-
A magyar nép táncai
0A néptáncok kutatása a néprajzi tudományok egyik legfiatalabb ága. A köztudatban a magyar tánckultúráról igen kevés, lényegében csak a csárdásra szorítkozó ismeret él. Pedig a magyar néptánc számos történeti stílusréteget és kifejezésbeli variációt rejt magában, melyek között ott találjuk a régi énekes leánykörtáncokat, a fegyvertánc elemeit őrző pásztortáncokat, az ugrós legénytáncokat, valamint a reneszánsz óta kifejlődött régi páros táncok típusait. Ezeket a régi táncfajtákat a XVIII. század óta olyan új stílusú táncok – a verbunkosok és a csárdás váltották fel, melyek a magyar nemzeti karakter jellegzetes kifejezőivé váltak. Martin György könyve a történeti anyagon kívül a magyar tánckincs földrajzi tagozódását, a táncdialektusok jellegzetességeit is bemutatja. Itt kerül sor a különböző alkalmi táncok, például a lakodalmi osztótánc, a menyasszonyfektető gyertyástánc, a céhes eredetű bodnártánc és a nyugati eredetű folklorizált polgári társastáncok leírására.
A szöveget 38 fekete-fehér és 16 színes kép illusztrálja. -
Magyar pásztorfaragások
0A pásztorművészet a népművészetek nagy családján belül is különleges helyet foglal el, hiszen nem a paraszttársadalom szokásaival, mindennapjaival és szépérzékével szoros összefüggésben alakult ki, hanem egy a parasztságtól különváló kis közösség zord, szinte nomád életformája hozta létre. Mindennapi szükségleteik írták elő, hogy legfontosabb eszközeiket maguk készítsék el, s a szép iránti érzékük sarkallta õket arra, hogy használati eszközeiket különféle díszítményekkel borítsák. Díszítményeik évszázadok során sokat változtak: korábban geometrikus mintákkal, később stilizált virág- és állatformákkal, majd figurális jelenetekkel „cifrázták ki” a fa-vagy szarutárgyakat.
Manga János a pásztorok életformájának bemutatásával egy letūnt világ természetrajzába avatja be az olvasót. Eleven leírása és a leírást hitelesítő korabeli dokumentumok, valamint a szép tárgyak gazdag „leltára” a pásztorművészetről nemcsak tudományos hitelű tájékoztatást, hanem élményszerű képet is nyújt.
A művet 42 fekete-fehér és 16 színes kép illusztrálja. -
Fehér foltok a Balkánon
0A témában úttörőként megjelenő könyv elsősorban a román (vlak) és az albán nyelv és nép eredetéről szól, de velük kapcsolatban széles körű ismereteket közöl az illír, a trák, a dardán és a macedón népekről és nyelvekről, és kitér a dákóromán mítoszra is. Bőséges összehasonlító adatokkal szemlélteti a térség nyelveinek és néprajzának rokon vonásait, háttérként pedig összefoglalja a Balkán-félsziget történelmét az újkőkortól az oszmán-török megjelenéséig. Irodalomjegyzék segíti a részletesebb tájékozódást, a hatalmi viszonyok változását pedig tizenhét térkép mutatja be. A kötetet név- és helynévmutató, valamint angol, francia és német nyelvű összefoglalás zárja.
-
-
Faragott mézeskalácsformák
0A mézeskalácsforma-faragás vonzó fejezete az iparművészet történetének. Amint ezt a Magyarországon előkerült, ókori cserépforma-töredékek is bizonyítják, a mézes tésztamasszák formálása, formába öntése nem újkori találmány.
A faforma-faragás Európában a XVII. században éri el virágkorát, amikor a plasztika és a grafika hatásától függetlenedve önálló díszítőstílust alakít ki. Erre a gótikus és reneszánsz formakincs jellegzetesen átírt felhasználása éppúgy jellemző, mint a népművészet díszítőelemeinek változatos alkalmazása vagy a tudatos stilizálás.
Weiner Piroska tanulmánya elsősorban a XVII-XIX. század magyarországi formafaragó művészetének technikai, tematikai, stílusbeli sajátosságait, a formák néhány tradícionális típusát elemzi élvezetesen. Megismerjük a hajdani nagy mézeskalácsos céhek, híres mézeskalács-készítő mesterek, családok tevékenységét.
