-
-
-
-
-
-
-
Szoborsorsaink
0Ahogy a szobrok és emlékművek a nemzet alakot öltött emlékezetét jelentik, úgy az emlékhelyek sorsa a közösség történetének lenyomata.
Könyvemben egy időutazásra invitálom, melynek során megismerheti a mai Szlovákia 1945 előtt keletkezett, magyar vonatkozású emlékhelyeit, köztéri szimbólumait és azok hányattatott, fordulatos sorsát, amely sokszor egybefonódott a helyi vagy a tágabb közösség sorsával. Monográfiámban mintegy ezer fényképpel illusztrálva közel száz köztéri szobor, dombormű, emléktábla és további emlékjel történetét ismerheti meg a kedves Olvasó. -
A lélek meggyilkolásának száz módja
0Nárcisztikusnak a köznyelv az önmagába szerelmes embert nevezi. A férfiakra és nőkre egyaránt jellemző problémakör – amelyet a pszichológia nárcisztikus személyiségzavarnak nevez – azonban ennél sokkal szélesebb, összetettebb, és a népesség jelentős részét érinti. Nincs általános képlete, és a jelenséget a különböző szakmai irányzatok eltérően magyarázzák. Tény, hogy csecsemő- és kisgyermekkorban egy sor tényező (mint például az elfogadás hiánya, a gyermek énképének, önértékelésének a sérülése, a betarthatatlan szabályok, a félelem vagy éppen egy nárcisztikus szülő) olyan pályára viheti a személyiség fejlődését, amely végül nárcisztikus zavarba torkollik. Egy ilyen embernek legalább két arca van: az elbűvölő és a bántó. Az előbbit sokan ismerhetik, hiszen rendkívüli adottságai vannak mások megtévesztéséhez, manipulálásához. Az áldozatait is így hálózza be, ők előbb-utóbb szembesülnek a rejtett, sötét oldalával is: a bűntudatkeltéstől a lelki terrorig, a mocskolódástól a durva bántalmazásig bármi előkerulhet az eszköztárából. Egy nárcisztikus nincsen tudatában saját torz viselkedésének, mellyel valójában a sérülékenységét, félelmeit próbálja ellensúlyozni. Amikor testi, lelki, anyagi hasznot húz másokból, vagy épp büntet, mindvégig úgy érzi, helyesen és jogosan cselekszik. Aggályai nincsenek, környezetének a visszajelzéseit a sérült személyisége nem képes befogadni. Számára ugyanis az empátia, a mások iránti őszinte érdeklődés, a tolerancia, a gyengédség, a bizalom vagy az intimitás fogalma mellett a legtöbb morális szabály is nehezen értelmezhető. Egy nárcisztikus semmit sem ér áldozatok nélkül. Kik és miért esnek bele a csapdájába? A túl jóhiszemű emberek mellett a legtöbb áldozatot valamilyen csalétek vonzza be: olyan érték (szépség, gazdagság, szerelem stb.), amelyről ő (a szintén sérült önértékelése miatt) nem is álmodhatott korábban. Ezek ígérete a félelemmel kiegészülve olyan erő, amely képes akár egy életen át is egy ilyen pusztító kapcsolatban tartani valakit. Kiknek ajánljuk ezt a könyvet? Felnőtt olvasóinknak, akik szeretnék megérteni a jelenséget. Potenciális áldozatoknak, hogy tanulják meg elkerülni a csapdát. Ilyen kapcsolatban élőknek, hogy ki tudjanak belőle lábalni. És mindenkinek, aki nárcisztikus vonásokat fedez fel magában, és szeretne az önismeret segítségével fejlődni. Arra még mi sem számítunk, hogy a könyvet egy nárcisztikus magától megveszi de ajándékba kaphat egyet. 🙂
-
A vérszemű csillag
0Keletről roppant sereg kel át a Tiszán, hogy letörölje a Kárpát-medence térképéről a büszke Dunavai Királyságot. A védelmet lázasan megszervező Thangar nádor egy utolsó, elkeseredett csatára gyűjti erőit, hogy megállásra késztesse a sötét hatalmak által irányított ellenséget. A hadba hívó szó ellenére azonban Zete fia Zolta, a sivatagi magyarok felderítője, a nádor újdonsült pártfogoltja úgy dönt, nem tart a dunavai lovagokkal, ehelyett veszedelmes és fölöttébb bizonytalan kimenetelű küldetésre indul nyugat felé, a nomád törzsek által uralt sötét vadonba. Zolta e döntésével a gyávaság szégyenbélyegét is magára vállalja Kárpáthia népeinek megmentése érdekében. Sejtelme sincs azonban arról, hogy sorsa már régen elrendeltetett, és hogy az ezer esztendeje dúló háború utolsó, mindent eldöntő szakaszában főszerepet szántak neki az eseményeket a színfalak mögül irányító titokzatos erők. A Nomádkirály-regényciklus második könyvében tovább kalandozhatunk e nem létező, mégis ismerős világban. Izgalmas csatákban, kalandokban lehet részünk azon a földön, melynek folyói, városai, népei ismerősen köszönnek vissza ránk e vérbeli fantasy lapjairól.
