Max Dembo nyolc évet húzott le a sitten. Túlélte. Most, szabadulása előtt, elhatározza, mindent megtesz, hogy beilleszkedjen a falakon túl élő „normális” emberek közé, és soha többé ne kelljen visszatérnie a börtönök kegyetlen és sivár világába. A társadalom azonban nem fogadja vissza, és Max – paradox módon – kénytelen ismét a bűnözők világában és a bűn mocsarában menedéket keresni. Edward Bunker önéletrajzi ihletésű, feszültséggel teli regényében hátborzongatóan hiteles képet fest Los Angeles alvilágáról, és ugyanilyen hitelességgel mesél a szabadság rettenetéről, a könnyű zsákmány okozta borzongásról és a zsigeri gyűlöletről, amely ráveszi az embert, hogy meghúzza a ravaszt a fegyveren.

Hans Castorp, ez az egyszerű, noha kellemes német fiatalember, egy gazdag hamburgi kereskedőcsalád fia, éppen befejezte tanulmányait, s a hajóépítő mérnöki oklevél birtokában, munkájának megkezdése előtt meglátogatja a svájci tüdőszanatóriumban unokabátyját, Joachim Ziemssent, aki már fél éve gyógyíttatja itt beteg tüdejét. A három hétre tervezett látogatásból azonban hét esztendő lesz, mivel már a második héten kiderül, hogy Hans Castorp is magában hordja a betegség csíráit. Az idő, e tünékeny és titokzatos elem, a regénynek Hans Castorppal úgyszólván egyenrangú főszereplője, varázslatos módon telik a „varázshegyen”, s a végén az olvasó maga sem tudná megmondani, heteket, hónapokat vagy éveket töltött-e el Hansszal és a luxusszanatórium többi ápoltjával ebben a furcsa környezetben. Noha a külső történet a szanatórium zárt világában játszódik, az eseménytelen napok látszólagos egyformaságában jelen van a „lenti világ” is, az első világháború előtti kor polgári társadalma, valamennyi problémájával, küszködésével, erkölcsi-filozófiai útkeresésével egyetemben. A „betegek” vitáiban, elmélkedéseiben mérlegre kerül a polgári életforma: az élet és halál, egészség és betegség, racionalizmus és miszticizmus, szabadság és elnyomás ellentétpárjaiból kibontakoznak az egymással szembeszegülő magatartások és gondolkodásformák. A humánumot piedesztálra emelő, racionális gondolkodású Settembrini és a halálba torkolló anarchiát hirdető, misztikus Naphta – e két sarkított felfogást képviselő figura – igyekszik megkaparintani magának Hans Castorp lelkét. A vitáknak s ezzel Hans Castorp hét esztendeig tartó különös kalandjának is, az első világháború kitörése vet véget, forgatagával elsodorva hősünket, s vele a tegnap polgári világát. A varázshegy (1924), amelynek megírásához Thomas Mann-nak egy háromhetes szanatóriumi látogatás adta az indítékot, a huszadik századi regényirodalom egyik legeredetibb, gondolatokban leggazdagabb műve, a kor polgári eszmevilágának enciklopédikus összefoglalása.

Vajda Ilma és Gavenda Péter 1964-ben találkozik Szegeden. Még nem tudják, hogy ha nem is együtt, de egymás mellett fogják leélni az életüket: mindketten Árpádharagoson lesznek tanárok. Az 1964 és 2019 között játszódó regény mindegyik fejezete egy-egy év metszete: Ilma és Gavenda viszonya másokkal kötött házasságokat és történelmi fordulókat egyaránt túlél, de kérdés, vajon ellenálló tud-e maradni az idő múlásával szemben. Szilasi László könyvében a történelem nem kulissza, hanem egyenrangú szereplő. A regény hol idilli, hol melankolikus, de mindig kristálytiszta és tűpontos rajz közös múltunkról és arról a törékeny erőről, amely két embert összeköthet.

„Sok száz éve lehet már annak, hogy élt egyszer egy jó öreg halász, aki egy este ott ült az ajtaja előtt, és a hálóit foltozgatta” – kezdődik a mese. A feledés homályából kiemelve, közel száz év elteltével vehetik kézbe újra a magyar olvasók a romanticizmus Don Quijotéjaként is emlegetett Friedrich de la Motte Fouqué 1811-ben megjelent varázslatos regéjét. Undine, a hűséges hableány szívhez szóló története, amely még Goethe elismerését is kivívta, fontos helyet foglal el a német romantikában. Ihletadó témáját sokan feldolgozták: írók, költők, zeneszerzők, képzőművészek, és több film is készült belőle. A lovagkort idéző, különleges hangulatú, fordulatokban gazdag meseregényt Arthur Rackham, a XIX-XX. század fordulója népszerű brit illusztrátorának képei díszítik.