• Veress Pál

    0

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Csiky Tibor

    0

    450 Ft
    Kosárba teszem
  • Szinte Gábor

    0

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Boros Sámuel

    0

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Az ókori Kelet művészet

    0

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Kis magyar művészettörténet

    0

    A Kis magyar művészettörténet a honfoglalás korától a XIX. század végéig tekinti át a hazai művészet fejlődését. A képzőművészet mellett eligazít az építészet és a társadalom történetének legfontosabb állomásai között is. A tájékozódásban nagy segítséget jelent a szerzők – Zádor Anna és Dercsényi Dezső professzorok – érzékletes stílusa és a kötet kétszáznál több reprodukciója.

    800 Ft
    Tovább olvasom
  • A kerámiaművészet kezdetei

    0

    Kötetünk látszólag ismét csak a kerámia, eme ősi anyag és kifejezési forma iránt érdeklődők számára jelent izgalmas olvasnivalót, de pusztán látszólag. Hiszen Domanovszky György munkája az ember egyik legjellemzőbb tevékenységének, a tárgyalakításnak kezdeteit igyekszik feltárni, így a szerző elsődleges célja – a kerámiaművesség eredetének bemutatása mellett és azon túl – a művészet gyökereinek felkutatása. a könyv számos új régészeti és néprajzi szempontot vet fel, így alapot adhat a további tudományos vitákhoz is.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • A képzőművészet iskolája I-II.

    0

    A képzőművészet iskolája két kötetében a XX. századi magyar művészet jeles mesterei nyújtanak segítséget mindazoknak, akik meg akarnak ismerkedni a képzőművészet eszközeivel és eljárásaival. A könyv persze nem vállalkozhat arra, hogy olvasóiból művészt neveljen, de lehetőséget teremt az amatőrök számára az alapvető technikák elsajátítására, s talán a „profiknak” is szolgálhat egy-két tanáccsal. Az első kötetben a szerzők a hagyományos, az idők próbáját kiállt eljárásokat sorakoztatják az olvasó elé, a másodikban pedig a régiek mellett – a századunkban megjelent új anyagokat és módszereket ismertetik. A képzőművészet iskolája természetesen nemcsak technikai tudnivalókkal szolgál, hiszen az egyes írások – közvetve – szerzőik művészi hitvallását is tolmácsolják.

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • A bécsi porcelán

    0

    Az első kínai porcelán európai megjelenésétől a gyártás újrafelfedezéséig négy évszázad telt el. A titok birtokosa, a meisseni porcelángyár csak nyolc évig élvezhette monopolhelyzetét, mert 1718-ban megkezdte működését a bécsi porcelángyár is. Becsvágy, ügyes mesterkedések a titok megszerzésére, szökés és szöktetés, titkos diplomáciai tevékenység volt a gyáralapítás kísérőjelensége. Mindemögött pedig ott rejlik az alapító ma már nehezen felismerhető alakja. A bécsi porcelán nemcsak időrendben, hanem művészi szempontból is európai élvonalat jelent. Kiváló művészek és mesterek kreálták sajátos stílusát, tervezték kecses, megnyerő szobrait, klasszikus formájú, gazdagon díszített edényeit. Magyarország politikai és gazdasági helyzete következtében jelentős piaca volt a bécsi porcelánnak, amely az első világháború után az előkelő háztartásokból a műtárgypiacra került. Ma már múzeumok és gyűjtök őrzik e törékeny művészet emlékeit.

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Meisseni porcelán

    0

    Meissenben sikerült először porcelánt előállítani Európában, a XVIII. század első évtizedében. A feltalálás dicsősége E. W. von Tschirnhaus és J. F. Böttger nevéhez fűződik. Nem sokkal a gyár alapítása után J. G. Höroldt festő feltalálta a porcelánfestészet technikáját és lehetőségeit, pár évvel később J. J. Kändler szobrász kidolgozta a porcelánplasztika alapjait. A gyár rövid idő alatt fellendült, termékeinek szépsége meghódította a világot. Számos gyűjtemény létesült meisseni porcelánokból már a gyár megindulása idején is. A XIX. század végének gyűjtői közé tartozott Gerhardt Gustav, akinek értékes porcelánjai alkotják a budapesti Iparművészeti Múzeum meisseni gyűjteményének törzsanyagát. Ebből származik az 1720 előtt készült ülő kínai, a „Pulcinella” szobrocska és Kändler számos porcelán figurája. Az edények közül megemlítjük a Böttger-kori készletet, a csokoládécsészéket, az AR jelzésű fedeles vázákat, a Höroldt festésű kupákat, valamint számos, a XVIII. század közepén készült edényt és egy sakk-készletet. – A könyv a meisseni gyár fejlődéstörténetét és készítményeit ismerteti, gazdag képanyaggal, az Iparművészeti Múzeum gyűjteménye alapján.