-
-
-
Imprimatur
0„Monaldi & Sorti a műfaj megteremtőjét, Umberto Ecót is felülmúlja” NRC
„Ez a különös érdekfeszítő és gazdagon részletezett történelmi thriller olyan pazar és lenyűgöző, mint a korszak, amelyben játszódik.” The Independent
Róma, 1683. szeptember 11. A város lakói aggódva várják a híreket Bécs felől, ahol a török seregek a katolikus világ utolsó fellegvárát ostromolják. Eközben egy római fogadóban gyanús körülmények között meghal egy férfi, és a vendégeket pestisjárvány veszélye miatt karanténba zárják. Vesztegzár alá kerül Melani apát is, a Napkirály titkosügynöke, aki elhatározza, hogy utánajár, mi áll a titokzatos haláleset hátterében. Végeláthatatlan bolyongásba kezd a Róma alatt megbúvó föld alatti járatokban, és közben olyan rejtélyek nyomára akad, amelyek nem csupán az ott lakók, de egész Európa sorsát meghatározhatják. Az Imprimaturt Olaszországban a Vatikán nyomására betiltatták, miután rádöbbentek, hogy olyan titkokat tár fel, amelyek újraírják a 17. század Európájának történelmét. Ez a mesterien megírt thriller eddig 45 országban jelent meg, és több millió példány fogyott el belőle világszerte. -
-
-
Oroszországi naplóm
0Mióta hazajöttem Oroszországból, a barátok és ismerősök serege kitörő örömmel üdvözöl, de egyben ezer és ezer olyan kérdéssel ostromol, melyekre első pillanatra meghökkenve csodálkozom, – válaszolni nem is tudok, csak tátogok mint a partra vetett hal. És csak nézek, nézek, hogy honnan az ördögből veszik ezeket a képtelen, furcsa, tájékozatlan kérdéseket. Mert a kérdések zuhagatának vége-hossza nincs. Például ilyeneket kérdeznek:
– Hol voltatok eddig? Mindig Kiewben?? Igazán olyan szép ott a színház, ahol játszottatok??
Mit feleljek erre? – azt, hogy Kiewnek még a vasútállomását sem láttuk! Színházban pedig – két hónap alatt – egyszer sem játszottunk, mert a legnagyobb hely, ahol felléptünk – egy ócska mozi volt!
– Ugye, sokat éheztetek?
Mivel mindig katonákkal étkeztünk, az ellátásunk kitűnő volt!
– De a lakásotok viszont remek volt!?
