-
-
Rövid világtörténet fiataloknak
0800 FtKivételes alkotást tart kezében az olvasó: egyetlen, méghozzá lebilincselően olvasmányos kötetben az emberiség történetét, a kezdetektől úgyszólván napjainkig. A könyvet szerzője huszonéves ifjúként, néhány évvel a második világháború kitörése előtt írta, s bár azóta több ízben (legutóbb 1998-ban) kiegészítette, a lényege változatlan maradt – az időrendiség, a politikai történések szálaira felfűzve elénk tárja civilizációnk fejlődésének minden mozzanatát. Hogy művét elsősorban az ifjabb korosztálynak szánta, ne tévesszen meg senkit, életkortól függetlenül mindenki kedvét lelheti benne, akit csak egy kicsit is érdekel a történelem. E. H. Gombrichot a könyv megírása óta eltelt évtizedek nemzetközi hírű tudóssá, sokmilliós példányszámban megjelent művészettörténeti munkák szerzőjévé tették, ez a műve azonban a többi között is kivételes értékű.
-
Három nemzedék
01 200 FtA Három nemzedék nagyhatású történeti panoráma, amelynek előterében a trianoni katasztrófa, az amputált nemzet traumája áll. Szekfű híres-hírhedt tanulmánya arra keresi a választ, hogy az 1867-es kiegyezés felszárnyaló pályaíve hol és miért tört meg, mi vezetett el az Osztrák-Magyar Monarchia szétaprózódásához, s a magyarság sorstragédiájához. A historikus Szekfű – bármennyire is igyekszik elfogulatlanul látni és láttatni a három egymásra következő nemzedék „elkorcsosulását” – kortársként nem lehetett igazán elfogulatlan. Okfejtései meggyőzőek és sodró lendületűek, de sebezhetőek, vitathatóak. És bizony van vitatkozni valónk a Három nemzedék szerzőjével. De nem úgy, ahogy eddig tettük: „árnyékboksz” formájában. Végre kézbe kell vennünk Szekfű művét, akár mert perbe szállunk szellemével, akár mert tanulmányozzuk téziseit. Szekfű Gyulát – a második világháború után hazánk első moszkvai nagykövetét, az Elnöki Tanács tagját – a Horthy-korszak vezető ideológusaként, egyszersmind az időszak szellemi életének negatív főszereplőjeként jelölte meg az utókor. A minősítés alapjául szolgáló kötethez azonban ötven év óta nem lehetett hozzájutni. Csak vitatni lehetett, vizsgázni belőle az egyetemen, esetleg kandidátusi értekezést írni róla, de a könyvesboltok polcáról levenni és elolvasni nem. Immár a Három nemzedék sem tabu. Vajon tanulunk-e belőle? Tudjuk-e tisztelni értékeit, meghaladni tévedéseit?
-
Régi hírünk a világban
01 200 FtHermnányi Dienes József alapította, Tóth Béla megújította, Takáts Sándor, Thallóczy Lajos továbbfejlesztette, Tápay Szabó László új színekkel gazdagította azt a sajátos műfajt, melynek termékei a történeti riport, az anekdota és az esszé hármas mezsgyéjén helyezkedett el. Ezek a rövid lélegzetű, ám korukra mégis éles fényt vető egykorú feljegyzések egy-egy epizódot villantanak fel a magyar múltból, és szinte kommentárok nélkül, a hitelességgel jól megférő, könnyed előadás vonzó keretében érzékeltetik: milyennek is látták az évszázadok során idegenben járó honfitársaink a külföldet, s milyennek látták a külföldiek a magyarokat. S hogy ezen kívül még mi fogja valamiféle egységbe ezeket a térben-időben egymástól messze eső történéseket? Hadd válaszoljunk erre jeles művelődéstörténészünk, Trócsárnyi Zoltán könyve előszavának egy mondatával: „…a legkülönfélébb tárgyú cikkek következnek itt egymás után, amelyeket egyetlen szál, egyetlen szempont hozott egy kötetbe: az érdekesség.” És az érdekességet a legkevésbé sem csökkenteni, hogy ezek az írások egyben elősegítik történelmünk régmúlt eseményeinek jobb, bensőségesebb megismerését.
