-
Az ember zenéje
0Képes zenetörténet és emlékirat páratlan ötvözete ez a könyv és az alapjául szolgáló televíziós sorozat (amelyet megjelenésével egyidőben láthatnak olvasóink). Zenetörténettel feltérő teljességgel szól sokszor szakember számára is ismeretlen anyagáról, amelyet személyes élmények százával tesz élővé és hitelessé. Mert Menuhinnak személyes ismerőse az ősember – az afrikai ritijátékos és énekmondó-, neki nem puszta fogalom a Stradivari-hegedű, hanem néven szólított barátok közössége; személyes ismerőse a zene minden nagysága, mert játszotta zenéjüket, muzsikált velük, tanult tőlük, vagy tanította őket – Bachtól Bartókig, Ravi Shankartól a Beatlesig. Határtalan érdeklődési köre amellett éppenséggel nem hagyományos szemlélettel párosul. Gyermeki hittel csodálkozik rá minden ismeretlenre. Így tágul teljessé számára és számunkra a világ: kvintpárhuzamban zümmögő méhpártól Murray Schafer kiszámíthatatlan ócskavas-önmozgójáig, Máté-passiótól szenegáli miséig, granadai Alhambrától grinzini kisvendéglőig. S így sikerült megörökítenie egész művészi pályájának summáját: az önmagával, embertársaival és a természettel összhangban élő ember zenéjét dicséretét.
-
Sándor Erzsi
0Ez a sorozat több feladat megoldását tűzte ki maga elé célként. Mindenekelőtt a múlt nagy jelentőségű magyar énekeseinek és hangszeres művészeinek akar emléket állítani, ébrentartani azokban az emlékezést, akik még hallották-látták előadóművészetünk nagyjait, s felidézni alakjukat és művészetüket azok előtt, akik már csak hírből, képekről és hanglemezekről ismerik őket. Az emlékezést szolgálja a kötetek komplex jellege is: a művészek életútját és művészetük értékelését egyaránt hangsúlyozó szövegrészt gazdag képanyag és hanglemezmelléklet teszi teljessé. Végül van a sorozatnak tanító célja is: a nagy énekesek és instrumentalisták művészetének elemző megvilágítása segítséget nyújthat a mai muzsikusoknak is.
-
A zongora története
0Napjaink zenei életének nélkülözhetetlen hangszere a zongora. Egy-egy kiváló zongoristának olyan fanatikus közönsége van, mint amilyennel szinte semmilyen más hangszeres előadó sem rendelkezik. A zongora a lágy fuvola-pianissimóktól a rezek harsogásáig a zenekar palettájának minden színét birtokolja; ez szorosan összefügg azzal a fejlődéssel, amelynek során a zongora közvetlen őseit: a clavichordot, a cembalót és a cimbalmot próbálták egyre több szín visszadására képessé tenni. Hosszú utat kellett megtennie a zongorának ahhoz, hogy mai fontos szerepéhez eljuthasson, sokféle kísérlet és sok zsákutca is szükséges volt ahhoz, hogy mai formája kialakulhasson. A történelmi billentyűs hangszerek ismerete nélkül a zongora számos szerkezeti sajátossága nem lenne eléggé érthető. De beszélni kell ezekről a történelmi hangszerekről azért is, mert a régi muzsika tekintélyes része teljesen kielégítően csak ezeken szólal meg. Mivel e könyv elsősorban zongoratanárok és a zongorajáték kedvelői számára íródott, a zongoraépítés szakmai részletkérdéseinek elsősorban történeti vonatkozásait tárgyalja. Hálás köszönetemet fejezem ki a Blüthner és a Steinway gyárnak fényképek elkészítéséért és adatok szolgáltatásáért, Hanns Neupertnek a kiváló zenetudósnak értékes tanácsaiért, valamint fényképek rendelkezésre bocsátásáért, Gábry Györgynek a Nemzeti Múzeum Hangszertára őrének, és a Széchenyi Könyvtár Zeneműtára lelkes gárdájának fáradhatatlan segítőkészségükért. 1964. szeptember
-
Guiseppe Verdi
0„Ne tegye önteltté a dicséret, s ne ijessze meg a korholás. Ha kritika, akár a legbecsületesebb is, útját állja…, menjen egyenesen tovább. A kritika teszi a dolgát; kialakult szabályok és szokások alapján ítél, és kell is ítélnie; a művésznek a jövőt kell kutatnia, s a káoszban kell új világokat felfedeznie, és ha az új út végén picinyke fényt lát, ne ijessze meg a sötétség, ami körülveszi; haladjon tovább, s ha olykor megbotlik és elesik, keljen fel, és menjen tovább a maga útján… de mi az ördögöt fecsegek itt össze-vissza!!” Verdi levele Vincenzo Torellihez, Genova, 1867. december 23.