Éjjel, ha csak öt egér szaladgált át rajtam – versenyezve, hogy melyik kapja el előbb a fülcimpámat, az már főnyeremény volt! -
Marostorda vármegye nemes családjai
0Sorozatunk, a Székely Nemesi Családok háromszéki köteteit Pálmay József további munkáinak újrakiadásával folytatjuk. A Marosvásárhelyen, 1904-ben megjelent Marostorda vármegye nemes családjai hasonmás kiadását négy, ugyancsak a székely fővárosban született munkával egészítjük ki. Ahhoz, hogy a különböző méretű, szerkesztésű kiadványokat egységes kötetbe illeszthessük, utóbbiak közül hármat újra-szedtünk, az eredeti írásmód megváltoztatása nélkül. Az ábraanyagot, ennek megfelelően, részben szintén átszerkesztettük.
-
Gróf Leiningen-Westerburg Károly honvédtábornok levelei és naplója
0Levélmellékletekkel, fakszimile (Kossuth Lajos)
-
Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon
0A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete kiadásában.
A történelem nagy fordulatai mögött a dolgozó ember két keze és agya, az emberi munka több évszázados teremtő és formáló ereje áll. Még javában a feudális nemesség fegyvercsörgése tölti e a kort – és a mélyben az elnyomott jobbágyság görnyed nehéz robotban -, már egyre messzebb hangzik a kézművesműhelyekből az iparos munka zaja, a korai középkor századainak kietlen egyhangúságából itt is, ott is városfalak emelkednek, közöttük az emberi munka új formái, más gondolkodás, életforma, kultúra ébredeznek. -
Zala megye helytörténeti lexikona – Keszthely és környéke
0A kötet az egykori keszthelyi járás területén levő településeket az Árpád-kortól kezdve napjainkig mutatja be. Információt nyújt a település első lakóiról, az első birtokosról, hosszú idősorok alapján elénk tárja a feudális kor falvainak, városainak a népességét, majd a XVIII. század közepétől egyházi összeírásokból, a század végétől pedig a népszámlálásokból kigyűjtött adatokkal mutatja be a települések fejlődését, illetve visszafejlődését.
Minden egykor létezett falu önálló címszó alatt szerepel addig, amíg meg nem szűnt, be nem olvadt más községbe vagy városba. Ettől az időponttól kezdve története az egyesült település neve alatt folytatódik. A községek szétválása esetén ugyanezt az elvet követi.
A kutatás a hazai állami, egyházi és földesúri levéltárak mellett a külföldi levéltáraknak a megyét érintő anyagára is kiterjedt. Így kutatásokat végeztünk Pozsonyban, Zágrábban, Bécsben, Kismartonban.
A történeti emlékek, a régi térképek, a feltárt irodalom, az elpusztult falvak múltjának, a nép szabadságküzdelmének a bemutatásával hozzájárul a magyarságtudat erősítéséhez, közvetve a falvak népességmegtartó erejének a fokozásához. -
Retró-repró – A magyar kártyanaptár
0Akik a hetvenes-nyolcvanas években voltak gyerekek vagy fiatalok, bizonyosan emlékeznek erre a hazai kis szellemességre. Az Állami Biztosítónál kötött gépjármű-biztosítást cascónak hívták. Akik itt biztosították autójukat, kaptak egy narancssárga alapszínre nyomtatott CASCO feliratú matricát, s a kreatívabb felhasználók rögtön ollót ragadva, feldarabolták, és az így keletkezett Csao feliratot elhelyezték kocsijuk hátsó szélvédőjén, a gyerekek pedig a biciklijükön. Javában tombolt a matricaláz, a kukac vagy a vicsorgó fej az ablaküvegen, a céllövöldében vadászott meztelen nők, a Tarzanok, a Rahanok, és persze a poppiac szűk terén legmenőbb ABBA és Boney M. Országos őrület a diplomatatáska (dipó) is, amelyet szintén fel lehetett ezekkel díszíteni. Ezt a világot próbáljuk sorozatunkkal bemutatni, amelyet reményeink szerint az idősebbek mosolygó nosztalgiával, a fiatalok csodálkozva vagy cinikusan, de mindenképpen ámulva és kíváncsian lapozgatnak majd. Hasznos lehet mindenkinek, akik grafikával, fotózással, reklámmal, szövegírással, esetleg régi relikviák gyűjtésével foglalkoznak. Sorozatunk komoly tényfeltáró célzattal, bár a teljesség igénye nélkül készült, mégis átfogóan bemutatva egy-egy témát, valamint a 60-as évektől a rendszerváltásig terjedő időszakot.
