• Szicíliai maffia

    0

    „Csütörtök éjjel fél 11-kor, a szicíliai Catania belvárosában az utcán hat pisztolylövéssel meggyilkolták Giuseppe Fava neves olasz írót és újságírót. Ötvenéves volt. Fava egész közéleti és publicisztikai tevékenységét a maffia elleni harcnak szentelte. Sokat tudott a szervezett alvilág embereiről, tetteiről… A meggyilkolása előtti napokban az olasz televízióban kijelentette: „A maffia szervezetében fontos személyiségek és politikai vezetők is részt vesznek.” Hivatalos helyen pénteken közölték: semmi kétség, hogy a maffia végzett az újságíróval.”

    650 Ft
    Kosárba teszem
  • Szigetek az áramlatban

    0

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Szigeti veszedelem

    0

    Az ​Obsidio Szigetiana, amelynek magyar címét – Szigeti veszedelem – Kazinczy Ferenc adta az eposz Az olvasónak címzett előszava alapján, Zrínyi egyetlen, életében nyomtatásban megjelent kötetében látott napvilágot Bécsben 1651 szeptemberében a költő lírai verseinek társaságában. A kötet az Adriai tengernek Syrenaia címet viseli. Az Adria, amely Magyar- és Horvátországot Itáliával köti össze, Zrínyi európai magyarságának jelképe. Előképei, mintái között nemcsak az előszavában említett Homérosz és Vergilius, hanem a modern keresztény hősi eposz mintája és legmagasabb rendű alkotása, Torquato Tasso (1544-95) A megszabadított Jeruzsálem című hőskölteménye is szerepel, és hatottak rá az olasz barokk reprezentatív költőjének, Giovan Battista Marinónak (1569-1625) lírai és kisepikai művei is, számos egyéb kisebb szerzővel együtt, akiknek művét Zrínyi forrásként használta.

    450 Ft
    Kosárba teszem
  • Szigetköz

    0

    A szerző a táj szülötte, így a személyes élmények ereje hatja át a könyvet, egy életen át végzett gyűjtőmunkája összefoglalását. A színesen, ízesen megírt kötetben részletes leírást kapunk a tájról, a táj adottságaihoz alkalmazkodó, ősi és újabb foglalkozásokat folytató emberről, szokásairól, hiedelemvilágáról, népköltészetéről. Mivel a sok rét és a kiterjedt ártéri erdők elsősorban az állattartás meg a halászat kifejlődésének kedveztek, így ez a két foglalkozási ág – és a hozzájuk kapcsolódó egész folklóranyag megkülönböztetett figyelmet kap a műben.

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Szigetköz

    0

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Szigetvár és környéke

    0

    400 Ft
    Tovább olvasom
  • Szigetvár és viadala

    0

    A magyar várak hadtörténetét tudományos gondossággal, nagy szeretettel kutató szerző e munkájában a szigeti vár XIII. századtól napjainkig ívelő történetét dolgozza fel. A könyv érdekességét fokozza, hogy nemcsak a vár építésének szakaszait, az ostromokat, a korabeli harceljárásokat, katonákat, fegyvereket mutatja be, hanem színes képet rajzol a vár védőinek veszélyekkel, gondokkal, munkával teli életéről is.

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Szilágyi album

    0

    20 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Szilágysomlyó

    0

    Szilágysomlyó múltja, története szinte minden somlyói lakos gyermekkorában, későbbi éveiben benne van, mert évszázadok óta ennek fennmaradt épületei örökös tanúk, bizonyságtevők.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Szilveszter / Bizonyos tekintetben / Ugyanis

    0

    Három regény

    3 300 Ft
    Tovább olvasom
  • Szindbád

    0

    2 400 Ft
    Tovább olvasom
  • Színes atomfizika

    0

    1 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Színes város

    0

    A szociális művészet nem csak egy festmény a forradalmak nagyjairól vagy a munkásosztály diadaláról,hanem egy hatalmas újszerű akció:az ihlet és a tudomány, a kézügyesség és a technológia szövetkezve kreálják a tökéletes”sokszorosítottakat”az egyén számára,és építik a „színes várost” a közösség örömére…