-
Vallomások / Emlékiratok
02 500 FtVallomásait latinul írta 1716-19 között a grosbois-i kolostorban, majd Törökországban (Jenikőben fejezte be). Részint a hivatalos egyházi felfogással, a pápaság és a francia udvar világával szembenálló jezsuita irányzat szellemében fogant alkotás: vallásos elmélkedéssel átszőtt, igen őszinte, néhol szenvedélyes, másutt fájdalmasan megnyugvó hangú önvallomás egész életéről (kivéve az Emlékiratokban megírt éveket). Emlékiratait 1716-ban alkotta meg. Politikai irat, mely azonban tele van személyes vonatkozásokkal. A korabeli önéletíráshoz hasonlatosan megírt visszaemlékezések 1703–1711-ig, a magyar határra való megérkezésétől az ország elhagyásáig terjedő évekről adnak hű képet. Elemző, dísztelen stílusát erős érzelmi hatást keltő elemek szövik át: egy-egy részlet szinte novellaszerű alkotás (a megérkezés leírása, az első vereség hírére kétségbeesett parasztok messzehangzó jajszavának felelevenítése stb). Szépírói erényekben gazdag részletek jellemzik e kortörténeti dokumentumot.
-
Daliás idők
0400 Ft„Visszanéz a magyar, sóhajtva néz vissza / Te dicső hajdankor! fényes napjaidra / Szomorú tallóján ősi hírnevének / Hej! csak úgy böngész már valamit – mesének.” Az Arany Jánostól kölcsönzött cím – Daliás idők – a magyar lovagkorra utal. Lehetséges, hogy ami e könyvben az olvasó elé tárul, mesének tűnik? De a mese is egyfajta valóság. Megismerhetjük belőle a költők ábrándjait, vágyait, terveit. A „mese” Hédervári Kont Istvánról szól, akit harminckét társával együtt Zsigmond király 1388-ban lefejeztetett, mert megtagadták tőle a neki járó hódolatot, és ellene szövetkeztek. De mi húzódik e tény mögött – nyomoz. Nemeskürty István –, mi volt az a Nagy Lajos-i hagyaték, ami szembeállította a főurakat királyukkal? Talán mégsem volt mese, még ha ábránd is maradt, mint annyi más a magyar történelemben…
-
Olvasók és olvasmányok
0600 Ft„A régi magyar irodalom feltárásának és bemutatásának első nagy korszakában egyrészt természetesnek tartották, másrészt érdemként jegyezték fel, ha egy szerző tudományos uj és értékes gondolatait élvezetesen adja elő ” írja Nemeskürty István kötete egyik tanulmányában. E könyv is azt bizonyítja, hogy ezt a követelményt ő írói ars poeticájának tartja.
-
A nagy naptárhamisítás
02 000 FtEgy könyv, amelyből kiderül, hogy földközi-tengeri utazásai során Odüsszeusz találkozhatott volna Gilgamesszel, valamint az is, hogy Minosz király, Hammurabbi és Dárius kölcsönösen hathattak egymásra törvényeikkel. Egy könyv, amelynek megismerése után hitelt adhatunk Hérodotosznak, amikor azt írja: a piramisok csupán néhány évszázaddal az ő kora előtt épültek.Egy könyv, amely teljesen új megvilágításba helyezi az iszlám kialakulását és kapcsolatát a kereszténységgel, nemkevésbé az Ibériai-félsziget araboktól történt visszahódítását, valamint a szlávok megjelenését a történelem színpadán. Egy könyv, amely bemutatja a korszakmeghatározás világnézeti hátterét, egyszersmind kiváló ötvözete a detektívregénynek és a káprázatos kultúrtörténeti utazásnak. Egy könyv, amelyben nemcsak a technológia- és szellemtörténet, hanem maguk a csupasz évszámok is teljesen új köntösben tűnnek fel Etiópiától Tibeten át Japánig.