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Régi magyar ékszerek

    0

    A régi magyar ötvösség remekmüvei nemcsak elődeink pompa szeretetének tárgyi bizonyítékai, hanem a müvészet- és művelődéstörténetnek is értékes emlékanyaga. Héjjné Détári Angéla müvészettörténész, az Iparmüveszeti Múzeum ötvösgyüjteményének tudományos kutatója e kötetben a honfogIalástól a XVIII. század első feléig ad összefoglaló áttekintést az iparművészet egyik jellegzetes, magas szinvonalú műfaja, az ékszermüvészet tőrténeti fejlődéséröl. Válogatásában a szerző a legszebb és legjelentősebb ékszeralkotásokat szemlélteti. Emellett ismerteti a készítés technikai változásait és a viselésmód alakulását is. Bemutat olyan társadalmi eseményeket, melyek alkalmat adtak és hátteret szolgáltattak egykor az ékszerek viseléséhez, s ezzel a szerző megfelelő keretet biztosít a téma plasztikus megrajzolásához. A magyar történelem jelentős eseményei határolják a külőnböző művészeti stíluskorszakokra osztott fejezetek ismeretanyagát, melyet hangulatilag jól aláfestenek a régi magyar költészetből vett és az ékszerekre vonatkozó idézetek. A felhasznált egykori írott forrásanyag fokozza az olvasmány tanulságait és tudományos igényű képjegyzékkel együtt hitelesíti az előadottakat.

    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Bruegel és a Batthyányak

    0

    Katona Imre művészettörténész több könyvet is jegyez, én most a Bruegel és Batthyányak című kötetére hívnám fel a figyelmet, már csak azért is, mert id. Pieter Bruegel (1525–1569) flamand festő 1566-ban festett és a budapesti Szépművészeti Múzeumban őrzött Keresztelő Szent János prédikációja című képének ürügyén egyrészt bemutatja a mestert és a művel kapcsolatos tudnivalókat, másrészt a Batthyányak – jelesül a humanista műveltségű Batthyány Boldizsár (1542–1590) – és Bruegel kapcsolatát, ami valójában közvetett volt.

    400 Ft
    Kosárba teszem
  • Az aranymetszés legendája

    0

    Valóban indokolt az aranymetszés bálványozása? Helytállóak azok a vélemények, hogy ez az arány, illetve arányosság az élő#világ matematikai alaptörvénye, a természet és az emberi alkat jellemző#je – ahogy ezt sokan állították és állítják? Falus Róbert, az 1983-ban elhunyt neves klasszika-filológus, irodalomtörténész – szembeszállva a legendával – minderre határozott nemmel válaszol. Könyvében – melyet vitairatnak szánt – azt vizsgálja, hogyan alakult ki és történetileg hogyan fejlő#dött a fogalom matematikai és esztétikai felfogása. Mindezt tudományos alapossággal, mégis végig olvasmányosan, szemléletes példákkal teszi.

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Izmusdúlás

    0

    Régóta tapasztalom, hogy az ún. avantgárd irányzatok között, illetve a 20. század művészetében milyen nehezen igazodnak el a laikusok, sokszor még a művészek és a teoretikusok is. Sokan földolgozták már az izmusok történetét, komoly dolgozatok egész sora keletkezett a témáról, de egy sincs közöttük, amelyik magyarázatot adna arra a kérdésre, hogy ami történt, miért történt. Minden írás, legyen az bármily fennkölten tudományos is, csupán leírja a jelenségeket, fölsorolja a történet elemeit, megszámolja a művészeket és a műveket, akkurátusan hozzájuk rendeli az évszámokat, hivatkozik korábbi szaktekintélyekre, tudós szerzőkre, akik valamikor hasonlóan számba vették már mindazt, vagy majdnem mindazt, amit most ismét számba vesznek az új szerzők – sajnos hasonlóan leíró aspektusból. Ha nem tudjuk, hogy valami miért történt, akkor hiába mondják nekünk százszor és ezerszer, hogy ez és ez történt, valójában nem értjük az egészet. Tudjuk, hogy megtörtént, ami megtörtént, de képtelenek vagyunk ítéletet alkotni arról, hogy jó vagy rossz, helyes vagy helytelen, igaz vagy hamis, értékes vagy értéktelen számunkra az, ami történt. Így a dolog roppant problematikus marad, akárhány szerző, akárhány dolgozata írja le a témát – éppen mert csupán leírja, de a miértre nem keresi a választ.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • A magyar világi nagybirtok története

