-
„…mulandó létünk egy ideig élő emlék marad.”
0600 FtHatvanéves az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, valamint a Bajor Gizi Színészmúzeum
-
-
Édith Piaf
01 800 FtHa az ember csak egyszer is hallotta, sosem feledheti Edith Piafnak, a kis „párizsi veréb”-nek a hangját, aki az utcasarokról a halhatatlanságba énekelte magát rövid, hányatott életében (1915-1963). Apja, anyja mutatványosként tengődött, nem ért rá törődni vele, ott nőtt fel az utcán, utcasarkokon, kávéházakban énekelte ki magából a fájdalmat, énekelte saját szerzeményét, „A rózsaszínű élet”-et, a szerelem himnuszát… – mígnem felfedezték, megtörtént a csoda, pontosabban kiderült, hogy ő maga az. A boldogságot nemigen ismerhette, nagy szerelmek, kudarc és siker, küzdelem várt rá, de világgá kiáltotta: „Nem bánok semmit sem! – Betegesen tékozolta magát” – mondta róla Maurice Chavalier, sok nagy művésszel és a nagyközönséggel együtt pályájának ámuló, egyszersmind megrendült tanújaként. Az utókor sem tud betelni vele: 2007-ben az Oscar-díjat egy gyönyörű, fiatal, de szinte ismeretlen francia színésznő kapta – Edith Piaf szerepéért. A legendás hírnév visszája, hogy annyian marakodnak Edith Piaf emlékén, hol leleplezik, hol istenítik. A két újságíró szerző színesen, mégis tényszerűen, kevéssé ismert fényképekkel illusztrálva eleveníti fel ezt a fantasztikus, mégis oly szomorú életutat.
-
Életem és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években II.
03 500 FtÉletem és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években. Írta Görgey Arthur. (kiadta Brockhaus F. A. Lipcsében 1852) Fordította németből id. Görgey István. Második kötet. Egy függelékkel. II. kötet
-
-
Jókai Album
012 000 FtÍrták: Londesz Elek, Pekár Gyula, Krudy Gyula, Gerő Ödön, Seress László, Szabó Endre, Adorján Andor, Viharos, Ivánfi Jenő, Bányai Elemér
-
Oroszországi naplóm
06 000 FtMióta hazajöttem Oroszországból, a barátok és ismerősök serege kitörő örömmel üdvözöl, de egyben ezer és ezer olyan kérdéssel ostromol, melyekre első pillanatra meghökkenve csodálkozom, – válaszolni nem is tudok, csak tátogok mint a partra vetett hal. És csak nézek, nézek, hogy honnan az ördögből veszik ezeket a képtelen, furcsa, tájékozatlan kérdéseket. Mert a kérdések zuhagatának vége-hossza nincs. Például ilyeneket kérdeznek:
– Hol voltatok eddig? Mindig Kiewben?? Igazán olyan szép ott a színház, ahol játszottatok??
Mit feleljek erre? – azt, hogy Kiewnek még a vasútállomását sem láttuk! Színházban pedig – két hónap alatt – egyszer sem játszottunk, mert a legnagyobb hely, ahol felléptünk – egy ócska mozi volt!
– Ugye, sokat éheztetek?
Mivel mindig katonákkal étkeztünk, az ellátásunk kitűnő volt!
– De a lakásotok viszont remek volt!?
Éjjel, ha csak öt egér szaladgált át rajtam – versenyezve, hogy melyik kapja el előbb a fülcimpámat, az már főnyeremény volt! -
-
A csejtei várúrnő: Báthory Erzsébet
0600 FtA LABIRINTUS sorozat a magyar történelemnek a közvélemény előtt nem eléggé tisztázott, tényszerűen kevéssé ismert, s így rejtélyesnek tűnő eseményeit kívánja megismertetni népszerű, olvasmányos formában, de mindig a legfrissebb tudományos kutatásokra támaszkodva. Történelmi „krimik”, különös bűnperek, vitatott öngyilkosságok, titokzatos gyilkosságok, összeesküvések és merényletek a témái az olcsó, illusztrált köteteknek. A sorozat darabjai egyszerre kívánnak szórakoztatni és – mivel mindig olyan történeteket dolgoznak fel, melyek valamilyen okból a korra különösen jellemzőek – az adott időszakról, annak legérdekesebb problémáiról átfogó, érzékletes képet adni.