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Színház

    0

    Az irodalomtörténetek obligát skatulyaosztogató modorában idézhetnénk: „a modern magyar színikritika atyja”… Ambrus Zoltánról szólva azonban e különben vitathatatlan címkénél is többet mondanak Illés Endre hommage-szavai: „Kritikái olyan érdekesek, mint egy törvényszéki tárgyalás. Kérdés, kérdés, kérdés és a vádlott dadog. botladozik, vall… Ambrus kritikusi irányát talán így lehet legtömörebben jellemezni: farkasszemet nézett a színpaddal. Rendíthetetlen erővel tartotta mozdulatlanul szemhéját, kivárhatatlan volt, ráért és tekintetétől a mű szinte percek alatt hervadni, szédülni kezdett, fonnyadt, beroppant. Hibái kiütköztek; s mindig az építési hibák.”

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Színház

    0

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Színház a nézőtérről

    0

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Színház az egész világ

    0

    A zseniális nyomozó, Eraszt Fandorin újabb története végre-valahára egy hamisítatlan szerelmes regény. 1911-ben járunk immár – Fandorin fáradhatatlanul edzi testét, és pallérozza elméjét: ahogy öregszik, egyre erősebb, bölcsebb, tökéletesebb akar lenni. Azért nem mentes minden hiúságtól: számít rá, hogy őt bízzák meg a nyomozással a Sztolipin miniszterelnök ellen elkövetett merénylet ügyében. Ám ehelyett Csehov özvegye, Olga Knipper keresi fel azzal, hogy segítsen egy színésznőnek, akit halálos veszély fenyeget. Eraszt elmegy a Noé Bárkája színház Szegény Liza-előadására, amelyben ez a bizonyos Eliza játssza a főszerepet – és azonnal halálosan beleszeret. Az előadás végén a nézőkkel együtt ő is döbbenten látja, hogy az egyik virágkosárból egy mérgeskígyó bukkan fel… Altairszkaja nem hal meg: de itt a bizonyíték, hogy valaki valóban az életére tör. Eraszt ettől kezdve a színházban dolgozik, dramaturgnak álcázva magát próbálja kideríteni, mi és ki áll a rejtélyes események mögött – ám ezúttal a szerelmi láz már-már elhomályosítja elméjét: alig képes a nyomozásra koncentrálni, pedig egyik szörnyű gyilkosság a másikat követi. Hű társa, Masza tanácsára még egy japán stílusú színdarabot is ír, hogy meghódítsa a varázslatos szépségű, de szeszélyes és még a különleges dedukciós képességekkel megáldott Fandorin számára is oly kiismerhetetlen színésznőt…

    2 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Színház és dekonstrukció

    0

    2 400 Ft
    Tovább olvasom
  • Szinházi élet 1938 II.