-
Bartók Béla élete képekben és dokumentumokban
0E könyv szerzője arra vállalkozott, hogy 440 kép-dokumentum és a képeket magyarázó szöveg-dokumentumok segítségével felidézze századunk egyik kimagasló egyéniségének, a gyémánt keménységű jellemnek, a korszakalkotó művésznek és tudósnak életútját. Hat évtized történetét villantják fel e képek, megkísérelve, hogy az egyes vonásokból egyetlen összegező, általános portrét alkossanak.
-
Osztály egy kapitalista társadalomban
0A dán, illetve ausztrál születésű, brit szociológus szerzőpár Nagy-Britannia társadalmi viszonyait elemezve azt a divatos nézetet cáfolja meg, mely szerint a „poszt-kapitalista”, jóléti társadalmakban eltűntek volna az osztályok közti, hagyományos különbségek, nagyszabású kiegyenlítődés zajlott volna le, amelynek eredményeképpen, úgymond, egyetlen, nagy tömegű „középosztály” alkotná a modern kapitalista társadalmat. Hatalmas empirikus anyagot felvonultatva, Westergaard és Resler sokoldalúan bizonyítja, hogy ez egyáltalán nincs igy: Nagy-Britannia társadalmában a korábbi osztályhatárok továbbra is rendkívül élesek, nem csupán az életkörülmények anyagi vonatkozásait tekintve, hanem az életesélyekben, a kultúrából való részesedésben is. Ami pedig a hatalomban való részvételt illeti, az osztály-különbségek kiváltképp élesnek mutatkoznak ma is. A szerzők itt-ott más nyugat-európai, illetve észak-amerikai tőkés társadalmakra is kitekintenek, gondolatmenetük fő vonala azonban saját társadalmuk érzékeny, körültekintő elemzése. A hamar híressé vált kötet fontos állás-foglalás az osztályfogalom körül zajló szociológiai vitákban, de általánosabb világnézeti tanulságokat is kínál. A könyvet a magyar kiadáshoz írt szerzői előszó vezeti be.
-
Korunk kihívása: a világszegénység
0A szerző nagytekintélyű svéd közgazdász, a stockholmi egyetem tanára, éveken át az ENSZ Gazdasági Bizottságának vezetője volt. Ez a műve a fejlődő országok legégetőbb problémáival foglalkozik. Myrdal óriási tényanyag, és részben több-éves személyes helyszíni tapasztalat alapján olyan nagyfontosságú kérdéseket elemez, mint az ázsiai és elsősorban dél-kelet ázsiai fejlődő országokban kívánatos társadalmi változások, a földreform, a népesedési problémák, az oktatásügy megoldása, a különféle segélyprogramok kérdése. Sajátos koncepciót alakított ki Myrdal ezekben, és más nagyfontosságú kérdésekben. Élesen bírál és szenvedélyesen harcol egy száz-milliók létalapját érintő probléma optimális megoldása érdekében. S bár nézetei között vitathatók is akadnak, a kötet izgalmas, tanulságos olvasmány.