A sorozat egyik kezdő köteteként Péter Katalin írta meg Nádasdy Ferencné Báthory Erzsébet történetét. A csejtei várúrnő mai közvéleményünkben vagy úgy él, mint koncepciós per áldozata, vagy mint öregedő, hiú asszony, aki fiatal jobbágylányok vérétől akart megfiatalodni. Valóban ilyen egyszerű lenne az igazság? A kötet az ügy kapcsán létrejött iratok segítségével keresi Báthory Erzsébet életének labirintusában a különös eset magyarázatát. -
A népművelő színház
01 500 FtNépművelő színház! Ízlelgetem a látszólag új fogalmat és a szókapcsolást. Művelni a népet színházban is, mindenütt, ahol csak lehet. És tanulni a néptől, szégyenkezés nélkül. Emberséget, ideálokat, élniakarást. A népművelő színház fogalma valójában olyan régi, mint az emberi kultúra. A közművelődés legkiemelkedőbb alakjai a színházat mindig tisztelték. A színházban elhangzott szó, a nemes és nemtelen is, felerősödik. Az igazi színház mindig összegezője volt a legbecsületesebb eszmeáramlatoknak. A népművelő színház fogalma gazdag. Beletartozik minden érték, amit a kultúra eddigi fejlődése során felhalmozott. Miénk a magyar költészet kimeríthetetlen kincsestára, miénk a nemes gondolat és a becsületes szándék. A népművelő színházhoz tartozik minden tartalmas siker. Az út vége nem látható, de mégis bíztató. Egy emberöltő kevés, generációk élete is kevés, mégis, csak ezen az úton érdemes járni
-
Tapsrend
01 500 FtHa a mai vagy a jövendőbeli olvasó arra kíváncsi, milyen volt az élet 2010 és 2014 között Magyarországon, milyen volt a társadalom, a kultúra, a politika, a hétköznapi élet ebben az öt évben, minden bizonnyal többet tudhat meg Koltai Tamás új, gyűjteményes kötetéből, mint akár a kor napi sajtójából, vagy a korszakkal foglalkozó elméleti munkákból. A kötet minden írása mintha azt az alaptételt bizonyítaná, hogy a színház – a jó színház – mindig több önmagánál, mindig mélyen bele van ágyazva a körülötte létező, élő és lélegző világba. És a jó kritikus nem teheti meg, hogy nem mutatja fel ennek a beágyazottságnak minden aspektusát. Az egyes előadásokról szóló, szerzők, rendezők, színészek munkáját elemző írások együttese mint könyv egyszerre színháztörténet, kultúrtörténet, társadalomtörténet, a kor „testének” tulajdon alakja és lenyomata.
-
Kiss Manyi
0500 FtVállalkozásom, hogy Kiss Manyiról írjak könyvet, már az anyaggyűjtés során a vártnál nehezebb feladatnak bizonyult. Mert ha tudtam is, hogy hősnőm nem volt naplópárti s a nyilatkozatok híve, mégis meglepett, milyen kevés írásos dokumentum őrzi a színpadról és az életről való vélekedéseit, milyen mértéktartón” csekély terjedelmű (és mélységű) az alakításait minősítő sajtóvisszhang. Amikor pedig egykori pályatársait kerestem fel, hogy Kiss Manyi emlékét megidézzék, készséges beszélgetőpartnereim meghökkentően nagy számban vonakodtak még „korrekt intimitások” szóvátételétől is, vagy zárkóztak el nevük közlésétől, mondván, indiszkréciót követnének el egy olyan személyiséggel szemben, aki életében is megfejthetetlen misztikus hatalommal bírt, s halála után is bizonnyal megtorolná az ellene elkövetett vétséget.
Az első akadály nem kis nehézséggel vált megkerülhetővé; a másikat úgy próbáltam leküzdeni, hogy a jeles egykori pályatársak által elmondottakat egy elképzelt személy egységes emlékezeteként jelenítem meg. Ezúton mondok köszönetet a megnyilatkozóknak, akik névtelenek kívántak maradni, s kiváltképp azoknak, akik hozzájárultak – e végül is különös formában akár nevük közléséhez: Csűrös Karolának, Gábor Miklósnak, Garas Dezsőnek, Komlós Jucinak, Vass Évának, Zsurzs Évának. És Márkus Lászlónak sajnos már csak így, halála után.
