-
-
-
-
-
A magyar cserkészet története 1910-1948
0Íme, sokévi kutatómunka eredményeként egy könyv, ami a cserkészet történetén keresztél a legújabb kori magyar történelem egy sajátos megvilágítását adja. Választ keres és ad mindazokra a kérdésekre, melyek a mozgalom megszűnése óta a viták középpontjában álltak: militarista, antiszemita volt-e a magyar cserkészet? Íme egy könyv, amiből az egykori cserkészek számára eddig ismeretlen politikai csatározásokról, a cserkészet hátteréről tudhatunk meg részleteket; az újabb nemzedék pedig sok-sok dokumentum, fotó alapján képet alkothat a szép emléket adó mozgalomról.
-
A magyarországi cserkészet története
0Hazánkban az utóbbi időben újraéledt a cserkészmozgalom. A nagy érdeklődés kielégítésére hazai irodalom, sajnos, csak nagyon szűken áll rendelkezésre. Így merült fel a gondolat, hogy a külföldi Magyar Cserkészszövetségtől kérjünk segítséget. Bodnár Gábor, a Szövetség ügyvezető elnöke kézséggel bocsátotta rendelkezésünkre a jelen könyvet és a nemsokára megjelenő „Cserkészkönyv” I–III. köteteit. A „Magyarországi cserkészet története” a megalakulástól 1947-ig foglalja össze a mozgalom hazai fejlődését, hangsúlyozottan a nyugaton élő magyar ifjúság számára. Természetesen ebből adódóan a szerző szemlélete és értékítélete eltérhet az itthoni megszokottól. A kiadás célja az, hogy hozzájáruljon a cserkészmozgalom többoldalú történeti megismeréséhez. Legyen ez a könyv olyan viták forrása, amelyből kialakulhat a mai, magyarországi cserkészet közösen elfogadott koncepciója!
-
Értetek és miattatok
0Szándékosan nem előszót írok, hanem ajánlást. Hiszen napjainkban oly sok előszó készül azokról az időkről, melynek túlélője Kölley atya, Gyurkabá, az Európai I. Cserkészkerület volt vezetője, a Magyar Cserkészet örökös tiszteletbeli elnöke.
Valóban értünk és miattunk vált áldozattá, azért az ügyért, ami a magyar ifjúság keresztényi erkölcsökön alapuló jövőjét biztosítja – a cserkészetért. Másik nagy bűne Rákosi és Kádár alatt, hogy papként szeretettel szolgálta faluja fiataljait, s látta el utánpótlással Dunabogdányból, a Szentendrei Ferences Gimnáziumot. Hetven évesen sem szűnt meg cserkésznek lenni, csupán másfél évtizednyi börtöne alatt nem dolgozhatott együtt a fiatalokkal. Ma Münchenben tevékenykedi, húszéveseket megszégyenítő tempóval, hittel. Bár 1989-ben az amerikai vezetőség parancsnoki tisztétől, korára tekintettel megfosztotta, mégsem szakadt el testvéreitől. Táborokat szervez, csapatokat látogat és minden problémát megold. Gyurkabá nélkül nincs cserkészet Nyugat-Európában. Könyvét akkor mondta magnetofonra, amikor Stuttgartban dr. Konthur Bertalan klinikáján feküdt műtét után. A mű müncheni megjelenését követően Gyurkabá leveleket kapott, melyekben felhívták a figyelmét néhány hibára. Ezek történelmi adatok téves közlései. Először magam is, akit megbízott Gyurkabá, hogy könvét Magyarországon megjelentessem, javítgatni akartam. Ám lebeszéltek erről. Így a javításokat, helyesbítéseket az utolsó lapok toldalékként tartalmazzák. S tettem ezt azért is, hogy a Kedves Olvasó úgy vehesse kézbe a könyvet, ahogy egy agyongyötört ember emlékezete felelevenítette az átélt eseményeket.
