlő lehetőséget fölismerő új Szlovákia teszi újraéledését lehetővé. Bártfa átfogó városrekonstrukció során születik újjá. Csodálatosan helyreállított történelmi városrésze, a középkori várostalak és bástyák övezte belváros, központjában a főtérrel, a téren a Szent Egyed-templommal és a gótikus városházával 2000 óta a Világörökség része. A tér északi végében áll a háromhajós, kelet-nyugat tájolású, szintén gótikus Szent Egyed-templom. A templom története négy korszakot ölel fel. Az első monostortemplomot még a ciszterciták építették a XII-XIII. század fordulóján. Túlélhette a tatárdúlást, de legalábbis a tatárok távozása után újjáépíthették, mert a már hivatkozott királyi okirat néven is nevezi a Szent Egyed-templomot. A második építési korszak az Anjouk uralkodásának idejére esik. Az 1320-ból származó királyi oklevélről, mely a német telepeseket adókedvezményben részesíti, kiderül, hogy a „Civitas Bardpha”-nak papja és plébániája van, ami nem lehet más, mint a Szent Egyed-templom. Nagy Lajos 1352-es keltezésű oklevele név szerint említi templomunkat. Az uralkodó ezen oklevelével engedélyezi az évente megrendezett vásárt, mégpedig Szent Egyednek, a templom és a város védőszentjének az ünnepe (szeptember 1.) után.
-
Nagyítás
0Egy argentin asszony megérkezik vágyai távoli városába, Budapestre, átmegy a Duna egyik behavazott hídján, s a híd közepén összetalálkozik önmagával.
Egy római arénába egy gladiátor élethalálharcot vív ellenfelével, ezzel egyidejűleg egy párizsi fiatalember telefonon szakít kedvesével.
Több példányban élő emberek, távoli, mégis egymásba fonódó események, feloldhatatlan félelemérzés, a társadalmi gyökerű szorongás iszonyú béklyói: megannyi meghökkentő eleme annak a sziporkázóan gazdag és az örökös várakozás izgalmától feszített cortázari világnak, amely – akár a köznapi valóság apró, egyhangú tényeiből szikrázik fel a fantasztikum fénycsóvája, akár a fantasztikumig bonyolított intellektuális tűzijátékból kristályosodik ki valami köznapiságával lenyűgöző ítélet – mindig az élet és a lélek legmélyebb titkait kutatja.
Cortázar napjaink egyik legnagyobb hatású elbeszélője és regényírója. Kötetünk címadó novellájából készült Antonioni nálunk is nagy sikerrel játszott filmje, a Nagyítás. -
Mesterlövész
0Fegyvert s „vitézt” énekel a groteszknek, a sandán és sután emberinek ez az örökké megújulásra kész krónikása. Balfácán hőseinek sorát gyarapítja új regényének főszereplője és elbeszélője – Rudy Waltz, a „semlegesnemű patikus”, aki tizenkét esztendős korában önhibáján kívül kétszeres gyilkossá lett, és azóta „Mesterlövész” néven ismeretes ohiói szülővárosában. Családjának nem ő az első és egyetlen torz csudabogara: apja, a félreismert festőzseni, egy másik, ugyancsak félreismert festő inspiráló társaságában töltötte ifjú éveit: Adolf Hitlernek hívták ezt a sorstársat. Rudy bátyja pedig, a világegyetem legmélyebb basszus hangjának tulajdonosa, feleségek gyűjtésében tett szert honi hírnévre. Van továbbá a könyvben titokzatos körülmények között elveszített fejű házitanító, új jégkorszak, háztáji neutronbomba-robbanás, és még sok egyéb, ami csak ennek a szertelen fantáziájú és mesteri tollú írónak a kiapadhatalan ötlettárából kikerül…
-
Áldja meg az Isten, Mr. Rosewater – Az ötös számú vágóhíd
0Az amerikai Kurt Vonnegutot eddig részben tudományos-fantasztikus íróként ismerte a magyar olvasóközönség. Kötetünkben közreadott két kisregénye is bővelkedik fantasztikus elemekben, amelyek azonban szervesen beépülnek a XX. század társadalmi-történeti valóságába.
Az Áldja meg az Isten, Mr.Rosewater az őrület és az ép elme határmezsgyéjéről, a farkasétvágyú kapitalizmus és az idealista lelkesedés groteszk együttéléséről írt, a reális és az abszurd között mozgó alkotás.