Révy Eszter -
Hááát…!
0600 FtMiért adtam ezt a címet a könyvemnek? Az egyik prózai színházunk előadásán a nagyon kedves színésznőnknek – a darab rendezése szerint – váratlanul a szoknyája alá nyúlt partnere. Mire ő nőiességében sértve, de nem nagyon megdöbbenve, mondhatatlan kedvességgel megszólalt, így: – Hááát…
-
A vándorszínészettől a Nemzeti Színházig
0800 FtA kötet százharminchét levelét a magyar színészet hőskorában,1790 és 1837 között vetették papírra:a dokumentumok az első színházi próbálkozásoktól a Nemzeti Színház megnyitásáig ívelő történelmi folyamatról tudósítanak. Olvashatunk a vándorló színtársulatok hányatott sorsáról,a deszkaszínek fölállításáról,a kosztümökről és a könyvtárakról,az anyagi gondokról és a színészélet örömeiről. A levélírók között a kor neves irodalmi személyiségeit – Kazinczyt,a két Kisfaludyt,Bajzát és Vörösmartyt – éppúgy megtaláljuk,mint az ügy érdekében szorgoskodó főurakat és mecénásokat,a Wesselényi bárókat vagy Széchenyi Istvánt. Az előadások kulisszatitkait főként a színészek, rendezők leveleiből ismerjük meg: Kelemen László és Kótsi Patkó János az első nemzedék gondjairól tudósít, Kántorné,Déryné, Székelyné,Benke József vagy Megyeri Károly a megtűrtség, az elfogadás és az első sikerek grádicsait járják végig,míg Egressy Gábor,a Lendvay házaspár vagy Laborfalvi Róza a színházművészet jogainak végleges elfogadását kivívta viszi diadalra az eszmét.A levélgyűjtemény alapján arról is képet alkothatunk,hogy a magyar nyelven játszóállandó színház nemcsak épületet jelentett,mint ezt sokáig hitték,hanem műsort,játszó személyt,közönséget is
-
-
-
Ki népei vagytok? – Whose People Are You?
01 200 FtA Honvéd Táncszínház és Novák Ferenc negyven éves közös története elsősorban arról szól, hogyan lehet ezt a voltaképpeni holt nyelvet élővé tenni. A válasz: ahogy Bartók a népzenét, melyet „tiszta forrásból” merített, s alkalmasnak találta a legmagasabb rendű művészi tartalmak kifejezésére. Az autentikus táncanyagból készült koreográfiák vagy a csodálatos, s a világon alighanem egyedülálló táncház-mozgalom alkalmasnak bizonyult ugyan a néptánc életben tartására, de Novák és iskolája úgy gondolta, a néptánc nyelve többre is képes.
-
Román véderő Magyarország ellen
02 000 FtA Román véderő Magyarország ellen című kiadvány hiánypótló a maga nemében. A második világháborút megelőző évek román határerődítéseit eddig egy munka sem dolgozta fel ilyen részletekbe menően. Az 1937-ben kezdődött építkezésekkel Románia a Magyarország elleni háborús védekezésre készült. Az elképesztően magas költségekből megépült létesítmények a sors fintora folytán egyetlen puskalövés nélkül kerültek a magyar csapatok birtokába 1940-ben, a II. bécsi döntés eredményeként.