-
Tanulmányok a tradicionális íjászatról
0Ez a kötet az íjászattal foglalkozó kiterjedt irodalomból négy olyan művet tartalmaz, amelyek így együtt lényegre törően és szemléletesen képesek bemutatni az íjászat önmagán túlmutató, szellemi dimenzióit. Bár formailag túlnyomórészt kétségtelenül a távol-keleti tradicionális íjászattal, a kyu-doval foglalkoznak, a tanulmányokban a formán túli és feletti lényeg, valamint az egyetemes érvényű alapelvek jól kivehetőek. Ily módon hasznos támpontokkal szolgálhatnak nem csupán az íjászat elmélyültebb gyakorlói számára, hanem azok számára is, akik az ember szellemi léte, egy létrendi célba találás és ennek lehetséges gyakorlati vonatkozásai iránt érdeklődnek.
-
-
Erdély lelke
0A bevezetést írta: Zilahy Lajos
Írták: Barabás Gyula, Diószeghy Miklós, Egyed Zoltán, Grandpierre Edit, Gróf Haller Alfred, Hosszú Zoltán, Hunyadi Sándor, Ignácz Rózsa, Jékely Zoltán, Laczkó Géza, Sala Domokos, Szentimrei Jenő, Tompa Sándor, Trócsányi Zoltán, Török Sándor, Tüdős Klára
Ady Endre, Babits Mihály, Bartalis János, Berde Mária, Czuczor Gergely, Erdélyi József, Jékelyzoltán, Juhászgyula, Kazinczy Ferencz, Kölcsey Ferencz, Mentovich Ferencz, Petőfi Sándor, Reményik Sándor, Szentiványi Mihály, Tarcsafalvi Albert, Tiboldi István, Tompa Mihály, Vilmányi Libécz Mihály és ismeretlen erdélyi költők verseivel
Benedek Elek, Kriza János, Mailand Oszkár erdélyi nép-költészeti gyűjtésével
Erdély városai, természeti szépségei, műkincsei, népműveszete és népi élete 96 képtáblán -
-
Megered az eső
01919-1920-ban írja, de csak 31-ben jelenik meg, akkor is töredékesen. A regény – szándéka szerint – az Elsodort falu folytatása. A 18-as és 19-es forradalmak kaotikus napjai elevenednének meg, s mindama pusztulás és végromlás, ami ennek következtében az országra zúdul.
A Megered az eső tíz évvel a megírás után kerül először kiadásra. Ekkor már a szerző maga sem értett egyet korábbi nézeteivel. Utószóval (Utó-busulás) látja el a a könyvet, melyben utólagosan magyarázza korábbi vélekedéseit. -
Egyenes úton
0Ebben a címben van egy kevés dac, mert jő néha a dac, kárpótló ereje a küzdő férfinak. Azok, akik távolról látnak, vagy nem tudnak a magam egészében látni és különösen azok, akik nem akarnak annak látni, ami vagyok, következetlenséggel, elpártolásokkal, állhatatlansággal vádolnak. Pedig egész pályám, a zsenge gyermekkor küszöbétől fogva, egyetlen egyenes út egyetlen mozgató akarattal, egyetlen hívó céllal. Ez a cél: szerencsétlen balek fajom hozzájuttatása az élet asztalához, ahhoz a történelmi helyhez, melyet ezeréves súlyos európai munkájáért megérdemel. Konzervativizmus és radikalizmus, liberalizmus és szigorú faji elzárkózottság, kapitalizmus és szocializmus, agrárizmus és merkantilizmus, minden izmus, minden párt és minden vélemény tőlem, az egyéntől, a csak magában élő egyestől egyformán távol és egyenlően közel van. Én, mint egyén, éppen olyan képtelen volnék bármilyen ista, vagy bármilyen prozelita lenni, mint ahogy a napsugár nem tudna csak zöld, csak piros, vagy csak sárga lenni…
Szabó Dezső -
Karácsony Kolozsvárt
0Amint átmentem napjaim egyik gyümölcstelen pusztáján: találkoztam egy magános sírással. Ránéztem, és mintha már az én sírásom lett volna. A mindig új és mindig azonos századok egy örök testvérarcát hozta belém.