-
Szent István törvényei
01 000 FtElső királyunk, Szent István halálának 950. évfordulójáról idén emlékezünk meg, augusztus 15-én. Államalapító nagy uralkodónk tiszteletére jelenteti meg a Helikon Kiadó egyik legjelentősebb művének, törvényeinek a XII. századból való Admonti kódexben fennmaradt legrégebbi kéziratát hasonmás kiadásban. Kiadványunk felhasználja az 1935-ben, Lantos Adolf által közreadott hasonmás kiadáshoz készült fordítást, bevezetőt, jegyzeteket, amiket Bartoniek Emma, a neves történész készített, aki ekkoriban az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárának volt a vezetője.
-
A régi Magyarország jókedve
02 400 Ft„Történelmi miniatűrök, könnyes és derűs magyar századokból” – így jellemezte e könyvét Takáts Sándor , a modern magyar művelődéstörténet egyik első s talán mindmáig legnépszerűbb alakja. Elmélyült levéltári kutatásokon alapuló írását a nagyközönségnek szánta, a mindenkori olvasónak, hogy rácsodálkozhasson a háborús erőszak állandó fenyegetettségében élő 16-17. századi magyarok mindennapjaira. Nem a nagypolitika eseményei állnak munkáinak középpontjában, hanem a régi emberek, történelmi nagyságok és előkelőségek, egyszerű kézművesek, parasztok és katonák, férfiak és nők szenvedéseiről és örömeiről, életkedvéről és élni tudásáról tanúskodó történetek.
-
Szerzetes- és lovagrendek Magyarországon
0850 FtA szerző közel két évtizeddel ezelőtt kezdte meg az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok liturgikus forrásainak vizsgálatát. Teológiai, egyháztörténelmi tanulmányait a budapesti Római Katolikus Hittudományi Akadémián végezte, majd Párizsban posztgraduális képzésen vett részt az Institut Catholique-on és a Sorbonne-on. Tíz éve a budapesti Pázmány Péter Hittudományi Akadémián a közép- és újkori egyháztörténelem tanszékvezető professzora. Kutatási területe liturgia- és szerzetességtörténet. Könyve magyarországi megtelepedésük sorrendjében tárgyalja a szerzetesrendek életét. A történelmi adatok mellett a szerzetesek kevéssé ismert mindennapjai is föltárulkoznak a tudományos alapossággal, mégis olvasmányosan megírt mű alapján.
-
A keresztes háborúk története
0800 FtA „Népszerű történelem” sorozat e könyvével most a középkorba kalauzolja az olvasót. A keresztes hadjáratok a 11-13. században a pápaság hódító háborúiként indultak. Céljukul a „Szentföldnek” – Jeruzsálem vidékének, Palesztinának – a mohamedánok uralma alóli visszaszerzését jelölték meg. A hadjárat gondolatát II. Orbán pápa vetette fel. Az uralkodók a növekvő társadalmi feszültségek levezetését is remélték tőle. A szerző megismerteti az olvasóval e háborúk gazdasági és politikai okait. Hitelesen leírja, milyen volt Nyugat- és Közép-Európának, továbbá a bizánci birodalomnak, valamint az arab kalifátusnak és utódállamainak gazdasági és politikai helyzete a 11. század végén, a keresztes háborúk megindulása előtt. A bevezető fejezetek után az események elbeszélése következik. Megismerkedhetünk a clermont-i zsinattal, a szegények vállalkozásával, a keresztes lovagok harcaival, győzelmeivel, kudarcaival, a keresztesek és ellenfeleik államainak szerkezetével, kudarcaival, a keresztesek és ellenfeleik államainak szerkezetével, viszonyaival, katonai erejével, haditechnikájával, majd ismerteti a szerző az egyházi lovagrendek kialakulását, szerepét Ázsiában és Európában. Végül összefoglalja a könyv a keresztes háborúk jelentõségét és következményeit. Bár Keleten nem értek el semmi eredményt, a keresztes háborúk hódító eszméje tovább élt, egészen modern korunkig; de a következményekhez hozzátartozik az is, hogy a hadjáratok nyomán felvirágzott a kereskedelem, tágult Európa szellemi látóköre és az úgynevezett nyugati kereszténység kultúrájára mély hatást gyakorolt az iszlám kultúra.