-
A gazdasági elmaradottság történelmi távlatból
0Alexander Gerschenkron a század egyik jeles, iskolateremtő gazdaságtörténésze volt. Írásaiban elsősorban a gazdasági fejlettség és elmaradottság történeti gyökereivel foglalkozott, de fontos tanulmányokat szentelt a modern iparosítás feltételeinek, a vállalkozói típusok megjelenésének, az egyenlőtlen fejlődés jelentkezésének a gazdaságtörténetben. Kötetünkben néhány alapvető elméleti tanulmánya mellett alapos tényanyagra támaszkodó, ugyanakkor élvezetes, esszészerű stílusban írt esettanulmányokat közlünk az olasz gazdasági fejlődés problémáiról, az orosz agrárpolitikáról, a gazdasági fejlődés értelmezéséről a múlt századi orosz értelmiség gondolatvilágában. Megismerheti az olvasó az idős tudós nézeteit a történelmi folytonosság eszméjéről és az ideológia problémájáról is. Elméleti érdekességükön túl Gerschenkron írásai aktuális mondanivalóval is szolgálnak: jelentős hozzájárulások az utóbbi időben az érdeklődés homlokterében álló közép-kelet-európai gazdasági fejlődés értelmezéséhez, s tágabb összefüggésben értékes adalékokat nyújtanak az ún. fejlődő országok problémáinak jobb megértéséhez.
-
A mezőelmélet a társadalomtudományban
0Kurt Lewin századunk egyik legnevesebb pszichológusa volt. Német származású, de a fasizmus uralomra jutása után az Egyesült Államokba emigrált, és legjelentősebb összefoglaló jellegű írásai már az amerikai környezetben születtek. A pszichológia történetében egyike azon kutatóknak, akik számos területen egészen új alapokra helyezték az addigi kutatásokat, és – néha vitatható, de mindig termékeny – elgondolásaikkal új perspektívákat nyitottak e tudományban. Alapvető elméleti megközelítésmódja, a dinamikus pszichológia azóta a legkülönbözőbb területeken vezetett régi jelenségek átértelmezésére és új összefüggések feltárására. Élete utolsó szakaszában Lewin érdeklődése a szűken vett pszichológiai problémákon túl társadalompszichológiai problémákra is kiterjedt. Egyik kezdeményezője volt a kiscsoportkutatásnak, s megállapításai (elsősorban a demokratikus és autoritárius légkörrel kapcsolatban) immár klasszikus érvényűek. Itt és más hasonló kutatásai során arra a részben ma is megoldatlan kérdésre keres választ, hogy hogyan, milyen közvetítéseken keresztül érvényesülnek az alapvető társadalmi determinációk az egyének, illetve kisebb csoportok életében. Válogatásunk Lewin életművének legjelentősebb darabjait tartalmazza, bemutatva csaknem minden problémát, amely életének egyik vagy másik szakaszában érdeklődése homlokterében állott.
-
A vélemények világa
0Grusin könyvének témája – a közvélemény-kutatás szociológiája – is egyike annak a számos szociológiai kutatási területnek, amelyről hazai viszonylatban mindeddig nem jelent meg ilyen átfogó jellegű publikáció. Ennek hiánya különösen érezhetővé vált napjainkban, amikor hivatalosan támogatott, szervezett formában is megindult és egyre szélesebb bázison folyik a közvélemény kutatása. A szerző e munkáját fontos kísérletnek kell tekintenünk a tárgykörhöz tartozó fogalmak definiálása, az itt adódó problémák elemzése, s néhány, a szerző által kipróbált módszer ismertetése terén. Elmélet és empíria sikerrel egészíti ki egymást ebben a munkában. Ezek az erények joggal válthatnak ki érdeklődést nemcsak e fejlődő szakma művelőinek szűk körében, hanem a szociológiai és politikai orientációjú olvasóközönség szélesebb rétegeiben is
-
Az előítélet
0Gordon W. Allport az amerikai szociálpszichológia egyik kiemelkedő egyénisége. Ebben a több kiadást megért könyvében az előítéletek létrejöttének mechanizmusát vizsgálja a csoportok közötti viszonyokkal összefüggésben. Gazdag empirikus anyagon tárja fel az amerikai társadalomban uralkodó legjellegzetesebb faji és politikai előítéleteket, a néger-problémát, az antiszemitizmust és a baloldali gondolatokkal szemben megnyilvánuló elfogultságokat. Liberális meggyőződésű lévén, felvázolja azokat a programokat, amelyek az előítéletes személyiség és magatartás háttérbe szorulásához és megszűnéséhez vezetnek. Műve – néha naiv megoldásai ellenére is – jelentős hozzájárulás a téma szociálpszichológiai irodalmához.