És akkor ezt a feladatot adtam fel magamnak: Beteszem ezt a sírást egy teljesen képtelen mesébe, melyben egytől egyig létezhetetlenül lehetetlen alakok szerepelnek, melynek minden eseménye, képe, mozdulata soha meg nem történt, soha sehol fel nem található képzelgés. Vajjon ezek a lehetetlen és valószínűtlen képzelet-cirádák át tudják-e muzsikálni más anya gyermekeibe ezt a nagyon emberi, mély gyökerű, időtlenül örök sírást? Sikerült-e, ítéljék meg mások. Mert én már nem ítélek, nem állítok és nem tagadok. Letettem az akarat hősi vértjét és felvettem az alázatosok köntösét. Életem, fájdalom, megszámlálható hátralévő napjait szerénységi dömpinggel töltöm s már e művecske mottóiban inflációt adtam belőle. Mert aki ott ül már a deltánál és hallja már az örökre elvivő habok zúgását, aki hallotta már sírni az emberi szenvedés minden Stradivariusát és látta az emberi nyomorúság minden arcát: az összetöri a tükrét. Mert olyan tükörben látja magát, melyet lehellet meg nem ver, hazug szemünk hazuggá nem tehet…
Szabó Dezső -
Magyarország kálváriája
0Részlet
Sokáig haboztam, sokáig tépelődtem, míg politikai pályafutásom történéseinek és emlékeinek megírásához fogtam. Mindig csak az állott előttem, hogy életpályámat aligha töltik ki oly mozzanatok, melyek történelmi szempontból számba jöhetnek, másrészt a nagyközönség amúgy is jól ismeri a lezajlott eseményeket, s azon okokat, melyek szerencsétlen nemzetünket mai helyzetébe juttatták, viszont a háttérben levő hatóerőkre s főleg az egyéni cselekvésekre, melyek az eseményeket és okokat előidézték, talán nem is olyan mértékben kiváncsi, hogy azokkal érdemes volna bővebben foglalkozni. -
Állam és nemzet
0Előszó: Ebben a kötetben sok mindenről szó van: egyes történeti adatokról, azok magyarázatáról, egészen magasrendű és bonyolult nemzeti és társadalmi folyamatokról s azok összefüggéseiről, melyek gyakran a mai dolgokkal semmiféle kapcsolatba sem hozhatók, viszont sok adat és megfigyelés is szóba kerül itt, melyekre a mindennapi életben tettem szert, s amelyek a kötet történeti és tudományos anyagával szemben tapasztalati vagy egyéni természetűek. Az anyag e két, különböző eredetű részét nem választottam el egymástól, mert mind a kettő elválaszthatatlanul egybetartozik szemléletemmel. A nemzetiségi kérdés elmúlt századai évek óta érdekelnek, mert a ma jelenségeit, veszedelmeit és reményeit ők magyarázzák, de egyúttal a ma szerezhető tapasztalatok nélkül a múlt eseményeit sem tudnók helyesen értékelni.
-
Így kezdtem…
0Előszó (részlet): 1905 Péter-Pálján egy kis, rövidnadrágos gimnazista a robogó gyorsvonaton ült. Az iskolai évet sikerrel fejezte be az Olt-parti városkában és most a jól megérdemelt vakációra igyekezett. Elmaradt mögötte a keletmagyarországi Szigethegység tündéri tája, lassankint bealkonyult, a vasúti kocsikban kigyulladt a villanyfény, a mozdonyhányta tüzes szikrák táncos koboldként szálltak a csillagos estébe.