-
-
A magyarok történetének rövid foglalata
02 000 FtPetrus Ransanus (1428-1492) domonkos rendi szerzetes, lucerai püspök, I. Ferdinánd nápolyi király diplomatája, történetíró, aki 1488 szeptemberében érkezett Magyarországra. Itt kapta azt a megbízást, hogy Thuróczy krónikáját alapul véve készítsen a kor ízlésének megfelelő, humanista szellemben és stílusban írott magyar történeti művet, melyben már szót ejt a Hunyadiakról és Mátyás uralkodásáról is. Műve híd a még középkori hagyományokat őrző Thuróczy-krónika és a humanista Bonfini műve között. A magyar történelem kivonatát készítette el, így a stílustól eltekintve csak ott volt lehetősége humanista történetírói erényeinek bemutatására, ahol önállóan dolgozott. Ilyen a művéhez első fejezetként csatolt, a királyi pár előtt elmondott beszéde, melyben Mátyás portréját rajzolja meg, vagy a történeti fejezetek előtt álló földleírás, ami művének máig forrásértékű része.
-
A doraki kincs
0500 FtJames Mellaart, a világhírű angol régész, Törökországban végez kutatásokat. A kisázsiai újkőkorral foglalkozik elsősorban. Számos sikeres feltárás van már mögötte, amikor egy váratlan esemény csaknem derékba töri pályáját. Gyanúba kerül egy értékes lelet eltűnésével kapcsolatban. Két angol újságíró véletlenül tudomást szerez a történtekről, elutazik Törökországba, és az események nyomába ered…
-
-
Találkozás az ősemberrel
0450 FtNépszerűen megírt munka, de különös érdekességet az ad neki, hogy szerzője az utrechti egyetem őslénytan tanára és az ősemberkutatásnak nemcsak kiváló szakértője, hanem tevékeny részese is. Amit könyvében olvasunk, mind személyes élmény személyes tapasztalat. Jávai kutatásai és azok rendkívüli eredményei mind az ősemberkutatás jelentős állomásai. Böngészés a távol-keleti kínai patikákban. Pár hatalmas majomfog és új név vonul be a tudományba Gigantopithecus blacki. Davidson Black-ról a pekingi ember felfedezőjéről elnevezett óriás ősmajom. Aztán a Solo-folyócska melletti terasz ásatásának eredménye: a Homo soloensis: A neandertali típusú jávai ősember, az egykori koponyavadász trófeáinak 11 koponya maradványa. Majd az idősebb rétegekről kikerült Homo modjokertensis maradványok, melyek a Dubois féle Pithecanthropusnál is kezdetlegesebbek és a pekingi emberrel mutatnak fel minden tekintetben messzemenő egyezést. A Meganthropus palaeojavanicus a jávai óriás ősember. Ennek csak egy állkapocstöredéke kerül elő. Tíz év múlva azonban már egy másik lelet igazolja, hogy itt nem egy egyedi eltérésről van szó, hanem méreteinél fogva a gorilla nagyságát is meghaladó ősemberről. Végül még egy alsó állkapocstöredék, amit először valami elütő orángutánnak tartanak. Csak mikor jobban preparálják bizonyul be emberi volta. Ez a Megaphoropustól eltérő ősemberi alak, a Pithecanthropu dubius. De Koenigswald könyvéből nemcsak saját kutatásainak eredményeivel, hanem a másik sajátos keleti ősemberrel, a Sinanthroppus pekinensis-szel is megismerkedünk. Ez a 45 egyed gyér maradványaiból Black és Weidenreich professzor által megformált pekingi ember, mely sajnos a tudomány szempontjából oly tragikus véget ért. A háború kitörésekor, Amerikába való mentésük közben e leleteknek teljesen nyomuk veszett. Jávai kutatásai után Afrika következik és itt felkeresi a szerző a harmadkori emberszabású majmok lelőhelyeit. Megismerjük a Prokonzult, azt az emberszabású ősmajmot, mely az átmenetet képezte az alacsonyabbrendü és az emberszabású majmok között. Ezután a dél-afrikai Swartkrans, az Australopithecusok, a dél-afrikai félemberek hazája következik. Ezek a Broom által Paranthropusoknak, Plesiantropusoknak keresztelt átmeneti alakok, fa fogazatuk révén morfológiailag közel is állnak az emberhezde még is csak majomszerűségben rekedtek. De találtak Swartkransban néhány olyan álkapocs maradványt, amik nem olyan durvák és majomszerűek és ezeket a Telanthropusokat, egyesek az Australopithecusok és az ember közötti átmenet alakjainak, mások pedig márkezdetleges embereknek, az Australopithecusok kortársainak tartják. Mindenesetre az emberré válás idejének és származásunk, fejlődésünk pontos megismeréséhez még sok hasonló kutatás és nagyon sok lelet szükséges Amit azonban eddig felderített a tudomány, azt Koenigsawaldnak ebből a könyvéből megismerjük.