Az ötös számú vágóhíd részben az író személyes emlékein alapul: amerikai hadifogolyként Drezdában élte meg a hírhedt 1945. februári bombázást, melynek során a város nagy része és 130 00 ember elpusztult. Az író sajátos technikája: az idő felbontása és a háromsíkú cselekménybonyolítás magasabb művészi egységbe foglalja a szerteágazó eseményeket. -
Szmrecsány Szűz Mária-temploma
0A Kossuth- díjas filmrendező és művészettörténész, Jankovics Marcell és Méry Gábor fotóművész, a már jól ismert szerzőpáros újabb kötetét veheti kezébe az olvasó. A páratlan kincsekben és építészeti megoldásokban gazdag, történetükkel a messze múltban gyökerező, egykori felső-magyarországi temlomokat bemutató, A lőcsei Szent Jakab-templom szárnyasoltárai, A kassai Szent Erzsébet-dóm, A bártfai Szent Egyed-bazilika, A szepeshelyi Szent Márton-székesegyház, A szepesszombati Szent György-templom, A bakakabányai Szent Miklós-templom, A késmárki Szent Kereszt-bazilika című albumaik után most a Szmrecsányi Szűz Mária templomba kalauzolják el az érdeklődőt.
-
A szepeshelyi Szent Márton-székesegyház
0Az aprócska Szepeshely a világörökség része. Fontossága és városias külleme miatt igazi városnak tekinthető. Mindössze egy utcája van. Tizenhat műemléképület szegélyezi: a székesegyház, a püspöki palota, a papnevelde, az óratorony, tíz kanonoki ház és az utca két végét megkoronázó kaputornyok, melyek az egykori várőrség szállásainak adtak helyet.
A szepeshelyi Szent Márton-székesegyház – jórészt a XV. században fölemelkedő Zápolyáknak, szepesi grófoknak, majd az ország nádorainak köszönhetően – telis-tele van műkincsekkel. Jóllehet hajdani tizenhárom gótikus szárnyas oltára közül ma már csak négyet láthatunk többé-kevésbé eredeti formájában, és főoltára is csak részleteiben idézi meg a fényes múltat, a műemlékekben és műtárgyakban gazdag szepességi környezetből is kiválik a környékbeli szárnyas oltárok eszmeiségéből kiütő magyaros különösségével. Itt indult virágzásnak a történelmi okokból idő előtt elhervadt gondolat: a szent magyar háromkirályok: István, Imre és László kultusza. -
Középkori falképek a Szepességben
0Középkori falképek a Szepességben című munkájukkal Prokopp Mária művészettörténész és Méry Gábor kiadó, fotóművész újabb közös szellemi kalandra vállalkoztak. A 2002-ben megjelent, Gömörország többé-kevésbé ismeretlen, rejtőzködő gótikus templomainak freskóit bemutató könyvük után most a „mosoly, derű, halk szívesség” Gömörtől északra fekvő vármegyéjében, a Szepességben kalauzolják végig az olvasót.
-
-
-
-
-
A magyar nemzet története alkotmánytörténeti és honpolgári ismeretekkel
0A Kalász Tankönyvszerkesztő Bizottságának közreműködésével szerkesztették:
Bagdy István, Berkényi Károly, Berwaldszky Kálmán, Sugár Vilmos -
-
Jelentem alásan…
0Összeírta: Szárazajtai Bartha Béla
Dr. Darányi Kálmán előszavával
Garay Ákos művészi rajzaival -
-
A világ legszebb szállodái 1-5.
0Számtalan rangsor készült már a világ szállodáiról a bevétel, a szobaár, a kihasználtság alapján, de vizsgálták azt is, mennyire elégedettek a vendégek, vagy hányan térnek vissza késõbb. Ez a lista más. Azokat a szállodákat gyûjtöttem csokorba, amelyek nem átlagosak. Amelyekbe, ha belép a vendég, így kiált fel: hú, ez igen! Ha egyáltalán fel bír kiáltani. Hiszen a világ egyik fantasztikus szállodáját például csak csutorával a szájában, palackkal a hátán közelítheti meg a látogató, mert a minihotel a tenger mélyén, a víz alatt található! De létezik olyan szálloda is, amelyet a fák lombjai közé építettek, és vacsora közben alattunk trombitál az elefánt. Svédországban jégbõl alkottak hotelt, a vendégek prémes hálózsákban alhatnak a jégágyon. A dél-afrikai Lost City palota köré mesterséges tengert álmodtak, és a teljes illúzió kedvéért gép keltette hullámokon szörfözni is lehet. Újjáépítették az elsüllyedt hetedik kontinenst, és létrehozták Atlantist a Bahama-szigeteken, a hotel csúszdája a cápák alagútján vezet keresztül. Van olyan szálloda, amelyik New York-ot, és olyan is, amelyik Párizst, Egyiptomot vagy Moszkvát mintázza meg, kicsiben. A híres dubai szállodák közül a vitorlát formázó Burj AI Arab helikopter-leszállóján maga Andre Agassi teniszezett. A fantáziának semmi sem szabhat határt.