    0

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Küzdelmeink a nemzeti királyságért 1505-1526

    0

    Thaly Kálmán, a Magyar Történelmi Társulat volt első alelnöke, Pozsonyban 1899. június 27-én kelt végrendeletében 50,000 koronát hagyott a Magyar Történelmi Társulatnak azzal a kikötéssel, hogy a Társulat ez összeget az ő nevét viselő alapítványkép kezelje és annak kamatjövedelméből három évenként megjelenendő kötetekben irassa meg «a magyar nemzet függetlenségi törekvései és küzdelmei történetét az 1505-ik évi rákosi országgyűléstől kezdve a szatmári békekötésig, ideértve még a Rákóczi-emigratio tüzetes történetét is.» Az örökhagyó úgy rendelkezett, hogy ez a munka 10-12 kötetre terjedjen.

    4 000 Ft
    Kosárba teszem
  • A magyarok történelme I-II.

    0

    Azért hogy hazánk történelmének ismerete,minnél átláthatóbb legyen a magyarság tőrténetét azon időtől irja,mikor népünk kilép az ismeretlenség homályából, napjainkig.

    8 000 Ft
    Kosárba teszem
  • A magyar királyválasztások története

    0

    Hatvan évre terjedő történetírói pályámon, eszményi célok és véletlen esetek váltakozó vonzó erejét követve, önálló művek és értekezések hosszú sorozatában a királyválasztó országgyűlésekkel kellett foglalkoznom; a legbehatóbban éppen azokkal, melyek a nemzet életének válságos napjaiban, a nemzeti uralkodóház kihalta, a várnai katasztrófa és a mohácsi vész után a legnehezebb problémák megoldására voltak hivatva. Most tehát, mikor nemzetünk még félelmesebb körülmények között fog a trón betöltéséről határozni, természetszerűen fölébredt lelkemben azon óhajtás, hogy tanulmányaim eredményeit összefüggésbe hozva és kiegészítve, a közönség elé bocsássam. Erre azon tény is késztetett, hogy miután éppen egy század előtt gróf Cziráky Antalnak »Disquisitia historica de modo consequendi summum imperium in Hungaria« című latin könyve megjelent, a magyar trón betöltésének történetét önálló műben egyedül Salamon Ferenc tárgyalta »A magyar királyi trón betöltése és a pragmatica sanctio története « cím alatt; de a pragmatica sanctiót megelőző királyválasztásokat csak bevezetésképen röviden ismertette.

    3 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Vas megye

    0

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Nemes családok I.

    0

    5 000 Ft
    Kosárba teszem
  • A párisi kommün (1871)

    0

    A német ostrom során kiéheztetett Páris nem akarja tudomásul venni Thiers oppurtinista politikáját. Fellázad a békekötés ellen, kikiáltja a kommünt. A jakobinizmus utolsó föllobbanása ez, a nagy forradalom külsőségeinek színpadias fölújításával. Németh Andor csalhatatlan történeti érzékkel eleveníti föl könyvében az eleve halálraítélt mozgalom megdöbbentően tragikus mozzanatait, amely mögött monumentálissá nő meg a professzoros külsejű és Napoleon szerepében tetszelgő Thiers alakja. A Versaillesba menekült konzervatív körök intrikái diadalmaskodnak a fanatikus kommünardok halálraszántsága fölött. Az új világot akarók félelmetes halálküzdelme, a felgyújtott Páris lobogó palotái, a győzedelmes reakció terrorjának vérfagyasztó képei zárják le a hatalmas művet, amelyet a magyar kritika egyhangúan a korfestés és lélektani rajz remekének nevezett.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Politikai gondolatok