-
A dákoromán legenda
0650 FtA szerző az erdélyi Bonchidán (Kolozs m.) született. Kolozsváron tett gimnáziumi érettségi vizsgát. Ugyanott kezdte meg állam- és jogtudományi tanulmányait, amelyet a szegedi Magyar Tudományegyetemen fejezett be. Államtudományi és jogtudományi diplomával a zsebében folytatja stúdiumait, történelmet hallgat. Ekkor ismerkedik meg Roska Márton erdélyi születésű történészprofesszorral. A professzor és fiatal hallgatója között szoros tudományos és a közös szülőföld tudatától megalapozott emberi kapcsolat alakult ki. Ennek a kapcsolatnak a középpontjában mindenkor a szülőföld elvesztéséhez is kapcsolódó dákoromán folytonosság kérdésköre állott, s ez járult hozzá ahhoz, hogy Kosztin Árpád elkötelezett művelője lett Erdély történelmének.
-
A trón, az oltár és az emberi jogok
0800 FtA Napóleon bukása utáni Bourbon-restauráció korának nevezetes politikai gondolkodóival ismertet meg bennünket ez a kötet. De Maistre (1753-1821) és De Bonald (1754-1840) a katolikus és királypárti konzervatizmus szószólói. (Ám véleményük néha furcsa módon összecseng Rousseau, Saint-Just, Robespierre nézeteivel.) A velük szemben mintegy „kétfrontos harcot” folytató B. Constant (1767-1830) az egyéni – magánéleti – szabadság eszméjének hirdetője.
-
II. Rákóczi Ferenc, az államférfi és az író
0600 Ft„Ki ez a fejedelem? Elmaradt feduális főúr, aki a haladást képviselő központi hatalom ellen harcol a Duna – völgyében? A szabadság vezére, aki a társadalmi haladás szempontjából szükséges állami – politikai feltételeket akarta megteremteni? Magyar nacionalista vagy a sok nemzetiségű ország függetlenségének harcosa? A nép barátja vagy a rendiség védelmezője? Realista államférfi vagy politikai álmodozó? Az új kutatási eredményekre támaszkodva megpróbáljuk, hogy a valóságnak megfelelő képet adjunk a magyar történelem e sokat vitatott, kiemelkedő személyiségéről” Köpeczi Béla
-
Periklész kora
0600 FtAthén számára a déloszi szövetség megalakulása új helyzetet és új feladatot jelentett. Ez az új helyzet nemcsak abból állott, hogy Athén másodrangú, alárendelt szerepéből kiemelkedve most már Spártával egyenrangú vezető állam lett, hanem új kötelességeket is jelentett a perzsákkal, szövetségeseivel és önmagával szemben.