    0

    Kiadványunk a Színházi Hét és a Színházi Élet című gazdagon illusztrált színházi és művészeti hetilap 1910 és 1938 között megjelent valamennyi számát tartalmazza, összesen 1367 lapszám teljes szövegében kereshetünk.A folyóiratok alapító-főszerkesztője Incze Sándor volt, aki nagyon fiatalon, Kolozsvárott került a hírlapírás bűvkörébe: 19 évesen már színházi lapot alapított. 1910-ben Budapestre költözött, itt jelentette meg Harsányi Zsolt barátjával közösen a Színházi Hét c. folyóiratot. Számos próbálkozás, újítás ellenére eleinte nem volt üzletileg sikeres a lap, mecénásra lett szükségük. A mecenatúrát adó család rapszodikussága miatt állandósult a bizonytalanság. Pénzügyi támogatójukat otthagyva egy új lapot hoztak létre, Színházi Élet címmel. Jellemző történet, hogy ex-támogatójuk bíróságon leállítatta az új lap kiadását, aminek híre ment, az ügyből sajtóbotrány kerekedett, aminek következtében az új lap egy szálig elkel, megalapozva későbbi sikereket.A Színházi Életet újabbnál újabb rovatokkal tette Incze-Harsányi olvasmányosabbá. Munkatársul választották Korda Sándort (a későbbi Sir Alexander Kordát), aki a feljövőfélben lévő mozgókép vonalat képviselte a csapatban, ő vitte a mozi-rovatot a lapnál. A címlapra is felkerült innentől fogva a „Mozi” szó. Az eleinte 3000-6000 példányszámban megjelenő lap egy korabeli dán filmsztár tiszteletére megjelentetett különszámmal elérte a bűvös 10.000 példányos határt. Ettől kezdve kisebb-nagyobb ingadozásokkal a lap példányszáma egyenesen ívelt felfelé: az első világháború végére a 150.000(!) eladott lapot is elérte. Oldalain a színházi, társasági, művészi, irodalmi élet számos „nagyágyúja” is szívesen publikált: Bethlen Margit grófnő, Hatvany Lili bárónő, Kellér Dezső, Kálmán Jenő, Munkácsy Márton, Angelo (Funk Pál), Karinthy Frigyes, Molnár Ferenc, Szép Ernő, Herczeg Ferenc, Móricz Zsigmond, Szomory Dezső, Tamás Menyhért, Kosztolányi Dezső, Örkény István, Somlyó Zoltán – hogy csak néhány jól ismert nevet említsünk.Incze szerkesztési elvei szerint nem válogatott az olvasókban, hitvallása szerint tájékoztatni kell őket, kedvet csinálni a darabokhoz, nem pedig – esetleg lesújtó – kritikákat közölni. Soha sem politizált, nem moralizált, a lap 26 éves fennállása során soha sem indult ellene sajtóper.A színházi, irodalmi élet mellett a közéleti, társasági eseményekről, a divatról, a sportéletről közölt beszámolói, egyedülálló fotó anyaga ma is különleges kordokumentumot jelentenek.

    3 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Színházi életeim

    0

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Színházi kalauz

    0
    800 Ft
    Tovább olvasom
  • Színháztörténeti képeskönyv

    0

    Mindent színészek csináltak – tanította szépemlékű dramaturgiatanárom, Gyárfás Miklós, író, drámaíró, a szakirodalom legérzékletesebb színészportréinak írója, tizenévesen Miskolcon Sebestyén Mihály igazgató színházi titkára, édesanyja foglalkozását követte bonviván szerepkörön; ő szakított közszemléletünknek magyar betegségével, miszerint a színház a bemutatott drámák irodalmi rangjával mérhető.
    Mindent színészek csináltak. Színészetünk nomád korszakában a lábukat lejárták mindkét hazában. Házhoz vitték a művészetet. Útonállóktól rettegve, veszélyes közbiztonság idején, sárban szekereztek faluról városra, csárdáról csizmadiaszínbe, szállították a soknyelvű ország lakosságához az érzéki színházat. Kiföstött arccal szavaltak a nyilvánosság előtt, egyszersmind irodalmi lektorai voltak társulatuknak: darabokat olvastak, átdolgoztak, s a színészek legtöbbje – az édes sanszonett Déryné is – fordított, játszásra alkalmas szövegeket termelt, kikísérletezte mellékfoglalkozásban a magyar nyelvű színpadi párbeszédet.
    Mindent színészek csináltak. A német nyelvű drámairodalom egyeduralmát Latabár Endre igyekezett megtörni. Dagályos német lovagdrámák helyére francia operetteket ültetett át, az égre kancsalító és felhőknek szavaló játékok helyére odalopta Offenbach pimasz csintalanságát.
    Mindent színészek csináltak – Paulay Ede egyetemi irodalmárokkal perelt, amikor kalandorian színre dolgozta a Csongor és Tündét, valamint Madách könyvdrámának vélt Tragédiáját. A 20. század első éveiben ifjú esztétikusok megalapították a Thália Társaságot, meghonosítandó a naturalista drámát és színjátszást.