    0

    Politika néven a politikai gyakorlati művészetét, a politika gyakorlati alkalmazását nevezzük. Így nevezzük ugyanennek a gyakorlati alkalmazásnak az elméletét is, – a politika azonban gyakorlati tudomány is. Már Pláto írt néhány politikai munkát, nevezetesen terjedelmes műveket az államról és a törvényekről; és már Pláto előtt is voltak politikai teoretikusok, úgyhogy elméletileg művelni a politikát igen korán kezdték. De csak Arisztotelész írása politika, tartalmánál és módszerénél fogva, abban az értelemben, amelyben a politika szót ma használjuk. A politika, mint a politika művészetéről szóló diszciplína, elsősorban arra tanít, hogyan kell kormányozni az államot és hogyan igazgatni, továbbá kioktat bennünket az államnak a polgárokhoz és az államoknak egymáshoz való viszonyáról. Mivel az állam a maga történelmi valóságában bizonyos személyeknek az öszszessége, akik között a kormányzás és az igazgatás fel van osztva, a politika éppen ezeket a kormányzó és igazgató személyeket oktatja ki politikai feladataikról és az eszközökről, amelyekkel ezeket a feladatokat megvalósíthatják.

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • „Őrjöngő röptünk, mondd, hová vezet?”

    0

    A szerző Az ember tragédiájára emlékeztetve, annak mintegy csodálatos keretében írja le gondolatait és véleményt alkot ebben a Luciferrel fertőzött világról, melyben az ember emberrel szembeni harca, a természettel és a klímaváltozással való küzdelme már-már élethalálharcig fokozódott. A technika és a tudomány korának pedig különös ellentmondása az, hogy már senki nem lehet itt biztonságban. A nyomor, az éhség, a szegénység, a háború és az energiaválság leselkedik az emberiségre. Megoldásra kényszerülünk. Magam rendíthetetlenül hiszek abban, hogy „őrjöngő röptünk” erkölcsi megtisztuláshoz és változáshoz vezet. A változás, az atomisztikus káosz mai korszakában elsőként Amerika világhatalmi helyzetének megrendüléséhez, nyomában világméretű strukturális átrendezéséhez és megváltozáshoz vezet. Követi ezt a neoliberális amorális kapitalizmus trónfosztása és a szociális típusú piacgazdaság felemelkedése. Hajnali kiáltásként egy üzenet szól hozzám: fagyasszuk be a gyűlöletet! A gyűlölet nem épít, csak rombol. Az élethez, a túléléshez, a boldogsághoz csendes és szerető erők kellenek.

    1 800 Ft
    Kosárba teszem
  • Anjou-kori oklevéltár VII. 1323

    0

    E sorozat köteteiben mindazon levéltári források helyt kapnak, amelyek 1301. január 1. és 1387. március 30. között keletkeztek, s az Anjou-kori Magyarország területére vonatkoznak. A kötetek minden egyes okmányt közölnek — jobbára regeszta formájában —, függetlenül attól, hogy már megjelent nyomtatásban vagy sem. A regeszták nyelve magyar, bizonyos szakkifejezések és a keltezésre vonatkozó rész az irat eredeti nyelvén szerepelnek. A regeszták az oklevél minden egyes személy- és helynevét tartalmazzák, amennyiben azoknak magyarországi vonatkozásuk van. A kötetek mindegyikét a személy- és a helynevek mutatója zárja. A sorozatból évente általában egy-három kötet lát napvilágot.

    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Anjou-kori oklevéltár VIII. 1324

    0

    E sorozat köteteiben mindazon levéltári források helyt kapnak, amelyek 1301. január 1. és 1387. március 30. között keletkeztek, s az Anjou-kori Magyarország területére vonatkoznak. A kötetek minden egyes okmányt közölnek — jobbára regeszta formájában —, függetlenül attól, hogy már megjelent nyomtatásban vagy sem. A regeszták nyelve magyar, bizonyos szakkifejezések és a keltezésre vonatkozó rész az irat eredeti nyelvén szerepelnek. A regeszták az oklevél minden egyes személy- és helynevét tartalmazzák, amennyiben azoknak magyarországi vonatkozásuk van. A kötetek mindegyikét a személy- és a helynevek mutatója zárja. A sorozatból évente általában egy-három kötet lát napvilágot.