A könyv a tervezéstől egészen a részleges lebontásig nyomon követi a II. Károly román királyról elnevezett, a francia Maginot-vonal mintájára készült erődrendszer történetét. Részletesen foglalkozik a román–magyar háború lehetőségével, a szemben álló erők haditerveivel. A könyvben számos térkép és eddig soha nem publikált fotó található. A térképek segítségével felkereshetőek az egykori erődök maradványai. -
Simonffy Kálmán nótaszerző műveinek összkiadása
03 000 FtSimonffy Kálmán nótaszerző, politikus 1831. október 5-én született Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében, Tápió-Szelén, kisnemesi családban, marosvásárhelyi Simonffy György és kostyánfalvi Kostyán Borbála harmadik gyermekeként. Részt vett az 1848/49-es szabadságharcban, ahol Görgey főhadnaggyá léptette elő. 1852-ben Cegléd város főjegyzőjévé választották, majd 1861-ben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tiszteletbeli aljegyzője, 1865-ben Esztergom vármegye főjegyzője, 1872 és 1875 között pedig Esztergom Köbölkút kerületének országgyűlési képviselője lett. Elévülhetetlen érdeme a tárogató eredeti változatának felkutatásáért, annak megmentéséért, illetve a Zeneakadémia megalapításáért tett áldozatos munkája, valamint a fiatal tehetségek önzetlen anyagi támogatása, melyhez Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter is gratulált. Az ország első dalárdáját 1851-ben alakította meg Cegléden, melyet Simonffy hatására számtalan követett gyönyörű nemzeti dalaink hangoztatására szerte az országban. 1859-ben 22 vármegyébe utazott a magyar zene népszerűsítése végett, szellemi látkörét pedig 1864-ig folyvást tartó utazásaival tágította 73 műve jelent meg nyomtatásban 1852 és 1865 között, napilapok és hetilapok melléklete, illetve önálló kötetek formájában, számtalan egyéb írása mellett. Kodály Zoltán a legtehetségesebb és legjelentősebb műdalszerzőnek tartotta Simonffyt, kit korában, mint ünnepelt dalköltőt a magyar Schubert”-nek is neveztek. Dr. Kiss Lajos a Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportjának tudományos főmunkatársa e szavakkal illette Simonffyt: „Hervadhatatlan érdeme, hogy abban az időben, amikor a népdal ugyszólván ismeretlen fogalom volt zenei közvéleményünkben, dalaival tudatosan igyekezett a népdal szellemét a köztudatba vinni. A nép több mint 40 dallamát vette át és számtalan szöveghez kapcsolva sok változatban alakította a maga ízlése szerint. Bátran megállapíthatjuk, hogy Simonffy sok szép dalával, finom zenei ötleteivel az összes népies műdalszerzők közül a legnagyobb mértékben gazdagította és ihlette fejlődés-re népzenénket.” Szolgálja e kötet a haza javát, mint ahogyan azt Simonffy Kálmán is tette egész életében!
Terék József szerkesztő -
Czigányzenészek albuma
01 500 FtMarkó Miklós (1865-1933), a Rozsnyón született zenekritikus és újságíró 1896-ban megjelent művének hasonmás kiadását nyújtja át a Kiadó az Olvasónak. A cigányzenészek a „Gothai Alamanchjának” is tekinthető e kiadvány, melyben a nagy zenészdinasztiák pontos adatokkal ellátott, olvasmányosan megírt történetei olvashatók. Ez a zene-, csaád- és kultúrtörténeti mű remélhetőleg minden érdeklődőhöz és érdekelthez eljut, így szolgálván a sokszínű, sokrétegű magyar kultúra ügyét.
-
Út a muzsikához
0800 FtAz Operák Könyve és az Opera kalauz munkatársa, Verdi és Arkel életregényének szerzője, új könyvében egy népszerű zeneesztétika kísérletét adja. Módszere – amelyet száz és száz előadáson próbált ki a zene és a testvér-művészetek össze-vetésén alapul. A ritmusról beszél. 8 a zenei ritmussal együtt rávilágít a drámai dialógus, a képzőművészeti alkotás, az épületkonstrukció, a vers és az emberi szervezet ritmusára. Szól az anyagszerűségről. A problémát megmutatja a szobrászvéső, a festőecset, a toll és a különböző hangszerek világában is. Hasonlóképpen többszörös tükrözéssel vetíti elénk a hangszínek, összecsengések, a formák, a stílusok, a zenei program problémáit is. Gál György Sándor új könyvét hatalmas kotta-példatár és a művészi reprodukciók egész Bora egészíti ki. A könyv stílusa egyszerű, színes és közérthető. Jelentős segítséget nyújt a zenebarátnak, mert valóban járható utat ajánl az igazi muzsika fennsíkjaihoz. Megmutatja azt is, hogyan kapcsolhatjuk össze a már ismertet a még ismeretlennel, hogyan illeszthetjük be frissen szerzett, vagy már begyűjtött zenei ismereteinket a történelem, az iroda-lom, a festészet, a színház, egyszóval: az emberi kultúra szétbonthatatlan, összefüggő egészébe.