    3 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Színről színre

    0

    A filmforgatókönyv sokféle lehet. Akadnak rendezők, akik állítólag úgyszólván forgatókönyv nélkül, legföljebb afféle alkalmi cédulák segítségével rögtönzik filmjüket. Mások szakkifejezésekkel, ábrákkal, száraz, lapos leírásokkal igazítják el magukat és munkatársaikat. Bizonyos filmekben a párbeszéd, a cselekmény olyan alárendelt szerepet játszik, s olyannyira a látvány dominál, hogy a mégoly élvezetesen megírt filmnovella is csak a film színtelen reprodukciójaként olvasható. Ingmar Bergman azok közé a rendezők közé tartozik, akiknek filmjeit a forgatókönyv felől is meg lehet közelíteni. Természetesen a film nála is merőben új minőség az irodalmi vázlathoz képest, a forgatókönyv vagy filmnovella viszont a maga irodalmi eszközeivel már-már irodalmi értékű előlegezését nyújtja a film bizonyos eleminek. Némi túlzással azt mondhatnánk, Bergman maga teremti meg azt az irodalmi alapanyagot, amit más filmrendezők sokszor íróktól kölcsönöznek. A film Strindbergje ő, aki amellett, hogy filmrendező a javából, ősének drámaírói tehetségéből is örökölt, és forgatókönyveinek közreadása nemcsak filmjei felelevenítéséhez szolgáltat fogódzót, hanem ezt a drámaírói tehetséget is érzékelteti. Bergman eddig elkészült harminchét filmjéből tizenkettőt mutat be kötetünk hol inkább drámaként, hol inkább novellaként olvasható irodalmi előzékkel. Soruk az 1956-ban készült A hetedik pecsét-tel kezdődik, és az 1977-ben bemutatott Kígyótojás-sal zárul. „Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre”, idézte annak idején Pál apostol korintusbeliekhez írt levelet a már könyv alakban is ismert Trilógia első darabjának címe: Tükör által homályosan. Az 1975-ben készült és később filmváltozatban is bemutatott tévéfilm-sorozat már „színről színre” láttatta hősnőjével és nézőivel, ami annak idején még csak tükör által homályosan látszott. Ha nem is evilágot és túlvilágot elválasztó bibliai idézet értelmében, e két filmcím s a velük megidézett két létélmény alkalmas útjelzőül kínálkozik Bergman pályáján. Bergman filmjei korunk polgári társadalmának mély válságát, ennek a válságnak az emberi lélekre, az emberi kapcsolatokra tett pusztító hatását tükrözik. Hőseit életüknek abban a határhelyzetében figyelhetjük meg, amelyben szembe találják magukat ennek a lélekpusztításnak addig lappangó követelményeivel. Bergmant, bár szokás őt egyszerűsítő tévedéssel filmrendező-filozófusnak tartani, mindig jobban érdekelték a következmények, mint az okok. Igaz, korábbi filmjeiben, így a Trilógia első két darabjában vagy A hetedik pecsét-ben korunk magára hagyott emberének kétségbeesését vallásos fogalomkörű és egzisztencialista felhangú világmagyarázattal okaira nézve is firtatta, de igazán hatásosat s maradandót azokkal a filmjeivel alkotott, amelyekben a szorongó, magányos, önpusztító embert ábrázolja páratlan pszichológiai érzékkel, és viselkedésének hátterében csak sejteti, nemegyszer mitizálva, elvontan, azokat a történelmi-társadalmi összefüggéseket, amelyeket hősei megtestesítenek. Ilyen mitikus, képes beszéd a biblikus címadás is. Karin még csak tükör által homályosan látta, hogy nincs Isten, hogy az embernek reménytelenül magára hagyatva kell megvívnia élettel-hallál, a sokáig sérthetetlennek látszó Jenny már színről színre találkozik szembe a földi élet poklával. A tókör-által-homályosan-látás tébolyba taszított, a színről-színre-látás kíméletlensége a felépülés esélyét is hordozza. Bergmann arra kínál lehetőséget, hogy hőseivel együtt átéljük a szembesítés határhelyzeteit, és művészete azt példázza, hogy a megszabadulás útja a gyötrelmesen őszinte szembesítésen át vezet.