-
A szórakozás történelmi funkcióváltozásai
0450 FtElőszó helyett – egy kérdés tanulságai 7 A szórakozás eredete 44 A kellemes élmények keresése mint a szórakozás alapfunkciója 45 A kellemesség szükségletének gyökerei a munkában és a mágiában 52 A kellemes élmények sajátosságai és a szórakozási formák rendszere 71 A szórakozás fejlődése a szabadidős tevékenységek rendszerében 90 A szórakozás szabadidős funkciói 95 Történelmi példák az ókori görög és római társadalom életéből 113 Történelmi példák a középkorból 135 A szórakozás „kétarcú”, ambivalens formái 170 A szórakozás önállóvá válása 197 A szórakozás identifikációs funkciója 198 A szórakozás a polgári társadalmak kialakulásának és fejlődésének korszakában 210 A szórakozás egyéni és társas formái 257 A szórakozás jelene és jövője 272
-
„…jurták között járok”
0600 FtAz egymás után következő lovas nomád társadalmak gazdasága megrekedt a fejlődésben, egy helyben topogott, stagnált, kialakulásától a bukásáig. S ha mégis történt valami előrehaladás, ez kizárólag külső hatásnak, pl. földműves kultúrákkal való érintkezésnek köszönhető. A nomád gazdaság képtelen volt a fejlődésre, a birodalom éppen olyan gazdasági viszonyok között bukott meg, mint amilyenek között, esetleg évszázadokkal korábban, kialakult. Honfoglaló őseinkre vonatkoztatva a kérdést kétségtelenül ők is részesei voltak a nomád örökségnek. Ahogy őseink is jurtában laktak, amely legjobban megfelelt a pásztorkodó életformának, ahogy kumiszt erjesztettek, ahogy eltanulták az évezredes nomád haditechnikát s az államszervezet működésének alapvető szabályait, ugyanúgy kötelező érvénnyel, törvényszerűen el kellett tanulniuk azokat az irodalmi és költészeti formákat is, amelyek ezt a társadalmat tükrözték. S mivel a lovas nomád birodalmak szellemi kultúrája között nincsenek jelentős különbségek, a honfoglalást megelőző magyar törzsek szellemi kultúrája, folklórja is azonos volt Belső-Ázsia lovas nomádjainak folklórjával.
-
Egy furcsa könyvről
0400 FtLáncránjan tudományos kérdésekben éppoly illetéktelen, mint én. Amit művel: publicisztika és politikum – s ez már énrám is tartozik. Nem lenne bajom némileg túltengő nemzeti büszkeségével, idealizáló hajlamaival, történelmietlen és szubjektív romanticizmusával, elsőbbségei, sőt kizárólagosságai komplexusaival, de még miszticizmusával sem – az ő dolga, addig amíg csakugyan az övé. Csakhogy ő azt teszi, amit se magyar sem más nemzetiségű írónál elviselni nem tudok: mások rovására, másokat sértve érvényesíti hajlamait, méghozzá a tudatformálás igényével. Amit tesz, abban függetlenül a saját nép iránti szubjektív jó szándéktól – ott van nemcsak a mások, de az övéi iránt való felelőtlenség is. Neki megvan a maga véleménye, és szilárd meggyőződése, hogy amennyiben egy magyar történész másképp merészel vélekedni, mint román kollégája, akkor az nem lehet más, mint rossz szomszéd, irredenta, sőt – kedvenc szavával élve: – „söpredék”. Ez a magatartás pedig végső soron nem segíti, hanem inkább diszkvalifikálja a román tudományos felfogást is.
-
Tisza István
0450 FtAz 1867-ben megkötött osztrák-magyar kiegyezés ötven évre határozott jogi és politikai kereteket alakított ki nemzeti életünk számára. E fél évszázad politikai életének kiemelkedő egyénisége volt Tisza István, aki az 1880-as évek végén kapcsolódott be a parlament munkásságába. Személyében egy vasakaratú, következetes államférfi lépett színre, aki 1918. október 31-én bekövetkezett haláláig megalkuvás nélkül védelmezte a kiegyezés alapjait. A magyar uralkodó osztály érdekeit a legkoncepciózusabban fogalmazta meg és képviselte. Politikájának sokrétű és bonyolult vonásaira derít fényt e könyvében Pölöskei Ferenc professzor, a kor történetének egyik legjobb szakértője. Hatalmas forrásanyagra támaszkodva, mesterien jellemzi Tisza Istvánt és korát.