-
August Comte
0„A pozitivizmus színeváltozása néven ismert folyamat szoros összefüggésben volt azzal, hogy a doktrína tételes tanát: dogmává merevedett, és végső fokon kultuszba torkollott. A társadalom tudománya, majd az emberiség vallása igényével jelentkezett. Miért és miként jelentkezett ez az igény? Ez a kötet központi kérdése, amelyre a szerző Auguste Comte, a pozitivizmus atyja, az „Emberiség főpapja” életműve egészének elemzésével igyekezett választ adni.”
-
Beszélgetések
0Mi a különbség a francia, német és olasz fogadók közt a XVI. században? Miért oly ostobák az apát urak és valóban baj-e, ha a nők olvasnak? Mi az aranycsinálás titka? Valóban tolvaj-e minden kolduló barát? – Rotterdami Erasmus, a nagy holland humanista „beszélgetései” ezekre és más hasonló kérdésekre keresnek és adnak választ. Két-három-négy vagy még több szereplő vitatkozik, élcelődik ezekben az anekdotaszerű írásokban, melyeket meghitt hangulattal tölt meg a párbeszédes forma. A világirodalom – és az európai filozófia – remeke ez a gyűjtemény, amelynek tizenhat gyöngyszemét kapja most kezébe a magyar olvasó.
-
Hermeneutikai tanulmányok I.
0A könyv a XX. század egyik mértékadó filozófiai irányzatának, a hermeneutikának kialakulására, az úgynevezett hermeneutikai fordulat létrejöttére vonatkozó, több szempontból forrásértéku tanulmányokat tesz közzé. A kötet új olvasatát nyújtja a hermeneutikai tradíció XX. századi mestereinek, hozzásegít a hermeneutikai gondolkodás kialakulásának megértéséhez. A kötetbe gyűjtött tanulmányok a legújabb elsődleges és másodlagos forrásokat hasznosítják, céljuk a heideggeri és gadameri gondolatkör hermeneutikai vonatkozásainak feltérképezése.