    1 500 Ft
    Tovább olvasom
  • Szinte Gábor

    0

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Szinyei Merse Pál

    0

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Szinyei Merse Pál élete és művészete

    0

    A XIX. század magyar festészetének különös sorsú mesterét művészettörténész dédunokája a család birtokában lévő eredeti dokumentumokra építve és a korszerű tudományosság elemző módszerével mutatja be. Bár a Szinyei művészetével foglalkozó irodalom elég terjedelmes, azonban inkább esszék sora volt; mind ez ideig nem történt meg az életmű hasonlóan részletes, komplex feltárása. A művész aránylag hosszú élete (1845-1920) a magyar művészettörténet-írásban szinte egyedülálló lehetőséget nyújtott a szerzőnek arra, hogy művészetünk több fontos korszakának jellemzésére is kitérjen a kiegyezést megelőző évektől az első világháború végéig. Korának történeti-társadalmi közegében, a lassan változó eszmei és ízlésbeli folyamatban bontakozik ki előttünk Szinyei élete és munkássága. A szerző a napjainkra egyre szerteágazóbb történeti ismeretekhez méltóan Szinyei helyét is az eddig megszokottnál szélesebb európai perspektívában helyezi el. Ugyanakkor a gazdag illusztrációs anyag segítségével tanúi lehetünk a művész kifejezésért vívott küzdelmének, amit a szerző a bizonytalan rajzi próbálkozások és a kész művek egymást kiegészítő tanúságtételével szemléltet. Az elemzéseknek köszönhetően árnyaltan megismerjük a müncheni festőakadémián tanuló múlt századi festők szemléletét és azt a sajátos egyéni módot, ahogyan a természetimádó Szinyei a konvenciónak hátat fordítva eljutott a Majális megismételhetetlen csodájáig. A kötet külön értéke a fényképes festmény-katalógus, mely első ízben teszi lehetővé a teljes életmű összehasonlító vizsgálatát.

    4 500 Ft
    Tovább olvasom
  • Szíria

    0

    A földrajzi fejezetet írta: Dr. Probáld Ferenc
    A térképeket tervezte és rajzolta: Balogh Klára
    A fényképeket készítették: Dr. Dallos Attila, Kis Imre, MTI Fotó

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Sziriat oszlopai

    0

    Josephus Flavius zsidó történetíró (Kr. u. I. század) Antiquitates Judaicae című munkájában írja: „Seth gyermekeinek” papjai azt tanították, hogy a föld egykor tűz és víz által fog elpusztulni, s ekkép minden böleseség és tudomány megsemmisül majd. Hogy tehát ezeket a későbbi nemzedékek számára megmentsék, két hatalmas oszlopot emeltek. Az egyiket égetett agyagból, a másikat gondosan faragott kövekből, s ezekre az oszlopokra felvéstek minden tudást, amelynek birtokában voltak. Az oszlopok pedig Sziriat földjén állnak. Georgius Syncellus bizánci krónikás is megemlíti Chronographia-jában ezt az egyiptomi hagyományt; szerinte Manetho, a nagy egyiptomi tudós, történelmét az oszlopokról vette. Ezek Sziriat földjén állnak, és Thot, az első Merkúr „minden tudományt felvésett reájuk a szent nyelven és a szent jelekkel”.

    8 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Sziriat oszlopai

    0

    Várkonyi ​Nándor könyve lenyűgöző, regényes látomás az emberiség írott történelme előtti korról. Víz és tűzözön, katasztrófák elől menekülő és kultúrát mentő emberiség képe bontakozik ki előttünk, az ismert ókori történelem előzményeinek nagyszabású vázlata. Várkonyi Nándor, a képzett klasszikafilológus hatalmas műveltséganyagot dolgozott föl és épített bele munkájába. A letűnt idők megértéséhez az emberiség mítoszkincsét fogta vallatóra. De nem elégedett meg ennyivel: a modern tudomány eredményeit is igyekezett fölhasználni a magyarázathoz. Látomásról és hipotézisről van szó, az alkotó írói képzelet munkájáról. Számos részletét éppúgy vitatja a tudomány, egy-egy részterületének kutatója, ámde a dolgok mai állása mellett egészében megcáfolni és elvetni sem lehet ezt a korántsem légből kapott föltevés-láncot. Elgondolkoztató, s ami fő, izgató olvasmány.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Szirmayak a magyar történelemben

    0

    3 000 Ft
    Kosárba teszem