Stoffán György
A Mindszenty Emlékbizottság elnöke -
-
-
-
-
Cicerone idegenvezető zsebkönyv az autocarok utasai számára
0„Tartalmazza Budapest minden nevezetességénekés látványosságának képét, leírását és magyarázatát (216 kép)”
-
Az 1947. évi szeptember hó 16-ára összehívott Országgyűlés Naplója
01-24. ülés (1947. IX. 16 – 1947. XI. 21.)
-
-
Szülőföld ismertetés. Kecskemét th. város és Pest-Pilis-Solt-Kiskunvármegye földrajza
0„Minden tanférfiú tudja, hogy a szülőföld ismertetés kezelése, milyen nehéz és milyen kezdetleges még nálunk. E végből határoztam el magamat, hogy útmutatóúl a tanítók számára az egész szülőföld ismertetést mintaleczkékben kidolgozom. Talán hozzá járulok ez által a siker biztosításához.
Szerény művem czélja tehát az, hogy megmutassa mit kell a földrajzból a III. osztályban tanítani, legfőképen pedig, hogy milyen módon és mily sorrendben kell az ismertetendő tárgyat előadni.
Azt gondolom, hogy e Vezérkönyve használható mindenütt, de különösen a városokban; mert a módszer, a mintaleczke maradhat, csak az adatokat kell másokkal (az ottaniakkal) helyettesiteni.
A mit a leczkékből a gyermekeknek okvetetlenul tudni kell dült betükkel van a szöveg között szedve.
Munkám, mint minden emberi mű, lehet hiányos, lehet fogyatékos, de azt senki el nem vitathatja tõle, hogy nem a legnagyobb ügyszeretettel készült.
Kérem tisztelt kartársaimat, fogadják hasonló ügyszeretettel!
Kecskemét, 1899 június hó.
Tormássy Sándor” -
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
A kabaré világa
0A kabaré » hosszú ideig tengődött – szegény rokon módjára – a művészetek világának perifériáján. De inkább csak a mindenható kritikusok véleménye szerint; a valóság képe azért mást mutat, bár sokak – művészek és laikusok – szemében egyaránt valamiféle lekicsinylő, sőt megbélyegző hangzása volt nevének. Társaságban, színházban, sőt a sajtóban is mindmáig találkozunk ilyen nem éppen hízelgő kifejezéssel: nem vagy a kabaréban, kész kabaré.«
A szerző, aki maga is ott volt a szlovák hivatásos kabaré születésénél és elindulásánál – nemcsak mint közeli megfigyelő, hanem mint aktív »tettestárs«, s aki kiválóan ismeri az egész európai kabaré történetét, ebben a könyvben rehabilitálni kívánja a kis formák nagy művészetét. Mert ez a könnyű műfaj nemcsak szórakoztat, hanem nevel, agitál, bírál, s bizonyos történelmi időszakokban harcos politikai szerepet is vállal, olykor nagy kockázattal. E sokrétű könyv tehát nemcsak érdekes és szórakoztató olvasmány, hanem színháztörténeti ismereteket is ad. -
-
-
-
Steinhardt mesél
0Negyven év óta játszom állandóan színpadon, 40 év óta írom a humoros tárcákat és elbeszéléseket, melyeket rövidítve a színpadokon előadtam és amelyeknek nagy része a napilapokban is megjelent. Nem nagy jelentőségű irodalmi produktumok, de sok humor, komikum és nagyon sok életből merített igazság, valószínűség, jellemrajz van bennük.
Színpadralépésem első percétől kezdve nem azt tűztem ki feladatul, hogy nagystílű művekkel gazdagítsam az irodalmat; mindig tudtam és éreztem, hogy erre mint komikus, aki más szemszögből látja az életet, nem vagyok hivatva. Célom és törekvésem mindig az volt, hogy előadásaimmal és humoros cikkeimmel néhány kellemes órát szerezzek a közönségemnek és ez 40 éven át sikerült is. -