-
-
-
A tömegek lázadása
0„A történelem olyan vers, amelynek minden szaka más ütemre lejt. De ha így van, nekünk, akik e század strófáiban vagyunk beiktatott szavak, e strófa üteme éppoly fontos, mint maga a vers. Ez az ütem a parancs, amelyet a verstől kapunk. Amit Ortega úgy mond: mindenkinek első kötelessége saját kora imperatívuszát megérteni.” Németh László: Ortega és Pirandello
-
-
-
-
-
-
-
A filozófiai gondolkodás fejlődése
0A budapesti Római Katolikus Hittudományi Akadémián tartott bölcselettörténeti előadások könyvbe foglalása hallgatóim s a bölcselet iránt érdeklődő keresztény hívők igényeit kívánja kielégíteni. Sokat merítettem a forrásokon kívül – Johannes Hirschberger, Frederic Copleston és Kecskés Pál munkáiból. Az ilyen témájú műben elkerülhetetlen, hogy a maradandó értéket csaknem változtatás nélkül vegye át az egyik szerző a másiktól. Ez a magyarázata a helyenkénti tartalmi, felosztásbeli stb. hasonlóságnak, ott is, ahol nem hivatkoztam névszerint az említettekre. Részben azért nem, mert a tárgyi-tartalmi azonosságot átértelmezi a szempontbeli különbség: a filozófiai gondolkodás fejlődését a mai tomizmus vezető irányzata, a transzcendentális módszer világosságában mutattam be. Nem az okozott gondot, hogy kiről írjak bővebben, hanem hogy kiről rövidebben. Nem volt könnyű a részben már kialakult magyar filozófiai terminológiát a nyelvtisztaság követelményeivel összehangolnom.(…)
Nyíri Tamás -
-
-
Kant prolegomenái minden leendő metafizikához, mely tudományként fog szerepelhetni
0Fordította s bevezetéssel ellátta Alexander Bernát
-
Preludiumok
0Mi a filozófia? – Normák és természettörvények – Kritikai vagy genetikai módszer? – Történelem és természettudomány – Az erkölcsiség – Kultúrfilozófia – A szentséges – Sub specie aeterniato
-
Beszédek és beszámolók
0Az előszót, az összekötő szövegeket és a jegyzeteket írta Albert Soboul.
Robespierre mellett a francia forradalom másik „megvesztegethetetlen” és „feddhetetlen” alakja, a forradalmi terror elméletének megalapozója, Saint-Just szólal meg e könyv lapjain. Nevét jó ismerik a magyar olvasók is, de egyénisége, tettei, törekvései teljességében csak e beszédekben tárulnak fel. Hol lázas szenvedéllyel, hol meg hűvös logikával áradó szavaiból fény derül a köztársaság valamennyi megoldásra váró súlyos problémájára, és elénk tárul a jövőnek, a demokratikus köztársaságnak az az az ideális képe, amelyért a jakobinusok harcoltak. A romantikus regények rejtélyes hőse helyett Saint-Just igazi alakját ismerjük meg. „Sem arkangyal, sem szörnyeteg, sem tigris. Húsból és vérből való ember volt… Mindörökre a II. esztendő forradalmának megtestesítője marad: e kor nagyságának éppúgy, mint ellentmondásainak” – írja Albert Soboul kitűnő előszavában. A beszédek sorozata tragikusan ér véget, a thermidor 9-i félbeszakított beszédben, amely után Saint-Justre a guillotine vár, a francia nép számára pedig az ellenforradalmi terror következik. Üstökösszerű pályája együtt haladt a forradalommal, halálával véget ért a II. év demokratikus köztársasága is. -
Történetfilozófiai írások
0A kötetet összeállította, az utószót és a jegyzeteket írta Mesterházi Miklós
-
Wilhelm von Humboldt válogatott írásai
0A jegyzeteket összeállította és az utószót írta Telegdi Zsigmond
-
A társadalomtudomány eszméje és viszonya a filozófiához
0A társadalomtudós az emberek társadalmi viselkedését tanulmányozza. A viselkedés csak akkor társadalmi, ha szabályok irányítják. A viselkedés tehát nem azonosítható a közvetlenül megfigyelt testi állapotokkal, mozdulatokkal – szimbolikus karaktere, jelentése van. A társadalomtudósnak ezért az a feladata, hogy megértse a vizsgált emberi viselkedés jelentését. S feladatának egyedül akkor tehet eleget, ha abban a fogalmi keretben gondolkodik, amelyben maguk az érintettek gondolkodtak; meg kell tanulnia „nyelvüket”, elemeznie kell fogalmaikat. – Ez a Winch-féle konceptuális elemzés lényege. A szerző a kései Wittgenstein gondolati örökségét kamatoztató analitikus irányzat ismert alakja. Könyvével, mely az angolszász szellemi életben sok vihart kavart, egy analitikus társadalomelmélet alapjait vetette meg. Gondolkodásmódjára Max Weber megértő szociológiája és Robin George Collingwood szellemfilozófiája gyakorolt még nagy befolyást.