-
Le Robert illustré 2025
08 000 FtLa référence de la langue française et de la culturePlus de 70 000 mots, 145 000 définitions et exemples.60 000 renvois vers des synonymes, des contraires ou des mots de la meme famille.20 000 expressions et locutions ; plus de 2 000 citations.L’étymologie de plus de 30 000 mots.35 000 noms propres : personnalités, lieux et évenements.6 000 illustrations, photos, schémas, dossiers et planches encyclopédiques.Des cartes géographiques et historiques.Une recherche rapide et facileMots etnoms propres classés ensemble.Votre acces au Robert illustré en ligneTous les contenus du dictionnaire enrichis.Un conjugateur de verbes.100 vidéos patrimoniales sur l’histoire.Une chronologie et un atlas interactifs.
-
-
Pergőtűz
01 000 FtAz előszót Juhász Gyula írta.
Második világháborús történetünk iránt hosszú évek óta igen nagy az érdeklődés. Dokumentumkötetek és emlékiratok, szaktanulmányok és vitairatok egyaránt olvasóra találnak. S az érdeklődők nagy táborába nemcsak azok tartoznak, akik átélték a háborút, és most évtizedek múltán saját emlékeiket, élményeiket keresik, hanem a felszabadulás után született, mai lakosságunk fiatalabb fel is, mert a háborút követő társadalmi-politikai változások, jelenkori valóságunk genezisét keresi. -
Győr zenéje a 17-18. században
02 400 FtA 17—18. századi zenei életnek Győrben két fontos bázisa volt: a székesegyház és a gimnázium. A székesegyházban már a‘ 17. század első évtizedétől kezdve rendszeres adatok vannak a zenekar és a kórus életéről, sőt kotta is maradt fenn ezekből az évekből. A jezsuita gimnázium kezdettől fogva értékes zene színhelye. Házinaplói 150 éven keresztül élő, színes zenei életről tájékoztatnak. A levéltári adatok és korabeli újságok alapján Bárdos Kornél beszámol a polgárság zenés szórakozásairól, a katonazenekarok szerepéről. A többször tervezett, de az 1830-as évekig meg nem valósított zeneiskola ügyéről is fontos dokumentumokat közöl. Értékes hangversenyekről, igen sok barokk pompájú ünnepről ad részletes leírást, ami elevenné teszi a kor zenei és társadalmi képét. Még a napóleoni megszállás napjairól is talált értékes zenei anyagot, sőt néhány fontos adatot az 1832 előtt már működő győri zeneegyesületről is, amely többek között már előadta Haydn Teremtését is. A győri zeneszerzők és muzsikusok működésének bőséges időrendi öszszeállítása egészíti ki a kötetet, a zenei életet 1900 kottamelléklet hitelesíti.
-
-
-
-
-
Fütty és taps
02 000 FtA „Mosolygó muzsika” szerzőjének új kötete a közkedvelt zenei anekdotagyűjtemény folytatása. Híres zeneszerzők, karmesterek, énekesek, hangszeres művészek emlékezéseiből, korabeli újságcikkekből tárul elénk a zenés színpad és a koncert terem csodás, a néző-hallgató számára mindig kissé egzotikus világa. Az opera bálványai, az operett, csillagai, világraszóló remekművek alkotói emberi közelségbe kerülnek e derűs történetek révén. A kötetet korabeli illusztrációk díszítik.
-
Pécs zenéje a 18. században
01 500 Ft1686 után, a török kiűzését követően — főleg a dunántúli városokban és kastélyokban — élénk zenei élet kezd kibontakozni az európai barokk és klasszikus zene hatására. A szerző részletes levéltári kutatás és a korabeli sajtó alapján varázsolja elénk a pécsi dóm egyházi muzsikáját, a gimnáziumi hangversenyeket, a katonazenekarokat és a polgárság zenei életét. 1788-ban megnyílt Pécsett az ország harmadik zeneiskolája (a pesti és a pozsonyi után), amely mintegy kiegészítette a gimnázium által nyújtott zenei nevelést. Bárdos Kornél könyvében a város ünnepeinek, hangversenyeinek korabeli színes leírásai idézik a muzsikáló Pécs hangulatát. A dómban használt 380 korabeli kotta — köztük 50 szimfónia — tematikus jegyzéke hitelesíti a város muzsikájáról és zeneszerzőiről rajzolt képet.
-
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