A diák most arra gondolt, hogy – mi is történt Ostendében? Abba a kis havasalji városba, ahol diákéveit töltötte, 24 órával megjelenésük után jutottak el a pesti lapok. Az életnek még nem voltak olyan robogó eseményei, melyek az elektrónok szárnyára kívánkoznak. Nyugodtan lehetett élni úgy is, hogy az emberek 24 órával később értesültek a viharos parlamenti jelenetekről. Csak mi, sakk-rajongó diákok irigyeltük pesti társainkat! És a verseny most a végéhez közeledik… Nagyváradon túl jutott a vonat. Nagyváradra már elérkeztek a pesti lapok, most már én is tudhatnám a legfrissebb eredményt. Csak valahogy Pesti Hirlaphoz jutnék! Töprengve sétáltam végig a folyosón, a II. osztályú részből átlopóztam az I. osztályúba. Az egyik fülkében ült egy férfi és – Pesti Hirlapot olvasott. Istenem, mit nem adnék, ha ez az újság csak egy pillanatra a kezembe kerülne. Csak annyi időre, hogy fellapozzam a napi hireket és végigfussak a címeken… Ostende… -
Gyógyító növények
0A Gyógyító növények c. könyv 1974-ben megjelent negyedik kiadása az iránta megnyilvánult nagy érdeklődés következtében rövid idő alatt elfogyott. Ez a körülmény, valamint a fejlődés és az olvasók által támasztott igények szükségessé tették az ötödik, átdolgozott és bővített kiadás megjelentetését, amellyel a szerzők minden bizonnyal kielégítik az érdeklődőket.
A gyógynövények iránti érdeklődés világszerte, nálunk pedig különösen nagymértékben növekszik; szaporodik mind a gyógynövénygyűjtők, mind pedig a gyógyteákat fogyasztó közönség tábora. A gyógyszeripar is egyre gyakrabban fordul a gyógynövényvilág szinte kimeríthetetlen forrásaihoz.
Az új fejezetekkel kiegészített ötödik kiadásban a szerzők által közreadott anyag nagymértékben segítheti a gyógynövénygyűjtőket, valamint a gyógynövényáruk forgalmazásával és feldolgozásával foglalkozókat is munkájuk elvégzésében; nem utolsósorban pedig a gyógyteákat fogyasztó, vagy éppen fogyasztani kívánó közönségnek nyújt hasznos tanácsokat. -
A török birodalom történetet
0Első fejezet (részlet):
Bevezetés és a török nép eredete és ősvallása. – Az izlam felvétele. – A ghaznavidák. – Toghrul bég és a testőri intézmény. – Keleti és nyugati szelcsukok. – Az Ozmán-ház. – Szuleiman shah. Ertoghrul. – Byzancz és a frank befolyás.
A középkor utolsó századában mint legutolsó államalkotó elem egy nép jelenik meg az európai történelem színpadán, mely ugy vallása valamint kulturai arravalóságainak sajátságos fogyatkozásai miatt inkább hivatva lett volna – rendeltetését és állami szervezkedését Ázsiában teljesíteni és végrehajtani.
A török birodalom történetére és míveltségére nézve nem sorolható az európai államok sorába. Már első kezdetétől fogva összeütközésbe jött Európa mívelődési tényezőjével: a kereszténységgel; mely viszony mai napig sem változott meg egészen. S ha mindazonáltal a történelemben és az emberiség mívelődésében oly fontos szerepet játszik, első sorban azon sajátszerű vallásszervezetnek tulajdonitható, mely a régi Ázsia egy részének társadalmi és politikai viszonyait felforgatta, s melynek képviselőjévé és megvédőjévé az újabb korban az ozmán török nemzet lőn hivatva. A mohamedanismus rugója lett mindazon eseményeknek, melyek az ó-világot egy évezredig tartó mozgásba hozták s a keresztény nyugatot majdnem ugyanannyi ideig izgalomban tartották.