A zömmel a budapesti Iparművészeti Múzeumban őrzött formák kortörténeti, viselettörténeti vonatkozásban sem érdektelenek.
8 színes, 48 fekete-fehér kép mutatja be a legszebb formákat. -
Temetők népművészete
0A falvak képéhez tartozik a temető is, a népművészet többi ágával rokon tárgyi emlékeivel.
A szerző elsősorban a történeti hagyományok, a település és a összefüggéseibe ágyazva mutatja be a különböző sírjelek gazdag változatait. Az egyes temetőtpusok – amelyek kialakulások kora, a temetkezési szokások és vallási felekezetek szeirnt térnek el – bizonyos mértékig eleve meghatározzák a sírok és síremlékek jellegét. A főbb formák és anyagok szerinti rendszerben bemutatott keresztek, fejfák, kopjafák, sírkövek és díszítményeik egy bonyolult jelrendszer a falusi társadalom tagozódásának, gondolatvilágának és változásainak sajátos tükörképét nyújtja. A temetőket, illetve fejfákat övező félelemmel vegyes tisztelet sok hiedelemből és hiedelemcselekvésből kitűnik, a faragó számára azonban a fejfa csak egy a készítendő használati tárgyak sorában. Ebben rejlik az alkotó biztonsága, mellyel képes művében a hagyományt újrafogalmazni és így megerősíteni. A szöveget 31 szövegközi rajz és a szerző felvételei – 40 fekete-fehér és 16 színes – illusztrálják: közülük nem egy ma már elpusztult sírjel emlékét őrzi. -
Cégérek
0A cégér: a vendégfogadók, iparosok, boltosok megkülönböztető és hívogató jele mint téma egyaránt tartozik a művelődéstörténethez, az ipartörténethez, az iparművészethez és a népművészethez. Csatkai Endre Kossuth-díjas, a művelődéstörténet érdemes kutatója ebben a posztumusz művében színesen, kellemes elbeszélő hangon mutatja be a régi magyarországi iparos- és kereskedővilág e hangulatos emlékeit; sok érdekes adalékot közöl erről az életről, a kereskedelem, az ipar reklám módszereiről, a szokásokról, amelyek létrehozták ezeket a ma gyakran hieroglifaként ható jeleket. Megmagyarázza az összefüggéseiből kiszakított, sokszor szürreálisnak látszó formák, alakzatok egykori funkcióját, egy-egy figura kialakulásának történetét. Ezek a legkülönbözőbb anyagokból, fémből, fából, posztóból, vesszőből megmintázott tárgyak vagy festett képek minden esetben bizarr hatást keltenek. Hol naiv-népies hangon szólnak, hol magas mesterségbeli tudásról tanúskodnak. A kötetet 60 fekete-fehér és 9 színes kép illusztrálja.
-
A hagyomány szolgálatában
0„Válogatásom majd fél évszázad műhelymunkájáról ad számot. Részben folyóiratokban rekedt dolgozataim jelentősebb részét gyűjti össze, másfelől régen elfogyott könyveimből idéz egy-egy részletet. A szövegek elvi mondanivalóin nem módosítottam, még akkor sem, ha itt-ott már másként, érettebben fogalmaznám meg. Úgy véltem, hogy a kötetnek nemcsak az eredményeket kell bemutatnia, hanem számot illik adnia egy kutatásban eltöltött életpálya szellemi, módszerbeli hullámzásairól, kereséseiről is. A dokumentációkat az áttekinthetőség érdekében több helyen megrövidítettem, összevontam. A kötet laza taglalását érdeklődési köröm szabta meg. Életművemet elsősorban a népi hitélet, illetőleg a szegedi hagyomány és emberség vizsgálata jellemzi. Könyvem is elsősorban ezt az érdeklődést tükrözi. Végül néhány emberi portrét, illetőleg művet mutatok be, amelyek talán rólam is elárulnak egyet és mást” – írta könyvéről Bálint Sándor, néprajztudós, a szakrális hagyományok kiváló ismerője, a „szögedi nemzet” hűséges fia, aki már nem érthette meg munkája megjelenését.
-
A korszerű prémesállat-tenyésztés gyakorlata
0A vadon élő állatok szőrméjét ősidők óta használják az emberek, de a vadászatról a felhasználók igényének növekedése miatt részben áttértek a tenyésztésre. A könyv megfelelő arányban foglalkozik a nélkülözhetetlen elméleti és gyakorlati ismeretekkel.