-
Károlyi Sándor
0500 FtÁruló volt-e Károlyi Sándor, a Rákóczi-szabadságharc tábornagya, vagy a tényekkel reálisan számoló politikus? Gátlástalan vagyonhalmozó, nagy hatalmú arisztokrata, vagy nemzete iránt felelősséget érző államférfi? E kérdésekre válaszol Kovács Ágnes debreceni történész árnyalt elemzésében. Hősét „gyors észjárás, lényeglátás, a körülményekhez való gyors alkalmazkodás, kitűnő gyakorlati érzék, nagy munkabírás és életvidámság…” jellemezte. E tulajdonságok tették képessé a szatmári békekötés létrehozására s a III. Károly és Mária Terézia uralma alatt kialakuló magyar politikai életben való aktív közreműködésre. Vagyona gyarapításában is jelentkezett gyakorlatiassága. Manufaktúrákat alapított, új falvakat telepített. De alapvető érdemes, hogy kialakította azokat a közjogi kereteket, melyekbe nemzetünk egészen 1848-ig élt a Habsburg-birodalomban. A gazdag képanyag jól egészíti ki a könyv mondanivalóját.
-
A magyar romlásnak századában
0450 FtA magyar romlásnak századában… A romlás melyik századában? – kérdezi az olvasó, és joggal. Történelmünkben talán nem is lehet kijelölni olyan tízszer tíz esztendőt, aminek hosszabb vagy rövidebb szakaszára ne illenék, ha romlásról beszélünk. Leginkább mégis a Mohács után következő évtizedeket szoktuk a mélypontnak tekinteni, amikor a nemrégen még nagy ország területe szétesett, és a magyar állam függetlensége megszűnt. Ez a könyv azonban nem a 16. század eseményeit követi, címét is olyan valaki sugallata, aki hat év híján száz esztendővel a nagy katasztrófa után született. Zrínyi Miklóstól származik a címadó idézet, és ha Mohácsra emlékeztet, az azért van, mert a 17. századnak ez a nagy politikusa valóban valahol ott látta kora romlásának eredetét.
-
Abszolutizmus és kiegyezés 1849-1867
0450 FtA Magyar História e kötetét két koronázási portré fogja közre. Az osztrák festő ösztönösen allegorikus képén 1848 decemberében Radetzky marsall, Windischgrätz táborszernagy és Jellacic altábornagy a monarchiabeli forradalmakat vérbe fojtó császári parancsnokok állnak a trónra lépő osztrák császár Ferenc József trónusa mellett. A másikon, az 1867. júniusin Andrássy Gyula gróf miniszterelnök a budai Mátyás templomban „éljent” kiált az éppen megkoronázott Ferenc József magyar királyra. Mi történt e két évtized alatt? Mi késztette a magyar politikai élet vezetőit, hogy az 1850-es évek megpróbáltatása, ökölbe szorult daca, 1861 hitvallása után – „tűrni fog a nemzet, remélve szebb jövendőt, s bízva ügyének igazságában” – néhány esztendővel a 48-as törvényeket „összhangzásba hozzák” „a birodalom szilárd fennállhatásával”? Mi történt e két évtized alatt, hogy a „győző” az ötvenes évek esztelen bosszúja, 1860 bizonytalan megbékélési gesztusa után néhány esztendővel a megegyezést kereste az egykor rebellis nemzettel? Hogyan változott a Habsburg-monarchia európai helyzete, s ennek hatására a Monarchia másik fele uralkodó nemzetének, az osztrák-németségnek politikai törekvésre az 1849–1867 közötti két évtizedben? E kérdésekre választ keresve, a könyv szükségképpen állítja előtérbe azokat a személyeket és társadalmi csoportokat, akik és amelyek a Habsburg-monarchiában a politika aktív alkotói voltak.