    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar történelem

    0

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Függetlenség évkönyve 1935

    0

    1 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Vérrel pecsételve

    0

    A korábban vélt legközelebbi nyelvrokonainknál, a manysiknál – a legutóbbi időkig meglévő sámánhit szerint -, amikor az öreg sámán meghal, akkor az őt követő ifjú sámán a temetési szertartás alatt elregöli az elődjéhez köthető, az ő idejében történt eseményeket. Az ifjú sámán ilyenkor csak igazat beszélhet, mert egyébként az elhunyt sámán lelke panaszt tehet ellene az égieknél. A siratóének, amely egyben a múlt megidézése is, maga az Arvisura, vagy Igazszólás. A hun törzsszövetség életében, amelyhez valamikor a manysik is tartoztak, a törzsszövetség fősámánjai hasonló módon regölték el a törzsszövetség egészére vonatkozó eseményeket. A törzsszövetség esetében azonban már meg is kellett örökíteni, azaz le kellett róni az előző időszak történelmét.. Ez a rovósámán feladata volt. Az idők folyamán már 347 rovósámán tett eleget ennek a kötelezettségének. Ebből alakult ki az Arvisurák hatezer évet átívelő krónika – gyűjteménye. Ennek a hatalmas örökségnek az őrzése, a tudás birtoklása mindig egy-egy törzs kiváltságos feladata volt. A világhónapok váltásakor, tehát nagyjából kétezer évente kellett egy újabb törzs képviselőjének átadni a felhalmozott tudást, meghatározott szertartás keretében. Utoljára a manysiknál őrizték ezt az örökséget. A halak világhónapjából a vízöntő világhónapjába történő átmenet idején Szalaváré Tura manysi sámán kapta azt a feladatot, hogy a rokon úz törzsnek átadja a hagyatékot. Szalaváré Tura Paál Zoltán palóc (palúz) emberben találta meg azt a kiválasztottat, akit minden szempontból alkalmasnak tartott a féltve őrzött titkok átadására. PAÁL ZOLTÁN tehát kettős feladatot kapott. Le kellett rónia a teljes, hatezer éves történelmet, az Arvisurák gyűjteményét, és meg kellett írnia elődjének, Szalaváré Turának az idejében történt eseményeket. Paál Zoltán beavatott rovósámán mindkét feladatának eleget tett. Arvisura gyűjteményét hivatalosan 1996-ban adták ki először. A 348. Arvisura Vérrel pecsételve címmel viszont csak most lát először napvilágot. A Vérrel pecsételve felfogható tehát egy önéletrajzi ihletettségű regénynek, de a szerzője beleszőtte az Arvisura gyűjtemény legfontosabb részleteit is. Részben azért, mert Paál Zoltán számára az Arvisurák megismerése elválaszthatatlan volt az éppen zajló eseményektől, másrészt mert a szerzőnek volt egy olyan indíttatása, hogy azokkal is megismertesse az őstörténeti eseményeket, akik egyébként nem biztos, hogy az Arvisura gyűjteményt végigolvasnák. Egyébként ha valaki átugorja ezeket a részeket, maga a regény önmagában is sajátos élményt nyújt az olvasójának. Ám aki mégis belemélyed az Arvisura részletekbe, olyan ismereteket fog szerezni, amelyeket sehonnan máshonnan nem fog tudni összegyűjteni. És ebben nem az a döntő, hogy igazak-e ezek a történetek, hanem az, hogy milyen egységes rendszerré áll össze a magyar őstörténet, s ezen keresztül szinte az egész emberiség történelme. Ha semmi nem lenne igaz belőle, akkor is csodálattal adózhatnánk Paál Zoltán előtt, mert akkor ő volna a világ legnagyobb mesemondója. Ám az olvasót (a felkészült olvasót is) érik majd meglepetések. Sok-sok örök érvényű, vagy legalábbis megszívlelendő tanulsága van a műnek. A legalapvetőbb sajátossága mégis az, hogy nem irányul senki ellen. Bár végig a hun törzsszövetségről és a magyarság gyökereiről van benne szó, ugyanúgy megtaláljuk ezeknek az embereknek az erényeit és hibáit, mint más népek, nemzetek eredendő jó vagy rossz tulajdonságait. Mintha a szerzője valóban felülről szemlélné a világot. A mű olvasója azt is tapasztalhatja, hogy bizonyos események, összefüggések értelmezése több szinten lehetséges. Ezért bárki nyugodtan kézbe veheti, ki-ki megtalálja benne a saját világának megfelelő olvasatot. A Vérrel pecsételve nem versenyezhet a ma oly divatos sci-fikkel vagy thrillerekkel. Nem is ez a célja. De remélhető, hogy eljut ahhoz az olvasóközönséghez, amelyet ez a téma méltán megérdemel.

    4 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Varadinum – emlékkönyv 1992

    0

    500 Ft
    Kosárba teszem