-
Ásványok és kőzetek képes enciklopédiája
0Nem csupán szemünket gyönyörködtetik, fantáziánkat mozgatják meg a különféle ásványok és kőzetek, hanem történelmi és tudományos szempontból is érdekesek. Izgalmas világukban ez az enciklopédia részletes tájékoztatással, valamint több száz színes képpel segíti az eligazodást.
Számtalan vonatkozásukról esik szó a következő oldalakon, beleértve keletkezésüket, lelőhelyeiket és kultúrtörténetüket éppúgy, mint művészeti és ipari felhasználásúkat. Ahol lehetőségünk volt rá, az eredeti szöveget magyar vonatkozású adatokkal egészítettük ki. Minden ásványnak ismertetjük az alapvető fizikai és kémiai tulajdonságait, továbbá közöljük egy kristály rajzát.
Az Ásványok és kőzetek képes enciklopédiája teljes körű útmutató, amely hozzásegít a jelentősebb ásványok és kőzeték megismeréséhez, és olvasmányos leírásaival könnyű tájékozódást tesz lehetővé a kezdő és gyakorlott gyűjtő számára egyaránt. -
Öngyógyító kiskert
0A német szerző nevét már minden vegyszer nélkül gazdálkodó magyar kertész ismeri, de könyvéből nem jutott mindenkinek. Ezzel az új kiadással szeretnénk a hiányt pótolni, és újabb híveket toborozni a vegyes kultúrát kedvelők táborába. A szerző több évtizedes tapasztalatait adja át, ő nemcsak az elő- és utónövényekkel használja ki a területet, hanem az egyes sorokat, sőt egy sorban lévő zöldségféléket is váltva ülteti, gyógy- és fűszernövényekkel tarkítja a veteményeskertet. Mindezt azért teszi, mert a növények egymást védhetik a kártevőktől, elriasztják illatukkal, jótékonyan hatnak egymás növekedésére, sőt a termés ízének kialakításában is közreműködhetnek.
-
A csiperke és más gombák háztáji termesztése
0A gombát ma már mindenki szívesen fogyasztja egész éven át. Termesztése iránt is egyre nagyobb az érdeklődés. Az NDK-ban például ma már 100-120 ezren a ház körül állítják elő e különleges „zöldségfélét”. A feltételek nálunk is adottak. Csupán meg kell tanulni a gondozás módját, hiszen alapvetően eltér más, fejlettebb növények termesztésétől.
A szerzők a termesztés általános ismeretei és a szakkifejezések magyarázata után külön-külön ismertetik az egyes fajok előállításának tudnivalóit. Ezek a fajok a következők: csiperkegombák, laskagombák, harmatgomba, rizsszalmagomba, fagomba, tőkegomba, akácgomba, rétgomba, pereszke és a kevésbé ismert fajok.
Ez a könyv hasznos segítőtársa lehet az eladásra termelőknek, s azoknak is, akik csupán a családi asztalt kívánják gazdagítani saját termesztésű gombával. A termesztés tudnivalóin kívül, az ínyencek számára érdekes recepteket is tartalmaz. -
A japánkert titkai
0A hazánkban élő japán szobrászművész vállalkozott arra, hogy Közép-Európában is megmutassa a japán kertművészet szépségét. Megismerteti az olvasót azzal a szemlélet- és gondolkodásmóddal, amelynek hatására a ház körüli néhány négyzetméterre varázsolják a végtelent, a víz, a föld, a kő, a növény évezredekkel ezelőtt kialakult együttesét.
Reméljük, hogy a sok szemléltető ábra, a Japánban és az itt készült fényképek arra késztetnek jó néhány kertészkedőt, hogy különleges, egyedi hangulatú kertet hozzon létre. -
-
-
A Napkelet lexikona I-II.