-
Az erdélyi fejedelemség születése
0450 FtA magyar nép történetének egyik legszomorúbb fejezete az a másfél évszázad, amely – 1526 és 1686 között – a török hódítás jegyében telt el. Emberi életek milliói, anyagi javak fölbecsülhetetlen tömege, a kultúra megannyi pótolhatatlan alkotása ment veszendőbe az örökkön megújuló háborúk poklában. A tragikus korszak kezdete a középkori Magyarország pusztulásának ideje. Ugyanakkor ugyanez az idő látja a romokból kiemelkedni az erdélyi fejedelemséget. A magyar 16. század középső két negyedét két olyan esemény jelzi tehát, amelyiknek mindegyike önmagában is hosszú, a közérdeklődést mélyen megmozgató vitát kavart. Elkerülhetjük-e a második, az erdélyi kérdéskör szemrevételezésénél az elsőt, a mohácsit? Ha abban mindenki egyet is ért, hogy a fejedelemség születése összefügg a régi magyar királyság széthullásával – a kulcsévek egymástól való távolsága azt látszik sugallni, ez az összefüggés csak áttételes, nem maga a széthullás, hanem az annak nyomán támadó hosszas zűrzavar, nemzetközi és hazai politikai kötélhúzás hozza világra az önálló Erdélyt. (Magyarországnak már 1526 decemberében két királya van – a fejedelemséget legkorábban 1541-től, de többnyire csak 1556-tól szokás számítani.)
-
A szociáldemokrácia és a magyar társadalom 1914-ig
0450 FtTartalom: Bevezető A vörös rém – avagy mire jók az idegen tapasztalások? Haladjunk vagy maradjunk? Európa csendes, újra csendes… Szocializmus, munkáskérdés a magyar tudomány előtt. I. Milyen színű a rém? A munkáskérdés gyakorlati kezelése Megváltó született? Lehetséges-e az, ami szükséges? A mozgalom születése A tömegpárt megszületése A vörös rém, vagy mik a szociáldemokraták és mit akarnak? Homlokunkon ábrája a Jövőnek A párt, a harcoló szervezet A fejek forradalmasítása Vezérek, szóvivők, káderek A nemzet és a szociáldemokrácia Hannibal ante portas Ki legyen az orvos? Mi legyen a gyógyszer? Az eltévelyedettek felvilágosítása A szocializmus a magyar tudomány előtt. II. Neoliberálisok, demokraták, radikálisok … és a politikusok Harc dobogott, de zűrzavarosan… A szociáldemokrácia és a magyar társadalom Az új tábor, mely jólétet és kultúrát ígér … a jelek előre szólítanak: nyugat felé Európa vagy Ázsia? Hova megy Pannonia grófnő szekere? … ajánlanék más taktikát, ha tudnék jobbat… A katasztrófa Irodalom Időrendi áttekintés
-
Erkölcsök és szokások Nagy Péter birodalmában
0600 FtOroszország életében döntő fontosságú korszak a 18. század eleje: I. Péter cár mélyre ható reformokat hajtott végre gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális téren egyaránt, hogy felszámolja országa elmaradottságát, és növelje az állam hatalmát. Ezzel új korszakot nyitott Oroszország történetében. Világszerte számtalan munka jelent már meg Nagy Péterről és koráról. E témakörben kiemelkedő jelentőségű L. Szemjonova műve. Nagy Péter korát nem a megszokott gazdaság- és politikatörténeti szempontból elemzi, hanem művelődéstörténetet ad: a mindennapi életbe nyújt betekintést. Különösen érdekessé teszi a kötetet, hogy az orosz mindennapok történetét egy korszakváltás viharaiban mutatja be, méghozzá olyan módon, hogy Nagy Péter reformjait az újításokat befogadó társadalom oldaláról is vizsgálja. Igen gazdag korabeli forrásanyag alapján mutatja be a családi élet különböző mozzanatait, a szülők és gyermekek kapcsolatát, a család érzelmi légkörét, az oktatást és nevelést, a viseletet, a szórakozásokat és a szabadidő eltöltését, a nemesség, a polgárság, a parasztság, sőt a fejlődésének kezdetén álló ipari munkásság életmódját, a dolgozó rétegek munkakörülményeit, szól a táplálkozásról, a társadalmi érintkezés formáiról, a mindennapi élet megannyi részletéről. Tehát széles tablót fest a 18. századi orosz társadalomról, nem hagyva ki a cári udvart és az uralkodó személyét sem. Szemjonova könyve sok újat nyújt e témában a magyar olvasóközönségnek.
-
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
