-
-
Gerecze Péter fényképhagyatéka
0Gerecze Péter bölcselet-doctor budapesti VI. Kerületi állami főreáliskolai rendes tanár, M. O. B. tagja, született déésen, Szolnok-Doboka megyében 1856. május hó 23-án, római katolikus vallású. Elemi tanulmányait szülővárosában, a középiskola alsóbb osztályait néhai Fogarasy Mihály erdélyi püspök költségén Szamos Újvárt, a felsőbb osztályokat pedig az erdélyi római kath. statustól nyert alapítványon, mint a Kolozsvári szt. József-i növelőintézet növendéke, az ottani róm. kath. lyceumban végezte. 1876 június havában érettségi vizsgálatot tevén, mint egyéves önkéntes Bécsbe ment, hol rendszeresen látogatta az akkor Belvedere-i Képtár és a többi műgyűjteményeket; foglalkozott az olasz, német és németalföldi festőiskolák kiválóbb alakjaival, s azoknak a Belvedere-ben a Lichtenstein és Harrach-féle gyűjteményekben található műveivel. Szorgalommal látogatta ezenkívül a Künstlerhaus kiállításait. Hadkötelezettségének eleget tevén 1877 novemberében a Kolozsvári m. kir. t. egyetem bölcs, nyelv és történettudományi karához iratkozott be a magyar és német nyelv és irodalom szakcsoportra, s mivel hajlamai a műtörténelem felé vonzották, melynek itt tanszéke nem volt, szaktárgyai mellett a paedagogián és franczia nyelven kívül tüzetesen foglalkozott a mű- és művelődéstörténelemmel is. A tanárképző intézetnek állandóan „dolgozó” tagja volt, s mint ilyen a kiszabott három éven felül végzett még egy negyediket is, melynek……. 1881. június tizenharmadikán következő …… Tanképesítő oklevelet nyert: Általános műveltség tekintetében: kitűnő. Magyar nyelv és irodalomból (főtárgy): dicséretes. Német nyelv és irodalomból (mellék t.): dicséretes.
-
A Balaton környékének műemlékei
0A történeti múlt építészeti emlékeiben, a műemlékekben különösen gazdag tájról három és fél évtizeddel ezelőtt, 1958-ban jelent meg ismertető és összefoglaló mű Entz Géza és Geró László tollából ,,A Balaton környék műemlékei” rímmel. Könyvükben a sokszínű és sajátos hangulatú, mozgalmas és mégis derűs nyugalmú vidék műemlékeinek akkori állapotát írták le, és az azokról szóló, akkori ismereteket foglalták össze. Bevezetőjükben a tó körüli táj építészetének évezredes történetét rajzolták meg. Könyvük megjelenése annak a nagyarányú műemlékvédő, kutató és feltáró munkának a kezdetét jelezte, amely napjainkban is tart. A helyszíni számbavételtől egyes, műemlékként védett épületek gondos helyreállításáig tartó munka eredményeiből azóta soha nem látott új ismeretek kerültek napvilágra. Az elmúlt három és fél évtized alatt idegenforgalmi, múzeumi és műemlékvédelmi szakemberek, történészek, régészek, művészettörténészek és építészek, lelkes Balaton-rajongók dolgoztak azon, hogy a nagy tó környékének múltjáról és annak fennmaradt emlékeiről minél többet tudjunk meg. Munkásságuk rendkívüli módon gazdagította, sok szempontból azonban módosította is eddigi ismereteinket. Mindezek arra bíztattak, hogy ezt a feltáruló gazdagságot Entz Géza és Geró László korábbi művére támaszkodva, a Balaton környéke iránt érdeklődők elé tárjuk.
-
Balatoni építészet
0„Hogyan építsünk a Balaton-parton?” – a két világháború közötti publikációkban egyre gyakrabban jelent meg a kérdés, amely ezt követően is korszakról korszakra napirendre került. A tópart egységes rendezésére és fejlesztésére a Balatoni Intéző Bizottság 1929-es megalapítása adta meg a lehetőséget. Ettől kezdve az építészet meghatározó pozíciókat alakított ki a regionális fejlesztési intézményekben, ami nagyban hozzájárult a táji, települési és építészeti léptékű kérdések egységes kezeléséhez. A tervezéstörténet fókuszában a hatvanas évek építészetét meghatározó Balatonkörnyéki Regionális Terv áll, amely 1965-ben elnyerte a nemzetközi Építész Szövetség (UIA) Abercrombie-díját. Az első regionális terv előzményeinek és a későbbi változások, torzulások megértéséhez azonban a tervezéstörténeti folyamatot tágabb időkeretben szükséges elemezni. A könyv a Balaton-part huszadik századi építészetének történetéről szól. Elsősorban azokat a regionális szintű koncepciókat vizsgálja, amelyekkel a korabeli szakemberek, köztük Kotsis Iván, Farkas Tibor és Polónyi Károly a tóparti építészet problémáira megoldásokat kerestek. Az egyes fejezetek a tervezéstörténet kiemelt szakaszaira fókuszálnak: a harmincas évek civil bázisú fejlesztéseire, az ötvenes évek útkeresésére, a hatvanas évek több léptékszintet átfogó fejlesztéseire, majd a hetvenes években egyre inkább előtérbe kerülő ökológiai és fejlesztési problémákra. Az átfogó regionális koncepciókhoz kapcsolódóan azonban a települési és építészeti léptékszinteken lezajló változások is megjelennek. A minta- és típustervek elemzésén túl a rekreációs célú építészet jellegzetes funkciói illusztrálják a korszakos fejlesztéseket. A szezonális használatú vízparti strandok, kempingek, vendéglátóhelyek, valamint a nyaraló- és szállásépületek könnyed megformálásában a tervezők kísérletező mentalitása tükröződik. Invenciózus szerkezeti kialakításuk a Balaton-parti modern építészet identitásformáló elemévé vált. Bár a huszadik század örökségéből egyre kevesebb emlék marad fenn, a köztudatban ma is meghatározó képként élnek ezek a szezonális karakterű vízparti épületek.
-
-
-
-
Ungarns Kurorte und Mineralquellen
0Magyarország gyógyfürdői és ásványvízforrásai. A belügyminiszter, Alexander von Bach báró őexcellenciája megbízásából tett körútja után, amelyet az alábbiakban ismertetett…
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-