0E kis lexikon célja, hogy a nemzeti érzésű magyar intelligencia számára a modern élet eszméinek és a tudományok új eredményeinek útvesztőjében kalauzul szolgáljon. A magyar társadalom ama rétegéhez akar tehát főképen szólni, amely a Magyar Irodalmi Társaság kiadásában megjelenő Napkelet folyóirat köré olyan lelkesedéssel sorakozott. Főelvének következetes keresztülviteléből folyik, hogy elsősorban az alkotó világnézet képviselőit, eredményeit és elveit ismerteti. Mindamellett nem elfogult. Közönségével a másik tábor irányait és jelentősebb alakjait is megismerteti s vagy állást foglal velük szemben vagy pedig, amennyiben komoly értékekről van szó, elismerésben részesíti őket. Mint kis lexikon nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy az ismertetett fogalmakkal és nevekkel szemben a legteljesebben kiegyensúlyozott arányosságot őrizzen meg. Aktualitásra törekedvén, természetes, hogy a jelent mozgató eszméket, a jelenre ható egyéneket, a jelennek közéletében, művészetében és tudományosságában fontos eredményeket, vagy a múltnak jelenbe átnyúló elemeit, bővebben tárgyalja, mint a letűnt korszakoknak – bár tiszteletreméltó – de hatásban vagy érdekességben csökkent neveit és erőit. Különös gondot fordít a társadalmi tudományokra, a jelenkor politikai eszméire, a világháborúra, a magyar közélet és műveltség legújabb lendületének jelenségeire, a megszállt területek irodalmi életére s a történeti, a technikai és természettudományok legfrissebb eredményeire. Különös figyelemben részesíti a magyar szellemnek részvételét az emberi tudás kialakulásában s a magyar tudósok közül nem egy olyat juttat a megérdemelt méltatáshoz, akiről eddig még nagyobb lexikonokban sem esett szó. Az összefoglaló képzőművészeti cikkek kissé nagyobb teret kaptak, mint az egyes irodalmak története, ennek oka azonban abban keresendő, hogy a képzőművészeti cikkekhez mellékelt illusztratív anyag részletesebb kifejtésre ösztönöz. Az időszerű változásokkal a lexikon körülbelül ez év október havának közepéig tart lépést. Budapest, 1927. november hó A Magyar Irodalmi Társaság.
-
Velence és a laguna
0„Száznál több metszettel, a laguna és a város egy-egy térképével és öt alaprajzzal.”
-
-
Sacra Corona
0Aligha akad sok magyar az országban, aki tudja, hogy a mi koronánknak kaszárnyája is van. A királyi palota hátsó tövében búvik meg ez a kaszárnya, a lejtő Váralja-utca nevezetű vízszintes keresztvonásán. Az építőművészet félmultbeli, nem éppen eredeti korában született egyemeletes ház, elég kicsiny, de még mindig tágasnak tetszik, ha az ember tudja, hogy más nem lakik benne, csak a magyar szent korona őrségének teljes létszáma, vagyis huszonnégy ember.
Ennyi fegyveres ember őrzi a magyar szent koronát: huszonnégy. És két katonai parancsnok. És két közjogi koronaőr. Rajtok kivül természetesen az egész nemzet és az államfő vallásos áhítata. De papíron összesen huszonnyolcan. -
-
Magyar és török-tatár szóegyezések
0Több mű egybekötve:
Lindner Ernő: Nyelvjárások vallományai (1-108)
Vámbéry Ármin: Magyar és török-tatár szóegyezések (109-189)
Dr. Kuun Géza: Ascoli Árja-sémi tanulmányai (190-196)
Szénássy Sándor: Latin orthographiai tanulmányok (197-301)
Hunfalvy Pál: A magyar nyelv szótára elveiről és azok miképi alkalmazásáról (302-320) -
-
-
-
Vérben és viharban
0A kötet végén (121-125) tanulmány: A magyar ipar és kereskedelem áttekintése a honfoglalástól napjainkig. Írta: Páll András.
-
-
Jézusfaragó ember
0A Színházi élet c. képes hetilapból (1937.) kiemelve, 185-208 o.
Borítón Műkedvelő színdarabok Kókainál pecséttel. -
-
Repülők
0Írta: T. B. Ray, Capt. of the Royal air Force. Átdolgozta: Tábori Pál
50 fényképpel. A fényképfelvételeket részben a Pacific & Atlantic Photo-Co., részben a Magyar Légiforgalmi rt. bocsátotta rendelkezésünkre.
Híres repülők útja – kihajtható térkép. -
Bori garnizon
0A magyarországi zsidóságra 1944 március 19-én rázúdult a balsors. A németek megszállták az országot. Vasárnap reggel már száguldottak a német autók, gépesített erők Budapest utcáin, – zengett a beözönlő német katonaság végeláthatatlan soraitól a város, gúnyos üdvözlésekkel intettek be a villamosokon utazók közé – a gyalogjárók riadtan és sápadtan húzódtak a házfalak mellé.
-
-