-
-
Nagy Magyarország és Erdély képekben I-IV.
0Emich Gusztáv Könyvnyomdájában (Pest, 1853) kiadott könyv reprint kiadása. Két könyvben négy kötet található.
-
Zene, tánc, hagyomány
0Denis Galloway romániai fotói, 1926–1932 A közgyűjteményekben őrzött fotódokumentumoknak csak kis töredékét ismeri a nagyközönség. A fényképet készítő kilétére a legritkább esetben derül fény, sőt gyakran a képre vonatkozó alapinformációk is hiányoznak. A digitális technika fejlődése lehetőséget teremtett a fotóarchívumok szisztematikus feldolgozására. Az Erdélyi Néprajzi Múzeum 46 185 negatívot számláló archívumának digitalizálása 2006-ban kezdődött meg. A munka során egyre erőteljesebben körvonalazódott annak szándéka, hogy az egy-egy személyhez köthető fotóanyagot együttesként kezeljék, s a fényképanyag mellett azok készítésének kontextusait, a fényképezőgép mögött álló személyt is megismerhessük. Így került a nagyközönség elé az angol festőművész, Denis Galloway munkássága, aki a 1920-as és 1930-as években készített felvételeket az Erdélyi Néprajzi Múzeum számára. A néprajzi témájú felvételekből Tötszegi Tekla és Pávai István válogatták ki azokat, amelyek a népzene, néptánc, népszokás és a kapcsolódó hagyományok témaköréből valók. Annak érdekében, hogy az egyes felvételek sajátosságait kiemeljék, az érintett tájegységekről, azok néprajzi jellegzetességeiről ismertetést is adnak a szerzők. Reményeink szerint kiadványunkat egyaránt haszonnal forgathatják a folklór- és néprajzkutató szakemberek, a néphagyomány iránt érdeklődő szélesebb közönség és a míves fotográfiákban gyönyörködni tudó érdeklődők.
-
-
-
-
-
-
Kőzetek és ásványok
0E könyv csodálatos, színes felvételei a geológiai folyamatok páratlan szépségű remekműveiből – a kőzetekből és ásványokból – mutat be egy válogatást. Ezek a világ legkülönfélébb helyeiről származó képződmények bizonyára mindenkit ámulatba ejtenek.
Több mint 140 ásványfajtát és néhány geológiai szempontból érdekes tájat mutatunk be, a szemet gyönyörködtető képek segítségével.íbr>Világos, mindenki számára érthető információkat adunk közre az ásványok meghatározásáról, osztályozásáról, illetve kristálytani tulajdonságairól.
Bemutatjuk a világ – ma ismert – legnagyobb lelőhelyeit.
Tanácsokkal látjuk el az olvasót a gyűjtéssel, illetve a kristályok állagának megóvásával kapcsolatban. -
Cikcakkban az egyenlítőn
0Az Útikalandok sorozatunk kötetei között Olvasóink megismerkedhettek a szerző Kölcsönautóval a Szaharában című érdekes útleírásával, amely egy merész, lengyel-magyar Afrika-expedíció útjának első szakaszáról számolt be. A két főre zsugorodott kutatógárda további afrikai útját, kalandjait mutatja be a Cikcakkban az egyenlítőn (Balázs Dénes Alaszkától a Tűzföldig megtett útjáról szóló színes beszámolóját két kötetben a Táncsics Kiadó 1972-ben jelenteti meg.)
A szerző és társa, Csakó Árpád Afrika olyan vidékeit – Gabon, Kamerun, Szomália stb. –, tájait járta végig, ahol eddig még igen kevés magyar fordult meg – de magyar szerző még soha. A rendkívül érdekes, váratlan fordulatokban gazdag útleírásban az Afrika derekán élő népekről, szokásairól még külföldi szerzők tollából sem olvashattunk magyar nyelven. Balázs Dénes könyvét nemcsak az eredetiség, az alapos földrajzi, földtani, néprajzi, sőt társadalmi leírás teszi értékessé.
A különösen értékes, ritka és szép, jellemző fényképfelvételek méltóképpen egészítik ki ezt a kimagaslóan érdekes és vonzó útleírást. -
Hajóstoppal az Indonéz-szigetvilágban
0„Könnyebb helyzete volt annak a bizonyos tevének, amelyiknek csak a tű fokán kellett átbújnia…” – írja Balázs Dénes expedíciójának előkészületeiről. Nem mindennapos vállalkozás volt: „saját zsebből, turistaútlevéllel és néhány szerény ajánlósorral”, s azzal az elhatározással, hogy felderítse a trópusi karsztvidék geológus-körökben sokat vitatott titkát.
Repülőgépen huszonnégy óra az út Európából Délkelet-Ázsiába. Szárazföldön és tengeren negyven nap – de olcsóbb… Azután pedig fel a hátizsákot,és indulás! Párás, fullasztó melegben, ingszaggató, tüskés őserdőben, kénes gázokat lehelő vulkáni kráterek peremén, gyalogosan – madzaggal összekötött cipőben –, rohanó hegyi folyókon át, törékeny vitorlással, rozoga bárkán a viharos tengeren, éhesen, szomjasan, kutatva a természet titkait.
És sikerült. Segítettek a tudományos intézmények, jóindulatú emberek.
A „Hajóstoppal az Indonéz szigetvilágban” az első, merész vállalkozás krónikája. A szerző azóta szerencsésen hazatért a másodikból is – átkelt a Szaharán… -
Hátizsákkal Alaszkától a Tűzföldig I-II.
0I. rész
Öt dollár volt az ismert nevű geográfus induló „tőkéje” a 113 000 kilométeres úthoz a messze északi alaszkai tájaktól az Antarktisz szomszédságáig, a Tűzföld déli csücskéig. „Szervezés kérdése az egész” – állítja a fiatal tudós, ám érdekfeszítő, izgalmas úti beszámolójából kiderül, hogy mennyi leleményesség, küzdeni akarás és tudás szükséges az ilyen nagy útra – a jókora adat szerencse mellé. Mint a szerző eddig megjelent munkáinak, e kötetének is a kevéssé ismert, távoli vidékeknek és lakóinak pontos, emellett hangulatos leírása és az egyéni hangú, humorral fűszerezett feldolgozási mód a fő erénye. Az olvasó szemléletes képet kap a legutóbbi időkben ott végbement nagy változásokról, és álromantika nélkül láthtja az őslakó eszkimók és indiánok, az egykori prém- és aranyláztól és a jelenlegi olajláztól odahajtott telepesek, vadászok, halászok életét. A kötet legnagyobb részét alaszkát mutatja be, szép és jellemző, gazdag fényképanyag kíséretében.
II. rész
Ez a kötet az Útikalandok sorozat előző tagjával együtt a fiatal földrajzkutató, dr. Balázs Dénes 113 000 kilométeres, kalandos, nehéz, nélkülözésekkel teli, izgalmas, sőt veszélyes – de gyönyörű – amerikai útjának második, befejező részéről számol be. A szerző bejárta Venezuela, Kolumbia, Ecuador, Peru, Bolívia és Chile legszebb, legérdekesebb tájait. Volt a különös zsírmadarak barlangjában Venezuelában, meglátogatta a legendás inka-romvárost, Machu-Picchut, és eljutott az amerikai kontinens legdélebbi településére. Közben megismerte az indiánok chicha-italának receptjét és a jivaro-indiánok fejzsugorítási eljárását. Bámulatos, hosszú útja második felében is legalább annyi figyelmet szentel a bejárt vidékek lakóinak, mint földtani érdekességeinek. A szerző időközben újra hátizsákor ragadott, ezúttal Ausztrália és a Csendes-óceán délnyugati szigetvilágában folytatja földrajzi kutatásait. -
-
-
-
Sárközi György összes verse és kisebb műfordításai
0Az Irodalombarátok Szövetsége illetménykötete. Illyés Gyula előszavával.